Az elmúlt félévben is folytatódott az ingatlanok drágulása a Budapest környéki településeken, ahol 2022 első felében átlagosan 10%-os volt az áremelkedés 2021-hez képest. A főváros agglomerációs területén 2022 első félévében az északnyugati szektorban voltak a legdrágább települések, Nagykovácsiban, Ürömön és Szentendrén is 800 ezer és egymillió forint közötti, átlagos négyzetméterárakkal lehetett már találkozni. Szentendrén például a Duna House értékesítési adatai alapján 2021-hez képest 27%-os volt az áremelkedés mértéke. A második legdrágább agglomerációs terület a nyugati szektor, ahol régóta népszerű települések találhatóak, mint például Törökbálint, Biatorbágy, Budakeszi és Budaörs. A rangsorban következő az északi szektor, ahol 2021-hez képest 5%-kal emelkedtek az ingatlanárak. Vác elérhető négyzetméterárainak köszönhetően nem csak az ingázók kedvelt városa, a befektetési célú vásárlók is megjelentek a településen.

A Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján főként nagyobb, tágasabb otthon reményében választják a vásárlók a fővárost övező területeket, de sokan az otthonteremtési támogatások igénybevételével első, saját ingatlanjukban, csendesebb, tisztább levegőjű környezetben szeretnének családot alapítani. A népszerűség azonban az árakban is megmutatkozik, szinte mindenhol folytatódott a drágulás. Majdnem minden tizedik tranzakció már 100 millió forint felett zárul, de az idei év első felében 200 milliónál drágább házakat is adtunk már el Nagykovácsiban, Ürömön, Szentendrén, Érden és Csömörön is. Az eddigi legdrágább lakást idén Ürömön adtuk el 142 millió forintért.

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az agglomerációs területek közül kedvezőbb áron találhatnak az érdeklődők eladó ingatlanokat a keleti szektorban – például Gödöllőn, Veresegyházán vagy Pécelen – már 500 ezer forint körüli négyzetméteráron is lehet ingatlanhoz jutni. „A Budapest környéki települések változatos képet mutatnak, az egyes szektorokon belül is jelentős eltérések tapasztalhatóak az árak és a kínálat szempontjából is. A déli szektor a 8%-os árnövekedés ellenére a megfizethető kategóriába tartozik, a kedvelt települések közé sorolhatjuk Diósdot és Érdet, ahol a lakosok már ki is tették a megtelt táblát a város határában, ez is jól mutatja a közhangulatot. A kiköltözési hullám jelentős feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat az infrastruktúra és szolgáltatások területén is.” – tette hozzá Benedikt Károly. A déli szektorban több településen is átlagon felül emelkedtek a négyzetméterárak, Szigetszentmiklóson és Dunaharasztiban 20-21%-kal többe kerül az otthonteremtés. Alacsonyabb ár várja az érdeklődőket délkeleten, ahol a 6%-os emelkedéshez képest még mindig 500 ezer forint alatti négyzetméteráron volt elérhető ingatlan az idei év első felében.

A főváros agglomerációs területén, elsősorban Pest megyében 2022 második negyedévében a Duna House tranzakciós adatai alapján az eladott ingatlanok 19%-a 40-50 millió forint között, 36%-a 50 millió forint feletti áron talált új tulajdonosra. A legnépszerűbb lakásméret a 60-80 négyzetméter közötti kategória volt, de hasonló arányban, 21%-ban szerződtek az ügyfelek 80-100 négyzetméteres ingatlanokra.

Az elemzés 2021-ben és 2022 első öt hónapjában megvalósult ingatlantranzakciók alapján készült. Az agglomerációban vizsgált települések listája:

• Északnyugati szektor: Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád
• Északi szektor: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Szob, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót
• Keleti szektor: Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Veresegyház
• Délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés
• Déli szektor: Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tárnok, Tököl
• Nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Telki, Tinnye, Törökbálint, Zsámbék

Szerdai bejelentés szerint a Magyar falu program részeként év végéig meghosszabbítják a falusi csok igénylésének lehetőségét. A 2678 településen elérhető támogatást 2019-es indulása óta 31 ezer család igényelte, eddig 170 milliárd forint értékben – emlékeztettek a közleményben.

Az év eleji statisztikák alapján a falusi csok kérelmek több mint felét (54 százalék) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, míg másik részét már meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be az ügyfelek, átlagosan 2,8 millió forint összegben – írták.

A tavalyi bővítésnek köszönhetően már a községek több mint 90 százalékának esetében elérhető a kistelepülési támogatás. A csok és a falusi csok igénylések tavalyi darabszáma alapján összesen az ingatlanpiaci forgalom körülbelül 20 százalékánál jelentettek segítséget – jegyezték meg.

A kistelepüléseken a pandémia okozta változások óta jelentősebb ingatlanforgalmat tapasztalnak értékesítőink. A bővüléshez hozzájárult az ezeken a településeken elérhető falusi csok lehetősége, amelynek meghosszabbítása továbbra is segítheti a vidéki ingatlanpiac menetelését.

– idézték Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét a közleményben.

Hozzátették, hogy a tervezett költségvetési számok alapján várhatóan minden családtámogatási lehetőség hosszabbításával számolhatnak majd a lakásvásárlók, azonban a támogatások összegét, konstrukcióját érdemes lenne az ingatlanpiaci változásokhoz igazítani. A falusi csok-nál például indulása óta változatlan összegű a támogatás, amely a lakásárak szignifikáns emelkedése miatt, egyre kevesebb segítséget jelent az ingatlanvásárlóknak.

Felidézték: a falusi csok egy gyermek nevelése esetén 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forintos segítséget jelenthet használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak.

A Duna House Barométer idei első negyedéves adatai szerint vidéken átlagosan 26 millió forintért lehet egy téglalakáshoz jutni. A támogatás így 2, 3, 10 vagy 38 százalékát tehetné ki a vételárnak. Ezzel szemben 2019 harmadik negyedévében, a falusi csok bevezetésekor egy vidéki, háromgyermekes család akár a kiszemelt ingatlan felét is ki tudta egyenlíteni a támogatás összegéből.

A cég közleménye szerint a gyermekvállalást ösztönző kölcsön több mint két éve jelent meg a hitelpiacon, és népszerűsége azóta is töretlen: a jegybank adatai szerint ugyanis közel 1400 milliárd forintot folyósítottak a Babaváró hiteligénylés fedezésére 2019-es indulása óta. A program meghirdetésétől eltelt időben a tavalyi január-június időszakban például mintegy 290 milliárd forintot tett ki a hitelvolumen, ami a lakossági hitelállomány 10-15 százaléka volt.

A Duna House Pénzügyek ügyfelei körében végzett felmérés szerint 2021 január-decembere között a Babaváró legnépszerűbb felhasználási módja a lakásvásárlás volt, az igénylők több mint 72 százaléka költötte erre a kölcsönt. Aránya több mint 10 százalékponttal szárnyalta túl az egy évvel korábbiét és az elmúlt egy évben minden eddiginél magasabb arányban költötték lakásvásárlásra az ügyfelek a Bababáváró támogatást az adatok alapján – közölték.

Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője elmondta, a maximális, 10 millió forintos támogatásból Budapesten az ingatlanok vételárának átlagosan a negyedét, vidéken pedig a felét, de több esetben a teljes vételárat is fedezni tudják belőle. Hozzátette, mivel azonban a Babaváró támogatás mellett a vásárlóknak a legtöbb esetben még további pénzre is szükségük van lakáscéljaik eléréséhez, az államilag támogatott hitelek, a csok és falusi csok erre megfelelő alternatívát nyújt.

A társaság elemzése szerint – a múltbeli negyedéves, 175 milliárd forintos átlagokat figyelembe véve -, a program végéig, beleszámolva 2021 második félévét is, még közel 1000 milliárd forintnyi támogatott hitelt fognak felvenni a családok, mivel 2022 év végéig még biztosan igényelhető Babaváró hitel.

A DH Saccolóval jelenleg Budapest és további 21 hazai nagyváros (Balatonfüred, Békéscsaba, Debrecen, Dombóvár, Érd, Gyöngyös, Győr, Jászberény, Kaposvár, Kecskemét, Komló, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Tata, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg) 150 millió forint alatti lakásainak értékét lehet lekérdezni.

Az ingatlan értékbecslés alapja az elmúlt években a Duna House által bonyolított több mint 45 ezer adás-vétel, és a dh.hu oldalon található, 20 ezret meghaladó hirdetés adatai.

• A webes alkalmazásgyors segítséget és iránymutatást nyújt az eladóknak, vevőknek és az ingatlanpiac iránt érdeklődőknek egyaránt.
• A pontos cím és az ingatlan legfőbb, árat befolyásoló paramétereinek megadása után a rendszer meghatározza a lakás értékét, várható értékesítési ár-sávját, valamint az ezekből számolt négyzetméterárat.
• Az adatok kiegészülnek az adott területen dolgozó ingatlanértékesítők elérhetőségeivel, valamint az ingatlanközvetítő vállalatnál megtalálható további hirdetési kínálattal.

A Duna House az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő portálként küldetésének érzi, hogy a lehető legmodernebb technológiák használatával nyújtson azonnali információt ügyfeleinek és az érdeklődőknek. Jó tapasztalni, hogy ügyfeleink is nyitottak az újdonságra és egy év alatt rengetegen használták innovatív megoldásunkat.

– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A gyors válasz és iránymutatás mellett természetesen fontos hangsúlyozni, hogy az ingatlanok konkrét árát rendkívül sok, egyedi tényező befolyásolhatja, így bármilyen döntés előtt érdemes ingatlanpiaci szakértővel konzultálni – tette hozzá a szakértő.

Az ármeghatározáshoz használt tranzakciós adatbázis rendszeresen frissül, így az érdeklődők naprakészen tudják követni a piaci változások hatását az adott lakás, ház értékén. A szolgáltatás nem tudja figyelembe venni az ingatlan bizonyos paramétereit, például panoráma, zajszint, szobák elhelyezkedése és egyéb lokációs tényezők, amelyek összessége végeredményben jelentősen befolyásolhatja a lakás értékét.

Az EU-ban is emelkedtek a lakásárak

Az Eurostat legfrissebb adatai* szerint 2021 első negyedévében 6,1%-kal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján.

• Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas.
• A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is további 1,7%-os drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. Annak ellenére is, hogy a koronavírus a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – igaz, más-más mértékben.

A V4 országokban is növekedés volt tapasztalható

A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17%) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10% feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében. A Visegrádi Négyek közül nem csak a csehek (11,9%), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2%-os volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6%, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2%.

Mennyi az annyi?

Európa egészét vizsgálva, a magyar ingatlanpiac a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Albérletek

Az albérletekért átlagosan 150.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer – 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb statisztikája** szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint San Marino, Szerbia, Ukrajna, Románia vagy Görögország. Méretarányosan a legkisebb összeget (242.000 Ft/m2) a török ingatlanokra lehet költeni.

Kiugró értékek

A szakember hozzátette:

A TOP3-ban az Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg szerepel – leszámítva Monacót, ahol olyan kiugró értéken (26,3 millió Ft/m2) kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi ország adatával.

• Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza, de a párizsi árak is közelítenek ehhez a szinthez.
• A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kellene fizetni, és a franciáknál is mindössze csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak.
• Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, de egy 50 m2-es lakásra már „csak” 212 millió forintot kell költeni.
• Fővárosunknál még – többek között – Bécsben, Rómában, Pozsonyban és Vilniusban lehetne drágábban ingatlanba fektetni.

Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.

*  https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/11563171/2-08072021-AP-EN.pdf/39932480-e814-0a7f-8687-3563ffb9f53a?t=1625733931086
** www.numbeo.com

Budapest

A társaság szerint kisebb áremelkedést mindössze a jobb minőségi lakásoknál lehet érzékelni, de az emelést, a tapasztalatok szerint, inkább csak a már meglévő bérlőkkel lehet elfogadtatni, az újakkal már kevésbé.

Az adatok alapján a potenciális bérlők, a túlkínálat miatt, nagyon gyorsan találnak maguknak megfelelő lakást, akár egy-két nap alatt is.

A legtöbbet Budapesten kell fizetni az albérletért, átlagosan havi 150-165 ezer forintot. Ugyanakkor az egyetemistáknak megfelelő kisebb lakások már havi 120 ezer forintért is kivehetők, a külvárosi részeken pedig pár ezer forinttal még olcsóbb is lehet a bérlet.

Vidéki városok

A társaság adatai szerint a nagyvárosokban átlagosan 100-135 ezer forint közöttiek az árak: Győrben 120 ezer forint, Debrecenben 115 ezer forint, Szegeden 110 ezer forint a havi albérleti költség, míg például Kaposváron már csak havi 75 ezer forinttal kell számolnia egy egyetemistának.

A bérleti dij csak egy tétel a sok közül

Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője elmondta,

Nemcsak az anyagiakra, hanem egyéb fontos szempontokra is érdemes odafigyelni a bérlőknek, illetve a lakáskiadóknak.

Hozzátette, a kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, informálódni kell a többi kiadásról is, például a kaucióról, a közüzemi díjakról és a közös költségről. Fontos az is, hogy a felek írásos szerződést kössenek, állapodjanak meg egyebek mellett a garanciális hibák javításáról, illetve vegyenek fel jegyzéket a lakásban található bútorokról, berendezésekről, és rögzítsék az óraállásokat, valamint a felmondás módját. Ez utóbbit érdemes legalább 60 napban meghatározni – különösen határozott idejű bérleti szerződés esetén -, mivel a bérlő így nem kerül egyik napról a másikra az utcára.

A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni – mondta.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

Az albérleti lehetőségek kiválasztásánál jellemzően az ár és a lokáció az elsődleges szempont hazánkban. Ez érthető, hiszen jelentős anyagi ráfordítást igényel a leendő egyetemistáktól lakhatásuk megteremtése. A különböző egyetemvárosok között viszont jelentős lehet a különbség. Természetesen, ebben a tekintetben is a főváros a legdrágább az átlagos, havi 150.000-165.000 forintos bérleti díjakkal. Az egyetemistáknak megfelelő kisebb lakások azonban már havi 120.000 forintért is kivehetők, a külvárosi részekben pedig pár ezer forinttal még olcsóbb is lehet. Adataink szerint a legtöbb, hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer Ft között vannak a költségek havonta. Aki viszont például Kaposváron kezdi meg szeptembertől tanulmányait, elég, ha „csak” havi 75.000 forinttal számol. Jó hír viszont, hogy a leendő egyetemistáknak van miből válogatniuk, jelenleg ugyanis kínálathangsúlyos az albérletpiac.

– árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, informálódni kell a többi kiadásról is. Ilyenek például a különböző közüzemi díjak, amelyek összege kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról, ami szintén a bérlőt terheli hónapról hónapra. Hogy tiszta lappal indulhasson a bérleti jogviszony, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről – egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék ugyanis akár a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A rezsi mellett a közös költség kifizetése is a bérlőre hárul, amelyben gyakran a fejlesztési alapba kerülő tételek is szerepelnek, a lakóépület jövőbeli felújításához. Ennek előnyét a lakást kivevő fél nem feltétlenül élvezi, ezért a legtöbb esetben ezt a részt a tulajdonosok átvállalják, de érdemes ezt is előre egyeztetni. És akkor nem szabad elfeledkezni a kaucióról sem, ami általában 1-3 havi bérleti díjat jelent, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni, az esetleges jövőbeli elmaradások, szerződésszegés pénzügyi biztosítására.

A Duna House szakértője hozzátette: a matek mellett érdemes még jónéhány részletet tisztázni a végső döntés előtt, akár ingatlanos szakember bevonásával. A legfontosabb a két fél között létrejött bérleti szerződés írásba foglalása, amely a bérleti díj és egyéb költségek meghatározása mellett magába foglalja az ingatlanhoz kapcsolódó további feljegyzéseket. Ilyen például a garanciális hibák javításának kérdése, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke, az óraállások jegyzőkönyvezése vagy a felmondás módja.

A bérlő szempontjából fontos pontosítani, hogy csakis a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel, a törvényszerűen bekövetkező garanciális hibákért (például elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) viszont nem, s annak javítási ügyintézésére sem kötelezhető. A szerződéshez érdemes csatolni egy külön dokumentumot, amely felsorolásszinten tartalmazza a lakásban található ingóságokat, állapotuk feltüntetésével, – a drágább értékűek esetében – fotóval. Az óraállások adminisztrációja pedig azért elmaradhatatlan, mert a bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni. Hogy a bérlő ne kerüljön egyik napról a másikra az utcára, a felmondás határidejét érdemes 60 napban meghatározni, különösen határozott idejű bérleti szerződés esetén. Aki pedig hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például, hogy a tulajdonos nem növelheti meg a bérleti díjat az infláció mértékénél többel.

A bérleti szerződéshez tehát mindenképp ragaszkodni kell, még akkor is, ha a főbérlő nem érzi szükségességét. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor – legyen szó akár anyagiakról, akár felelősségvállalásról. A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni.

A Duna House körképében megmutatjuk, mit keresnek a vevők és hol, mennyi pénzzel érdemes nyaralóvásárlásra indulni.

A Balaton népszerűsége töretlen, ingatlanpiaci jelentősége a főváros után a második legerősebb lokációvá teszi.

– árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Egész éves pörgés

A szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat.

• Ennek legfőbb oka, hogy a járványügyi helyzet miatt a városi lakásokban ragadt emberek, családok szeretnék újra szabadnak érezni magukat, és ha van spórolt pénzük, akkor azt szívesen fordítják nyaralóvásárlásra.
• Ez a trend már tavaly nyáron elkezdődött, és azóta is megfigyelhető a piacon.
• Itthon ugyanis még mindig biztonságosabb és egyszerűbb az utazás, kisebbek a távolságok, gazdasági szempontból pedig továbbra is az ingatlan az egyik legjobb befektetési alternatíva.
• A kereslethangsúlyos piacra és a szűk kínálatra vezethető vissza az is, hogy további áremelkedést várunk a balatoni ingatlanoknál.

– teszi Benedikt Károly.

Az emocionális és kényelmi szempontoknál a határ a csillagos ég

A használtingatlanok terén jellemzően az északi parton találhatók a drágább nyaralók, átlagos négyzetméteráruk 402-675 ezer forint között mozog, de újépítésű lakás esetén sok esetben az 1 millió forintot is meghaladhatja. A Balaton déli részén valamivel kisebb, 438-635 ezer Ft/m2 közötti az árolló mértéke, az újépítésű ingatlanok is egy minimálisan olcsóbbak, de jelentős különbség nincsen ebben a kategóriában.

A Duna House szakembereinek tapasztalata szerint már a déli parton is minimum 40-50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég.

A magasabb árkategóriás ingatlanok esetében jellemzően már nem is az ár-érték arány alapján, hanem emocionálisan, a kényelmi szempontokat előtérbe helyezve döntenek a vásárlók.

Ha olcsóbban akaraunk ingatlant, akkor távolabb kell menni a Balatontól

Veszprém megyében a Tihany-Csopak-Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb ingatlanpiaci célpontok Siófok mellett.

A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötnie a potenciális vevőnek. Ekkora összegért ugyanis már csak a másodvonalon, Zamárdi helyett így például Balatonendréden lehet ingatlant vásárolni. Ezek, a vízparttól 3-5 kilométerrel távolabbi települések is megindultak a piacon, az elmúlt évekhez viszonyítva akár már 2,5-szeres áron adhatóak el a régebbi típusú házak – az érdeklődés ebben az esetben is igen magas.

– tette hozzá Benedikt Károly.

Egyre többen használják életvitelszerűen az üdülőket – közben az elvárások is emelkednek

A Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a magyar vevők még mindig többségben vannak a piacon, ráadásul 70-80%-ban Budapestről érkeznek, de számottevő a Fejér megyeiek aránya is. A külföldi érdeklődők inkább az osztrákok, németek és hollandok, akik a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont.

A magyar családok közül a CSOK-ot – és sok esetben a falusi CSOK-ot – kihasználva többen költöztek városokból, vidékről a vízpart környékére, de számuk így sem jelentősen, hiszen ugyanakkor nem lett több munkalehetőség a Balaton környékén.

Továbbra is tipikusan nyaralóövezet a magyar tenger partja, az üdülőket azonban már életvitelszerűen, teljes értékű lakásként használják a tulajdonosok, és ezzel párhuzamosan ugyanazt a szolgáltatás-színvonalat (például üzletek, éttermek kínálata) is várják el, mint a nagyvárosokban.

Azonnali információ az ügyfeleknek

A DH Saccoló gyors segítséget és iránymutatást nyújt az eladóknak, vevőknek és az ingatlanpiac iránt érdeklődőknek egyaránt. A pontos cím és az ingatlan legfőbb, az árát befolyásoló paramétereinek megadása után a rendszer meghatározza az ingatlan értékét, a várható értékesítési ár-sávot, valamint az ezekből számolt négyzetméterárat.

Az adatok alatt további segítségként megtalálhatóak a területen dolgozó ingatlanértékesítők, valamint az ingatlanközvetítő vállalatnál megtalálható hirdetési kínálat.

A Duna House az egyik leglátogatottabb ingatlanközvetítő portálként küldetésének érzi, hogy a lehető legmodernebb technológiák használatával nyújtson azonnali információt ügyfeleinek és az érdeklődőknek. A DH Saccoló elindításával arra az örök ingatlanos kérdésre szeretnénk választ adni, hogy Mennyit ér a lakásom?

– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési és marketing vezetője.

A gyors válasz és iránymutatás mellett természetesen fontos hangsúlyozni, hogy egy-egy konkrét ingatlan árát rendkívül sok, egyedi tényező befolyásolhatja, így bármilyen döntés előtt érdemes ingatlanpiaci szakértővel konzultálni.

– tette hozzá Benedikt Károly

• Az ármeghatározáshoz használt tranzakciós adatbázis rendszeresen frissül, így az érdeklődők naprakészen tudják követni a piaci változások hatását az ingatlan értékét.
• A szolgáltatás nem tudja figyelembe venni az ingatlan bizonyos paramétereit, például panoráma, lakás zajszintje, szobák elhelyezkedése és egyéb lokációs tényezők, ezek összessége végeredményében befolyásolhatja a lakás értékét, ezért a szakértői konzultációt minden esetben javasolják a szakemberek.

150 millió forintos határig működik

A DH Saccoló jelenleg a 150 millió forint alatti lakások ármeghatározásában tud segíteni az alábbi nagyvárosokban: Budapest, Balatonfüred, Békéscsaba, Debrecen, Dombóvár, Érd, Gyöngyös, Győr, Jászberény, Kaposvár, Kecskemét, Komló, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Tata, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

A webes alkalmazás elérhető a Duna House főoldalán: www.dh.hu

A lakáspiaci best of válogatást a legolcsóbb és legdrágább ingatlanokkal kezdjük. 2018-ban még 6 millió forintért is lehetett lakást találni, idén a fővárosban már minimum 7-7,5 millió forintot kellett fizetni a legolcsóbb ingatlanokért, igaz ennyiért már a 20., 21. a 4. és a 7., 8. kerületben is volt tranzakció. A legtöbb esetben felújításra szoruló kis lakásokat, vagy régebbi házat lehetett ezért az árért kapni, amire nagy valószínűséggel bőven kellett még költenie az új tulajdonosnak. A skála másik oldalán is van miből válogatni, jónéhány 300 millió forint körüli adás-vétel zajlott 2019-ben, de a legdrágább ház a budai oldalon több mint 600 millió forintért cserélt tulajdonos.

A szélsőségek mellett érdemes megnézni a teljes piacot, amiből kiderül, hogy a fővárosban az átlagos négyzetméterár 576 ezer forint volt, amihez 41 millió forintos lakásár kapcsolódott. „Budapesten a legtöbben még mindig Angyalföldön keresik új otthonunkat, az ingatlankeresők közel 18%-a ebben a kerületben szeretne ingatlant vásárolni, amelyet kis lemaradással Zugló követ. A dobogó harmadik fokára a legnépszerűbb budai lokációk a 2. és a 11. kerület ért oda 2019-ben.

– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

A népszerűségi lista ugyan nem változott sokat, a fővárosi kereslet volumene azonban jelentősen, közel 20 százalékkal csökkent az idei évben. A csökkenés ellenére az árakban még nem volt jelentős változás és összességében még mindig aktív budapesti ingatlanpiacról beszélhetünk.”

Nem a méret a lényeg

A adás-vételek 1%-át tették ki a 25 nm alatti minigarzonok, amelyek közül egy 12. kerületi nyerte el idén a legkisebb budapesti lakás címet a mindössze 10 négyzetméterével. A rendkívül jó elhelyezkedésének köszönhetően azonban ezért a lakásért is több mint 12 millió forintot fizetett az új tulajdonosa. A családi házak közül a legnagyobbat a 16. kerületben vették meg, a 9 szobás villaépület nagysága több mint 600 négyzetméter, 3 konyhával és 4 fürdőszobával rendelkezik és közel 300 millió forintért cserélt tulajdonost.

A Duna House ingatlanpiaci elemzéseit és legfrissebb számait megtalálják a Duna House Barométer kiadványában ide kattintva.