Mától 11 százalékos betétkamatot kínál a MagNet Bank

Az egyre gyorsuló infláció ellen a hónapok óta változatlanul 13 százalékon hagyott jegybanki alapkamat nem sok mozgásteret hagy a bankoknak a forrásgyűjtés terén. Ennek ellenére – a vonzó állampapír-kínálat miatt – nincs nagy tolongás a magas kamatot kínáló hitelintézetek táborában. Az eddigi három bank mellett azonban mától a MagNet Bank is kínál két számjegyű kamatozást biztosító lekötött betétet.

2023. január 16-tól az Aktív Plusz Közösségi Betétben elhelyezett megtakarításokra az első 3 hónapos kamatperiódusban kiemelkedő, évi 11 százalékos (EBKM: 10,88%) betéti kamatot kínál a hitelintézet. A betétlekötés 1 és 100 millió forint közötti összeggel érhető el.

A magas kamatnak három feltétele van. Egyrészt a betétlekötésnek új pénzből kell történnie az ügyfél közösségi banknál vezetett számlái 2022. december havi látra szóló egyenlege és lekötött betéti egyenlege együttes átlagos összegéhez képest. Másrészt az ügyfélnek aktiválnia kell a lakossági számláját okostelefonon elérő MagNet Mobilbank szolgáltatást. Harmadrészt a 3 hónapos kamatfizetési időszak mindegyik hónapjában legalább 30 000 forint összértékben kell vásárolnia a magnetes számlájához kötődő bankkártyájával.

Az első 3 hónapos kamatfizetési időszak leteltével az évi 11 százalékos kamatot jóváírja a MagNet Bank. Ezután az automatikusan ismételten lekötésre kerülő Aktív Plusz Betét a Mentor-Szféra Plusz – NetBank Betét szabályaival és kamatozásával folytatódik, aminek a kamata jelenleg évi 6,25 százalék, az EBKM 6,18%. A betét kamata változó, de a 3 hónapos kamatfizetési időn belül fix. Az Aktív Plusz Betét a 3 hónapos kamatfizetési időszakok utolsó napjain kamatveszteség nélkül felmondható.

Három bank kínál még évi 10 százalék feletti betétkamatot

A MagNet Bank új ajánlata mellett a Gránit, a Magyar Cetelem Bank és az Oberbank kínál még két számjegyű lekötött betéti kamatot a hazai piacon.

A Gránit Bank 12 hónapos GRÁNIT KamatMax Plusz betétje 2023. január 16-án az aktuális MNB jegybanki alapkamattól 2,75 százalékkal kisebb betétkamatot kínál (jelenleg évi 10,25 százalék). A betétben legalább 50 000 forint helyezhető el és az ügyfélnek a betétlekötéssel érintett bankszámlájához kapcsolódva aktivált betéti bankkártyával kell rendelkeznie. Éves kamat és EBKM a betét lejárata előtti feltörés esetén 0,10%.

A Magyar Cetelem Bank a Cetelem Takarékszámláján látra szóló betétben évi 9 százalékos betétkamatot kínál (EBKM 9,38%), míg 1 évre lekötve 10,50 százalékos betétkamatot (EBKM: 10,50%), 2 évre lekötve pedig 12 százalékos betétkamatot (EBKM 11,36%).

Az Oberbank két számjegyű betétkamatot 9 hónapra és 12 hónapra kínál. Előbbire évi 10,45 százalékos, utóbbira 10,75 százalékos betétkamatot kínál. Az EBKM azonos a kamattal. Az Oberbanknál legalább 8 millió forintot kell elhelyezni a betétben. Egy esetleges lejárat előtti felbontáskor az esedékes kamat felét fizetik ki.

A két számjegyű kamatokat mindenhol 15 százalékos kamatadó, hivatalos nevén személyi jövedelemadó terheli. Ez azt jelenti, hogy a betétkamatok 85 százalékát kapja kézhez a betéttulajdonos, szemben az állampapírok hozamával. De Tartós Befektetési Számlán 5 naptári évig megőrizve a pénzt, meg lehet spórolni a kamatadót.

– mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója és pénzügyi szakértője.

Egy jó bankszámla is része a lekötött betét választásnak

A lakossági bankszámla is része annak az ajánlatnak, amely a minél magasabb kamatot ígéri, hiszen betétet lekötni csak bankszámláról lehet és a számlát a betétlekötés alatt végig fenn kell tartani.

A Magyar Cetelem Bank nem vezet lakossági bankszámlát. A másik három bank kínálatából válogatva mindenhol találhatunk ingyenes – vagy legalábbis olcsó – számlavezetést.

A Gránit Banknál a két, feltétel nélkül havidíj-mentes bankszámla is akad. A GRÁNIT – Digitális bankszámla esetében valamennyi, míg a GRÁNIT – Sztár bankszámla esetében a havi első két készpénzfelvétel során csak a 0,6 százalékos pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni, bármely hazai ATM-ből. A 890 forintos havidíjú GRÁNIT – Digitális Plusz bankszámlások pedig belföldre korlátlanul díjmentesen utalhatnak a netbankon vagy a mobilapplikáción át, beleértve a tranzakciós illeték alóli díjmentességet is.

A MagNet Banknál a csak online úton igényelhető Házhozszámla számlavezetése becsületkasszás, azaz – ha az ügyfél nem módosít rajta – ingyenes. Emellett egy sor ingyenes tranzakció is várja a Házhozszámlásokat: bankon belül másnak utalva és bankon kívülre az internetbankon vagy mobilapplikáción át utalva, a havi első két-két tranzakció ingyenes, összesen legfeljebb havi 100 000 – 100 000 forintig. Internetbankon vagy mobilalkalmazáson keresztül megadva a havi első két rendszeres átutalás is ingyenes, összesen legfeljebb 50 000 forintig. Az ingyenesség itt szintén azt jelenti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket sem kell megfizetni. Most minden századik számlanyitó ügyfél e-rollert kap, minden ezredik pedig egy e-kerékpárt. Emellett a közösségi bank a saját költségén minden új számlanyitó ügyfél nevében egy fát is elültet.

Az Oberbanknál a Standard számla vezetése havi 515 forintba kerül. Egy eseti átutalás belföldre, bankon kívülre az átutalt összeg 0,3616 százalékába, de legalább 310 forintba, legfeljebb 10 330 forintba kerül. A csoportos beszedés teljesülésének díja 93 forint, a megbízás rögzítésének egyszeri díja pedig 207 forint.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februári kamatemelése után az alapkamat már 3,4 százalékot ért el. A pénzügyi folyamatokat ténylegesen befolyásoló egyhetes betéti kamat pedig 5,85 százalékra emelkedett a jegybank kamatemelései után. A banki hitelek nagymértékű drágulása már egyértelműen beindult a jegybanki szigorítás hatására, a lakossági betétek azonban csak komótosan emelkednek.

Januárban 2,08 százalékot tett ki az éven belül lekötött betétek átlagos kamata, ami elmarad a 2021-es 5,1 százalékos inflációtól, ráadásul januárban a KSH már 7,9 százalékos pénzromlást mért az egy évvel korábbihoz képest. A Bank360.hu megfigyelése alapján viszont még ez a nem túl magas kamat is kedvezőbb képet fest a valós megtakarítási lehetőségekről, mint amilyenek a tényleges ajánlatok. Ez ugyanis csupán kisebb pénzösszegre vonatkozik, amit elsősorban az új ügyfelek megszerzésében érdekelt, és így magasabb kamatokat kínáló bankpiaci szereplőknél köthettek le.

A nagy bankok többsége azonban bőven 1 százalék alatti éves kamatokat kínált, és több mint 9000 ezer milliárd forintos megtakarított pénzösszeg tulajdonosai még lekötés esetén sem tudtak volna érdemi hozamot csiholni. A Bank360 megmutatja, milyen okok vezethettek oda, hogy a bankok késlekednek a betéti kamatok nagymértékű, jegybanki kamatemeléshez hasonló emelésében.

Az állampapírok magas kamatot kínálnak

Először azt kell tisztázni, hogy mekkora hozam számítana kedvező banki megtakarításnak, mihez képest alacsonyak a jelenlegi betéti kamatok. A lekötött betétekhez hasonlóan alacsony kockázatú megtakarítások az állampapírok. A magas inflációtól leginkább a Prémium állampapírok képesek megvédeni, amiért akár 6,6 százalékos éves hozamot is lehet kapni, ha 5 évre vállaljuk a pénzösszeg lekötését. A lekötött betéteknél azonban az 5 éves lekötés nagyon hosszú időnek számít, így a betéti kamatokat a rövidebb távú állampapír lehetőségekkel érdemes összevetni.

Rövidebb távon az állampapírok a jelenlegi inflációnál ugyan alacsonyabb, de a betéteknél így is magasabb kamatot kínálnak. Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) 3 százalékos éves hozamot kínál, és nevével összhangban csak egyéves lekötést igényel. A Kincstári Takarékjegy (KTJ) elérhető egy és kétéves lejáratra is, egy évre ugyanúgy 3, két évre pedig már 3,5 százalékos éves kamatot lehet kapni. Ezt a 3-3,5 százalékos szintet kellene megugrania a banki lekötött betéteknek, hogy jobb megtakarításnak számítsanak.

A bankoknak nem kell versenyezni a megtakarításokért

Nem csak az alternatív megtakarítási lehetőségek viszonylag magas hozama nehezíti meg a betéti kamatok növekedését. A bankoknak valójában nincs olyan nagy szükségük a minél több megtakarítás bevonzására, hogy azért különlegesen nagy erőfeszítéseket kelljen tenniük. Olyan sok ugyanis a lakosság és a vállalatok bankban tartott pénze, hogy az bőven elég a bankok szokásos működéséhez.

A lakosság és a vállalatok bőségesen elhelyezett össztőkéje így külön-külön nem ér annyit, nem olyan különleges, hogy a pénzük használatáért magasabb hozamot kaphassanak a takarékoskodók. A bankoknak az ügyfélpénzek biztos kezelése mellett a hitelezési tevékenységhez van szükségük rendelkezésre álló pénzösszegre. A modern banki működés ugyan már évtizedek óta nem olyan egyszerű, hogy azt a pénzt hitelezik ki, amit betétként beszednek, mégsem biztonságos hosszú távon, ha a kihelyezett hitelek összege jelentősen felülmúlja a bankban tartott betétekét. Ha ez megtörténik, a banknak más biztosítékot nyújtó fedezet után kell néznie, vagy jelentősen meg kell emelnie a lekötött betéteire fizetett kamatot.

Ilyen hitelezési többlet jellemezte a magyar bankrendszert nagyjából 15 éve, amikor égető szüksége volt a hazai bankoknak az elérhető lakossági megtakarításokra. Az akkori kamatemelés maradéktalanul beépült a lakossági betétek kamatába, még a látra szóló betétekre is 3 százalék feletti éves átlagos kamatot lehetett kapni a 2009-es válság alatt, lekötött betétre pedig bőven 10 százalék felett fizettek a pénzügyi intézetek átlagosan.

2015 óta azonban a helyzet megváltozott, az elmúlt 7 évben jelentősen magasabb volt a bankban tartott betét, amit a hitelezés tavalyi felpörgése sem halványított el. Épp ellenkezőleg, 1999 óta nem volt olyan alacsony a lakossági vagy vállalati hiteleknek a bankban tartott betétekhez viszonyított aránya, mint 2021. decemberében. Januárban pedig a látra szóló betétek átlagkamata mindössze 0,23 százalék, az éven belül lekötött betéteké 2,08 százalék volt – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

A lakosság bankban elhelyezett pénze decemberben már 10 279 milliárd forintos összeget tett ki, ami az MNB statisztikája alapján 16 százalékos növekedést jelentett a 2021. decemberi 8448 milliárd forinthoz képest. Ahogy két éve, úgy tavaly decemberben is kiemelkedő mértékben emelkedett a bankban tartott pénz, ez 474 milliárd forinttal növelte meg a novemberihez képest az összeget.

Az év végi bónuszok és extra jövedelmek megtették hatásukat, ráadásul az szja-visszatérítések miatt összesen több száz milliárd forintot kaphatnak vissza a gyerekes szülők most februárban, aminek jelentős része valószínűleg szintén a bankszámlákon marad. Így a meredek emelkedés várhatóan folytatódik idén is.

A Magyar Nemzeti Bank vezetésének legutóbbi nyilatkozata szerint a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél, és ez megengedhetetlen folyamat. A Bank360.hu megnézte, mennyi is most a kamat a lakossági betétekre.

Továbbra sem kötik le a magyarok a pénzt

Abban a lakossági betéteknél a december sem hozott változást, hogy a pénz döntő része folyószámlán, és nem lekötött betétben van. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, és mindössze 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Az eurós betétek esetén ennél is kevesebben kötötték le a pénzt, a 1245 milliárd forintos összegből alig 13 milliárd forintot.

 A lekötött forintbetétek ezzel szemben a teljes bankban tartott forintösszeg 4,5 százalékát tették ki. Ez valamekkora növekedést jelent az előző havi 4 százalékos arányt követően, de így sem mondható magasnak. Az enyhe emelkedés oka a kamatemeléssel összhangban meginduló betéti kamatok lehettek. Decemberben már 1,56 százalékot tett ki az éven belül lekötött betétek átlagkamata, márpedig ez tette ki a lekötések nagy részét, 440 milliárd forintot a 466 milliárd forintból. Hosszabb távra betétek összege és kamata is jóval csekélyebb.

Az 1,56 százalékos decemberi átlagkamat jelentős emelkedést jelent a novemberi 0,92 százalékos érték után, ez a növekedés ugyanakkor nem ad teljes képet a Bank360 szakértői szerint a bankszámla tulajdonosok lehetőségeiről. Magasabb kamatokat elsősorban a bankszektor kisebb szereplői kínálnak, míg a nagyobb lakossági bankok rendszerint jóval 1 százalék alatti kamatokat nyújtanak a pénz lekötésére. Vagyis elsősorban azok a bankok emeltek betéti kamataikon, amelyek az újabb ügyfelek elcsábításáért hajlandóak jelentősen kedvezőbb megtakarítási lehetőségeket kínálni.

Százmilliárdokat égetett el az infláció

Lekötés nélkül pedig szinte nem is kamatozik a bankban elhelyezett összeg, a folyószámlabetétek átlagos kamata mindössze 0,05 százalék volt. Ebből az éves hozamból pedig legfeljebb egy csokit tud venni a többség, magasabb megtakarítás mellett pedig legfeljebb egy ebédre futja. A vagyon értékőrzéséért azonban ennél jelentősen magasabb hozamra lenne szükségű.

Tavaly a KSH adatai szerint az éves infláció 5,1 százalékot tett ki. A 2020. decemberi 8448 milliárd forintos összeg így reálértékben 422 milliárd forinttal kevesebbet ért tavaly év végére. Bár a bankszámlán elhelyezett összeg növekedése ezt jelentősen meghaladta, a régebbi megtakarítások reálértéke így is jelentősen apadt. Januárban már 7,9 százalék volt az infláció, így hiába emelkedtek a lekötött betétek átlagkamatai, ezek fényévnyire vannak a pénzromlás mértékétől – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu. 

Amíg a betéti kamatok nem növekednek jelentősebb mértékben, addig a vagyon értékcsökkentésének ellenszere egy magasabb hozamú megtakarítás lehet. Ezek közül pedig az állampapírok számítanak a legkevésbé kockázatos befektetésnek. A Prémium vagy inflációkövető állampapírok már a tavalyi 5,1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5,85 százalékos, az 5 éves 6,6 százalékos éves hozamot kínál.  

A Prémium állampapírokat is felülmúlja a babakötvény 8,1 százalékos aktuális éves hozama, ami viszont a gyermeket nevelőknek szól, és a gyermek 18 éves koráig jelent hosszú távú befektetést. Ezek a 6-8 százalékos hozamok már jóval alkalmasabbak arra, hogy a jelenlegi magas infláció mellett is megőrizzék a megtakarítás értékét, szemben a lekötött bankbetétek átlagosan elérhető 1,56 százalékos éves hozamával.