Új befektetési alap indul

2023 elején elérkezett az idő, hogy az egyesült alapkezelő elindítsa első alapját, ez az MKB Ütemező Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja. A megtakarító ügyfelek számára a befektetési döntések meghozatala során az egyik legnehezebb döntés az időzítés, azaz, hogy mely időpillanatban lépjünk be vevőként a részvénypiacra, főként, hogy a megtakarítók túlnyomó többségének nehézséget jelent a piacok állandó nyomon követése.

Az Alap ebben nyújt segítséget azáltal, hogy a stratégiájának köszönhetően 9-12 hónapon keresztül, ütemezetten tervezi feltöltetni az Alapot fejlett részvénypiaci eszközökkel, míg el nem éri a 90%-os részvénykitettséget – így nem a befektetőnek kell figyelnie, mi a megfelelő belépési pont. Ebben a periódusban havonta, az aktuális nettó eszközértékének maximum a 15%-os mértékéig vásárol a megcélzott instrumentumokból, ezzel is elősegítve, hogy ne egy adott időpillanat makrogazdasági, tőkepiaci helyzetében kelljen a kezelésére bízott teljes állományt befektetnie, hanem az időzítés kockázatát mérsékelve, több hónapon keresztül építse fel az Alap részvénypiaci portfolióját. A szabad pénzeszközöket, melyek még nem kerültek befektetésre, az Alapkezelő elsősorban pénzpiaci eszközökben kívánja elhelyezni, így a portfolió részvénykitettséget még fel nem vett részével is – az elmúlt évekhez képest markánsan megemelkedett jelenlegi kamatkörnyezetben – hozamtermelésre törekszik.

Az alap jegyzési időszaka 2023. január 31-ig tart, ezen időpontig az MKB Bank hálózatában elérhető, ezt követően azonban a Takarékbank ügyfelei számára is elérhetővé válik.

Évfordulósok: itt vannak a 30 éves alapok

Az MKB Alapkezelőnél azonban nem csak az innováció, a tradíció is fontos. Az alapkezelők fúziója kapcsán az az érdekesség is előbukkant, hogy a magyar piacon legrégebben működő két befektetési alap is egy égisz alá került éppen abban az évben, amikor kerek évfordulóhoz érkeztek.

Mind az egykori Budapest Alapkezelőnek, mind az egykori MKB-Pannónia Alapkezelőnek van olyan, 1992-ben indult alapja, amely 2022 decemberében ünnepelte harmincadik születésnapját.

Az MKB Prémium Vállalati Kötvény Befektetési Alap 1992. december 15. napi indulásával a legkorábban indult, jelenleg is aktívan működő hazai alap. Az alap befektetési célja, hogy a vállalati kötvények tartásával és a kamatkockázat aktív változtatásával az állampapíroknál magasabb hozamot biztosítson a befektetőknek.

A Budapest Állampapír Alap néhány nappal később, 1992. december 18-án indult, célja, hogy alacsony kockázat vállalása mellett versenyképes hozamot biztosítson a befektetési jegyek vásárlóinak, elsősorban kötvény típusú befektetéseken keresztül.

Az MKB Alapkezelő a két alapban összesen közel 18 milliárd forintnyi eszközt kezel.

A szövetség hírlevelében rámutatott: a pénzpiaci alapok vagyona több mint 20 milliárd forinttal 75,5 milliárd forintra nőtt. A havi alapon mért 39,4 százalékos vagyonnövekedés messze a legnagyobb a kategóriák között. Az év első hét hónapjában a pénzpiaci alapok vagyona 148,3 százalékkal bővült.

A kötvényalapokhoz 78 milliárd forint friss tőke érkezett – döntő részben a rövid futamidejű alapokba -, amely magasan kiemelkedik a kategóriák között. A hozamok tovább segítették a vagyonnövekedést, így összesen 6,8 százalékkal 1683,9 milliárd forintra nőtt a nettó eszközérték a kategóriánál júliusban.

A vegyes alapokból 1,4 milliárdnyi tőke távozott, ugyanakkor a hozamok kedvező alakulása révén a kategória vagyona 2,6 százalékkal 1717,6 milliárd forintra nőtt a hónapban. A kategórián belül a kiegyensúlyozott vegyes alapokhoz jelentősebb friss tőke érkezett, amely megközelítette a 17 milliárd forintot.

A részvényalapokból 11,4 milliárd forint tőke távozott, az árfolyammozgások azonban igen kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona 6,6 százalékkal 761,8 milliárd forintra bővült.

Az ingatlanalapokból 5,4 milliárd forintot vontak ki a befektetők, de miután a hozamok segítették a növekedést, a nettó eszközérték 0,5 százalékkal 1762,3 milliárd forintra nőtt.
A tőkevédett alapokhoz júliusban 0,3 milliárdnyi tőke érkezett, de miután a hozamok kedvezőtlenül alakultak, így a vagyon 0,4 százalékkal 33,8 milliárd forintra csökkent a legkisebb kategóriánál.

Az abszolút hozamú alapokba 2,3 milliárd forintnyi tőke érkezett, amely egy új alap számlájára írható. A hozamok is kedvezően alakultak, így 0,8 százalékkal 918,3 milliárd forintra nőtt a kategória vagyona.

A származtatott alapokból a hetedik hónapban 0,7 milliárdnyi tőke áramlott ki, ráadásul a hozamok sem alakultak kedvezően, így a kategória nettó eszközértéke 1,8 százalékkal 57,0 milliárdra csökkent.

Az árupiaci alapoktól 1,1 milliárdnyi tőke távozott. A hozamok a kiáramlást kompenzálni tudták, így összeségében a vagyon 1 százalékkal 79,3 milliárd forintra bővült.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokból 8,8 milliárdnyi tőkeét vontak ki. Miután a hozamok ezen nem tudtak javítani, így a vagyon 1,3 százalékkal 885,9 milliárd forintra csökkent az év hetedik hónapjában.

A tőkeáramlások eredője mínusz 125 milliárd forintot mutat – írták. Bár egyes kategóriáknál (vegyes, részvény és árupiaci alapok) volt tőkebeáramlás is, a kiáramlások messze felülmúlták azokat – közölték.

A kötvényalapoknál 61,8 milliárd forint tőkekiáramlást mértek. A legnagyobbat a rövid futamidejűeknél, 51 milliárd forinttal. A tőkeáramlások hatására a kötvényalapok vagyona 4,2 százalékkal mintegy 1500 milliárd forintra csökkent.

A pénzpiaci alapok esetében csaknem 2 milliárdnyi tőke távozott. A hozamok nem tudták segíteni a csökkenést, így összességében 7,8 százalékos volt a vagyonvesztés. Százalékban kifejezve ez a második legnagyobb vagyonvesztés a kategóriák között, január végén eszközértékük 28 milliárd forintra apadt.

A vegyes alapoknál 21 milliárdnyi tőkebeáramlás volt januárban, amely a legmagasabb érték a kategóriák között. A hozamok ezúttal nem tudtak hozzájárulni a növekedéshez, így a kategória vagyona 1,3 százalékkal csökkent, 1750 milliárd forint volt január végén
A részvényalapoknál tőkebeáramlás 1,4 milliárd forint volt, azonban a növekedést az árfolyammozgások nem segítették. Így a részvényalapok vagyona 4,2 százalékkal 835 milliárd forintra csökkent.

Az ingatlanalapokból 7,1 milliárd forintnyi tőke távozott. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,6 százalékkal lett kevesebb, 1689 forintra csökkent.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében jelentős tőkekiáramlás volt tapasztalható 61 milliárdos értékben. A hozamok ezen érdemben nem tudtak változtatni, így a vagyon 7,2 százalékkal 772 forintra csökkent.

A tájékoztatás szerint a BAMOSZ 25 tagja 11 500 milliárd forint vagyont kezel.

A hónap végén a Bamosz tagok összesen 7387 milliárd forintot kezeltek befektetésialapokban. A szövetség összefoglalója szerint:

Augusztusban a vegyes, részvény és kötvényalapokhoz bőségesen érkezett friss tőke, míg a többi kategória többségénél tőkekiáramlás volt megfigyelhető.

A vegyes alapoknál 36 milliárdnyi volt a tőkebeáramlás augusztusban, ez a legmagasabb érték a kategóriák között. A hozamokkal együtt a vegyes alapok vagyona 2,4 százalékkal nőtt, meghaladta az 1566 milliárd forintot a hónap végére.

A részvényalapoknál a tőkebeáramlás elérte a 7,5 milliárd forintot, a növekedést nagyban segítették az árfolyammozgások, a részvényalapok vagyona 2,9 százalékkal 790,5 milliárd forintra emelkedett. A Bamosz felhívta a figyelmet, hogy ez a kategória érte el eddig a legnagyobb növekedést, 30,3 százalékot az év eleje óta.

A kötvényalapoknál a tőkebeáramlás megközelítette a 6 milliárd forintot. A rövid futamidejű kötvényalapok, azon belül is a hazai alapok húzták a kategóriát, de a szabad futamidejű kötvényalapoknál is tőkebeáramlás történt. A hozamokkal együtt a kötvényalapok vagyona 0,4 százalékkal nőtt, 1502 milliárd forintra.

A pénzpiaci alapokból 0,1 milliárd forint áramlott ki. A hozamok sem tudták a növekedést segíteni, így 1,5 százalékkal 34,7 milliárd forintra csökkent a vagyon.

Az ingatlanalapokból 4,6 milliárdnyi tőke áramlott ki. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,5 százalékkal lett kevesebb, 1667 milliárd forintot tett ki augusztus végén.

A tőkevédett alapoknál 2,7 milliárd forint volt a tőkekiáramlás, amit teljes egészében egy lejárt alap okozott. A vagyon ennek megfelelően 4,6 százalékkal csökkent, 49,3 milliárd forint volt a hónap végén. A közleményben megjegyezték, hogy a kategória mérete már nem jelentős, augusztusban 50 milliárd forint alá csökkent a vagyon nagysága.

Az abszolút hozamú alapok esetében a tőkekiáramlás nagysága meghaladta az 1 milliárd forintot. A hozamok ezt korrigálni tudták, így a vagyon 0,1 százalékkal 858 milliárd forintra nőtt.

A származtatott alapoknál a tőkekiáramlás mértéke elérte 3,4 milliárd forintot, ez két lejárt alap számlájára írható. A hozamoknak sem tudták segíteni a növekedést, így a kategória vagyona 4,6 százalékkal 110 milliárd forintra csökkent.

Az árupiaci alapoktól 0,8 milliárdnyi tőke távozott, és a hozamok sem alakultak kedvezően. Ennek eredményeként az alapok vagyona 4,2 százalékkal 54 milliárd forintra csökkent augusztusban.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapoknál augusztusban 2 milliárd forintos tőkebeáramlás történt, ezzel együtt a vagyon 0,3 százalékkal csökkent 756 milliárd forintra.

A jegybank tovább támogatja a gazdaságot 2021-ben egyebek mellett az állampapírvásárlások folytatásával.

Ami a magyarországi részvénypiacot illeti, a menedzser szerint buborék jelei nem láthatók, a régiós CETOP indexhez képest 10 százalékos „diszkont áron” forognak a hazai papírok.

A befektetők számára izgalmas lehet a teljes régiós részvénypiac, azon belül alulárazottsága miatt különösen a magyar, továbbá Japán és a fejlődő országok piacai általában – mutatott rá Kocsi János. Szerinte érdemes kitettséget vállalni idén a bank- és biztosítási szektorban, az energia- és az autóiparban, a nem létszükségletű fogyasztási cikkeket előállító ágazatokban.

Jelenleg 18 ezer milliárd dollárt tartanak a befektetők olyan kötvényekben, amelyeknek a hozama negatív – idézte fel Kocsi János. Az alacsony kötvényhozamok miatt jelenleg a konzervatívabban gondolkodó befektetők, például nyugdíjpénztárak is nyitottabbak a kockázatos részvénypiaci papírok vásárlására, hogy hozamot érhessenek el – tette hozzá. 

A részvénypiacok a kötvénypiacok kezében vannak, azaz ha a kötvényhozamok növekedni kezdenének, a befektetők elfordulnának a részvénypiacoktól.

Az Amundi részvényportfólió-menedzsere arról is beszélt, hogy az év elején láthatók a nagy piacokon olyan jelek, amelyekből buborékokra lehet következtetni. A befektetők beárazták, hogy minél rosszabb a gazdasági helyzet, annál több fiskális és monetáris ösztönzőre lehet számítani, mondta és hozzátette, hogy így a „pohár mindig csak félig üres”. Ugyanakkor:

A részvénypiac emelkedése mögött nem pusztán a pénznyomtatás húzódik meg, az S&P 500 vállalatok működési eredménye alátámasztja a befektetők optimizmusát

– fűzte hozzá.

A világ nagy jegybankjaitól Kocsi János szerint egyelőre nem várható szigorítás, a tavalyi 8000 milliárd dollár után idén várhatóan további 4000 milliárd dollár tőkét juttatnak a gazdaságba. Az infláció várhatóan emelkedik globális szinten, annak mértéke azonban vélhetően nem lesz drámai – jegyezte meg a szakember. Magyarországon az Amundi szerint idén 3,3, jövőre 3,5 százalékon alakul az infláció.

Optimizmus, beértek a jegybanki intézkedések

Minden zöld – ezzel a jó hírrel kezdte előadását Juscsák György, a világ legnagyobb bankházának, a J. P. Morgannak az igazgatója. Az előadó a következő időszak gazdasági várakozásait mutató beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulására utalt, amelyek a következő 2-3 hónapra vonatkozóan a világban mindenhol optimisták. Ez pedig egyáltalán nem meglepő: 

• Beértek a 2008-ban kitörő, a modern kor második legnagyobb gazdasági válságának kezelésére foganatosított jegybanki intézkedések, mint a kamatok leszorítása vagy a pénznyomtatás felpörgetése.
• Olyan, a történelemben eddig nem látott „pénzügyi kísérletről” van szó, amely a problémákat ugyan nem oldotta meg, de a gazdasági növekedést az egész világon felpörgette.
• A kísérlet az USA-ban kezdődött, ahol az ottani jegybank, a Fed a túl sok rossz hitel okozta válságot újabb hitelek felvételével kívánta orvosolni, ezért önteni kezdte a pénzt a piacokra.
• A tengernyi frissen nyomtatott dollár persze beindította a gazdasági növekedést, ám egy része részvényekbe és kötvényekbe áramlott, így felpörgette a piacokat is.

A Fed kamatot emelt és nekilátott az általa kiszórt pénz kivonásának, de hogyan tovább?

Az USA kormány a 60-as évek óta nem költött túl sokat az infrastruktúra fejlesztésére, így az elég rossz állapotban van.

Az USA-ban alacsony, 4 százalék körüli a munkanélküliség, ráadásul Donald Trump költségvetési lazítást, azaz nagyívű infrastukturális beruházásokat tervez, ami további munkahelyeket teremt. Csakhogy egy ilyen lépés munkaerőhiányhoz vezethet, ami törvényszerűen a bérek emelkedésével jár. A fizetések megugrása felpörgetheti az inflációt, ami törvényszerűen recesszióhoz vezet az USA-ban.

Most, hogy dübörög a gazdaság, a Fed-nek emelnie kell a kamatokon, mert ha beköszönt a recesszió, akkor kamatcsökkentéssel kell élénkítenie.

A kamatoknak ezért viszonylag rövid időn belül olyan szintre kell érniük, hogy később legyen miből vágni. A kamatemelés pedig egyértelműen recessziót hoz magával. 

Ezen idő alatt pedig még érdemes lehet amerikai részvényekbe fektetni. Sokak szerint viszont ez nem biztos, hogy jó ötlet, mert buborék alakult ki az USA tőzsdéin. Tény, hogy az amerikai részvények nem olcsók, de buborékról szó sincsen – mondja erre Juscsák György. Bár az is igaz, hogy a cégek teljesítménye a csúcson van és az árfolyamok hosszú idő óta tartó, folyamatos emelkedése miatt egy korrekció is benne van a levegőben.

A dollár gyengülése és az olajárak növekedése adhat még lökést az amerikai vállalkozásoknak

Az elmúlt negyedévben az amerikai cégek 70 százaléka rekordnyereséget ért el és részvényeik árfolyama is csúcson van. A fellendülésnek akkor lehet vége, ha a vállalkozások teljesítménye csökken, ám részvényeik értéke mégis növekszik.

• Az amerikai részvényekben még 1-2 évig van fantázia, ám ugyanez már nem igaz az amerikai kötvényekre.
• A kötvény kamatok 35 évig folyamatosan csökkentek, a kötvények így biztos befektetésnek számítottak. Jelenleg a kamatok mélyponton vannak, innen már csak felfelé vezet az út, ami egyértelműen kedvezőtlen lesz a kötvények számára. Kivételt csak a kockázatosabb, úgynevezett high yield kötvények jelenthetnek.
• A részvényekre ugyanez nem igaz, hiszen a kamatok rendkívül alacsony szintről kezdenek nőni, miközben a gazdasági helyzet stabil és a jegybank is jó üzeneteket küld.
• Mindezek hatására eufória van a piacokon, ami egészen addig tarthat, amíg a kétéves kincstárjegy kamata el nem éri a 3,5-4 százalék körüli szintet, ami a növekvő inflációval együtt már ráijeszthet a tőzsdékre.

A következő célpont Európa lehet, de vannak kockázatok: az EU inkább jóléti, mint politikai szövetség

Az Öreg Kontinens 6-7 évvel az USA mögött jár, de beindult a gazdasági növekedés és csökken a munkanélküliség is. Az EKB még csak nem is emlegeti, hogy változtatna a kamatokon, így a hitelek rendkívül olcsók. A piacok hangulata Európában jó, de nem annyira, mint a tengerentúlon, mivel az itteni cégek teljesítménye még nincs olyan magas szinten, mint Amerikában.

A 2008-as válság több országban is aláásta a jólétet, ami törvényszerűen a populista hangulat erősödéséhez vezetett.

Bár a holland, a francia vagy a német választások eredménye megnyugvást hozott a piacok számára a német koalíció megalakulásának és működtetésének nehézségei vagy a katalán függetlenség kérdése ismét bizonytalanságot hozott. Mindazonáltal a J. P. Morgan igazgatója azt várja, hogy az amerikai példához hasonlóan Európa országaiban is fiskális lazítás következik, ami újabb lendületet hozhat a piacokra.

A legjobb hozamokra a fejlődő országokban, Kínában, Indiában, Oroszországban, vagy éppen Magyarországon számíthatunk

A következő 10-15 évben a fejlődő piaci részvényekben lehet a legnagyobb hozamra szert tenni, a legkisebbet pedig a kötvénybe fektetők könyvelhetik el.

Ezekben a nyersanyagtermelésből élő vagy fogyasztásvezérelt országokban virágzik az urbanizáció és a motorizáció, ami további fogyasztásnövekedéshez és ezáltal a gazdaság erősödéséhez vezethet. Kína már rég nem az olcsó munkaerőre építi a gazdaságát, inkább átállt a belső fogyasztás hajtotta növekedésre – vélekedik Juscsák György.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!