Münchenben szeptember végén újra megrendezték az inscom 2025 konferenciát, amely mára a biztosítási iparág egyik legfontosabb európai találkozójává vált. A kétnapos rendezvényen bankok, biztosítók, technológiai cégek és szabályozói szakértők osztották meg gondolataikat arról, hogyan formálja át a szektort a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági elvárások növekedése – a Biztosító Magazin Bartha Leventét, az msg Plaut Hungary ügyvezetőjét kérdezte az eseményről.

A digitális szuverenitás szabályozásának helyzete abszolút forró téma most a pénzügyi szakmában. Mit gondolnak erről Nyugat-Európában?

Anja Käfer-Rohrbach – a német biztosítói szövetség (GDV) helyettes vezetője – részletesen beszélt a FIDA irányelv hatásairól. A szabályozás nemcsak az ügyfélkapcsolatokat írja át, hanem alapjaiban befolyásolja, hogyan maradhatnak a biztosítók digitálisan szuverének egy gyorsan változó pénzügyi ökoszisztémában.

Mi az a FiDA? – Az EU FiDA rendeletének célja, hogy a pénzügyi-biztosítási szektorban lehetővé tegye az ügyfelek pénzügyi adatainak szabályozott, biztosított átláthatóságát és megosztását, technológiákon és szolgáltatókon átívelve.

A német szövetség szerint a FiDA bevezetését csak szakaszosan, arányos kötelezettségekkel mellett tartják kívánatosnak, hiszen az új adatmegosztási és feldolgozási rendszerek kiépítése komoly költség- és erőforrásigényű beruházás lesz. A digitális szuverenitás – szerintük – politikai-gazdasági kérdés is: az EU-nak pedig kerülni kell a külső szolgáltatóktól való függést.

A GDV szerint a FiDA rendelet ugyanis csak akkor erősíti a digitális szuverenitást, ha egyensúlyt teremt a biztonság, versenyképesség és megvalósíthatóság között. Fontos még az is, hogy az ügyféladatok kezelése átlátható és GDPR-kompatibilis legyen, ugyanakkor ne adjon indokolatlan előnyt a nagy technológiai cégeknek, mert az komolyan veszélyeztetné az európai biztosítók és fintech szereplők versenyképességét.

Ugyancsak forró téma a Generatív AI eszköztárának kiaknázása. Mely területeken, illetve hogyan tudják a biztosítók és a bankok kiaknázni ezt az új lehetőséget?

Talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadást a Gen Re technológiai igazgatója, Dr. Frank Schmid tartotta. Az előadásában rávilágított arra, hogy itt sokkal többről van szó, mint azt elsőre sejtenénk, ugyanis a generatív mesterséges intelligencia nem csupán adatfeldolgozásban hoz áttörést, hanem:

Képes narratívákat is alkotni, összefüggéseket feltárni és döntéseket támogatni olyan szinten, amire korábban nem volt példa.

– mutat rá Bartha Levente.

A generatív AI valódi értéket teremt a biztosítási szektorban: hatékonyabbá teheti az underwritingot, a kárrendezést és a dokumentumkezelést. Úgy látjuk, hogy a technológia különleges ereje abban rejlik, hogy nem csak előre definiált szabályok alapján működik, hanem új összefüggéseket is képes feltárni. Persze nem árt figyelni a kockázatokra is:

az AI hajlamos lehet hibázni vagy félrevezető információt adni, ezért szükséges a szoros emberi ellenőrzés és felelős alkalmazás.

– hívja fel a figyelmet Bartha Levente.

Hogyan változtatja meg az ismert ökoszisztémákat az AI, a megnövekedett adatmennyiség, illetve a technológia gyors fejlődése?

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a biztosítás jövőjét a következő években a digitalizációs hajtóerők határozzák majd meg erről Dr. Benjamin Helbig, az INTER Versicherungsgruppe IT vezetője beszélt. A Technológiai platformok és modern infrastruktúra kulcsfontosságúak az adatkezelésben és az operatív hatékonyságban. Az adat mint újfajta „erőforrás” stratégiai jelentőségűvé vált:

Az adatbázisok, adatelemzés és adatintegráció lehetővé teszik a jobb döntéseket, új termékeket, jobb ügyfélélményt.

– mondja Bartha Levente.

Az ökoszisztémák (pl. partnerségek, API-k, platformok együttműködése) szerepe pedig tovább növekszik, mert nem minden fejlesztést lehet egyedül végrehajtani; sokszor hatékonyabb külsős partnerekkel közösen dolgozni.

Ezt erősítette meg Dr. Tilo Dresig (Viridium Gruppe) is, aki azt mutatta be, hogyan válhat az életbiztosítás a technológia révén még rugalmasabbá és ügyfélközpontúbbá. A Viridium egyébként hatalmas összegeket fektet be a saját IT-platformjának fejlesztésébe. A platform modernizálásával és az egységes infrastruktúrával teszik lehetővé a skálázható működést és a hatékonyság javulását. Az IT-infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a Viridiumnak ahhoz, hogy versenyképes legyen a „run-off” piacon (a biztosítási szerződések lezárása / kezelése utáni tevékenységek – a szerk.) és felkészüljenek további felvásárlásokra.

ESG és a fenntartható növekedés útjai

Az egyik, számomra kedves témáról, az ESG-transzformációról idén Dorothy Chan (Standard Chartered, Szingapúr) beszélt. Az általa közvetített üzenet – amivel magam is egyetértek –  egyértelmű volt:

A fenntarthatóság már nem csak puszta PR-kérdés, hanem komoly üzleti kényszer is.

Egyszóval az ESG ma már stratégiai tényező, amely áthatja a banki működést, a befektetéseket és a termékfejlesztést. Fontos az átláthatóság és a proaktív jelentéstétel, hiszen az ESG nemcsak megfelelésről szól, hanem üzleti és reputációs kockázatok kezeléséről is. Hangsúlyozza az innováció és a partnerségek szerepét: fenntartható pénzügyi termékek, zöld befektetések és együttműködések nélkül nem érhetők el a klíma- és társadalmi célok. Mindezt egyébként a nagy biztosítók – köztük Allianz, Generali és Swiss Life – vezetői az előadás után kerekasztal-beszélgetésben is meg vitatták.

A rendezvény központi üzenete a bizalom volt. Melyek azok a témák, amelyekben a pénzügyi szektor – különös tekintettel a mostani turbulens környezetre – fokozni tudja az ügyelek bizalmát?

Habár a két napos program tele volt technológiai és szabályozási témákkal, a konferencia egyik legerősebb üzenete valóban a bizalom köré épült. A résztvevők gyakorlatilag egyetértettek abban, hogy

A szektor valódi értékét a jövőben nem csupán az algoritmusok és platformok adják, hanem az, hogy az is, hogy ügyfelek mennyire bíznak a legújabb megoldásokban.

– emlékszik vissza Bartha Levente.

Lássuk be, ha a bizalom hiányzik, a legfejlettebb mesterséges intelligencia is puszta eszköz marad – ha viszont megvan, akkor a technológia valóban új szintre emelheti a biztosítási szektor szerepét a társadalomban.

Mi vár ránk – és persze a biztosítási szakmára – a következő néhány évben?

Az idei INSCOM számomra világossá tette, hogy a biztosítási iparág jövőjét alapvetően három pillér fogja meghatározni: technológia, fenntarthatóság és bizalom. Aki ezek közül bármelyiket figyelmen kívül hagyja, az biztosan lemarad. A konferencia üzenete – úgy vélem – nemcsak egyszerű, de erőteljes is:

A biztosítás jövője nem a múlt folytatása lesz, hanem egy új, adatvezérelt és felelősen működő ökoszisztéma felépítése.

– summázza gondolatait Bartha Levente.

Úgy tűnik, a jövő szép lassan megérkezik a pénzügyi szektorba és vele együtt a mesterséges intelligencia is berobban a pénzintézetek mindennapjaiba. Bankok és biztosító társaságok együtt tanulmányozzák, mire és hogyan lehet felhasználni az új technológiát. A mesterséges intelligenciával nemcsak az ügyfélélményt javíthatjuk, de a háttérfolyamatokat is felgyorsíthatjuk, sőt akár a csalásokat is kiszűrhetjük – Bartha Leventével, az msg Plaut Hungary Kft. igazgatójával beszélgettünk a cég által fejlesztett, mesterséges intelligenciában alapuló üzleti megoldásokról.

Ha a bakok és biztosítók széles körben elkezdik használni a mesterséges intelligenciát, abból ön szerint profitálhatnak-e az ügyfelek, és ha igen milyen területeken tapasztalhatnak pozitív változásokat?

A mesterséges intelligencia mind az ügyféloldalon, mind a backoffice-ban – pl. a háttérfolyamatok támogatására – is kiválóan használható.

Ügyfél oldalon például segítségül hívhatjuk a mesterséges intelligenciát a különféle szerződéseink áttanulmányozásához.  Az msg csoport által kínált IT megoldás képes rá, hogy az ügyfelek helyett elolvassa és értelmezze a biztosítási vagy hitelszerződéseket és ebből egy kivonatot készítsen, ami tartalmazza a számunkra legfontosabb tudnivalókat. Izgalmasan hangzik, nem?

Ez egy valóban új szolgáltatás lehetne a piacon. Mire lehet használni a mesterséges intelligenciát a backoffice-ban, hogyan tudja segíteni az MI a pénzügyi szervezetek háttérfolyamatait?

A háttérfolyamtok tekintetében a mesterséges intelligencia használható például automatikus kárbejelentéshez és kárértékeléshez. Egy gépjárműbiztosításnál a már megadott paraméterek alapján meg lehet mondani, hogy jogos lehet-e adott kárbejelentés vagy sem. De nézhetünk egy lakásbiztosítási példát is:

Képzeljünk el egy hétévégi csőtőrést, amit azonnal ki kell javítani. Kihívják a vízszerelőt – aki el is végzi a munkát – majd megírja a munkalapot és kiállítja a számlát. Amikor az ügyfél belép a biztosító online kárbejelentő rendszerébe és feltölti a dokumentumait, a rendszerben az adatok strukturált (pl. a dátum és a helyszín) és nem strukturált (pl. az eseményleírása) formában kerülnek rögzítésre. Míg ezeket az adatokat korábban manuálisan kellett „összenézni” értékelni, majd dönteni, addig az msg csoport által kínált msg.Claims mesterséges intelligencia motorokat használ ezeknek az adatoknak a feldolgozáshoz.

Hogyan történik pontosan az msg.Claims általi adatfeldolgozás?

A feldolgozás különféle alfolyamatokra bomlik: az első funkció a strukturált és nem strukturált adatoknak az összehasonlítása. Például, ha összevetjük a kárbejelentés dátumát és a számla dátumát és a kettő között egy év különbség van, akkor az rögtön gyanús. De lehetnek anomáliák a számla tartalmában is: ha a szennyvízcső elvileg eláztatta a szomszédot, de a számla csak egy kisebb tömítés cseréjéről szól, az úgyszintén gyanús. Viszont, ha minden egyezik, akkor a rendszer zöld utat ad.  

A második ilyen funkció egy automatikus intézkedési javaslatnak a tétele. Ha valaki használt már ChatGPT-t és feltette neki azt a kérdést, hogy „Mit tegyek ebben vagy abban az esetben?”, akkor kaphatott javaslatokat. Az msg Plaut megoldása esetében tehát az ügyintéző kap javaslatokat arra vonatkozóan, hogy mit érdemes csinálni.

A harmadik funkció a magyarázat adása. A német jogrend szerint nem elég megmondani, hogy milyen intézkedést tettünk, de meg is kell azt magyarázni. Ehhez megint a mesterséges intelligenciát hívjuk segítségül, hogy adjon az ok-okozati összefüggéseket, hogy miért ezt-vagy azt javasolta.

A negyedik lényeges funkció a rootolás kérdése, azaz, hogy egy konkrét eset mikor, melyik ügyintézőhöz kell, hogy kerüljön, mert a rendszer nem fogja ezt magától kitalálni. Ehhez az adott biztosítónak a belső szabályrendszerére kell támaszkodni. (Pl. kisértékű ügy esetében az egyik, míg nagyértékű ügyek esetében egy másik osztály látja el a feladatot.) 1000 eset után a rendszer már érteni fogja a lényeget, így az 1001. hibajegy esetében tudni fogja, hogy milyen útvonalon és hová kell azt küldeni.

Hol lehet még felhasználni a mesterséges intelligenciát bankok és biztosítók esetében?

Egyre inkább azt látjuk a pénzügyi szektorban, hogy a nagy banki és biztosítói rendszerek elöregednek, viszont nem merik őket lecserélni, mert egyrészt stabilan működnek, másrészt hatalmas költségei vannak egy migrációnak, de nem találnak például hozzájuk programozót sem.

Az életbiztosítók esetében egy kardinális fájó pont, a régi rendszerek migrációja. Sok estben például probléma, hogy már elvesztek azok a bonyolult matematikai sémák, amelyek alapján az életbiztosításokat annakidején kikalkulálták.

Adott tehát a régi rendszerben egy szerződésállomány, aminek megvannak a sarokszámai (pl. lejárati idő, visszavásárlási feltételek stb.), de nincsenek meg a képletek, amelyek alapján annak idején ezeket kiszámolták. Ha betöltenénk őket az új rendszerbe – ami már teljesen más technológián alapszik – új kalkulációs modelleket kellene létrehozni. 

Ebben az estben jó szolgálatot tehet a mesterséges intelligencia, mivel képes arra, hogy az adatok elemzése után létrehozz a migrációhoz szükséges képleteket.

Ha jól értem, két vagy több informatikai rendszer közötti adatmigráció támogatásáról van szó. Hasonló helyzet sok más esetben is előfordulhat, nem?

A példa, amit említettem természetesen nemcsak migrációnál lehet hasznos, hanem pl. biztosítói vagy banki akvizíciójánál is, amikor a cégek meglévő rendszereiben tárolt adatokat kell egy új, közös rendszerbe integrálni. Ezekben az esetekben is találkozhatunk hasonló problémával. Régen erre az volt a megoldás, hogy a meglévő rendszereket először „okos emberek” tanulmányozták, – hogy megértsék azoknak a logikáját -, majd a megszerzett tudást leírták és ebből építettek fel egy új rendszert.

Ez az a pont, amit ki lehet cserélni a mesterséges intelligenciával.

Egyfajta tudásbázist építve – ami teljesen független a forrás- és a célrendszertől – már automatikusan lehet képleteket generálni, ami lehetővé teszi az adatok továbbítását a régi rendszerből az újba.

2023 szeptemberében immár 12. alkalommal rendezték meg az INSCOM biztosításszakmai konferenciát Münchenben. Az innovatív eseményt a professzionális IT megoldások szállítására szakosodott német msg cég szervezte. A Biztosító Magazin rövid összefoglalójából kiderül miben gondolkodnak a biztosítási társaságok informatikusai.

Az esemény nemcsak érdekes betekintést nyújtott az iparág aktuális fejleményeibe, hanem értékes beszélgetéseket és kapcsolatépítési lehetőségeket is lehetővé tett a 260 résztvevő számára. Az idei INSCOM-ot Jürgen Zehetmaier, az MSG Csoport CEO-ja, valamint Andrea van Aubel, az MSG Life CEO-ja közösen nyitotta meg.

Jürgen Zehetmaier megnyitójában felhívta a figyelmet a biztosítás világát jelenleg érintő különféle politikai és gazdasági kihívásokra, valamint hangsúlyozta az új technológiák – például a felhő és a mesterséges intelligencia – által kínált széles perspektívát is.

Felhő, MI és fenntarthatóság az INSCOM 2023 kiemelt témái között

Andrea van Aubel vitaindítójában emlékezett 7 évvel ezelőtti látogatására az INSCOM-on – amikor még előadóként, az AXA igazgatótanácsának tagjaként vett részt a rendezvényen. Már 2016-ban is elmondta, hogy a törekvések fókusztában mindig is az ügyfél állt, az idei INSCOM-on, van Aubel ismét kihangsúlyozta az ügyfélfókuszú stratégiák fontosságát:

Egyikünk sem törekszik önmaga céljára. Mindannyian azt szeretnénk, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek termékeinkkel és szolgáltatásainkkal.

– hangsúlyozta Andrea van Aubel, az MSG Life CEO-ja.

Világos véleményt fogalmazott meg a biztosítási szakértőknek a mesterséges intelligenciáról:

A kérdés nem az, hogy használnak-e mesterséges intelligenciát. A kérdés a következő: hogyan és hol használják az AI-t a biztosításban.

– tette hozzá Andrea van Aubel.

Innovatív előadások esettanulmányokkal fűszerezve

A több mint 30 előadás során a felhő technológiák, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság témái kerültek napirendre, a résztvevők értékes betekintést kaptak a jelen és jövő trendjeibe, illetve az épp folyamatban lévő fejlesztésekbe. Az idei INSCOM sztárelőadói szaktudásuk és tapasztalataik legjavát osztották meg a szakmával:

• A biztosítók a technológiai ugrások, a szabályozás és a napi üzlet közötti feszültség területé váltak – erre hívta fel a figyelmet Jens Warkentin, a HDI Németország vezérigazgatója, aki betekintés nyújtott a biztosítási ágazat előtt álló napi kihívásokba és piaci lehetőségekbe. Előadásában arra kereste a választ, hogyan boldogulhatnak a biztosító társságok a kovid utáni folyamatosan változó környezetben.
• Klaus-Jürgen Heitmann, a HUK-COBURG vezérigazgatója szerint végül nem lesz elég csak biztosítónak lenni – vitaindító beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy a biztosítók jelenleg olyan átalakulási kihívással néznek szembe, amely messze túlmutat a hagyományos biztosítási üzletág keretein. Az insurtech és az egyéb feltörekvő technológiák, valamint a társadalmi és környezetei változások újra definiáljak a biztosítási szakma – és benne a biztostó társaságok – szerpét.
• „Economies of speed” címmel tartott előadást Gregor Hohpe nemzetközi felhőtechnológiai szakértő Prezentációjában a gyorsaság és az agilitás fontosságáról beszélt, és megmutatta, hogy a tempó egyelőre biztosan nem lassul. Hohpe karriere során megfordult már Szilícium-völgyi startup-ban, dolgozott a Deloitte-nál, fejlesztett a Google-né, az Allianznál pedig különféle IT-transzformációkat végzett. Jelenleg mindezeket kombinálva törekszik a biztosítói IT problémák megoldására.

Magyar szemmel

Bartha Levente, az msg Plaut magyarországi vezetője a konferenciával kapcsolatban, a Biztosító Magazin kérdésére válaszolva elmondta, hogy az INSCOM abszolút hiánypótló a hazai biztosítási szakma számára is, mivel az iparág IT aspektusaira fókuszál.

Bartha Levente elmondta: aki részt vett a rendezvényen – az nem csak a müncheni Októberfesten tölthetett el egy kellemes estét az msg gálavacsoráján -, de megismerkedhetett például a cégünk IT fejlesztéseinek apróbb reszelteivel is. Idén is több különleges témát érintettünk:

• Az UNIQA Biztosító például részletesen bemutatta az UIP-jét (Uniqa Insurance Platform) ami az Insurance Suite-nak egy megvalósult implementációja.
• A SIGNAL IDUNA-nál ugyancsak volt egy komoly fejlesztésünk nemrégiben, itt az ügyfél-transzformáció volt, van a fókuszban; azaz hogyan jutunk el a kapcsolatfelvételtől a lojalitás kialakulásáig – mindezt persze az msg által fejlesztett IT megoldások segítségével.

Személy szerint úgy vélem, hogy az alkalmazási környezet korszerűsítése szinte már nem (csak) informatikai projekt – ez egyébként az INSCOM-on is téma volt – ezért minden hazai biztosítási IT szakembert, illetve a stratégiai döntéshozókat is arra bíztatom, hogy:

Jöjjenek el a következő INSCOM-ra, hiszen ez egy kiváló alaklom, hogy mélyítsük tudásunkat, megismerjük egymást és gondolatainkat, vízióinkat megosztva közösen találjunk szinergiákat a szakma előtt tornyosuló kihívásokra.

– hívta fel a figyelmet Bartha Levente.

Nyitókép: MSG / Inscom.

Közel két éve nyitott lokális irodát Magyarországra az msg Plaut. Az msg Systems Németország ötödik legnagyobb IT szolgáltató cége. A cégcsoport több, mint 42 éve van a piacon, 30 országban van irodája és több, mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat Mexikótól Jakartáig. A társaság bevételének  többségét a legnagyobb bankoknak és biztosítóknak nyújtott szoftvertermékek és IT szolgáltatások adják. Az msg profitelemző alkalmazását előszeretettel használja például a Google is a nagyobb hatékonyság eléréséhez. Bartha Leventével, az msg Plaut Hungary Kft. igazgatójával beszélgettünk a hazai pénzügyi és biztosítási szektor előtt álló egyre növekvő jelentéskészítési kihívásokról és fejlesztési lehetőségekről.

Két évvel ezelőtt még javában benne voltunk a covid-ban. Miért döntött úgy az msg akkoriban, hogy Magyarországra jön?

A magyar piacon most alakul ki az a tudás, ami az msg mögött már 42 éve ott van és ezt mindenképp szerettük volna megmutatni a magyar piaci szereplőknek. Ez már korábban tervbe volt véve, azonban a covid egy lassító tényező volt ebben a folyamatban. A banki és biztosítási piac egyértelműen növekszik, akarva-akaratlan sokkal többen leszünk és sokkal több projekten fogunk mi is dolgozni a partnereinkkel. Az msg – hasonlóan a globális IT cégekhez – kisebb cégeket, márkákat vásárol fel és integrálja őket a saját rendszereibe. Csak Nyugat-Európában több, mint 20 kisebb márkát vásárolt meg az utóbbi években. Az anyacég árbevétele 1.3 Mrd euró volt cégcsoport szinten. – mondja Bartha Levente.

Külföldön komoly hírnévnek örvendenek az msg által fejlesztett szoftverek, idehaza mennyire népszerűek a termékeik a bankok és biztosítók körében?

Mi korábban egy technikai csapat voltunk a cégcsoporton belül. Magyarországon főleg SAP bevezetésekkel és tesztelésekkel foglalkoztunk. Az msg által fejlesztett szoftvereket külföldön a „nagyok” már évek óta használják. A biztosítók közül a mi termékeinket használja például a MetLife, a Generali, a BBVA, az Allianz, illetve a Swiss Re is. A bankok közül pedig a Commerzbank, az ING Bank, a Sparkasse, a Santander, a BMW és a Daimler bankjai, valamint a Porsche Bank, a Deutsche Bank és a Schwäbisch Hall (Fundamenta) is használ msg rendszereket. Persze ez nem minden, nyitunk más iparágak felé is:

Amire nagyon büszkék vagyunk, hogy a Google is a mi általunk fejlesztett Eredmény és Teljesítmény Menedzsment (PaPM) terméket használja.

– mutat rá Bartha Levente.

A magyar cég (msg Plaut Hungary Kft.) árbevétele egyébként 2022-ben 1,5 millió euró volt. A budapesti irodában 25 fix alkalmazottal dolgozunk, ami kiegészül további, nagyjából 30 fő külsős, „freelancer” csapattal, illetve különféle alvállalkozók csoportjaival is. Az anyacég persze nem csak pénzügyi és biztosítási területre fejleszt szoftvereket, jelen vagyunk például az autóiparban is. Egy bizonyos méret után egy informatikai cég „mindennel is” foglalkozik. Gondolok itt a fejlesztésen túl például a szoftverüzemeltetésre, integrációra vagy épp a rendszer támogatásra.

Az előbb röviden említette PaPM terméküket, amit a Google is használ. Mi ez pontosan és hogyan működik?

A PaPM (Profitability and Performance Management) egy teljesítmény és profit analizáló megoldás. Képes arra, hogy az értéklánc folyamatokban meglévő szűk keresztmetszeteket láthatóvá tegye az elemző számára. Maga a termék új technológiájú online riporting megoldás – egy SAP add-on – ami „ráül” az SAP adatbázisaira és az ott található adatokból épít valós idejű riportokat, kiértékeléseket.

Alapesetben a termék azt mutatja meg, hogy – például egy nagyobb cég esetében – honnan, milyen forrásokból származnak a cég bevételei. Milyen termékekre, milyen divíziókra vannak allokálva a bevételek, illetve milyen helyszíneken képződnek, ha mondjuk több irodája/telephelye is van az adott cégnek egy adott országban vagy több országban. Ezzel párhuzamosan pedig azt is meg lehet nézni, hogy hova költik el a bevételeket, milyen csatornákon, milyen célokra megy kifelé a pénz.

– magyarázza Bartha Levente.

Ha tehát a pénzügyi igazgató ránéz egy ilyen ábrára, akkor pontosan láthatja, hogy melyek azok az értékesítési csatornák, amelyek relatíve kevés profitot termelnek, illetve melyek azok, amelyen több a margin. Ezek alapján a vezetők nagy biztonsággal tudnak komoly üzleti döntéseket hozni. A megoldás nagyon rugalmas és hatékony, így a kezdeti tájékozódás után könnyen és gyorsan lehet újabb elemzéseket készíteni, szimulációkat végezni. Itt jelenik majd meg a megoldásunk igazi előnye, amiért ezt partnereink szeretik alkalmazni.

A riportáló eszközökre jellemző, hogy a legkülönfélébb adatbázisokon lehet őket alkalmazni. A PaPM-et lehet-e másfajta – például nem pénzügyi – adatbázison is alkalmazni?

Remek kérdés, a válasz röviden igen. Egy igen népszerű témára – az ESG témakörre – is elkezdték már ezt használni. Az ESG-vel kapcsolatban egy sereg jogszabályi előírás és jelentéskészítési kötelezettség várható az elkövetkező években. A termék az ilyen jellegű riportoknak az előállítására is nagyon jól használható. Tehát nem csak pénzügyi kimutatások készíthetők, hanem akár CO2 kimutatás, energiafelhasználás-kimutatás, vízfelhasználás-kimutatás, illetve kommunális hulladékfelhasználás-kimutatás is – csak, hogy a legnépszerűbbeket említsem.

Mi az, ami érdekes lehet egy bank vagy biztosító társaság számára a reporting területén a napi működés során?

Véleményem szerint egyrészt korábban említett ESG irányelvek, másrészt pedig az EU-s adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban is vannak reporting feladatok. Most, hogy mindenféle plusz megszorítási kötelezettségek keletkeztek a bankok és biztosítók számára ezek figyelemmel kísérése plusz feladatokat ró rájuk, ezért lépett az msg ezen a területen, és kínáljuk számukra – többek között – a PaPM reporting megoldást is. Ezen túlmenően számos más célra, például nemzetközi riporting feladatokra (BEPS2, international taxing), stb.) kínálunk előre konfigurált csomagokat, „use case”-eket.

Idén is megrendezésre kerül Münchenben az INSCOM 2023, az msg biztosítási konferenciája. Mit lehet tudni az idei eseményről?

Mondhatjuk, hogy az INSCOM-nak már hagyománya van, a biztosítási ágazat vezetői és döntéshozói 2002-óta minden második évben Münchenben gyűlnek össze, hogy megvitassák az ágazat jövőjét. Idén is a megszokott csúcskategóriás szakmai programra számítunk:

Meghívtuk az iparág mértékadó képviselőit, szakértőit, akiktől nem csak prezentációkat hallhatunk, de részt vehetünk interaktív beszélgetéseken is és mélyelemzéseket is hallhatunk egy-egy témában.

– mondja Bartha Levente.

A járványhelyezt után az idei INSCOM egy exkluzív esemény lesz, amely egy laza légkörben zajló tapasztalatcserére hív.

Milyen terveik vannak Magyarországon erre az évre, illetve a jövő évre?

A World Economic Forumnak van egy weboldala, ami „Global Goals” néven fut. Ezen belül megtalálhatók például a pénzügyi/banki szakterületre vonatkozó prioritások is különféle csoportokba rendezve. A mi célunk a jövőre vonatkozóan az, hogy a működésünk során szinkronba kerüljünk az ott megfogalmazott fenntarthatósági célokkal. Egész konkrétan a 9. csoport (innováció, infrastruktúra és iparosítás) az, ami nekünk – a saját stratégiánk kialakításánál – lényeges.