A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tizennégy kamatemelést hajtott végre azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának eddigi szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.

A kamatemelési sorozat kezdete óta most először döntött úgy a monetáris testület, hogy nem módosítja a jegybanki kamatszintet.

A mostani döntés volt egyben a legszorosabb a szigorítási ciklus indulása óta: a monetáris tanács kilenc tagja közül öten szavaztak a jelenlegi alapkamat fenntartására, négyen 25 bázispontos emelésre voksoltak.

Nyitókép: Unsplash.

Londoni elemzők szerint akár már novemberben is elindulhat az új kamatemelési ciklus. A brit jegybank csütörtökön bejelentett döntése a tavaly augusztusban kialakult monetáris alapállást erősítette meg.

Az akkori kamatdöntő ülésen a bank 0,25 százalékos újabb történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.

A Bank of England abban a hónapban a kamatcsökkentés mellett 435 milliárd fontra (150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.
A mostani kamatdöntő ülésen a monetáris testület egyhangúlag döntött e kiterjesztett eszközvásárlási program fenntartásáról.

A tanács a kamatdöntéshez fűzött elemzésében kiemelte, hogy a tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban a várakozásokat meghaladva 2,9 százalékra gyorsult, és a Bank of England várakozása az, hogy októberben átlépi a 3 százalékot.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék, és ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a mindenkori pénzügyminiszternek.

A kamatdöntés ismertetése után kiadott csütörtöki közleményében a Bank of England monetáris tanácsa kiemelte azt is, hogy a nagy-britanniai munkanélküliségi ráta – amely a statisztikai hivatal legfrissebb kimutatása szerint 4,3 százalékos – 42 évi mélyponton van.
A testület szerint a legutóbbi adatok arra vallanak, hogy a brit gazdaságban még meglévő kapacitástöbblet a vártnál gyorsabban fogy, és ennek alapján valószínűsíthető, hogy az infláció a következő három évben is a 2 százalékos célszint felett marad.

A közlemény szerint a monetáris tanács mindegyik tagja úgy ítéli meg, hogy ha a brit gazdaság jórészt a jelenlegi előrejelzési pályát követi, akkor a belátható előrejelzési távlatban a piac által vártnál valamivel nagyobb mértékű monetáris szigorítás válhat szükségessé. A tagok többsége emellett úgy véli, hogy a következő hónapokban a gazdaságösztönző mennyiségi enyhítési program bizonyos mértékű szűkítése is helyénvaló lehet, annak érdekében, hogy az infláció tartósan visszatérhessen a célszintre.

Londoni pénzügyi elemzők is azon a véleményen vannak, hogy a piaci várakozásoknál hamarabb elindulhat a brit jegybank monetáris szigorítási ciklusa.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői a Bank of England monetáris tanácsának csütörtökön ismertetett döntése utáni gyorselemzésükben közölték: megítélésük szerint a piaci szereplők „messze túllőttek a célon” azzal a várakozásukkal, hogy a brit jegybank alapkamata 2019-ig nem módosul.
A Capital Economics elemzői szerint az sem kizárt, hogy a Bank of England már novemberben, a következő inflációs jelentés kiadásával egy időben végrehajtja első kamatemelését.

A Bank of England legutóbb több mint egy évtizede, 2007 júliusában emelt kamatot. A brit jegybank alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!