A közleményben azt írták, a bolognai bíboros Ferenc pápa megbízottjaként azzal a céllal utazik az orosz fővárosba, hogy bátorítsa azokat „az emberiességi gesztusokat”, amelyek hozzájárulhatnak „a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához és egy igazságos békekötés elősegítéséhez”.

Matteo Zuppi, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete járt Kijevben. Akkor a Vatikán azt közölte, alaposan meg akarják ismerni az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését.

Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót.

Nyitókép: Unsplash.

A csütörtök-pénteki EU-csúcs napirendjén az ukrajnai háború, valamint gazdasági kérdések: az európai versenyképesség, a belső piac helyzete valamint az energiaügyek szerepelnek.

Orbán Viktor a videókonferencián leszögezte, Magyarország a béketáborhoz tartozik, ezért a háború kapcsán továbbra is az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza. Ukrajna kapcsán aláhúzta, az uniós tárgyalásokon mindig fel kell hívni a kijevi vezetés figyelmét arra, hogy az EU-tagságra pályázó Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül a területén élő kisebbségek, így a magyarok jogait.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarország a világkereskedelmi ügyekben nem a blokkosodás hanem az összekapcsolódás, az összeköttetések fejlesztése mellett áll ki.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A tárcavezető az Ammáni Biztonsági Fórum nyitó panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az első valódi globális energiaválság és a kialakuló élelmezési krízis miatt.

Felszólalásában rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon azonnal és rendkívül súlyosan jelentkeznek a háború közvetlen következményei, de a közvetett hatások is érezhetők.

Hazánk kettős nyomás alatt áll, kelet felől már több mint egymillió menekült érkezett, miközben a déli határt ostromolják, ott a hatóságok csak idén már mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg.

– közölte.

Ráadásul – mint mondta – a helyzetet csak tovább súlyosbítják az elhibázott európai uniós szankciók, amelyek nem váltották be az ígéreteket, nem vetettek véget a háborúnak, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, ehelyett a harcok egyre brutálisabbak, Európában energiaválság alakult ki és az árak az egekben vannak.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót fordított energiaimportra, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig 29 milliárd euró is lehet.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a negatív következmények különösen nagy veszélyt jelentenek az amúgy is instabil helyzetben lévő térségekre, mivel az életkörülmények romlása hamar a szélsőséges ideológiák terjedéséhez és az erőszak fellángolásához vezet.

Ez pedig újabb migrációs hullámokat válthat ki, ami fokozza a terrorfenyegetettséget világszerte, mivel az ellenőrizetlen emberáradat megkönnyíti a merénylők mozgását.

Magyarország ezért abszolút érdekelt az ukrajnai békében, azonban, sajnos, azon kevés ország között vagyunk Európában és a nyugati féltekén, amely a béke hangján szólal meg, mivel a többség eszkalációs retorikát alkalmaz.

– szögezte le.

Hozzátette, hogy hazánk lényegében az egyetlen európai ország, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem vesz részt az EU kiképző missziójában, ezért pedig a kormány támadásoknak van kitéve politikailag és a nemzetközi médiában.
A miniszter figyelmeztetett: minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának. Kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalációja nyomán könnyen kontrollálhatatlanná válhat a konfliktus.

Nyitókép: MTI.