A tárcavezető hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos üzemanyagárat nem lehet az ország összes benzinkútján a magyar családoknak biztosítani.

Gulyás Gergely jelezte: a szankciók életbe lépése az elmúlt napokban mindenki által megtapasztalható módon zavarokat okozott Magyarország üzemanyag-ellátásában. A Mol hétfőn levélben tájékoztatta az energiaügyi minisztert, hogy import nélkül nem tudja megoldani az ország üzemanyag-ellátását – tette hozzá.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója közölte: töltőállomásaik negyedében volt leürülés az elmúlt napokban. Amióta a Mol van, ilyen nem történt – fogalmazott.

Nyitókép: Unsplash.

Pirger Csaba elmondta: a 29 éves szlovák férfi július elején Magyarországon keresztül utazott hazájába horvátországi nyaralásából. Nagykanizsára érve tankolni akart autójába, de hogy ne kelljen megfizetnie a külföldiekre vonatkozó magasabb benzinárat, az előzőleg még Szlovákiában beszerzett, műanyagból készült hamis magyar rendszámpárra cserélte a sajátját.

Az egyik nagykanizsai töltőállomásra érve a kútkezelőtől arról érdeklődött, hogy mekkora mennyiséget vásárolhat, de megijedt, és ezután tankolás nélkül elhagyta a helyszínt. Az eredeti rendszámtáblákat alig 50 méterrel arrébb visszaszerelte, az utánzatokat a gépkocsi utasterébe tette.

Az esetről a benzinkút kezelője értesítette a rendőröket, akik a vádlottat egy másik töltőállomáson igazoltatták, a kocsiban lévő hamis rendszámtáblákat pedig lefoglalták. Ez utóbbiakról kiderült, hogy az eredetieket egy akasztói lakos járművére állította ki a közlekedési hatóság.

A szlovák férfi ellen a Nagykanizsai Járási Ügyészség egyedi azonosítójellel való visszaélés bűntette miatt emelt vádat.

A vállalat tájékoztatása szerint a kútoszlopokon a számlálók minden tankolás esetén a piaci árat tüntetik fel, de a pénztárnál a forgalmi engedély felmutatása után alacsonyabb összeget kell fizetnie a magyar vásárlóknak.

A magyar kormány bejelentése alapján csütörtök éjféltől csak magyar rendszámú és forgalmi engedélyű autók vásárolhatnak hatósági áron EVO 95 benzin és diesel üzemanyagokat a Mol-nál.

– írták.

Jelezték azt is: a fogyasztók a forgalmi engedély bemutatásával tudják igazolni, hogy jogosultak a hatósági áras üzemanyag megvásárlására, de a vállalat a következő napokban az intézkedés zökkenőmentes bevezetése érdekében magyar rendszám alapján is jóváhagyja a vásárlásokat.

Az üzemanyagvásárlás felső mennyiségi korlátaiban nem történik változás, ez gépjárművenként továbbra is naponta legfeljebb 100 liter, amiből maximálisan 20 liter tankolható szabványos kannába.

A jogszabály meghatározza a jogosultak pontos körét is: hatósági áron a magyar rendszámmal rendelkező, 7,5 tonna össztömeg alatti gépjárművekkel vagy mezőgazdasági erőgépekkel lehet tankolni. A Mol munkatársai a fizetés során a tankolás piaci árát egy vonalkód segítségével módosítják a hatósági árnak megfelelő összegre.

Az útról látható tájékoztató oszlopokon továbbra is az üzemanyagok hatósági ára lesz feltüntetve.

A közlemény idézi Ratatics Pétert, a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: bíznak abban, hogy az intézkedés hatására csökkeni fog a határ menti kutakon lévő nyomás, ami a lakosság számára mindenképpen jó hír. Szintén biztatónak látja, hogy az új szabály mellett júniusban nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenhet a hazai üzemanyagkereslet, így a Mol garantálni tudja Magyarország ellátásbiztonságát.

A benzin és a dízel drágább a német töltőállomásokon, mint Németország legtöbb közvetlen szomszédjánál – amint arról a Destatis az Európai Bizottság és a Szövetségi Kartellhivatal üzemanyagpiaci átláthatósági osztálya (MTS-K) adatai alapján beszámolt.

A németországi autósok (április 4-én felvett adatok szerint) átlagban 2,06 eurót fizettek egy liter szuperbenzinért és egy liter dízelért egyaránt.

Németország közvetlen szomszédjainál a szuperbenzin literjének ára aznap csak Hollandiában (2,11 euró) és Dániában (2,09 euró) volt magasabb, míg a dízel olcsóbb volt mint Németországban: 2,04 euró Hollandiában és 1,93 euró Dániában.

A Németországgal határos országokban olcsóbbak voltak aznap az üzemanyagárak:

• Lengyelországban a szuperbenzin 1,42 euró, a dízel pedig 1,61 euró.
• Ausztriában a szuperbenzin 1,72 euró, a dízel 1,84 euró.
• Luxemburgban a szuperbenzin 1,73 euró, a dízel 1,76 euró.
• Csehországban a szuperbenzin 1,81 euró, a dízel 1,93 euró.
• Belgiumban a szuperbenzin 1,81 euró, a dízel 2,02 euró.
• Franciaországban a szuperbenzin 1,83 euró, a dízel 1,89 euró volt, tehát itt is olcsóbb volt a tankolás, mint Németországban.
• Svájcra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hasonló adatok.

A benzin és a gázolaj ára a német benzinkutakon április első hetében is jelentősen magasabb volt, mint az ukrajnai háború előtt, bár a szuperbenzin és a dízel ára a március második és harmadik hetében mért csúcsértékekhez képest már csökkent. A háború február 24-i kezdete után az árak jelentős mértékben emelkedtek.

Február 21-én, nem sokkal a háború kezdete előtt a szuperbenzin még 1,80 euróba, a dízel pedig 1,66 euróba került literenként.

A húsvéti ünnepek alatt sok család tervez autóval vagy lakóautóval dél-európai országokba utazni. Az április 4-i adatok szerint az Olaszországba utazók például arra számíthatnak, hogy az üzemanyagárak ott valamivel alacsonyabbak lesznek, mint Németországban – a szuperbenzin és a dízel literje is 1,79 euróba kerül. Horvátországban a szuperbenzin 1,68 euró, a dízel 1,88 euró. Magyarországon számottevően olcsóbban lehet tankolni mint Németországban: a szuperbenzin 1,30 euró, a dízel pedig 1,42 euró. Svédországba viszont jóval többet kell fizetni: egy liter szuperbenzin 2,03 euróba, egy liter dízel pedig 2,44 euróba kerül.

A Destatis adatai szerint az EU-ban Magyarországon és Máltán a legalacsonyabbak az üzemanyagárak. A szuperbenzin Magyarországon a legolcsóbb, 1,30 euró literenként, Máltán pedig a második legolcsóbb, 1,34 euró. A dízel viszont fordítva, Máltán olcsóbb, 1,21 euró, míg Magyarországon 1,42 euró, az EU-ban a második legolcsóbb.

A szuperbenzin Finnországban a legdrágább, 2,15 euró literenként, a dízel pedig Svédországban, 2,44 euró literenként.

Nem gondolom, hogy a közeljövőben hordónként 100 dolláros árat láthatunk.

– mondta Vagit Alekperov, a második legnagyobb orosz olajipari vállalat elnöke hétfőn Abu Dzabiban egy szakkonferencián.

Alekperov úgy véli, hogy az energetikai vállalatok jelenleg egyedülálló kutatási és kitermelési, valamint és pénzügyi potenciállal rendelkeznek, amelyet ki kell használni a fogyasztás kielégítésére.

Kiemelte: az OPEC+ csoport tagjai, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik, köztük Oroszország egyedülálló helyzetben vannak, hogy reagáljanak a piacon zajló eseményekre. Jövőre nem szabad megengedni az olaj- és gázárak emelkedését, a piaci igények kielégítésén kell dolgozni – hangoztatta.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Vagit Alekperov beszélt arról is, hogy a Lukoil 2022-re hordónként 60 dollár körüli olajárral számol.

Hétfőn gyorsuló ütemben csökkentek a világpiaci olajárak, mert a kereslet gyengülését a kínálat növekedése kíséri. Ugyancsak az árak ellenében hat, hogy a dollár erősödik az infláció gyorsulásának hatására.

Délután fél kettő körül a januári határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónkénti ára1 1,45 százalékos mínuszban, 80,98 dolláron állt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.

A New York-i árupiacon a WTI amerikai könnyűolajfajta januári szállításra hordónként 78,58 dollárba került, 1,39 százalékkal csökkent az ára.

A Brent 86,70 dolláron hároméves, a WTI pedig 85,41 dolláron hétéves csúcson is járt három héttel ezelőtt.