Idén januártól lehet pályázni az új otthonfelújítási támogatásra. Jelenleg a gyermeket nevelők veheti igénybe a 3 milliós támogatást és 6 milliós kedvezményes hitelt 2887 kistelepülésen, de a kormány azt is vizsgálja, hogyan terjeszthetné ki ezt a lehetőséget a nyugdíjasokra is. A 2021-2022-es, akkor még országos első programhoz hasonlóan a vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint, abból a munkadíj és anyagköltség 50-50 százalékos arányban számolható el a felújítási munkálatok széles körénél.

Azok a kistelepülésen élő családok, amelyek az első programban már részt vettek, ám akkor nem merítették ki a teljes 3 millió forintos visszatérítési keretet, most ismét pályázhatnak, ám a kincstártól már csak a maradék támogatást kaphatják meg. 

Ha nincs önerő, van hitel

A legtöbb érintett gyerekes családnak aligha van 6 millió forintja lakásfelújításra, a kincstár pedig csak utólag fizet. Ezért a program részeként ők egy kedvezményes hitelkonstrukcióból finanszírozhatják az anyagköltséget és a munkálatokat. Ez az első otthonfelújítási programban is így volt, de akkor a kamat fix 3 százalék volt, ezzel szemben most az állami kamattámogatás lesz 3 százalékpontos, és az igénylőknek az e feletti kamatot kell megfizetniük. 

A jogszabály maximalizálja a banki hitel ügyleti kamatát, amit az államkötvényhozamokhoz köt. Az ügyleti kamat az 5 éves állampapírhozam 110 százaléka + 1 százalékpont lehet, a kamattámogatás 10 évre jár, és fixen 3 százalékpont, ennek következtében az ügyfél által fizetendő kamat februártól 4,66 százalékos lesz. Januárban még 4,61 százalékos kamattal is fel lehetne venni a hitelt elméletben, csakhogy egyelőre egy bank sem kínálja ezt a kedvezményes kölcsönt, hiába él már a program az év elejétől. 

Nem kapkodnak érte a bankok

A Bank360.hu által megkérdezett hitelintézetek közül az UniCredit és a Magnet Bank azt válaszolta, hogy náluk nem érhető el ez a kölcsön, a CIB Bank pedig szabad felhasználású, piaci kamatozású hitelt ajánl az ügyfeleinek lakásfelújítási célokra. (Természetesen személyi kölcsön vagy szabad felhasználású jelzáloghitel a többi banknál is elérhető.)

A válaszoló bankok közül az OTP, a K&H és az Erste jelezte csak, hogy nyújtani szeretné ezt a kedvezményes hitelt az ügyfeleinek. Az OTP-nél február 1-től indul a hitelprogram, amely iránt van már érdeklődés, de egyelőre nem kiugró. A bank felhívja a figyelmet arra, hogy a hitel ügyleti kamata az első és a második évben is változik, ezt követően viszont ötéves kamatperiódusra áll majd át, vagyis az ügyfelek törlesztőrészlete jövőre és 2027-ben is emelkedhet vagy csökkenhet. 

A Bank360-nak adott válasza szerint a K&H rövidesen előáll ezzel a hitellel, de a honlapján és a hivatalos hirdetményei között még nem lehet megtalálni az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kölcsönt. Azt viszont a banknál már kiszámolták a hamarosan meghirdetendő konstrukciójukról, hogy 6 millió forint összegű kölcsön esetén, 120 hónapos futamidővel (ami egyenlő a törlesztőrészletek számával), a teljes futamidő alatt 4,66 százalékos kamatláb mellett a kezdeti havi törlesztőrészlet 62 647 forint lesz. 2026 júniusában 3 millió forint otthonfelújítási támogatásból történő díjmentes előtörlesztés esetén 2026 júliustól a havi törlesztőrészlet 27 245 forintra csökken a példaszámítás szerint. 

A K&H-nál is tapasztalnak érdeklődést a hitel iránt, ahogy az Ersténél is. Az Erste február 10-től adja majd ezt a hitelt. A vidéki otthonfelújítási kölcsön összege náluk minimum 4 millió, maximum 6 millió forint lehet, a futamidő 5-10 év.

Van másik program is vidékre, de a fővárosra is

A vidéki otthonfelújítási programnál kedvezőbbek a feltételei az uniós forrásból finanszírozott energetikai otthonfelújítási programnak. Ebben 1 millió forintos önrész mellett 6 milliót igényelhet az ügyfél egy legalább 7 milliós beruházásra, amelyből 3 millió forint lehet a támogatás és 3 millió forint a nulla százalékos hitel.

Ezt a támogatást viszont csak meghatározott energetikai felújításokra lehet felhasználni. A Bank360.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a programnak január 20-tól kedvezőbbé váltak a feltételei: már a 2007. január 1. előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakra lehet igényelni, míg korábban csak a 1991 előtt épültekre lehetett. A felújítással igazoltan legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ezt hitelt csak az MFB Pont Pluszokon lehet igényelni, amelyek az OTP, az MBH és a Gránit Bank hálózatában találhatók.

Nyitókép: Pexel

November végére átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteltartozása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. (A lakosság teljes hiteltartozása ennél magasabb, szeptember végén megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot, ebben a nem pénzügyi vállalatoktól, külföldön vagy az államtól felvett hitelek is benne vannak.) A rekord mértékű banki hiteltartozás oka az, hogy a lakosság tavaly novemberben is több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Zsinórban 21. hónapja nettó hitelfelvevők a háztartások, novemberben csaknem 64 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a meglévők tőketörlesztését. 

Bár a lakáshitelek átlagos kamata kissé mérséklődött, a kereslet valamelyest csökkent a nyári hónapokhoz képest, amelyek hagyományosan a legerősebbek a lakáspiac szezonalitása miatt. Novemberben ennek ellenére is erős maradt a lakáshitelpiac, 113,3 milliárd forint volt a szerződések összege, ez csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2023-asat. Ez azt jelenti, hogy tavaly 11 hónap alatt már 1234,6 milliárd forintnyi lakáshitelt értékesítettek a bankok, így biztosan rekordot döntött 2024-ben a lakáshitelezés. A nagyon erős 2022-es és a rekord 2021-es években sem érte ezt a szintet a szerződések összege.

Folyamatosan nő az átlagos hitelösszeg

A hitelfelvevők számában nem lesz rekord, tavaly havonta átlagosan 6290 lakáshitelszerződést kötöttek, 2021-ben pedig 9 ezernél is jóval többet. Az átlagos lakáshitelek összege azonban megugrott időközben, és három év alatt 11,5 millió forint körüli összegről 19 millió forint fölé emelkedett. A felvett lakáshitelek mintegy negyede volt államilag támogatott kölcsön, döntő részben falusi CSOK vagy CSOK Plusz. A statisztikából az is látszik, hogy egyre gyakrabban használják a hitelt építkezésre, felújításra.

A személyi kölcsön is jól fogyott

Novemberben valamivel kevesebb személyi kölcsönt folyósítottak a bankok az októberi, 80,6 milliárd forintot meghaladó rekordhoz képest, de a 73,2 milliárdos szerződéses összeg is hatalmasnak számít, 58 százalékkal haladta meg a 2023-asat. Az év utolsó előtti hónapjában több mint 25 ezren vettek fel személyi kölcsönt, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A kamatok is csökkentek, átlagosan 16,42 százalékosra, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb szint. 

A személyi kölcsönöknél is rekord esztendőt zárhatott a bankszektor. 11 hónap alatt 755 milliárd forintnyi folyósítás történt, és összesen 301 ezren vettek fel ilyen hitelt. Érdekesség, hogy a szerződések száma alig nő, az első kilenc hónapban például alig 876 ezer szerződést tartottak nyilván, ez 26,8 ezerrel több, mint 2023 végén, holott ez idő alatt csaknem 248 ezer új szerződést írtak alá. A háttérben részben a régi hitelek kifutása, részben pedig a kiváltása állhat. Herman Berndaett, a Bank360.hu szakértője szerint a régi személyi kölcsönt fizetők közül sokan úgy vesznek fel új kölcsönt, hogy annak egy részéből a meglévő hitelt visszafizetik, a maradékot pedig felhasználják. 

Stabil a kereslet a babaváró támogatásra

A babaváró hitelt novemberben 1907 házaspár vette fel, ez megfelel a korábbi hónapokban megszokottnak. Novemberben 20,8 milliárd forintnyi babaváró hitelszerződést írtak alá, ami azt jelenti egyúttal, hogy szinte minden igénylő a maximális 11 millió forintos hitelt kérte. 

Az idén nőhetnek ezek a számok, miután az igénylők maximális életkorát felemelték. Olyan házaspárok vehetik fel januártól a kamattámogatásos hitelt, amelyeknél a feleség 35 évesnél fiatalabb. Tavaly még 30 év volt a korhatár, és csak speciális esetekben lehetett ennél magasabb – emlékeztet a Bank360.hu. 

Végre siker koronázta annak a Baranya vármegyei kisboltosnak az erőfeszítéseit, aki több mint egy éven át küzdött már azért, hogy bevezethesse a bolti készpénzfelvételt. A törvény már 2023 júliusától arra kötelezi a bankokat, hogy biztosítsák ezt a lehetőséget az ügyfelek számára.

A bankkártyás ügyfelek havonta két alkalommal összesen maximum 40 ezer forint erejéig díjmentesen vehetnek fel készpénzt a boltokban, ha vásárolnak, és ezt az üzletek is lehetővé teszik. Ez minden bank hirdetményében, üzletszabályzatában megtalálható 2023 júliusától, amióta a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény módosításaként ez a szabály hatályba lépett.

A gyakorlatban azonban a megvalósítás késett, és nem csak azért, mert az üzletek nem akarták bevezetni ezt a szolgáltatást, ami számukra egyébként nem kötelező. Volt olyan falusi kisbolt, amelyik kifejezetten szerette volna, de hiába kilincselt több hitelintézetnél is, egyik sem adott neki olyan terminált, amely tudta volna nyújtani ezt a szolgáltatást.
Így működik a bolti készpénzfelvétel

Az OTP az idén nyárra megoldotta ezt a fejlesztést, és annál a néhány kereskedőnél, aki ezt igényelte, kicserélte a terminált egy újabbra, amelyik már ismeri a vásárlás készpénzátvétellel funkciót.

A gyakorlat a jogszabálynál valamivel szigorúbb lett. A már működő cash-back szolgáltatással a vásárlók csak akkor tudnak készpénzt felvenni a boltban, ha minimum 3 ezer forintért vásárolnak, a felvehető készpénz összege kerek 1000 forint lehet csak, minimum 1000 és maximum 20 ezer forint vehető fel egy alkalommal. A jogszabályban nincs minimális vásárlási összeg, és elvileg mind a 40 ezer forintot fel lehetne venni egyetlen alkalommal is díjmentesen. Sőt akár többet is fel lehetne venni, de azért már díjat számolhatnak fel a bankok.

Ezek a feltételek azonban csak a lakossági számlavezető bankokra kötelezőek. A boltok és a terminálokat üzemeltető pénzintézetek másképp is eljárhatnak, vagyis szigorúbb szabályokat is hozhatnak a készpénzfelvételnél. Ilyen a 3 ezer forintos minimális vásárlás, és a maximum 20 ezer forintos felvehető pénzösszeg is. Emellett persze azt is megtehetik, hogy egyáltalán nem vezetik be a boltban a készpénzfelvételt.

Az egyik kisboltos, akinek sikerült megfelelő szerződést kötnie az OTP-vel, és terminált is kapott, egyelőre még nem hirdette meg a lehetőséget a faluban, saját maga teszteli a rendszert, amely OTP-s bankkártyával működött, más bank kártyájával viszont nem.

A bolti készpénzfelvétel mellett és ellen is sok érvet felhoztak. Az ellenérvek között ott van, hogy ha túl sok készpénzt kell tartani emiatt, akkor a rablók célpontjává válhat az üzlet, vannak, akik drágának tartják, mivel a kereskedő számára annyi a díja, mint egy bankkártyás vásárlásnak, ez a szolgáltatás csak a vásárlónak díjmentes. Sokan mondják azt is, hogy nincs rá igény.

Volna rá igény, és a boltosnak is jó

A kis falvakban viszont, ahol nincs a közelben posta vagy ATM, jól jöhet ez a lehetőség. A boltosok is jól járhatnak vele vele, hiszen a kiadásaik jelentős részét (rezsi, adó, munkabérek, áruk) nem készpénzzel fizetik, hanem bankszámláról, a sok készpénzt emiatt be kell vinniük a bankba, ami sokba kerül, idő- és költségigényes. Emellett azt is elérhetik, hogy több vásárló megy be a boltba, és többet költ, ha van készpénzfelvételi lehetőség – mondja Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

A nagyobb üzletláncok egyelőre nem indultak el ebbe az irányba, az egyetlen Penny kivételével, amely már 2015 közepén bevezette ezt a szolgáltatást. Az elfogadott bankkártyák köre viszont szűk: csak a Mastercard vagy Maestro típusú kártyával rendelkező OTP-s ügyfelek tudnak készpénzt felvenni a diszkontlánc üzleteiben.

Nyitókép: Pexels

Kedd éjjel megjelent a Magyar Közlönyben a Babaváró támogatásról szóló kormányrendelet módosítása. Az új jogszabály 2024. január 1-jén lép hatályba, és több ponton átírja a hatályos rendeletet. A legfontosabb változásokat már hetekkel ezelőtt bejelentették.

11 milliós hitelösszeg 30 alatti nőknek

Az egyik ezek közül, hogy a maximálisan igényelhető hitel mértékét 10 millió forintról 11 millióra növelik. Ehhez kapcsolódik, hogy a törlesztőrészlet maximuma is emelkedik az eddigi 50 ezerről 51 ezer forintra. Maga a futamidő továbbra is 20 év marad, és a törlesztés felfüggesztésével kapcsolatos szabályok sem változtak. Ha igazolják a házaspárok a várandósságot, akkor maximum 3 évre szüneteltethetik a törlesztést. Két gyerek után pedig a fennálló tartozás 30 százalékát, három gyerek után a teljes fennálló tartozást elengedik.

A másik lényeges módosítás az igénylők életkorához kapcsolódik. Az év végéig olyan fiatal házaspárok igényelhetik a támogatott hitelt, amelyeknek a nő tagja nem töltötte még be a 41. életévét. Jövőre csak a legalább 18 éves, de a 30. évét még be nem töltött házas nők kaphatják meg a hitelt. A 30-41 év közöttiek 2024. január 1. után már csak akkor jogosultak rá, ha igazolják, hogy legalább 12 hetes terhesek.

A kamattámogatáshoz is hozzányúltak

A feltételeket teljesítő hitelfelvevőket kevésbé, a bankokat és az államot annál inkább érintő módosítás, hogy a 2024-től felvett babaváró támogatások kamatperiódusa már nem öt év lesz, a kamatot az első, a második és a harmadik év végén is megváltoztathatják, ezt követően hároméves kamatperiódus lesz – elemzi a jogszabályt a Bank360.hu.

Ami érdekes a rendeletben, hogy bár a kamatperiódus egy-három évre csökken, a referenciakamathoz nem nyúltak hozzá, az továbbra is az ötéves állampapír aukciós átlaghozamához kötött. Ennek az átlaghozamnak a 110 százaléka plusz 1 százalékpont lesz. Ez lényegesen alacsonyabb az eddiginél, ami az áltaghozam 130 százaléka plusz 1 százalékpont volt.

Aki nem szül, annak lesz nemulass!

A nem teljesítő párok viszont aggódva figyelhetik, mennyi lesz a büntetés az új jogszabály szerint. Ha nem születik meg időben a vállalt gyerek, elválnak vagy külföldre költöznek, akkor 120 napon belül vissza kell fizetni az állami támogatást, amely ezúttal a jegybanki alapkamat plusz 3 százalékpont lesz, vagyis 11 millió forintos hitel után a 13 százalékos alapkamattal és a büntetéssel számolva évi 1,76 millió forint lenne most ez az összeg, de ez folyamatosan változhat, előre nem lehet kiszámítani, mint a mostani konstrukció esetében.

A kormány persze arra is gondolt, mi lesz, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetleg a következő öt évben gyorsan csökkenti majd az alapkamatot. Ebben az esetben nem az alapkamattal számolják majd ki a büntetés összegét, hanem az állam által fizetett kamattámogatást kell majd visszafizetni. Az biztos, hogy jövőre már a házaspárok, ha felveszik a babaváró hitelt, nem fogják tudni előre kiszámolni, mekkora büntetés jár akkor, ha nem teljesítik a feltételeket.

A kormányrendelet azon paragrafusához nem nyúltak, ami azt szabályozza, hogyan változik a törlesztés a kamattámogatás elvesztése után, az továbbra is az ötéves állampapír aukciós átlaghozamának 130 százaléka plusz 4 százalékpont lesz.

Nyitókép: Unspalsh

Kevesebb taggal és a tavalyinál kisebb tagdíjbevétellel kezdték az idei évet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már csupán 1 millió 84 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, csaknem 20 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az idei első negyedévben szokatlanul sokan léptek ki a pénztárakból, csaknem 6600-an, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az idő előtti távozásokban szerepet játszhatott az is, hogy az év eleji értesítésekben gyászos hozamadatok szerepeltek. 

Az öngondoskodásról emiatt lemondók azonban valószínűleg rosszul döntöttek, hiszen a pénztárak az első negyedévben már elég sokat ledolgoztak a tavaly felhalmozott mintegy 117,4 milliárd forintos árfolyamveszteségből. Az első három hónapban a befektetéseken csaknem 37 milliárd forint nyereséget termeltek, jóformán minden portfólió pluszban zárt. Ráadásul a közzétett friss adatok alapján azóta tovább javult a helyzet, a nyugdíjalapok árfolyama még jobban emelkedett. 

A megmaradt tagság lelkesedése sem tért vissza azonban igazán. A munkáltatói befizetések ugyan 12,5 százalékkal nőttek több mint 8,5 milliárd forintra, de a tagok csupán 1,7 százalékkal fizettek be több tagdíjat, ez 27,9 milliárd forintot jelent. Érdemi növekedés annak ellenére sem történt, hogy több pénztárnál is tagdíjemeléssel kezdődött az esztendő. A befolyt tagdíjak emelkedésének üteme mindenesetre jócskán elmaradt az inflációtól, ami tavaly átlagosan 14,5 százalékos volt. Ráadásul befizetések összege nem érte el a kifizetésekét, amelyek az első negyedévben megközelítették a 42,7 milliárd forintot.

A pozitív hozam a működésnek is kedvez

Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói ennek ellenére nőttek, hiszen a hozamok kedvezően alakultak. 2023 március végén 1 636 milliárd forint volt a fedezeti tartalékokban, több mint tavaly év végén, az egy tagra eső átlagos egyenleg is ismét meghaladta az 1,5 millió forintot, amire utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt volt példa. 

A kedvező hozam a működést is stabilizálja. A pénztárak ugyanis a frissen befolyó tagdíjakból tudnak elsősorban a működésükre forrásokat elvonni, csakhogy a tagok mintegy 40 százaléka nem fizet tagdíjat. Az ő számláikról viszont csak a pozitív hozam terhére vonhatnak le a működésük finanszírozására pénzt a nyugdíjkasszák. 2022-ben pozitív hozam nem nagyon fordult elő, ezért ez az elvonás mindössze 149 millió forint volt, a töredéke a normál években szokásos egymilliárd forint körüli összegnek. Az idei első negyedévben viszont ismét megnyílt ez a lehetőség, 392 millió forintot tudtak a nem fizető tagoktól levonni a pénztárak. 

Annak érdekében, hogy a pénztárak működése hosszabb távon is stabil lehessen, és ne a tagdíjfizetők finanszírozzák a nem fizető tagság számláinak kezelését, a jövőben a levonások rendszere megváltozhat. A veszteséges években le nem vont költségeket a későbbi évek pozitív hozamából is levonhatják majd a pénztárak egy törvénytervezet szerint. 

Az ilyen levonások ugyanis a jelek szerint komoly mértékben hozzájárulnak a pénztárak működéséhez. Az idén az első negyedévben tavalyhoz képest csaknem 28 százalékkal nőttek a kasszák kiadásai, hiszen a magas infláció miatt emelni kellett a béreket, és a többi költség is megugrott. A bevételek még a nem fizető tagoktól történt elvonások ellenére sem fedezték teljesen a kiadásokat, működési szinten szerény, 4 millió forintos veszteséggel zárt a szektor. 

Magánnyugdíjpénztárak: tizenkét év után is fegyelmezett a tagság

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is lassan csökken, már alig éri el az 52 ezret, ami valószínűleg nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2011-ben nagyrészt államosított intézmények megmaradó tagjai közül egyre többen mennek nyugdíjba. Ezt jelzi, hogy a tb-be visszautalt összeg is minden negyedévben 1 milliárd forint körül van, és általában akkor történnek ilyen visszautalások, ha egy tag nyugdíjba vonul, hiszen a visszalépés a feltétele annak, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphasson. 

A Bank360.hu összegzése szerint a megmaradt tagok fegyelmezetten fizetnek, amire szükség is van, hiszen a pénztárak fennmaradásához elengedhetetlen a 70 százalék feletti tagdíjfizetési arány. Az első negyedévben 442 millió forint folyt be az intézményekhez, ebből 182 millió forintnyi tagdíjat írtak jóvá, a befizetések nagyobbik hányada működési támogatás lehetett. Összesen 230 millió forint működési bevételre tettek szert a magánnyugdíjpénztárak az első három hónapban, és 61 millió forintos nyereséggel zárták a negyedévet.

A hozamok is jól alakultak, a befektetéseken 5,6 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, ezzel több mint a negyedét ledolgozták a tavalyi veszteségeiknek. Az egy pénztártagra jutó átlagos portfólió nagysága ismét megközelítette az 5 millió forintot. 

A magyarok nem csak dolgoznak, de várost nézni és síelni is szeretnek Ausztriában – ez derül ki a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések decemberi adataiból.

Míg nyáron Horvátország, kora ősszel Olaszország, télen Ausztria a legnépszerűbb úti cél azok között, akik utasbiztosítást kötöttek.

Novemberben még szűken, egy százalékkal előzte meg Ausztria Olaszországot (a részesedésük 12, illetve 11 százalék volt a létrejött szerződésekből), decemberben már több mint 28 százalékkal végzett az élen nyugati szomszédunk. A hűvösebb idő beálltával Olaszország jócskán vesztett a vonzerejéből: jó 4 százalékos részesedésével visszacsúszott a képzeletbeli lista 6. helyére. Horvátország érthetően már nem fért be a top 10-be.

Lengyelország viszont meglepetésre bekerült az élbolyba: decemberben már a második legnépszerűbb ország volt az utasbiztosítást kötők közül, csaknem 14 százalékos részaránnyal. A top 5-be sorrendbe Szlovákia, az Egyesült Királyság és Németország fért még be.

Télen melegre vágyunk

Az utasbiztosítást kötők körében a legnépszerűbb Európán kívüli helyszín Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok volt, a legtávolabbi célpont Új-Zéland.

A legdrágább szerződéskötésnek egy két fős, több mint két hónapos, ausztráliai tengerparti nyaralás bizonyult, 160 ezer forintért.

Ez egyben a leghosszabb utazás is volt a decemberi szerződések között, megelőzve egy közel két hónapos, szintén ausztráliai, üzleti és egyéb célú látogatást.

A legolcsóbb biztosításokat egynapos osztrák utakra igényelték, autós asszisztencia nélkül, 225 forintért.

Számos távoli és egzotikus országba is utaztak decemberben magyarok: a már „bejáratott” helyszínek, mint Thaiföld és Indonézia mellett Mauritiusra, Tanzániába, a Maldív-, a Kanári- és a Kajmán-szigetekre, Dominikára, Szingapúrba, Vietnamba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Ománba is. Több városnéző indult Japánba, és akadt egy bátor utas, aki Fehéroroszországot célozta meg.

Nyitókép: Unsplash.

Komoly meglepetést okozott kedd esti rendeletével az MNB, amelyben újabb ATM-ek telepítését írta elő a bankoknak bizonyos bankkártyaszám fölött. A jegybank ugyanis ezidáig maximálisan támogatta a készpénzmentességet és az online banki ügyintézést, ez a jogszabály pedig ennek ellentmondani látszik, bár fogyasztóvédelmi célja nem vitatható. 

A kereskedelmi bankok által üzemeltetett, készpénz ki-és befizetésre alkalmas ATM-infrastruktúra minimális darabszámának meghatározását több szakmai indok is szükségessé tette. Ezek közül kiemelkedik, hogy hazánkban az egy főre jutó ATM-ek darabszáma messze elmarad a hozzánk hasonló méretű nyugat- és közép-európai országokétól, miközben az egy ATM-re jutó készpénzforgalom értéke a legmagasabb Magyarországon az európai országokkal való összevetésben, amely érték folyamatosan növekszik.

– indokolta az MNB a Bank360.hu-nak küldött válaszában. 

A Covid-19 járvány átmeneti időszakát leszámítva, Magyarországon az ATM-ekből felvett és azokba befizetett készpénzforgalom értéke folyamatosan emelkedik. A kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ekből felvett készpénzmennyiség összesített értéke 2022-ben 12,7 százalékkal, haladta meg az előző év adatait és összesen 8721 milliárd forintot ért el, míg ezeken a berendezéseken keresztül lebonyolított befizetések összege 2553 milliárd forintot tett ki, 28,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos értékét.

Emellett fontos érv az ATM-ek elvárt darabszámának meghatározása mellett az is, hogy a kereskedelmi bankok költségeik enyhítése céljából csökkentették a fiókjaikban működtetett pénztári funkciót is.

A Revolutnak nem kell ATM-eket telepítenie

Mindezeken felül az MNB lakossági kutatásai is azt támasztják alá, hogy a magyar lakosságnak jelenleg egyszerre van igénye az elektronikus fizetésekre és a készpénzhez való hozzáférésre, azaz a fizetési módok közötti választás lehetőségének biztosítására. Az MNB 2023. január 17-én kibocsátott rendelete a készpénzhez való fair lakossági hozzáférés hosszú távú garanciáit teremti meg a jegybank szerint.

A jogszabály kibocsátását az érintett kereskedelmi bankokkal történt hosszas szakmai előkészítés előzte meg – hangsúlyozta az MNB. Ez alapján számos bank esetén nincs feltétlenül szükség a jelenlegi ATM-hálózat bővítésére, illetve amelyeknél bővítési igény jelentkezik, ott az legtöbb esetben ez összhangban volt a bankok által előzetesen kidolgozott, középtávú stratégiai beruházási tervekkel.

A Bank360.hu kérdésére válaszolva a jegybank közölte: a jogszabály hatálya a Magyarországon működő hitelintézetekre terjed ki, amennyiben az általuk kibocsátott, készpénzfelvételi funkcióval rendelkező fizetési kártyák piaci részesedése eléri az 1 százalékot. Ezért az olyan fintech-cégeket, mint például a Revolutot, az ATM-ekre vonatkozó rendelet nem érinti, még akkor sem, ha több százezer bankkártyásuk van is az országban. 

A Revolut a magyar bankkártyaszáma alapján a rendeletben megfogalmazott ATM működtetési kötelezettség alá esne, így nagy könnyebbség számára, hogy más okból nem vonatkozik rá a kötelezettség, mert ellenkező esetben az szinte Revolut-gyilkos előírás lenne Magyarországon. 

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Október 17-én négy éve, hogy hatályba lépett az a törvény, amely megszűntette a lakástakarék-pénztárak új szerződéseire az állami támogatást. Ez a megtakarítási forma a befizetések után elérhető 30 százalékos adókedvezménynek és a rugalmas felhasználhatóságnak köszönhetően nagyon népszerű volt. Ezért az utolsó napokban tömegek kötöttek még szerződést, hogy élhessenek a kedvezménnyel.

Az akkor négy évre szerződő ügyfeleknek most jár le a lakástakarék-pénztári megtakarításuk, így el kell dönteniük, hogy mire és hogyan érdemes felhasználni az összegyűlt pénzt.

A Bank360.hu összefoglalója szerint több lehetőség közül is választhatnak azok, akiknek lejár a négyéves megtakarítási időszaka:

• Felhasználhatják a pénzt a megjelölt lakáscélra, ami jelentheti
  – új vagy használt ingatlan vásárlását,
  – meglévő ingatlan felújítását.
• Mindezt megtehetik úgy, hogy a megtakarítást kiegészítik a lakástakarék által folyósított lakáshitellel vagy más piaci lakáshitellel.
• Felhasználhatják egy már meglévő lakáscélú hitel kiváltására vagy előtörlesztésére, ráadásul a fogyasztóbarát kölcsönök kiváltásakor ezt kedvezményesen tehetik meg.
• Dönthetnek úgy, hogy az összegyűlt pénzt még nem használják fel, hanem az adott pénztárnál tartják addig, amíg nem lesz rá szükség egy újabb lakáscél miatt (ebben az esetben viszont csak az eredeti futamidő alatt jár az állami támogatás).
• Egyéb célra is felhasználhatják a megtakarítást, de ebben az esetben csak a befizetett tőkét és a pénztári kamatokat vehetik fel, a 30 százalékos állami támogatástól elesnek.

A 30 százalékos állami támogatás legfeljebb havi 20 ezer forintos befizetésig volt igénybe vehető, ami évente maximum 72 ezer forintot jelentett. Emiatt sok szerződő eleve nem is vállalt magasabb megtakarítást, még akkor sem, ha egyébként tudott volna többet fizetni. Ez alól azok jelentettek kivételt, akik közeli hozzátartozóikkal együtt több szerződést is tudtak kötni, megtöbbszörözve ezzel az állami támogatás összegét is.

Egy négyéves szerződés lejártakor az összegyűlt pénz körülbelül 1,25 millió forint, ami a mai lakásárak mellett az önerő kifizetéséhez is kevés, ha vásárlás a cél, és ez nemcsak Budapestre, hanem a vidéki nagyvárosokra is igaz. Az Ingatlannet.hu statisztikái szerint 2018. október óta az átlagos négyzetméterár a fővárosban 43 százalékkal lett magasabb, a panellakásokra vetítve pedig még ennél is nagyobb, 60 százalék feletti volt a drágulás mértéke.

Ezzel összevetve az eredeti szerződéses összeg évről évre egyre kevesebbet ért az ingatlanpiacon a megtakarítók számára, dacára a kecsegtető állami támogatásnak.

Ha vásárláshoz kevés a pénz, felújításhoz még jó lehet

Másképp is hasznosítható azonban a meglévő lakástakarék szerződés, például meglévő ingatlan felújítására. December végéig pedig még arra is van lehetőség, hogy kombináljuk az otthonfelújítási támogatással. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyébként is jelentős állami támogatással kiegészített lakástakarékos megtakarításból finanszírozzuk a felújítást, majd az elköltött pénznek a felét további támogatás formájában visszaigényeljük.

Ha egy négy éves szerződés lejárta után az összegyűjtött 1,25 millió forintból végezzük el a felújítást, akkor 2022. december 31-ig vissza lehet igényelni az otthonfelújítási támogatás keretein belül az 50 százalékot, vagyis 625 ezer forintot. A gyakorlatban így a felújítás majdnem háromnegyedét az állam finanszírozná – írja a Bank360.hu.

Az állami támogatás megszűnése előtt sokan a hosszabb, öt- vagy tízéves lakástakarék megtakarításokat választották. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg kell várniuk a futamidő végét, főleg, ha időközben már megvan a lakáscél is. Ebben az esetben fel lehet venni áthidaló kölcsönt a lakástakarék-pénztártól.

Most igazán vonzó a megtakarítás mellé felvehető kölcsön

Hitel azok számára is elérhető, akiknek véget ért a megtakarítási időszak, sőt most éppen ez jelentheti a lakástakarék-pénztári megtakarítás új vonzerejét. A lakáskasszától ugyanis a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel, akár 4,99 százalékos THM-mel is fel lehet venni kölcsönt, amivel kiegészíthető a megtakarítási összeg. Ez a jelenlegi 9-11 százalékos kamatú lakáshitelek mellett már nagyon jó ajánlatnak számít. Hátránya, hogy a felvehető hitelösszeget a szerződéses összeg befolyásolja, így nem biztos, hogy akkora hitelösszeg igénylésére van lehetőség ezekkel a feltételekkel, mint amekkorára szükség lenne.

Csak a Fundamenta maradt meg

Az állami támogatás megszűnése rövid idő alatt bedarálta a megmaradt lakástakarék-pénztárakat, mert a megtakarítási forma az alacsony kamatok idején elvesztette az addigi fő vonzerejét. Ma már csak egy, a Fundamenta kínál továbbra is ilyen megtakarítási lehetőségeket.

Ezek most újra vonzóvá válhatnak az időközben elszabadult kamatok idején olcsónak számító lakáshitelükkel a lakáscéljaik megvalósítása érdekében hosszabb távú spórolásra hajlandók számára.

A Fundamenta ráadásul most extra kedvezménnyel igyekszik további megtakarításra bírni a most lejáró szerződésűeket, akiknek legalább két újabb megtakarítási évért cserébe megadja az eddig élvezett állami támogatás összegét.

Nyitókép: Biztosító Magazin