A hagyományossá vált kezdeményezés idén egy teljes hónapra bővült. A Banki Véradók Hónapja 2024. október 8. és november 8. között, 20 banki helyszínen (18 budapesti és 2 vidéki), kitelepüléses véradásokkal valósul meg. A rendezvénysorozathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak – valódi, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. Az összegyűjtött vérből több ezer életmentő vérkészítmény segíti majd a betegek gyógyulását.

A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkeznek önkéntes véradásra.

Az UniCredit Bankban megrendezett nyitóeseményen Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédében kiemelte: Az MNB az elmúlt egy évben 10 alkalommal szervezett véradást, ahol kollégáink összesen több mint 1100 alkalommal – az előző esztendőhöz képest mintegy tíz százalékkal többször – adtak vért. Mindez több mint 3000 honfitársunk gyógyulását segítette, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az összefogás és a közös cél érdekében végzett munka hatalmas erővel bír.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszédében arra buzdított mindenkit, hogy akinek van rá lehetősége, akár évi több alkalommal is adjon vért. Ezzel ugyanis nemcsak honfitársaink felépüléséhez járulunk hozzá, hanem az ilyen és ehhez hasonló önzetlen jótettek is segítenek bennünket abban, hogy figyeljünk a társadalmi szolidaritás fontosságára, egymás segítésére. Köszönetét fejezti ki a véradóknak, valamint abbéli reményét, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese köszönetét fejezte ki a bankszektor töretlen, sőt egyre bővülő véradási aktivitásáért.
Az 5 éves jubileum alkalmából az Országos Vérellátó Szolgálat oklevéllel ismerte el a Magyar Bankszövetség kiemelkedő szervezési aktivitását.

Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnöke, aki maga is rendszeres véradó, – több mint 50 eddigi véradásával egyik élenjárója a programnak -, köszönetét fejezte ki a Banki Véradók Hete nevében mindazoknak, akik véradóként mások felépülését támogatják, és reményét fejezte ki, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, a vérellátás folyamatossága érdekében egy hétről egy hónapra terjesztette ki a banki véradást. Így október 8. és november 8. között összesen 20 külső helyszínen kerül sor véradásra e program keretében.

Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre van szükség, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni.
Minden véradó felajánlása számít – életeket ment.

Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter és a Magyar Bankszövetség Elnöksége hétfői találkozójukon áttekintették a következő időszak pénzügyi és gazdasági kihívásait. Így a gazdaságfejlesztéshez szükséges hitelezési feladatokat, a beruházási vonzóképesség megőrzését és az infláció letöréséhez lehetséges lépéseket. Ezek sikeres megvalósításához a Bankszövetség kéri a készpénzmentesítés és a digitális átállás felgyorsítását is. Piaci hatásként az infláció mérséklődése, a referencia és a hitelezési kamatok várható csökkentése is hozzá fog járulni a hitelezés növekedéséhez, amely a gazdaság növekedésének természetes motorja.

A bankszektor teherviselő képességét az auditált eredményeiből lehet levezetni. 2020-ban 4,0%, 2021-ben 8,7%, 2022-ben 7,3% volt a teljes magyar bankszektor saját tőke arányos auditált nettó nyeresége, mely messze elmarad a magyar kamatkörnyezettől, bármely megtakarító vagy befektető éven túli hozamelvárásától és a közvélekedéstől is. A 2023. évi auditált eredményt majd jövő év tavaszán ismerhetjük meg, mely akkorra az egész éves gazdasági és geopolitikai hatásokat tartalmazni fogja. A bankok tulajdonosai több ezer milliárd forint tőkét biztosítottak és biztosítanak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, miközben befektetésükért és elkötelezett aktivitásukért más iparágakhoz képest az elvártható nyereség kisebb részét kapják vissza ezekben a nehéz években. A bankszektor tőkeerejének megtartása a jövőbeli gazdasági fejlődés záloga.

A bankszektor meggyőződése, hogy a digitális korszak szabályrendszerének mihamarabbi kialakítása, a tőkeerős bankszektor hitelezési aktivitása és a versenysemleges piaci környezet – benne a kamatstopok kivezetése és a nemzetközi versenyképességet súlyosan hátráltató ún. extraprofit-adó megszüntetése – együttesen képesek felgyorsítani a magyar gazdaság növekedését és régiós szerepvállalásának erősítését. A Magyar Bankszövetség a közös együttműködés jegyében elkötelezett az ország pénzügyi és gazdasági növekedése iránt, így támogatja a Kormány ezirányú erőfeszítéseit, benne a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezéseit.

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs program alapító szervezetei – a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) –  tavaly novemberben írtak alá együttműködési megállapodást. A programhoz ezt követően csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. A mai nappal az átfogó kiberbiztonsági projekt tovább bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) bekapcsolódásával.

A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Dr. Kovács Levente köszöntője nyitotta meg. A Magyar Bankszövetség főtitkára emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a kibertérben az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítésére. Felhívta a figyelmet, hogy:

Ma Magyarországon naponta 1 család veszíti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben.

Miközben elmondhatjuk, hogy hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben.

Sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.

Idén áprilisig 319 új kibercsalásos ügy érkezett a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, bő tizenkétszer annyi, mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében összesen – mondta el dr. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke. A Testület a polgári peres bíróságok alternatívája, gyors és ingyenes vitarendező fórum, amely a lakossági ügyfelek anyagi, elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel vagy akár kötelezéssel, ajánlással dönt az ügyben. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet.

A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket.

A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt.

A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek – hívta fel a figyelmet az alelnök.

Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviseletében Dr. Biró Marcell vett részt az eseményen. A Hatóság elnöke beszédében kiemelte, hogy a KiberPajzs nagyszerű kezdeményezés, amelyhez örömmel csatlakozik a Hatóság, mert azokra a veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyekkel a polgárok, a felhasználók nap, mint nap találkozhatnak.

Fontos szerep hárul tehát a polgárokra, azonban fontos kiemelni, hogy nem bízhatunk minden védekezést és ezzel együtt nem róhatunk minden felelősséget az állampolgár felhasználóra.

Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely elsősorban a fenti célokat szolgálja. A törvénytervezet előkészítése során lefolytatott piacfelmérés alapján a magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások tekintetében megállapítható, hogy jelenleg saját termékei, szolgáltatásai minősítésére tízből három vállalkozás (30,3 %) használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt. Célunk olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.

Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, az állampolgároknak pedig biztonságos digitális eszközökre van szükségük.

A tájékoztatón megszólalt Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, aki mondta: A Médiaunió az elmúlt években számos fontos kérdés mellett állt ki kampányaiban. Idén egy abszolút aktuális, sokak számára ismeretlen, de nagyon fontos területre segítünk ráirányítani a figyelmet: a digitális térben előforduló veszélyekre.

Nagyon örülünk, hogy a Magyar Bankszövetségen keresztül olyan komoly, átfogó szakmai kampánnyal együttműködve tehetjük ezt, mint a KiberPajzs program.

Az esemény zárásaként Gál Kristóf, az ORFK sajtószóvivője ismertette, hogy a tendencia azt mutatja, hogy növekszik az online térben elkövetett csalások száma.

A rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne váljanak áldozattá, legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, e-mailen.

A sajtótájékoztatón bemutatott prevenciós kisfilmek is azt a célt szolgálják, hogy minél nagyobb spektrumban megismertessük a különböző csalási módszereket.

Tekintse me a kisfilmeket!

Az áldozattá válás megelőzése érdekében a következőket javasolják:

1. Tudatosság: Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek az online biztonság fontosságának, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen típusú online fenyegetések állnak rendelkezésre.
2. Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
3. Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
4. Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
5. Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
6. Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
7. Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
8. Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
9. Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.

Nyitókép: Bankár Magazin.

Rámutattak, hogy az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit és újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.

A szövetség szerint az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher.

A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása.

– fogalmaztak a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a mostani 25,7%-os  éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13%-os kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75%-os kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

A bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25%-ára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10% feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd. A

A monetáris tanács januárban döntött arról, hogy a kötelező tartalékráta szintjét megemeli 5 százalékról 10 százalékra, ami 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán.

A szövetség szerint a kormány által az év elején bejelentett hitelprogram hosszútávon hozzájárulhat a hazai vállalatok versenyképes és fenntartható működéséhez, „céljában, módszerében is átütő hatású”.

Rámutattak: a szektor rekordgyorsasággal, mintegy két hét alatt készült fel a programban való részvételre; a bankok már az indulást követő néhány nap elteltével a meghirdetett keretet meghaladó igényről számoltak be.

A magas inflációs környezet a vállalati hitelfelvételt ellehetetleníti, hiszen az azonnal megjelenő kamatterhek meghaladják a beruházási és a kereskedelmi tevékenységek nyereségtartamát – áll a Bankszövetség közleményében, amely szerint ezért a gazdasági és hitelezési aktivitás fenntartásához és növeléséhez is új típusú kormányzati támogatásokra van szükség, ami lehet kamattámogatás, hitelezési forrás-biztosítás és e kettő kombinációja a közvetítő pénzintézetek számára.

A Bankszövetség a keret kibővítésén túl olyan allokációs módszertan kialakítását is szorgalmazza, amely a jelenlegi és a megnövelt keret esetén egyaránt biztosítja a bankok és a vállalkozások számára a forráselosztás előre tervezhetőségét, valamint „a nemzetgazdaság számára időben hatékony kihasználását”.

Az EXIM Magyarország hétfőn közölte, hogy a Baross Gábor program forgóeszközhitel alprogramját felfüggesztették a keret kimerülése miatt; a döntés a konstrukció másik két területét a beruházási és a zöld hitelt nem érinti. Az elmúlt közel egy hónapban összesen mintegy 1100 milliárd forintnyi hiteligénylés érkezett az ügynökséghez, illetve refinanszírozó partnereihez – írták közleményükben.

A február 1-jével indult hitelprogramot összesen 700 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, forintban maximum 6 százalékos, euróban 3,5 százalékos fix kamatozással.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A szövetség hétfőn, az MTI-nek küldött közleménye szerint az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére.

A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell – írták, hozzátéve: ismert, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre – hangsúlyozták.

Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esteben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint.

Kiemelik: a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is.

A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után – mutatnak rá.

Mint írták, az elmúlt években a kormány, a jegybank és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát – húzták alá.

A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betétesekkel és tulajdonosokkal szemben kötelezettség a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása – fogalmaztak a közleményben.

Nyitókép: Bankár Magazin.

Egyre több az internetes visszaélés

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese a rendőrség budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta:

Egy nap alatt több millió hackertámadás zajlik a világon kártevő szoftverek, vírusok, agresszív reklámok formájában.

Hozzátette: a digitális pénzforgalom ugrásszerűen fejlődik, ami könnyebbé teszi mindennapjainkat, azonban újabb csalási modelleket is életre hív.

Új módszereket kerestek a csalók

Korábban a csalók a bankkártyákra helyezték a hangsúlyt, mire a szakemberek elkezdtek védelmi módszereket kiépíteni, mint például a PIN-kódot, az sms-kontrollt (ez utóbbit egyébkánt magyar szakemberek találták ki és tőlünk indult világhódító útjára), a limiteket, amelyeket ma már jól ismerünk és használunk.

A hangsúly mostanra a bankkártyákról azokra az adatokra helyeződött át, amelyek a digitális pénztárcánkhoz, illetve a kártyánkhoz vezetnek.

– folytatta Sütő Ágnes.

Hozzátette: abban kell tudatossá válnunk, hogy csaláshoz vezethetnek azok a bejövő információk – legyen az sms, e-mail, telefonhívás – amelyek úgy tűnnek, hogy gyorsítanak, kényelmesebbé tesznek egy ügyintézést, de szokatlanok.

Legyünk óvatosak!

Egy ilyen gyanús e-mail esetén sem a csatolmányra, sem a linkelt oldalra nem szabad kattintani, mert már ettől olyan kémprogramok indulhatnak el, amelyek adatszerzésre irányulnak – hívta fel a figyelmet.

A főtitkárhelyettes arról is beszélt, hogy a koronavírus első hullámában, 2020-ban megváltoztak a fogyasztási szokásaink, „megtorpantak kicsit a csalók is”, de egy negyedév elteltével ismét megugrott a csalások száma.

Akár a bank weboldalát is lemásolhatják!

Újabban gyakran a bankokéra megtévesztően hasonló oldalakon gyűjtik be az adatokat a csalók, megjelent az úgynevezett „függönyoldalra terelés”. Ez úgy védhető ki, hogy ha a felhasználó a bank ismert oldalát írja be a böngészőbe vagy a keresési előzményekből nyitja meg, nem pedig keresőoldalról próbálja elérni, ahol a találatok között fizetett hirdetésként gyakran áloldalak jelennek meg – jelezte.

Akcióban a rendőrség

Farkas Péter, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, és egy konkrét esetet is ismertetett. Tavaly január óta adathalászattal kapcsolatos ügyek százait egyesítették.

Összesen huszonhét gyanúsítottat fogtak el, hét városban, huszonöt ingatlanban tartottak kutatást, és a gyanú szerinti külföldi szervező ellen elfogatóparancsot adtak ki.

Az egyesített ügyben 203 sértett 326 millió forintot vesztett, 218 esetben viszont a bűncselekmény kísérleti szakban maradt.

Ne telepítsünk ismeretlen programokat, a meglévőket pedig frissítsük

Farkas Péter hangsúlyozta:

Nem elég a rendőri fellépés, szükség van arra is, hogy minél több emberhez jusson el, hogy miként tud biztonságosan internetezni és ezáltal ne váljon csalás áldozatává.

Hozzátette: az adathalászok olyan csalók, akik megbízható félnek kiadva magukat az interneten megpróbálnak adatokhoz hozzájutni.

• Különösen fontos a biztonságos környezet – folytatta -, az, hogy eredeti szoftvereket, operációs rendszert, vírusirtót érdemes használni és a frissítéseket is véghezvinni, valamint nem szabad letölteni semmilyen idegenek által javasolt programot, alkalmazást.
• Ha mégis megtörténik a baj, akkor a felhasználó forduljon a pénzintézetéhez, tiltsa le a kártyáját, illetve tegyen bejelentést a rendőrségen. Minél hamarabb, annál jobb – tanácsolta.

Nyitókép: Summary Media / Kocsis Ferenc Árpád.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti.

Jelezték, hogy a hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.

Emlékeztettek arra, hogy a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel.

2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez – idézték fel.

A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak – például OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti -, a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik – hangsúlyozták.

Rámutattak: az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is – közölték. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása – fűzték hozzá.

A szövetség szerint a magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor – jelezték.

A versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet – így vélekedtek.

A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát – összegezték, és utaltak arra, hogy a szektor kisebb mértékben fog tudni hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez.

Arra is kitértek, hogy a bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – például a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését – csak versenyképes állapotban tudja megismételni.

A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni – írták a közleményben.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát.

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról.

A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse. Javasolják, hogy a vakcinát kérő és megkapó munkavállalóik számára  intézményeik vezetői 1 fizetett szabadnapot biztosítsanak, akár az oltás napján vagy azt követően, ezzel is támogatva az oltás felvételének lehetőségét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is kiemelten támogatja a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítését, célzott eszközökkel történő kezelését.

• Már a lakosság közel felének beoltottsága lehetővé tette a szigorú intézkedések fokozatos visszavonását, az üzletek és teraszok nyitását, illetve a szolgáltatások ismételt igénybevételének lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a koronavírus elleni további küzdelmünk egyik hatékony fegyvere az oltás.
• Az oltási program előrehaladtával úgy tűnik, hogy egyre közeledik annak lehetősége, hogy életünk visszatérhessen a korábbi kerékvágásába, és újra olyan szabadságban élhessünk, mint a vírus megjelenése előtt.
• Annak érdekében, hogy ez minél hamarabb bekövetkezhessen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra kéri a vállalkozásokat, hogy minél többen regisztráljanak a https://vakcinainfo.gov.hu oldalon az oltásra.
• Több ezer oltópont működik az országban, folyamatosan biztosítják a regisztrációt, továbbá lehetőség van az internetes időpontfoglalásra is a következő linken: https://www.eeszt.gov.hu/hu/covid-oltas-idopontfoglalas

Tekintettel az átoltottságnak a teljes társadalmat érintő fontosságára, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezen javaslatok megfontolására biztatja  partnereit és valamennyi vállalkozást, intézményt.

Nyitókép: MTI.