A COVID-19 globális járvány hatása nemcsak iparágakat írt át, hanem a korábban fejlettnek vélt informatikai rendszerek, architektúrák és szervezetek állapotát is. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél bizonyos technológiai hátrány volt tapasztalható, de a pandémia hatására gyorsítaniuk kellett rendszereik fejlesztésében, előfordulhatott, hogy hirtelen több energiát kényszerültek fordítani infrastruktúrájuk javítására. A kapkodásnak pedig az lett az eredménye, hogy költségkímélő megoldásként gyengébb architektúra mellett voksoltak a döntéshozók, vagy az agilis rendszerek helyett, inkább a hagyományos elven működő technológia mellett kötelezték el magukat.

A sietségnek pedig további hátulütői is lehetnek a jövőben, mint például a folyamatok átláthatatlansága vagy a kommunikációs csatornák adatmegosztásának nehézkessége.

– magyarázza Balogh Zsolt.

A Liferay összegyűjtötte azokat a tapasztalatokat és alapelveket, amelyeket érdemes figyelembe venni, ha egy szervezet gyors ütemben szeretné modernizálni infrastruktúráját, és humán erőforrás-működését.

1. Értsük meg a technológiát

Például az egyik ügyfelünknél a döntéshozók az automatizált biztonsági végrehajtási mechanizmusok és alkalmazás-programozási felületek (API) mellett szavaztak, így gyorsan tudta az informatikai csapat az új szoftverek integrálását elvégezni.

– szemlélteti Balogh Zsolt.

Úgy véli, hogy ezzel szemben a legtöbb vállalatnál az tapasztalható, hogy inkább a manuális mechanizmusok mellett döntenek, amivel nagyobb valószínűséggel tudnak emberi hibákat generálni. Ha a menedzsment megérti az automatizálásban rejlő előnyöket, és ehhez mérten választja ki az ügyfélkiszolgáló platformokat, akkor sokkal kevesebb hibát kell majd kiküszöbölni a fejlesztő csapatnak.

Hasznos tipp!

• Érdemes a cégnél a döntéshozó vezetőket is kiképezni az aktuális technológiai megoldásokból és nemcsak az informatikai csapatnak biztosítani az informatikai tudásmegosztást.

2. Használjuk a saját erőforrásainkat

Erre jó példa, amikor egy pénzintézet a saját informatikai gárdáját vonta be ahhoz, hogy felépítse a bank digitális élményplatformját, amelyen keresztül kiszolgálta ügyfeleit. Ezzel a lépéssel kihagyhatóvá vált a beszállítói kör, s legalább három felesleges platform módosítást sikerült elkerülni.

– magyarázza Balogh Zsolt.

Plusz eredmény, hogy a beruházás nem járt jelentős költségekkel. Miután a technológiai döntéseket gyakran a beszállítók és az üzletileg érdekelt felek hozzák meg, gyakran felesleges költségek keletkeznek.

Hasznos tipp!

• Érdemes az informatikai és üzleti osztályokat együttműködésre bírni a fejlesztések során. A csapat munka során több tapasztalat és humánerőforrás vethető be.

3. Fektessünk többet a legjobb embereink megtartásába

Újabb, a bankszektorból kiemelt példa, amikor egy hitelintézet új toborzási munkafolyamatot hozott létre. A HR csapat a megszerzett készségek elemzésére kialakított Dreyfus-modellt használta fel, amely az oktatás és az operációkutatás területén alkalmazott modell. A módszertan segítségével a legtehetségesebb szakemberekre és képzésükre fókuszálhattak.

– ismerteti Balogh Zsolt.

A módszer hatékonyságát alátámasztja az amerikai McKinsey tanácsadó cég kutatása is, miszerint egy szakértő fejlesztő nyolcszor olyan produktív, mint egy kezdő. Ha figyelembe vesszük az elmondottakat, akkor érdemes lenne egy olyan egyvelegre összpontosítani, ahol együttesen jelen van a DevSecOps gyakorlat, azaz a szoftverfejlesztés, az operációs rendszerek, a biztonság, az üzletmenet-folytonosság, a szoftver minőség, illetve a tehetséges szakemberek, az automatizált munkafolyamatok egységessége.

Hasznos tipp!

• Hozzunk létre olyan komplex értékelő rendszereket, amelyekből kiolvasható, hogy a kulcsemberek milyen készségekkel rendelkeznek, s melyek azok a területek, amelyek érdemes fejleszteni. Toborzás során alakítsunk ki olyan programokat, amelyek a legjobb szakemberek fejlesztésére épül.

4. Tervezzük meg a modularitást, a rugalmasságot és az integrációt!

Egy vállalatnál gyakori eset, hogy a korábbi rendszereket toldozgatják-foltozgatják. Az ilyen típusú „örökölt” rendszereket kell majd később integrálni az új rendszerekhez. Ez az átállás azonban sok fejtöréssel járhat.

Hasznos tipp!

• A megörökölt rendszereknek is képeseknek kell lenniük a frissítésre. Érdemes modulárisan építkezni, hogy rugalmasan történhessen az integráció.

5. Összpontosítsunk a felhasználói élményre

A felhasználók ma már lubickolhatnak a digitális élmény-gazdaságban, s az ebből élményhalmazból kinyert adatok mára kincset jelentenek a vállalatoknak. Azonban ahhoz, hogy a cégek megszerezhessék a pozitív érzésekből, érzelmekből és emlékekből álló adatbázisokat, versenyezniük kell a vásárlók figyelemért és az idejéért. Ha egy ügyfél azt érzi, hogy feleslegesen lopják az idejét, nagyon gyorsan el fog fordulni a szolgáltatótól. Ezért vált fontossá, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződjön a felhasználói vagy vásárlói élmények fejlesztésére, az UX (User Experience – felhasználói élmény) és az MX (More Experience – több tapasztalat) elvek elsajátításával.

Ahhoz, hogy egy vállalat digitális élményplatformja képes legyen maradandó élményeket szolgáltatni ügyfelei számára, a szervezet részlegei közötti csapatmunkára van szükség: biztosítani kell a megfelelő az alkalmazási környezetet a vásárlói élmények (Customer Experience – CE) felépítéséhez, át kell gondolni a felhasználói élmények fejlesztésének módszertanát, amit bővíteni kell még több tapasztalattal (MX). Ezeknek az elemeknek az együttesével lehet maradandó emlékeket szolgáltatni a digitális élmény-gazdaságban.

– erősíti meg Balogh Zsolt.

Hasznos tipp!

• A felhasználói élmény-szolgáltatás a digitális transzformációnak köszönhetően szinte minden iparág szempontjából kulcsfontosságú tényezővé vált.

Azok a vállalatok, amelyek kihasználják az élményplatformok kínálta lehetőségeket, a fejlesztéseket saját erőforrásból és átgondolt stratégia mentén oldják meg, nemcsak csökkenthetik költségeiket és kapkodás nélkül képessé válnak felzárkózni az állandóan változó fogyasztói elvárásokhoz, hanem ügyfeleiket is az elsők között nyerhetik meg.

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Hogyan látja, a jelenlegi helyzetben hogyan kapcsolódik a Liferay Hungary szoftvervállalat a biztosítási iparághoz?

Miután a biztosítási szegmens még a digitalizáció előtti időszakban jár, ezért több nemzetközi kutatást is végeztünk az elmúlt két évben.

Az eredmények feldolgozása óta úgy érezzük, hogy értjük, azokat a problémákat, amivel napi szinten találkoznak az ágazat szereplői, és mi ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni.

– magyarázza Balogh Zsolt.

Az, hogy nemzetközi viszonylatban vezető biztosítókkal dolgozunk együtt, nagyban segíti, hogy széles rálátásunk legyen a piacra. Ennek köszönhető az is, hogy egyre több jó gyakorlat birtokában vagyunk, ezért olyan megoldásokat tudunk felmutatni, amelyek irányadóak lehetnek a szektornak. A lényeg mégis az, hogy megértettük azt a három jelentős problémát, amelyekkel küzdenek a társaságok:

a biztosítási ügynökök elöregedése és kihullása, az eladások növelése és a költségek csökkentése, illetve az, hogyan lehet a digitalizációt felgyorsítani.

Ez ösztönzött minket arra, hogy a biztosítók számára emiatt egyedi, out of the box megoldáscsomagot alakítsunk ki, amit kifejezetten rájuk szabtunk. A megoldásnak köszönhetően gyorsabbá vált a webes tartalmak és felületek megalkotása. Az egyik legjobb példa az Allianz Australia számára létrehozott megoldás: olyan digitális platformot fejlesztettünk, ami a felhasználó számára az Allianz rendszerén belül egységesen rögzíthetővé teszi a többi bisztosítónál kötött szerződéseit is – így egy felületen követheti nyomon minden biztosítását, szolgáltatótól függetlenül, a változásokról pedig értesítéseket kaphat. Ez az ügyfelek számára könnyebbséget jelent, hiszen mindent egy helyen látnak, a biztosító társaságnak pedig azért jó, mert a platformon keresztül elérhetővé válnak az engedélyezett ügyféladatok. Úgy érzem, hogy ez minden érintett fél számára egy win-win szituáció.

Hol kapcsolódik be a digitalizáció folyamata legerősebben a biztosítási iparágba?

Nos, ebben a jelenlegi, járvány okozta gazdasági helyzetben minden iparági szereplő azon dolgozik, hogy fenntartsa a korábbi üzletmenetét, és ennek érdekében megpróbálja például online csatornákra terelni az ügyfeleit. Ez háttérbe szorítja a klasszikus ügynöki tevékenységek, azaz a személyes kapcsolaton alapuló értékesítési modelleket. Így kerül előtérbe a digitalizáció erősödése. Nagyobb jelentőség jut az online tájékoztatásnak és szerződéskötéseknek, de mehet online az ügyintézés és a support tevékenység is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gördülékeny, egységes felületeken elérhető, ügyfélélményekre épített biztosítási szolgáltatások elérése továbbra is versenyelőnyt jelentenek majd. Gondolok itt arra, hogy például egy kattintással elérhetővé váljon más, személyemre szóló biztosítási csomag is.

Kiemelten fontosnak tartom azt is, hogy a biztosítók hangsúlyt fektessenek az ügynökök megtartásába, motiválásába és oktatásába, illetve segítsék őket abban, hogy online érhessék el az ügyfelek tartalmait. 

– mondja Balogh Zsolt.

Hogyan látja, mi jellemezte a biztosítók digitális állapotát a veszélyhelyzet bejelentése előtt? 

Úgy tapasztaltuk, hogy a szegmens picit lemaradt ezen a téren, ugyanis a társaságok legnagyobb jövedelme elsősorban, az ún. konzultatív értékesítésből származott, s nem lehetett kis lépésekkel változtatni a már bevett gyakorlatokon. A járvány okozta veszélyhelyzet miatt azonban hirtelen kellett nagyot lépni, s eddig nem látott sebességgel változtatni. Például a Netrisk, a Cherrisk vagy a CIG Pannónia Biztosító már korábban átálltak az online felületeken köthető biztosítási szolgáltatásokra.

Mit gondol, hogyan formálhatja a pandémia alakította helyzet a biztosítók digitális átalakulását?

Ahogyan azt az oktatási rendszernél is megfigyelhettük, a digitális oktatást lényegében napról napra kellett bevezetni, épp ilyen hipersebességgel történik most a digitalizáció majdnem minden iparágban. Egy teljes generáció tanulja meg, hogyan kell otthonról dolgozni, hogyan kell a digitalizáció adta eszközöket használni a mindennapi életünk során. Szükséghelyzetbe kényszerül most mindenki, s azt hiszem, az fog a legkevesebbet veszíteni, aki a jelenlegi helyzetben agilis módon, gyorsan és rugalmasan áll át a digitális értékesítésre és az online ügyfélkapcsolatra. Hiszen szükség van az innovatív gondolkodásra, a kiegészítő szolgáltatásokra, amelyekkel kompenzálni tudják az elkerülhetetlen bevételkieséseket. Szerintem, a digitális értékesítésre és az értékláncokra érdemes a hangsúlyt helyezni.

Mennyire tudja a már elindult szemléletváltási folyamatokat alakítani a járvány okozta gazdasági helyzet?

Emiatt a rendkívüli helyzet miatt változnak majd a jogszabályok, és vélhetően lazábbak lesznek. Megnyílhatnak az ajtók a digitális aláírás elfogadása előtt, így kiválthatjuk a papíralapú ügyintézést.

Ezt nem biztos, hogy mindenki elsőre felismeri, de valójában nem az az igazi digitalizáció, ha beszkennelve küldjük be a szerződést vagy online formanyomtatványokat töltünk ki. Ez ennél sokkal komplexebb: képzeljük el azt, amikor a rendelkezésünkre álló ügyféladatokat felhasználva, személyre szólóan tudunk reflektálni, és mondjuk kapcsolódó szolgáltatásokat tudunk kínálni az ügyfeleknek, amely szolgáltatások kiegészülnek digitális és online megoldásokkal.

Vegyünk egy hétköznapi példát: ha az ügyfél 2-3-szor fut hetente, akkor miért ne kaphatna kedvezményt a biztosítási díjból. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nem dohányzik. Lehetőségünk van szó szerint személyre szabni a biztosítási ajánlatokat. Tehát,  a digitalizáció azt jelenti, hogy megismerjük az ügyfelet és olyan terméket adunk el neki, ami rá van igazítva, nem pedig lenyomunk a torkán valamit, amit nem is igazán akar. Ez az értékesítés teljesen más szemléletet jelent, hiszen az ügyfelet már nem célcsoportként, hanem “person”-ként, egyénként elemezzük. Természetesen tiszteletbe tartva a személyes adatok védelmét, a GDPR kereteit.

Ön szerint, milyen felelősségük van a technológiai vállalatoknak, hogyan segítsék a szektor fejlesztését?

Én úgy gondolom, hogy jelentős felelősségük van, hiszen a digitális ágazatra meghatározó szerep hárul az újraindításhoz. A technológiai vállalatok például szolgáltatásaikkal segíthetnek áthidalni a nehéz időszakot, vagy kiváló terméktámogatást és szolgáltatás ismertetőt nyújthatnak. Első lépésként informálniuk kell a biztosító társaságokat a lehetőségekről, és konzultációval irányítani őket a megfelelő eredmény felé. Ezután közösen kell implementálni a megfelelő, meglévő eszközöket és együtt kidolgozni az új igényekre adható válaszokat. Az én szememben ez jelenti a megoldást és a hatékony együttműködést.

Elengedhetetlen az edukáció és az, hogy a megfelelő helyre irányuljon a figyelem: például oda, hogy mi történik a párhuzamos piacokon, többek között a pénzügyi szektorban. A biztosítók a biztosításhoz értenek, a technológiai cégek pedig ahhoz, hogyan lehet a legfontosabb víziókat megvalósítani.

Milyen digitális eszközrendszerek állnak rendelkezésre a szektor fejlesztésére a Liferay részéről?

Az értékesítés növeléséhez az Extranet és a DXP megoldásokat javasoljuk, amelyeket az ajánlatok átadásához, illetve a szerződések megkötéséhez tudnak használni, s amely szolgáltatások rendelkeznek analitikával és a megfelelő kulcsszavak beépítésével. Az ügyfélmegtartáshoz az önálló ügyintézésre alkalmas ügyfélportálokat javasoljuk, amelyek hozzájárulnak a kellemes ügyfélélmények biztosításához. Hogy úgy mondjam, érdemes felvértezni a munkatársakat az intranetes tudásmegosztó felületekkel, ügyfélportálokkal, amelyek segítségével egységesen kezelhetőek az eredmények.

Ön szerint milyen a jövő biztosítója?

Ez az egyik kedvenc kérdésem! Bevallom, hogy már volt időm gondolkodni a témán. Az én álom biztosítóm mindig előttem jár egy lépéssel és teljességében kezeli a biztosításhoz kapcsolódó hétköznapi tényezőket. Hadd fordítsam le a technológia nyelvére: automatikusan Internet of Things (IoT) eszközökkel monitorozzák és javítják a helyzetemet. Például, ha a házban csőtörés történik vagy megszólal a füstriasztó, kezelik a közműveket. A lakásomhoz vagy autómhoz alakítják a költéseket, és figyelmeztetnek a szokatlan kifizetéseknél. Az álombiztosítóm javaslatokat tesz a háztartási eszközeim javítására, vagy leszervezi az autóm kötelező szervizeit. Figyelmeztet a piac változására, például, ha az ingatlanom értéke változik. Bíztat a zöldebb életvitelre, befektetési javaslatokat ad a pénzügyeimhez, különböző prognózisok alapján. Mindent egyszerűen elérek és vezérelhetek interneten keresztül, igazából a biztosítómnak köszönhetően könnyebbé válik az életem. Egyelőre ez az elképzelés még valóban csak álom, annak ellenére, hogy a technológia már kész erre.

Hogyan lehet a jelenlegi helyzetet a biztosítási piacon későbbiekben előnnyé kovácsolni?

Most arra kell figyelnünk, amivel valóban haladni tudunk valahová, tehát az üzleti hasznosulásokat kell most kihasználni. Érdemes figyelembe venni a digitális társadalom fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, felgyorsítani az ügyfél- és felhasználóbarát fejlesztéseket. Most kell átterelni az online csatornákra az ügyfeleket és a meglévő eszközökkel minél több adatot szerezni a viselkedésükről, preferenciáikról. Törekedni kell arra, hogy egyre jobb élményt biztosítsanak a társaságok, mert most az egészségbiztosításokat is felhasználva újabb ügyfeleket lehet szerezni. A jelenlegi nehéz helyzetet követően megjelenhet egy újabb célcsoport, akik szeretnék egy hasonló élethelyzetben nagyobb biztonságban érezni magukat. Ezért vélhetően megnő az egészség- és életbiztosítások száma.

Az online meetingek adott esetben jobb dokumentációkat eredményeznek, és az online térben több embert lehet elérni. Felértékelődhetnek az online térbe átkerült előadások is. Mi is gondolkodunk hasonlóban, Online Biztosítási Reggeli címmel. 

A felgyorsult munkatempót pedig érdemes dokumentum-menedzsment megoldásokkal kezelni, nekünk ehhez is vannak ötleteink.

Milyen tervei vannak a Liferaynek a 2020-as évre? Illetve azokat a terveket, amelyeket év elején tervezték, mennyiben rajzolta át a járványhelyzet?

Talán elmondhatom, hogy mi még a rendkívüli helyzet kihirdetése előtt megléptük, hogy a munkatársainkat átállítottuk a home-office modellre, amely picit átírta a munkaköröket is. Az open source technológián alapuló termékeinket már egyébként is úgy készítjük, hogy minél többen tudják programozás és technikai ismeret nélkül is továbbfejleszteni.

Nemzetközi szinten, a közép-európai térségben szeretnénk a biztosítókkal együttműködni és támogatni őket a digitalizációs platformjaik fejlesztésében. Plusz, szeretnénk továbbterjeszkedni és több energiát fordítani arra, hogy a biztosítási piacot tájékoztassuk a megoldásaink által elérhető értékekről. 

10 évesek vagyunk, és úgy tűnik, hogy minden szempontból komoly fordulópont előtt állunk, minket nem riaszt meg, hogy a járvány kikényszerítette a rendkívüli üzleti változásokat – zárja gondolatait Balogh Zsolt.

A tanulmány szerint 2022-ig a biztosítási szektorban várható IT-kiadások 5,1%-kal nőni fognak és így elérik a 126 milliárd dollárt. A beruházások jelentős része az ügyfélélmény növelésére fókuszáló megoldások bevezetésére kerül. A növekvő vásárlói igényeknek köszönhetően a biztosítók körében is egyre inkább megjelennek a személyre szabott megoldások.

A külföldi piacra kitekintve, már három olyan digitalizációs újítás is megjelent, amely kiemelkedő ügyfélélmény talán a magyar biztosítói piacon is megjelenhet a következő néhány évben:

Digitális eszközök

Svájcban már lehetőség van arra, hogy egy biztosítási csomag helyett, csak azokra az eszközökre kössenek biztosítást, amelyeknek az ügyfelek valóban szükségét érzik. Tehát, ahelyett, hogy a biztosító különböző, előre meghatározott biztosítási csomagokat ajánlana ki együttes kockázatviselésre,

mi magunk szabhatjuk meg, például, hogy csak egy laptopra, két mobiltelefonra és egy fényképezőképre szeretnénk biztosítást kötni, mindezt fix hűségidő nélkül.

Ez egy olyan fejlesztő cég megoldása, amelyet bármely biztosító beépíthet a portfóliójába.

Autó

Már van olyan insurtech cég, amelyik az

autóbiztosításhoz kapcsolódó kárbejelentésnél fénykép alapján, valós időben azonosítja be a bekövetkezett kár értékét.

A biztosítottnak csak annyi a dolga, hogy okostelefonjával képeket készítsen a gépjármű sérüléséről és azt elküldje a biztosító részére. Így nem kell kárfelmérőre várni, előzetes információkat kapunk arról milyen mértékű kompenzációt várhatunk a biztosítótól, a vállalat pedig akár 10x gyorsabban tudja lezárni a kifizetést. Egy másik hasonló vállalkozás arra fekteti a hangsúlyt, hogy minél felhasználóbarátabb legyen a szolgáltatásuk, amihez az is hozzátartozik, hogy a papír alapú dokumentációt az applikációval helyettesítik.

Még ennél is összetettebb megoldást nyújt az a brit biztosító, amelyik mobilalkalmazás segítségével leméri az ügyfelek vezetési stílusát és pontozza azt. Például, a gyorsulást, fékezést és azt, hogy milyen agresszívan veszik be a kanyarokat, mind értékelik és a végpontszám alapján kedvezményt adnak az autóbiztosítás összegéből.

Egészség

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, Amerikában és az Egyesült Királyságban is megjelentek már azok a cégek, akik olyan biztosítást kínálnak, amely figyelembe veszi az egészségügyi szokásainkat. Az egészségtudatos életmód ebből a szempontból is megtérülni látszik, ugyanis

a biztosító kedvezőbb ajánlatot ad azoknak az ügyfeleknek, akik egészségesen étkeznek és elegendő testmozgást végeznek.

Sőt, azok az ügyfelek, akik dohányoznak, ami köztudottan a magas kockázatú szokások közé tartozik, magasabb havi díjat kötelesek fizetni.

Azt, hogy az ügyfelek egészsége milyen szinten van, a különböző viselhető okoseszközökből, mint például az okosórákból, tudják lemérni (lépésszámláló, pulzusmérő, alvási idő, stb.) a folyamatos monitorozásnak és a megosztott adatoknak köszönhetően.

A digitalizáció olyan lehetőségeket hoz magával a biztosítási piacra, amellyel minden érintett jól jár. A gyorsaság, a személyre szabottság, valamint a mindennapi élet megkönnyítése kerül fókuszba a biztosító társaságok számára, hiszen így tudják kielégíteni azokat a kényelemre irányuló igényeket, amelyekhez már hozzászoktak az ügyfeleik. Véleményem szerint megjelennek majd olyan szolgáltatások, amelyek az összehangolt adatmegosztás révén kényelmesebbé teszik az ügyintézést. Például, az omnichannel használatával egyszerűen elkezdhetek egy kárbejelentést a mobilomon és nem okoz fennakadást, ha a bejelentést a laptopomon vagy tabletemen fejezem be, mert az addig megadott adatok már a rendszerben lesznek.

– magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary szoftvervállalat ügyvezetője.

A biztosítási szektor és a digitalizáció összeolvadása még korai fázisban tart, az azonban általános igényként jelenik meg, hogy a papír alapú adatszolgáltatástól egyszer és mindenkorra elköszönjünk. A technológia adott, már csak a törvényi előírásoknak kell felzárkózniuk.

Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője a társaság szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén elmondta, a biztosítási iparág a digitalizáció terén lemaradásban van.

• A kutatás szerint a megkérdezett biztosító társaságok mintegy 31 százaléka tervezi, hogy ügynökeit virtualizálja, azaz olyan digitális platformokat telepít az ügyfelek és a biztosítási tanácsadók közé, amin keresztül személyre szabott információkkal lehet az ügyintézést kezelni.
• A társaságok 60 százaléka legfontosabb célként az ügyfelek vonzását, megtartását és a modernizált kommunikációt jelölte meg.

A Liferay Hungary ügyvezetője hangsúlyozta, egyre látványosabb, ahogy a digitalizáció megváltoztatja az ügyfelek szokásait. Hozzátette, hogy a biztosítási iparág szereplőinek az üzleti folyamatokba célszerű beilleszteni a mesterséges intelligenciát, a big data technológiát, az IoT (Internet of Things) modelleket, meg kell érteni az ügyfelek elvárásait, illetve figyelemmel kell kísérni a vevői interakciókat.

Az IDC-Liferay közös kutatása alapján a megkérdezett társaságok mintegy 60 százaléka már ezeknek az irányoknak az alapján alakítja át működését.