Az Európai Unió tag- vagy tagjelölt államai, az Európai Gazdasági Térség vagy azzal azonos jogállású államok, azaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága irányából továbbra is karanténkötelezettség és egyéb korlátozás nélkül léphetnek be azok a magyar állampolgárok, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy a kiutazás célja gazdasági vagy üzleti célú tevékenység volt. Ezen területek állampolgára, vagy 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személye szintén karanténkötelezettség nélkül léphet be Magyarország területére, ha gazdasági, illetve üzleti célból érkezik és ezt hitelt érdemlően tudja igazolni a határon megfelelő dokumentum felmutatásával.

Az EU-n kívüli országok tekintetében, a 4/2021. (III. 1.) KKM rendelet értelmében, csak az abban felsorolt országokból engedélyezett a belépés gazdasági, illetve üzleti célú utazásnál. A listán szereplő országokból hazatérő magyar állampolgárok, továbbá az országok állampolgárai vagy az államokban 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személyek karanténkötelezettség nélkül beléphetnek, ha hitelt érdemlően igazolják az utazás célját. A könnyítés az alábbi országok esetében alkalmazható:

• Amerikai Egyesült Államok,
• Azerbajdzsán,
• Bahrein,
• Egyesült Arab Emírségek,
• Indiai Köztársaság,
• Indonéz Köztársaság,
• Izrael Állam,
• Japán,
• Kazahsztán,
• Kínai Népköztársaság,
• Kirgizisztán,
• Koreai Köztársaság,
• Oroszországi Föderáció,
• Szingapúr,
• Török Köztársaság,
• Ukrajna,
• Üzbegisztán.

Amennyiben a fent említett országokból érkező magyar és nem magyar állampolgárok belépésénél kétség merül fel az üzleti célt igazoló dokumentum hitelességével kapcsolatban, úgy a hatóságok megtagadhatják a belépést a beutazni vágyók előtt. Azzal kapcsolatban azonban nem tartalmaz részletszabályokat a Rendelet, hogy tartalmilag/formailag milyen igazolást szükséges bemutatnia az utazónak.

Tervezett üzleti utazás esetén javasoljuk, hogy utazás előtt körültekintően tájékozódjanak, kövessék a híreket, mert az elmúlt napokban a fentiekben jelzett országok listája többször módosult, bővült.

– mondta el Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

 Egyes képzések akár adómentesen is adhatók

A személyi jövedelemadóról szóló törvény („Szja tv.”) értelmében bizonyos körben az iskolarendszeren kívüli képzések adómentes juttatásként adhatóak. Az olyan tanfolyamok után ugyanis, amelyek

a munkavállaló munkaköri leírásával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, azok fejlesztésére irányulnak, a munkaadónak tipikusan nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

De mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeknél a kérdés nem ennyire egyszerű?

lyenek lehetnek például az iskolarendszerű képzések vagy az olyan képzések, amelyek nem feltételei a munkavégzésnek, ugyanakkor egyértelműen a munkavégzéshez kapcsolódóan vesz részt rajtuk a munkavállaló.

A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben egy vállalkozás számára alapvető fontosságú meglévő munkavállalóinak megtartása, ösztönzése. Tapasztalataink szerint a dolgozók munkájához szorosan nem kapcsolódó ismeretek (stresszkezelés, értékesítési technikák, teljesítményértékelés, kommunikációs tréning stb.) megszerzését szolgáló tanfolyamok elindítása is ezeket a munkaadói célokat szolgálja. Ugyancsak jó döntés lehet, ha a munkáltató tanulmányi szerződéssel támogatja a munkavállalót, hogy ezáltal külső képzéseken (pl. OKJ vagy MBA képzések) vehessen részt.

– mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Az ilyen típusú képzéseket a munkáltató pl. egy megfelelő szabályzat segítségével terelhette a céges adózású körbe tartozó ún. „egyes meghatározott juttatások” felé. A 2019. január 1-vél hatályba lépett változások alapján azonban ez a lehetőség már nem alkalmazható. Így az adómentességi feltételeknek nem megfelelő képzések esetében azok költségét munkaviszonyból származó jövedelemként kezelheti az adóhatóság, ami után viszont adót kell fizetni.

Rendkívül fontos tehát megvizsgálni, hogy az érintett képzés/tanfolyam megfelel-e az adómentesség feltételeinek, mert ha igen, a vállalkozás jelentős költségeket takaríthat meg. Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor az összetett és sokszor jogértelmezési kérdéseket felvető rendelkezések fényében jellemzően csak esetről esetre lehet az egyes képzéseket minősíteni. Mivel azonban az adózás tekintetében jelentős különbség van, mindenképpen  érdemes időt szánni a képzés adókezelésének alapos vizsgálatára

– jelentette ki Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Nyitókép: Unsplash.

Az adókedvezményre jogosító egészségügyi problémák és betegségek listája a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletében található, ami idén januártól számos, a listán eddig nem szereplő betegséggel bővült.

Laktózintolerancia és gyakori nőgyógyászati betegségek

A különféle veleszületett enzimhiányos betegségek nagyon gyakori egészségügyi problémák; ezek közül is a laktózintolerancia fordul elő a legtöbbször, ami egyes becslések szerint globálisan a felnőtt népesség 70-75 százalékát érinti. Adókedvezmény e tekintetben hosszú évek óta igénybe vehető. Idén januártól ugyanakkor felkerültek a listára például bizonyos gyakori nőgyógyászati betegségek is, ideértve az endometriózist, ami világszinten körülbelül 10 millió nőt, más becslések szerint a nők 8-10 százalékát érinti.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, egész egyszerűen azért, mert az érintettek nem ismerik az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat. Emellett a jogszabály megfogalmazása is félrevezető lehet, mert „súlyos fogyatékosságot” említ, ugyanakkor a kedvezményre jogosító egészségügyi problémák között számos olyan is megtalálható, amelyek ugyan komoly nehézségeket okozhatnak, de a mindennapos szóhasználatban nem feltétlenül tekintjük azokat „súlyos fogyatékosságnak”; ilyen például a már említett laktózintolerancia.

– mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi osztályának igazgatója.

Adókedvezmény és annak visszamenőleges érvényesítése

Az Szja törvény értelmében a jogosultak az adott adóévben érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az összevont adóalap adóját havonta, azaz például 2019-ben havi 7.450 forint a kedvezmény összege, ami éves szinten meghaladhatja a 89.000 forintot. A kedvezmény érvényesítésének feltétele a jogosultságot igazoló orvosi igazolás, vagy határozat megléte. A kedvezményt a betegség kezdő napjának hónapjától, a fennállás ideje alatt, havonta lehet érvényesíteni.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha már több éve diagnosztizáltak valakit egy adókedvezményre jogosító problémával, illetve betegséggel, de mégsem érvényesítette a kedvezményt. Ebben az esetben lehetőség van az adókedvezmény visszamenőleges érvényesítésére is, az elévülési időn, azaz öt éven belül. Amennyiben például 2017 januárjában diagnosztizáltak valakit endometriózissal, akkor visszamenőlegesen is igényelhető az adókedvezmény, amely két évre akár 150.000 forintnál is több lehet.

– tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Egyes jövőbeni körülmények indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását

Tipikusan előfordul, hogy a házasulók – a már együtt élő felek –, illetve a friss házasok nem érzik helyénvalónak házassági vagyonjogi szerződés megkötését, mivel az akár a párral szembeni bizalmatlanságot vagy a kapcsolat tartósságába vetett hit hiányát is jelképezheti. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek a későbbiekben mégis indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását, mint például a családi vállalkozások szétaprózódásának megakadályozása, az üzleti kockázatok elválasztása a családi vagyontól, illetve a házastársak eltérő vagyoni viszonyaiból eredő konfliktusok elkerülése.

A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. Az üzleti folyamatok dinamikája folytán előálló helyzetek komoly problémák elé állíthatják a párokat. A gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értékének ugrásszerű növekedése, illetve a társaság esetleges értékesítése során befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Sokan nem tudják továbbá, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég (amit például a szülőktől ajándékba kapott az egyik fél), az annak kapcsán szerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.

„Ha a felek nem csupán a jövőre nézve kötik ki az általuk választott vagyonjogi rendszert, hanem rendezni kívánják az évek során előállt helyzetet, úgy erre is lehetőség van. E körben különösen fontos megjegyezni, hogy a vagyonközösség nem a házasságkötéssel, hanem az azt megelőző életközösséggel jön létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – vagyonjogi szerződés hiányában – a házastársak a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatban is alapvetően közös vagyonszerzők”

– mutatott rá dr. Takács Diána, a Deloitte Private szenior tanácsadója.

A jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható

A felek megállapodásuk szerint mozgathatják a vagyonukat a házastársi közös és különvagyon között. Azonban a bírói gyakorlat kiemelt vizsgálat alá helyezi az ehhez hasonló vagyonátrendezést: az olyan rendelkezés, amely az egyik házastárs vagyonát a másik javára jelentősen elvonja, érvénytelen lehet.

A vagyonjogi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba szükséges foglalni. A megfelelő szakértelem azonban nem csak a törvény által megkövetelt formalitások miatt szükséges. A gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember közreműködése azért is elengedhetetlen, mivel – bizonyos esetekben – a jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható lehet.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére más lehetőségek is vannak. Ilyen például az utóbbi időkben egyre népszerűbb bizalmi vagyonkezelés. Ennek előnye, hogy a fenti célok mellett számos egyéb cél elérésére is alkalmas, mint például a családi vagyon generációkon átívelő védelme”

– fűzte hozzá dr. Takács Diána.

A házasság bármely szakaszában meg lehet tenni

„A munkánk során sok olyan esettel találkoztunk, ahol kiderült, hogy a felek túl későn kezdtek el gondolkodni a családi vagyon megfelelő jogi rendezéséről. Jobb ezért előrelátónak lenni és azelőtt foglalkozni a vagyoni kérdésekkel, mielőtt túl késő lenne. Természetesen a cél az, hogy a felek kívánságainak megfelelő, jogi szempontból kikezdhetetlen megállapodás készüljön el a házastársak vagyoni viszonyairól, amelyre a jogszabályok által biztosított eszköztár – a házasság gyakorlatilag bármely szakaszában – kiválóan alkalmas”

– mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

Sok alkusznak egy élet munkájával felépített cég átadására kell felkészülnie

Magyar történelmi sajátosság, hogy mostanra a hazai családi vállalkozások döntő többségének a fejlődésük legkritikusabb időszakára, az egy élet munkájával felépített cég átadására kell felkészülnie. A családi vállalkozások szerepe, eltérő mértékben ugyan, de az egész világon jelentős hatással van az adott ország gazdaságára és a munkaerő foglalkoztatására is.

A családi vállalkozások hosszú távú működésre rendezkednek be – a KSH mégsem gyűjt adatokat erről

A hazai magánvállalkozások meghatározó szerepe ellenére, Magyarországon a KSH nem gyűjt külön adatot a magántulajdonban lévő vállalkozásokról, illetve a hazai gazdaságpolitika és a tudományos világ is csak az utóbbi években kezdett el kiemelten foglalkozni ezekkel a cégekkel. A legkülönbözőbb statisztikák erősítik meg, hogy a magántulajdonban álló vállalkozások sikeres működése rendkívül számottevő mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez és a foglalkoztatás fenntartásához egyaránt. Sőt, ezen cégek sok egyéb szempontból is stratégiai jelentőségűek, így például jellemzően hosszú távú működésre rendezkednek be.

A magánvállalkozások – és köztük az alkuszcégek – jelentős részének története a rendszerváltás éveiben kezdődött

Ezen cégek alapítói évtizedek óta irányítják a családi vállalkozást, a generációváltás kérdése ezért lassan elodázhatatlan. Minden bizonnyal több ezer családi cégnek kell ezzel a helyzettel szembenéznie. Sokan ódzkodnak elkezdeni foglalkozni az utódlás kérdéskörével, pedig a halogatás szinte biztos recept a kudarchoz.

– mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere

A családi vállalkozások sajátosságai: meghatározó az alapító személye és a képviselt értékek

A családi vállalkozásokban meghatározó az alapító személye, valamint az általa képviselt értékek és a jövőre vonatkozó víziója. Ugyanakkor a családi vállalkozás folyamatosan és dinamikusan bővül a gyermekek, testvérek, házastársak és külső személyek belépésével. (Kivétel ha az utódok nem döntenek úgy, hogy más szakmát tanulnak – a szerk.)  A cég sikerének szempontjából elengedhetetlen, hogy az alapító által meghatározott értékeket és elképzeléseket minden résztvevő a magáévá tegye, közösen bővítse és fejlessze tovább.

Az összetett problémáktól a tipikus élethelyzetekig

A közös értékrend, bizalom, elkötelezettség és tradíció olyan erősségei a családi vállalkozásoknak, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket a versenytársaktól.

Ugyanakkor mivel a résztvevők személyisége, a család és a vállalkozás működése szorosan összekapcsolódik, ezért olyan összetett problémák merülhetnek fel, amelyek a kölcsönhatások miatt akár meg is mérgezhetik a személyes kapcsolatokat, vagy egy egyébként prosperáló cég működését. A családi vállalkozások életciklusa során felmerülő problémákra nincs valamennyi cégre egyformán alkalmazható módszer, vagy megoldás, de megfelelő szakmai tapasztalattal azonosíthatók olyan tipikus élethelyzetek, amik a családi vállalkozások, a család tagjai és a külső szereplők életében felmerülhetnek.

Innováció és családi alkotmány: a sikeres működés záloga. Az Y és Z generáció másképp fogja vinni a családi vállkozást

Az alapító által kijelölt úthoz való ragaszkodás éppen úgy vezethet további sikerekhez, mint szükségszerű bukáshoz, ha nem ismerjük fel a változtatás szükségességét:

• A családi vállalkozás, vagy a tulajdonosok és vezetők számának növekedésével elkerülhetetlenné válik a jól bevált szervezeti és vezetési módszerek felülvizsgálata, külső szakértő vezetők bevonása, az átlátható működés és kiszámítható elvárások megteremtése.
• Ennek leghatékonyabb módja a családi alkotmányok megalkotása, valamint a család és a vállalkozás belső működési szabályainak lefektetése.

Tudatos öröklés és vagyontervezés: szerencse ha a gyerekek is a biztosítási szakmában akarnak elhelyezkedni

A családi vállalkozás fennmaradása érdekében szükséges a legalkalmasabb utódok kijelölése, képzése, szervezeti elfogadottságának és tekintélyének megteremtése, a tulajdonosi szerkezet és vezetés átalakítása, a piaci értékesítés, illetve professzionalizáció.

A tudatos öröklési- és vagyontervezés az egyetlen módszer, ami képes a generációváltás problémáit kiszámíthatóan kezelni.

Ugyanakkor anakronisztikus módon a legtöbb alapító és tulajdonos elmulasztja, hogy a családi vállalkozás tulajdonának és irányításának átadásával kellő időben foglalkozzon. A kellő tudás és tapasztalat hiánya, az egyenlő mértékben örökölt tulajdonosi jogok, vagy éppen a családon belüli konfliktusok pedig szükségszerűen vezetnek a családi vállalkozás hanyatlásához.

Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli. Ez a bölcsesség sok országban ismert – talán nem véletlenül. Statisztikák szerint a családi vállalkozások többsége a második generációt sem éri meg. Érdemes aktívan foglalkozni azzal, hogy a családi vállalkozás túlélése ne a véletlen műve legyen.

– tette hozzá dr. Kóka Gábor

Üzleti kockázatot is jelenthet, ha nem beszélnek az utódlásról: ha a gyerekek máshol tervezik a jövőjüket, akkor vezetőt kell keresni

Az utódlás kérdését a magánkézben lévő vállalkozások többsége csak ritkán kezeli átgondolt, előre tervezett módon, ami mind a cég, mind a tágabb összefüggések szempontjából komoly kockázatot jelent.

„Minden érintett fél egyértelmű közös érdeke, hogy együtt alakítsák ki a jövőre szóló elképzeléseiket, amelyek egyaránt biztosítják a családi vállalkozás jövőjét, az örökösök méltányos részesedését és az átadó tulajdonos vagyoni biztonságát és erkölcsi elismerését. Az öröklési- és vagyontervezés egy olyan összetett folyamat, amihez a személyes és gazdasági megfontolásokon felül szorosan kapcsolódnak jogi és adózási kérdések is.

– mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

A Családi Vállakozások című könyvről

Az év elején jelent meg Peter Leach Családi Vállalkozások című könyvének második, átdolgozott és kibővített kiadása, ami közérthető formában, gyakorlati példákkal és átlátható szerkezetben mutatja be a családi vállalkozások különböző életszakaszainak jellemzőit, erősségeit és kihívásait. Könyvének olvasása során talán a legmeghatározóbb felismerés, hogy

A családi vállalkozások, a kulturális, gazdasági és politikai környezettől szinte teljesen függetlenül világszerte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe.

• Peter Leach 2015-ben csatlakozott a Deloitte UK csapatához a Családi Vállalkozások Tanácsadási üzletágának vezető partnereként.
• Közel 50 éves szakmai tapasztalattal kutatóként, előadóként és a világ legnagyobb családi vállalkozásainak tanácsadójaként a téma egyik nemzetközileg legelismertebb szakértője.
• A családi vállalkozások egy olyan hiánypótló mű a magyar nyelvű szakirodalomban, ami az elmúlt évtizedek nemzetközi tudományos eredményeit és mindenek előtt az öt kontinensen szerzett egyedülálló szakmai tapasztalatait foglalja össze.
• A tudományos igényességgel megírt könyv nem kizárólag szakértőknek szól, hanem kézikönyvként egyaránt használható a családi vállalkozások kihívásainak azonosítására és a megoldási lehetőségek feltérképezésére.

Családi Vállalkozások, Peter Leach – a Deloitte Családi Vállalkozások Tanácsadási üzletága vezetőjének –  nagy sikerű könyve.

A könyvről további információkat ezen az oldalon tudhat meg, illetve a Libriben is megvásárolható