Az MTI-hez eljuttatott felmérés ezer munkavállaló idei választásait összegzi, ők valamennyien a BDO cafeteria-tanácsadási szolgáltatását igénybe vevő vállalatok alkalmazottai.

Ötven százalék felett a SZÉP-kártya részesedése

A tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A teljes cafeteria-juttatásokat tekintve a vendéglátás alszámla a legnépszerűbb 30 százalékkal, míg a szálláshely 16, a szabadidő alszámla pedig 8 százalékos részarányt képvisel.

A növekedés nem meglepő, mivel a cafeteria-rendszer év eleji átalakulása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.

• Az azonnal elkölthető cafeteria-elemeknek (például a korábbi Erzsébet utalványnak) a helyét a pénzkifizetés váltotta fel, ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli.
• A pénzkifizetés népszerűségének az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják.

Bár a pénzkifizetés adózása már nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike fenntartotta ezt a lehetőséget, sőt, egy részük a többlet adóteher bizonyos hányadát vagy egészét is átvállalta. Ennek okai között megemlíthető, hogy a béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé – olvasható a közleményben.

Visszaestek az önkéntes pénztári átutalások

A BDO Magyarország felmérése szerint emellett az alapbérbe épített cafeteria-elem megemelte volna egy sor bérhez kötődő juttatásnak, például a túlóradíjnak is az összegét. A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak:

míg tavaly az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztárakba átutalható támogatások együttesen 13%-át tették ki a cafeteria-juttatásoknak, idén ez az arány alig éri el a 3%-ot.

Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes maradt, részaránya mégsem emelkedett 1,2 százalék fölé, mivel a munkavállalóknak csupán kis hányadát érinti ez a juttatás.

A közlemény idézi Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadóját, aki elmondta:

a korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két meghatározó elem, ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének átalakítását, racionalizálását.

Kivárnak a vállalatok a cafeteriával

A BDO Magyarország tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai vállalatok többsége még kivár, mielőtt kialakítaná végleges jövő évi cafeteria rendszerét. Az előzetes tervekből az szűrhető le, hogy

a cégek túlnyomó többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteria elemeket,

sőt, többségük keresi annak a lehetőségét, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.

Így oszlanak meg a juttatások

A BDO szolgáltatását igénybe vevő vállalatok ezer dolgozójának mintája alapján készített elemzés szerint idén a cafeteria juttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a pénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7 százalék) illetve az egészségpénztári (6 százalék) díjfizetés, az összes többi elem a juttatások 11 százalékán osztozott.

A közlemény idézi Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadóját, aki elmondta:

„jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya biztosan tovább nő, ugyanakkor az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad a mértéke”.

A jövő évi tervezett adóváltozások alapján ugyanis 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett.

Cash is king

Makár Andrea elmondta: az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják.

Az Erzsébet utalvány – bár közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek – a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű cafeteria juttatás maradhat. Emellett a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak. Egyúttal a lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő lehet.

Megjegyezte, hogy bár adózási szempontból ezeket az elemeket már értelmetlen a bértől elkülönítve kezelni, motivációs hatásuk így hatékonyabban érvényesülhet. Emellett az alacsonyabb alap miatt egyes bértől függő juttatások (például a táppénz) költségei is csökkenthetőek.

Nem változik az óvodai-bölcsődei költségeket finanszírozó támogatás adómentessége, sőt, további könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket.

Keveset költenek biztosításra

Idén a teljes cafeteria juttatásoknak mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). A jövő évben átmenetileg fel is értékelődhet ezeknek e biztosításoknak a súlya a cafeteria juttatások körében, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján történő díjfizetések jövőre is adómentesek maradhatnak a minimálbér 30 százalékáig – közölte a BDO.

A biztosítási alkuszcégek között is több olyan van, ami a 90-es évek óta működik, jelentős portfóliót halmozott fel, de problémát okoz a profi tulajdonosváltás megszervezése.

Nyugdíjkorhatár felett a 90-es években indult cégek többségének vezetősége

A hazai családi vállalkozások jelentős része generációváltás előtt áll: a 90-es években indult cégek többségének élén álló személyek életkora immár a nyugdíjkorhatár felett jár. További jelentős csoportot alkotnak azok a középkorú vállalkozók, akik a sikeres vállalkozásukból kiszállva váltani szeretnének, learatva egyben eddigi munkájuk gyümölcsét.

Maguknál tartanák a tulajdonosi jogokat a jelenlegi vezetők

A generációváltás azonban a tapasztalatok szerint igen nehézkesen zajlik, melynek okait, valamint a tulajdonosoknak a cégátadáshoz fűződő terveit és preferenciáit most a BDO Magyarország és az Opten mérte fel közel 200 családi vállalkozás megkérdezésével.

A felmérésben részt vevő 200 családi vállkozás túlnyomó részében (84%) a cégvezetői feladatokat maga a tulajdonos gyakorolja.

Ha eljön az ideje, a tulajdonosok 74 százaléka jelenlegi elképzelése szerint a tulajdonlás megtartásával szeretné átadni a cégvezetést: 47 százaléknyian családtagnak, 17 százaléknyian cégen belüli, míg 10 százaléknyian külső vezető szakembernek. Mindössze 18 százalék azok aránya, akik a cég eladásában gondolkodnak.

Elsősorban az operatív és pénzügyi vezetői feladatokat adnának át szívesen

• A külső vezető szakember – szigorú szabályok szerinti – bevonása esetén is a többség (64%) csupán az operatív vezetői feladatok átadását tartaná szerencsésnek.
• A cég teljes körű vezetésének átruházását csak a válaszadók 22 százaléka tartja jó megoldásnak.
• További 14 százalék egyéb (főként pénzügyi vezetői) funkciók átadását véli járható útnak.

A feladatok teljes körű átadásának a tulajdonosok 85 százaléka látja valamilyen negatívumát.

A legtöbben bizalmi jellegű problémát látnak egy ilyen döntésben (37 százalék), csaknem ugyanennyien (35 százalék) egy rossz irányváltástól féltik a céget a lépéstől. További 11 százalék rengeteg súlyos konfliktusok forrásának tekinti a kormány teljes átengedését.

Új ügyvezető: legalább tízévnyi munkatapasztalat az elvárás és jó lenne a cégen belülről érkezne

Ha szükség van új ügyvezetőre, a kiválasztás során a válaszadók egyöntetűen a cég szakterületét érintő tapasztalatot tartják elengedhetetlennek. A második legfontosabb szempont, amit a tulajdonosok a kiválasztásnál figyelembe vesznek, hogy a vezetőnek jelentkező személy a cégen belülről érkezzen (66 százalék ezt legalább közepesen fontosnak tartja). Meghatározónak tartják az életkort is: elképzelésük szerint az ideális jelölt minimum 33, maximum 49 éves, tehát legalább 10 év munkatapasztalat áll a háta mögött.

„Az életkor kapcsán fontos összefüggés, hogy a tulajdonosok többsége egy generációval fiatalabb utódot tud elképzelni a vállalkozása élén. Ez a nyugdíjkorhatárt elért cégalapítók esetében negyvenes éveikben járó vezetőket jelent, ennél fiatalabb szakembereket csak kevesen látnának szívesen cégvezetőként.”

– mutat rá Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.

Kösz, de kösz nem. Avagy, averzió a multinacionális cégkultúrával szemben

A válaszadók 50 százaléka tartja ajánlatosnak, hogy a hatékony generációváltásra történő felkészülésben külső tanácsadó cég is segítse a vállalkozást. A tanácsadó kiválasztása során is elsődleges szempont, hogy az rendelkezzen tapasztalattal a cég iparágában, illetve hazai hátterű legyen.

„Meglepőnek tűnik, hogy a hazai családi vállalkozások tulajdonosai milyen mértékben idegenkednek a multinacionális hátterű szereplők bevonásától. Miközben az ügyvezető kiválasztásánál is csupán a válaszadók harmada tulajdonít fontosságot annak, hogy a jelölt rendelkezzen nemzetközi cégeknél szerzett tapasztalattal, a bevonandó tanácsadók esetében 81 százalékuk kifejezetten elutasító az ilyen hátterű cégekkel szemben.” 

– magyarázza Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője és tulajdonosa.

Ez egyszerre bizalmi és anyagi kérdés is számukra, miközben szerepet játszhatnak olyan, a cégkultúrát érintő tényezők is, mint szembesülés a gyökeres változtatás igényével, vagy éppen a nyelvtudással kapcsolatos korlátok – tette hozzá Tóth Tamás.