A fokozódó aggodalmaink uralják a beszélgetéseinket a járványidőszakban: jelentősen felerősödtek a szeretteink, saját magunk, illetve a családunk megélhetése iránt érzett félelmeink az elmúlt egy évben az NN Biztosító kutatása szerint. Miközben bizonytalannak érezzük a jövőnket, egyre erősebb a tervezhetőség iránti igény a lakosság körében, így egyre többen veszik számba az öngondoskodás lehetséges eszközeit is jövőjük stabilizálására.

Minden mást maga mögé utasított az utóbbi hónapokban a járvány,

egyértelműen a vírushelyzet és annak következményei váltak az első számú témává a családi és baráti beszélgetéseinkben

– derül ki az NN Biztosító országos reprezentatív kutatásából.*

Miközben továbbra is elsősorban a párunkkal, a közeli barátokkal és a közvetlen családtagokkal szeretjük megbeszélni a számunkra fontos dolgokat, nagyban megváltoztak ezek a beszélgetések is.

Látványosan megnőtt a személyes találkozást nem igénylő, biztonságos kommunikációs csatornák szerepe, így

mára alig minden harmadik ember ragaszkodik ahhoz, hogy élőszóban tudja megtárgyalni élete legfontosabb fejleményeit.

Fel-felbukkan a félelem

is fontosabb azonban, hogy a beszélgetések tartalma is nagyban átalakult.

• A legtöbb alkalommal valamilyen formában felbukkan a félelem: egy családtag elvesztésétől, a gazdasági válság okozta megélhetési problémától, egészségromlástól félünk leginkább.
• Mint a kutatásból kiderül, a félelmeink egy részét nyíltan feltárjuk a hozzánk legközelebb állók előtt, de továbbra is vannak olyan tabutémák, amelyekről vagy senkinek, vagy legfeljebb idegeneknek (például egy közvéleménykutatónak) merünk beszélni.

Ebbe a kategóriába tartoznak a saját betegségeink, illetve az időskorral, az elmúlással kapcsolatos érzések. A leginkább került kérdések, hogy hogyan boldogulhat majd nélkülünk a családunk, hogy mi lenne, ha egy családtagunk maradandó sérülést szenvedne, vagy épp mit várunk, ha idős korunkra elveszítenénk szellemi épségünket – ezekről az emberek több mint 30 százaléka nem hajlandó beszélni.

Anyagiakról őszintébben

Az anyagi problémák megosztását övező gátlásainkat ezzel szemben a járvány mintha még inkább feloldotta volna. Olyannyira, hogy vezető témájává vált a járványidőszak beszélgetéseinek:

• Egy éve még az emberek 80, ma már 87 százalékánál visszatérő elem a diskurzusokban, hogy egy gazdasági válság miatt sérülhetnek a család megélhetési kilátásai.
• 2019 és 2020 között 39-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik nyíltan beszélnek annak lehetőségéről, hogy esetleg elveszítenék a munkahelyüket, illetve 72 helyett már 78 százalék beszél egyáltalán arról otthon, mi lenne, ha esetleg történne valami és emiatt anyagi terhek zúdulnának a családra.

Erősödő félelmeink

A biztosító tavalyi hasonló kutatásával** összevetésben az is kiderül, hogy több félelmünk is jelentősen felerősödött az elmúlt egy évben.

• Az egészségi állapot esetleges romlása tavaly és idén is a megkérdezettek 77 százalékát aggasztotta annyira, hogy ritkábban-gyakrabban beszédtéma lett ez otthon.
• Idén azonban új félelemként jelentkezett a koronavírus-fertőzés, amit a válaszadók 83 százaléka említ meg a beszélgetései során.
• Attól, hogy elveszíti a munkáját vagy jelentősen visszaesik a jövedelme tavaly a megkérdezettek 16, idén már 20 százaléka jelezte, hogy kifejezetten tart. Ezzel párhuzamosan sokkal többen is beszélnek erről: a tavalyi 39 után idén már az emberek 46 százaléknál jött ez elő jellemző témaként.

A bizonytalanság időszakában még fontosabbá vált számunkra, hogy a családunkat, a hozzátartozóinkat biztonságban tudhassuk, az adatokból egyértelműen látszik, hogy megnőtt az igény a tervezhetőség iránt. Kimagaslóan sokan, 71 százalék nyilatkozta, hogy segített volna nekik az eddig tapasztalt nehézségek kezelésében, ha több megtakarítással rendelkeztek volna. Mindenki számára rendkívül nehéz időszak ez, de úgy tűnik, le tudjuk vonni a helyes következtetéseket, hogy amivel csak tudunk, igyekezzünk felkészülni a váratlan helyzetekre, így értékelődik fel máris érzékelhetően az öngondoskodás fontossága.

– mondta Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja.

A családban, párunkban bízunk

Miközben a legtöbben romló anyagi helyzetre és borúsabb kilátásokra számítanak, a válaszadók úgy érzik, elsősorban a biztos párkapcsolat, a család nyújthat segítséget a járványhelyzet átvészelésében, de fontos a változásokhoz történő alkalmazkodás képessége, illetve a több megtakarítás is.

Minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy egy meglévő biztosítás is megfelelő támaszt jelenthetne számára.

Bár a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállításának jellemző eszköze a komolyabb kiadások, beruházások elhalasztása, 4 százalék mondta, hogy nagy értékű életbiztosítás megkötését tervezi, az önálló egzisztencia megalapításának korszakában lévő 24-34 évesek között pedig egyenesen 10 százalék gondoskodna ezen a módon a jövőjéről. Velük együtt 20 százalék körüli azok aránya, akik gondolatban vagy valóságban a biztosítást is a jövőtervezés eszközeként veszik számításba, és a 24-59 évesek közel harmada – különösen a gyermekesek közül – kifejezetten nyitottabbá vált rá a járvány kitörése óta, az online biztosításkötés lehetőségét sem kizárva.

* A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2020 szeptemberében a 24-59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.

** A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2019 szeptemberében és októberében a 24-59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A koronavírus fellendítheti az öngondoskodást, a hosszú távú pénzügyi tervezést, a kockázatvédelmet – mondta az 58. Közgazdász vándorgyűlés pénteki ülésén az NN Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

Online előadásában Baranyai Dávid kifejtette, hogy a járványhelyzet sokkja miatt egyre többen érdeklődnek a megtakarítási lehetőségek iránt azok közül is, akik eddig csak halogatták az ilyen döntéseket. A magyar háztartások teljes bruttó vagyona a 100 ezer milliárd forinthoz közelít,

a lakossági megtakarítások az elmúlt 5 évben 50 százalékkal gyarapodtak, tehát a szándékon túl a pénzügyi alapok is rendelkezésre állnak.

– tette hozzá.

Megjegyezte azonban azt is, hogy hosszú távú öngondoskodási szerződéssel ma még a gazdaságilag aktívak alig több mint a fele rendelkezik Magyarországon, a belföldi élet- és nyugdíjbiztosítási arány nemzetközi összevetésben alacsony, és még mindig csak szűk körben népszerűek a magánnyugdíjpénztárak. Az NN vezetője ezért úgy véli, hogy

a szolgáltatóknak nem elsősorban a piaci részesedés növelésére, hanem az ügyfélkör bővítésére kell törekedniük.

Az öngondoskodás a társadalom fejlettségének fontos fokmérője, és nem lehet pusztán a jómódúak kiváltsága – hangsúlyozta Baranyai Dávid.

Készpénz, bankbetét, életbiztosítás: ezekben az eszközökben tartják a pénzüket a megtakarítással rendelkező, internetező magyarok, de nagyot nőtt az állampapírok népszerűsége is. Az NN Biztosító augusztusi kutatása szerint emellett többségében nagy ívben kerüljük a kockázatot, és mivel kényelmesek is vagyunk, ha a pénzügyeinkről van szó, nagyra értékeljük azokat a megtakarítási megoldásokat, amelyekhez nem kell menet közben hozzányúlni. Ennek ellenére is kevesen ismerik például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető, az ezeket az előnyöket kínáló céldátum eszközalapokat, pedig már rövid bemutatás után is minden ötödik megkérdezett szimpatizál ezzel a lehetőséggel.

Továbbra is a készpénz vezet a befektetési formák között azoknál a 24 és 59 év közötti magyar internetezőknél, akik hat hónapi nettó jövedelmüket meghaladó megtakarítással rendelkeznek

– derül ki az NN Biztosító megtakarítási szokásokat vizsgáló felméréséből.

• A két évvel ezelőtti adatokkal összevetésben az is látható, hogy a bankók még jobban vezetnek, mint 2017-ben: akkoriban a megkérdezettek 37, jelenleg már 41 százaléka tartotta így a spórolt pénzét.
• Ennél nagyobb változás csak az állampapíroknál tapasztalható: a korábbi 15 helyett 21 százalék mondta, hogy befektetett ilyen eszközökbe.
• A fő megtakarítási célok továbbra is a vésztartalékképzés és a saját otthon: két év alatt 34-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik lakásvásárlására vagy felújítására gyűjtenek.

Fontos lett a nyugdíj-előtakarékosság is

Ezen rövidebb távú tervek mellett azonban továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság. Ezeket a megtakarításokat elsősorban a jelenlegi életszínvonal megtartása ösztönzi, hogy ne kelljen másokra támaszkodnunk időskorunkban, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba.

Magyarországon is elindult egy abszolút pozitív szemléletváltás: a többség már leginkább azért takarékoskodik, hogy jó dolgokat élhessen át nyugdíjas éveiben, a puszta megélhetésen túl élvezni szeretnénk a munka utáni éveket. Főként igaz ez a fiatalabbakra, akik programokra, élményekre vágynak időskorukra is, ezért pedig tenni is készek már most.

– emelte ki Baranyai Dávid, az NN Biztosító értékesítési vezetője.

• Hogy mi alapján választunk az egyes megtakarítási lehetőségek között, a felmérés tanúsága szerint a többség (60%) kockázatkerülőnek tartja magát, még azok is, akik soha nem veszítettek befektetésen.
• Emellett a megkérdezettek alig 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maga kezelné a megtakarításait, míg a többség ezt inkább szakértőkre bízná: a befektetés „önjárósága” – a kutatásban résztvevők közel harmadának nyerte el a tetszését.

Céldátum eszközalapok

A kutatás ennek kapcsán külön kitért az úgynevezett céldátum eszközalapokra is, és bár ez a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető eszközalaptípus egyszerre kínálja ezt a fajta kényelmes automatizmust, méghozzá fokozatosan csökkentve a kockázati szintet a céldátumhoz közeledve, csupán 6 százalék mondta, hogy ismeri ezt a megoldást.

Ennek a kifejezetten hosszabb távra szóló eszközalaptípusnak a lényege, hogy az adott időpontra optimalizálja a befektetés értékét, és fokozatosan csökkenti a kockázati szintet.

A céldátum eszközalap épp ezzel nyújt pluszbiztonságot a megtakarításhoz: meghatározott rendszerességgel csökkenti a részvények részarányát és halad a biztonságosabb eszközök túlsúlya felé, így ráadásul az ügyfélnek erre magának elég ritkábban is figyelmet fordítania, ami külön hasznos lehet a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások esetén.

– tette hozzá Baranyai Dávid.

• Bár mindössze a megkérdezettek 6 százaléka ismeri a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető céldátum eszközalapokat, rövid bemutatás után már minden ötödik válaszadó gondolta úgy, hogy az ilyen típusú megoldások megfelelnek nyugdíjcélú megtakarításra.
• Ezen a téren külön vonzónak azt találták benne, hogy a tartam vége felé egyre biztonságosabb lesz a befektetés.