A húsvéti ünnepek hosszú hétvégéjén is sokan indulnak útnak, és akár több napra is őrizetlenül hagyják otthonukat

A gyengén vagy nem megfelelően védett ingatlanok a betörők kedvenc célpontjai, előszeretettel visznek el készpénzt, ékszereket, laptopot, televíziót és háztartási gépeket.

• Legtöbbször az ajtók-ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba, de egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót is nagyjából 15 másodperc alatt nyitnak ki a „gyakorlott” betörők.
• A fentiek mellett számos módja lehet még a betöréseknek: az ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzártörés, zárfelfúrás, de időnként nem riadnak vissza a fal vagy a tető megbontásától sem – hívja fel a figyelmet a pénzügyi tanácsadó cég.

Fontos a védelmi szint megléte

Egy átlagos méretűnek mondható lakásra már néhány ezer forintos havi díjért is köthető lakásbiztosítás, azonban tudni kell, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén milyen mértékben vállalják.

• Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók beszerelése mellett magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.
• Mindemellett érdemes a biztosítás megkötésénél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosításunk, azokat viszont külön szerződésben is fedezetbe lehet vonni.
• Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csupán néhány tízezer forintos összegig biztosítják azt. Nagyobb összeget érdemes mindig értéktárolóban elhelyezni.

6 védelmi tipp az OVB-től:

Az OVB Vermögensberatung Kft. véleménye szerint a lakásbiztosítás megkötése, valamint a különböző mechanikai védelmek beszerelése mellett nem árt figyelni az alábbiakra sem:

1. Indulás előtt győződjünk meg róla, hogy bezártuk az ajtókat és az ablakokat! Ez legfőképp a teraszajtóra, a tetőtéri ablakokra, pinceablakra érvényes.
2. Az elektronikus riasztórendszert élesíteni kell!
3. Ne hagyjunk a kertben semmilyen értéket, ezek is kiváló célpontok lehetnek, érdemes azokat elzárni.
4. Ha mind a négy vagy akár több napra is elutazunk, érdemes szomszédot, rokont, barátot megkérni, hogy időnként ellenőrizze az ingatlant, ürítse ki a postaládát. Hasznos lehet egy időkapcsolóval vezérelt állólámpa is.
5. Ne adjuk hírül a közösségi portálokon, hogy nem tartózkodunk otthon, és a lakásunk üresen áll.
6.  Az ékszereket, könnyen mozdítható értékeket, táblagépet stb. ne hagyjuk jól elérhető helyen, és ha lehet, ne is legyenek a lakás ugyanazon helyiségében.

Foto: Unsplash

A személyes tárgyainak felbecsülhetetlenek, egy betörés a nők számára megrázóbb…

Egy betörésben leginkább az viselne meg minket, ha olyan tárgyakat veszítenénk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk.

Ez derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérés eredményeiből. A lakásbiztosítással rendelkezők 85 százalékban ezt tartanák leginkább elviselhetetlennek, míg a pénzben kifejezhető veszteséget 81 százalékban tartjuk „csak” ilyen tragikusnak.

• A válaszokból kitűnik, hogy a nők számára sokkal inkább jelent sokkoló élményt egy betörés.
• A személyes tárgyak elvesztését például tízből kilencen nagyon nehezen viselnék, és az is több mint 80 százalékuk számára jelentene nagyon rossz érzést, ha valaki csak úgy bemenne a lakásukba, vagy hozzányúlna, turkálna a személyes tárgyai között.
• A férfiakat szintén megviselnék a betörés ezen „velejárói”, de sokkal kisebb arányban (64%-74%) említették ezekkel kapcsolatban az elviselhetetlen, vagy nagyon rossz érzést.

Könyörgöm, inkább a tévét vigyék!

„A válaszok alapján az látszik, hogy az eltulajdonított tárgyak közül nem a pénzben kifejezve legdrágábbak okozzák a legnagyobb veszteséget, a veszteséglistán a sokáig listavezető televízió elé került a laptop, a számítógép, illetve a személyes okmányok, valószínűleg azért, mert ezek nem csak tárgyak, hanem adatok is egyben”

– emelte ki Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

TV vs. számítógép

A legnagyobb anyagi veszteségként a lakosság 22 százaléka nevezte meg a számítógépet, miközben csak 9 százalék a televíziót. Előbbi ugyanis nem csak egy műszaki cikk vagy munkaeszköz, hanem életünk krónikása is egyben, fotóink, megannyi emlékünk tárhelye. A veszteségek listáján 17 százalékkal második helyen végeztek a személyes iratok, papírok, amelyekkel vissza tud élni az elkövető, és nem kevés bosszúsággal jár a beszerzésük.

Biztonsági ajtón kívül nem nagyon használunk mást

A betörések ellen természetesen sokan tesznek óvintézkedéseket. A leggyakrabban használt biztonsági eszköz a magas minőségű biztonsági bejárati ajtó. Míg az emberek mintegy fele ügyel arra, hogy bejárati ajtaja megfelelő védelmet nyújtson, riasztót már csak a lakosság ötöde használ. A további biztonsági lehetőségek használata, a rács, távfelügyelet, vagy a különböző okos megoldások alkalmazása pedig az előzőekhez képest is háttérbe szorul.

Intenzív és akár maradandó lelki sérülést is okozhat

A kutatás felmérte azt is, hogy a rossz élmények közül mi az, ami egyenesen elviselhetetlen. A válaszadók szerint a legelviselhetetlenebb az, hogy valaki csak úgy bement az otthonunkba – ez az érzés nem csak hogy eléri, de meg is haladja annak kellemetlenségét, amit a pénzben kifejezhető veszteség miatt érzünk egy otthon kifosztása után.

Több pszichológiai szakvélemény is rámutat, hogy egy-egy betörés az áldozatoknak a fizikai erőszakhoz hasonló intenzív és akár maradandó lelki sérülést tud okozni. Lakhelyünk nem csupán fizikai értelemben véd meg minket a külső fenyegetésektől: az a hely, ahova visszahúzódhatunk, nyugalomra lelhetünk, és ideális esetben biztonságban érezhetjük magunkat.

„Megválogatjuk, hogy kit és mikor engedünk be, kinek adunk kulcsot és mikor zárjuk be az ajtót. Ezeket a döntéseket mi hozzuk meg, szabályozzuk. A kontrollérzet elvesztésével a biztonságérzetünk is elszáll”

– mutat rá Sípos Szandra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Intézet Magatartástudományi és Módszertani Tanszék munkatársától.

Segítség nélkül a félelem évekig kínozhatja az áldozatot

A szakember tapasztalata szerint ilyen esetekben az érzelmi reakciók széles skálán mozoghatnak, egyszerre jelentkezhet düh, kétségbeesés, elbizonytalanodás, szorongás.

• Fontos, hogy a felszínre törő érzéseket az érintett megélhesse, hiszen csak ezután válik képessé azok elengedésére, a történtek reális értékelésére.
• Aki nem képes a történteket elfogadni, a fellépő veszélyérzet következtében sokszor értelmetlennek tűnő lépéseket tesz, például eltúlzott, költséges biztonsági rendszerek telepítésébe kezd.
• Ami további anyagi terhet jelent számára, másfelől pedig azt a látszatot keltheti a potenciális elkövetőkben, hogy nagy értékeket rejt az ingatlan; így valójában nem csökkenti, hanem akár növelheti is az újabb áldozattá válás kockázatát.

Betörés esetén nem csak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt magát is

Az énhatár megsértése szintén vegyes érzelmi reakciókat válthat ki, megjelenhet szégyenérzet, harag, kisebbrendűségi érzés. Fontos ilyenkor leválasztani az otthonunkat magunkról, és tudatosítani, hogy a lakásunk egy ingatlan, nem mi magunk vagyunk. Amennyiben tartósan, több mint 6 hónapon keresztül fennáll ez az érzés, mindenképpen forduljunk szakemberhez, pszichológushoz.

– figyelmeztet dr. Pápay Nikolett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének munkatársa.

A beszélgetések során a pszichológus segít kontextusba helyezni az eseményeket, az esetlegesen fellépő önvád érzéseit feloldani. Az alapvető biztonságérzet teljes helyreállítása azonban sokszor több időt igényel, segítség nélkül a poszttraumás stressz akár évekig kísérheti a személyt, ami memória és figyelemzavar, valamint bezárkózás formájában jelentkezik.