Kiugró lakásépítési kedv

2022-ben összesen 20 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca. Hozzátette:

Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.

Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.

Rozsdaövezeti boom

A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is.

• Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető.
• Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett.

2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.

– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Lelassult a drágulás

Balogh László az új lakások árának alakulását értékelve azt mondta, hogy a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme. Az ingatlan.com adatai szerint február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest 7,9 százalékos emelkedést jelent. A vármegyeszékhelyeken is hasonló forgatókönyv érvényesült, ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett.

A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább városrész, itt 2,3-2,5 millió forintos négyzetméterárakat mutat a kínálati piac. A legjelentősebb választékot felvonultató XI. és XIII. kerületet pedig közel 1,5 és 1,3 milliós ár jellemzi. A XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol kevesebb mint 900 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik az új lakóingatlanokat.

A vármegyeszékhelyek rangsorában Debrecen, Szeged, Eger és Veszprém alkotja az élbolyt 920-988 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620-698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások. 

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Januárban drágulás, reálértelemben csökkenés

Az országos lakbérek januárban 1,7 százalékkal haladták meg a decemberi szintet, a fővárosban pedig 2,1 százalékos volt a drágulás. Ez irányváltást jelent, hiszen decemberben az egy hónappal korábbihoz csökkenés következett be. A januári drágulásban szerepet játszik az, hogy a felsőoktatásban a keresztféléves oktatásban tanuló diákok egy része megjelent a keresleti oldalon. Szintén extra keresletet adtak a piacnak azok, akik a magas lakáshitelkamatok miatt egyelőre elhalasztották a lakásvásárlást és bérelt lakásba költöztek. Azt még korai lenne megmondani, hogy tartósan emelkedőn maradnak-e az albérletárak, erre a következő hónapok fognak választ adni.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember kiemelte azt is, hogy idén januárban a minimálbér is több mint 16 százalékkal nőtt, ami az általános hazai bérszintet is növelheti. Az intenzív bérnövekedés pedig a tapasztalatok szerint együtt jár a bérleti díjak emelkedésével.

Az éves és a hosszabb távú albérletpiaci adatokat kommentálva az ingatlan.com szakértője azt mondta:

A januári országos albérletárak 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten pedig 22 százalékos drágulásról beszélhetünk. Bár ez jelentősnek mondható, figyelembe kell venni azt is, hogy az inflációs hatással együtt, azaz reálértéken az országos és a budapesti lakbérek idén januárban 15 és 13 százalékkal maradtak el a 2020 januári rekordszintektől.

Hogyan alakulnak év elején az albérletárak?

Az elemzés ismerteti azt is, hogy február közepén hogyan alakultak a bérleti díjak a különböző nagyvárosokban és a budapesti kerületekben.

A vármegyeszékhelyek közül Veszprémben a legdrágábbak az albérletek, 152 ezer forint az átlagos bérleti díj. Utána négy vármegyeszékhely következik holtversenyben 150 ezer forintos átlagos lakbérrel, ennyiért kínálják ugyanis a debreceni, a győri, a székesfehérvári és a szombathelyi albérleteket. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc. Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba.

A fővárost február közepén 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. Az V. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, átlagban 330 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Utána az II. és az I. kerület jön 295 ezer és 250 ezer forintos összeggel. A három legolcsóbb városrészben feleennyiért lehet lakást bérelni. A X., a XV. és a XXIII. kerületben 132-150 ezer forintos bérleti díjjal találkozhatnak a bérlőjelöltek.

Akár 5 milliós lakásfelújítási támogatás a kistelepüléseken

Bár a korábbinál bizonytalanabb gazdasági környezet miatt a lakáspiac lassulás jelei mutatkoznak, a falusi csokos települések jól szerepelnek. A támogatás meghosszabbítása pedig extra keresletet hozhat. A kisebb települések helyzetét tovább javítja, hogy a falusi csok keretében érhető el a legnagyobb lakásfelújítási támogatás is. A kedvezmény felét ugyanis a megvásárolt ingatlan felújítására kell fordítani, ami akár 5 millió forintos lakásfelújítási állami támogatást jelenthet a falusi csok maximális 10 milliós összegéből.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A falusi csokos ingatlanok a környék és az országos átlagárakhoz mérten olcsóbbak. A vonzerejüket az is növeli, hogy az államilag támogatott maximum 10-15 milliós lakáshitel nagyobb alapterületű ingatlan megvásárlását teszi lehetővé. Ráadásul a kedvezményes csok hitel 3 százalékos kamata bőven elmarad a jelenlegi átlagos 10-11 százalékos piaci kamatszinttől.

Több tényezőnek is köszönhető, hogy a fővároson kívüli lakáspiacon a falusi csokos ingatlanok iránti kereslet a tavalyi nehezebb év ellenére az arányokat tekintve erősödött. 2022-ben az eladó használt ingatlanok iránti érdeklődések 19 százalékát adták a falusi csokos kistelepülések, szemben a 2021-es év 17 százalékával.

– tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Az ingatlanhirdetési portál adataiból az is kiderül, hogy a jelenleg eladó 120 ezer használt lakás és ház hirdetéséből több mint 15 ezer falusi csokos településeken található.

26 millió vs 40,8 millió forintos átlagárak

A fővároson kívüli kínálatban szereplő eladó használt lakóingatlanok átlagára január közepén 40,8 millió forint volt, ezzel szemben a falusi csokos településeken 26 millió forint volt ugyanez az érték. A négyzetméterárakban is jelentős az eltérés: a falusi csokos településeken 232 ezer forint az átlag, szemben a fővároson kívüli lakáspiac 468 ezer forintos országos átlagértékével. A szakember közölte, hogy az országon belül jelentősek az eltérések:

• A Balaton közelsége miatt a Veszprém vármegyei falusi csokos ingatlanok tartoznak a legdrágábbak közé 451 ezer forintos átlagos négyzetméterárukkal.
• Győr-Moson-Sopron vármegye is az élbolyban van 373 ezer forinttal.
• A legolcsóbbak közé sorolható Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye, ahol 70-126 ezer forintot tett ki az átlagos négyzetméterár a falusi csokos településeken.

Balogh László szerint a magasabb összegű támogatások miatt a falusi csokos településeken lévő ingatlanok felértékelődhetnek a vevők számára, ami közvetve hozzájárulhat a kistelepüléseken élők vagyoni felzárkózásához is.

Nyitókép: Ingatlan.com

Irányváltás éven belül

Nagyon felemásan alakult a múlt év. Az első félévben még élénk volt a lakáspiac, 2022 második felében viszont fékre lépett. Már múlt nyáron jeleztük, hogy a lakáspiaci drágulás megtorpant, ezt pedig már a most megjelent előzetes KSH-adatok is alátámasztják.

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: 2022 harmadik negyedévében ugyanis a második negyedévhez képest a használt lakásoknál az árváltozás mindössze 1,1 százalékos emelkedést mutatott. Legutóbb a pandémiás időszakban, 2020 második és negyedik negyedévében volt ennél kisebb az áremelkedés üteme. 2020 végétől 2022 közepéig tartó időszakban 3,6-9,7 százalékkal drágultak a használt lakások az előző negyedévhez képest.

Árcsökkenés a nagyvárosokban

A kínálati piac legújabb, januári adatai is egyértelműen a drágulás lassulására utalnak. A fővárosi kerületekben decemberhez képest 0,9 százalékkal 976 ezer forintra, a vármegyeszékhelyeken 1,9 százalékkal 588 ezer forintra csökkentek az átlagos négyzetméterárak.

A szakember szerint már fokozatosan bővül az eladó lakások kínálata a piacon, ezzel a bővüléssel pedig a kereslet nem tart lépést, sőt, visszaesés látható.

Mindezeknek köszönhetően a lakásvásárlást tervezők a korábbi időszakhoz képest sokkal jobb pozícióba kerülhetnek, azaz könnyebben tudnak alkudni a vételárból. A lakástulajdonosoknak pedig muszáj lesz az eladási árakban is alkalmazkodniuk ehhez, ha túl akarnak adni az ingatlanon.

– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Lassulni látszik a tempós drágulás

A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országosan közel 23 százalékkal, a fővárosban pedig majdnem 25 százalékkal voltak magasabbak az átlagos bérleti díjak, mint egy évvel korábban.

A koronavírus-járvány negatív hatásait már 2021 februárjában maga mögött hagyta az albérletpiac, azóta lényegében folyamatos volt a drágulás. Július sorrendben a harmadik idei hónap, amikor az éves lakbéremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken a mostani átlagos bérleti díjak elmaradnak a járvány előtti csúcspontoktól.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette, hogy júliusban az előző hónaphoz képest országos átlagban 2,3 százalékkal, Budapesten pedig 3 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ez pedig lassulást jelent a júniusi, havi szinten mért 3,8 és 4 százalékos növekedéshez képest. Az augusztusban látott kínálatbővülés azt vetíti előre, hogy a bérleti díjak drágulási üteme tovább lassulhat.

Mennyiért kínálják az albérleteket a fővárosban és a megyeszékhelyeken?

Az ingatlan.com elemzése összegyűjtötte, hogy augusztusban mennyiért kínálták a bérlőknek a kiadó lakóingatlanokat a tulajdonosok. A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került a XXI., ahol éves szinten nem nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon, a több városrészben viszont 4-64 százalékos volt az emelkedés. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti összeg jellemezte az az V., a II., a XII., a VI., az I., a III., a XI., a XIII. és a XXII. kerületet.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

Stabilizálódik a kereslet, de sok a bizonytalanság

Az eladásra váró új és használt lakóingatlanok iránti érdeklődések száma márciusban – az ingatlan.com adatai szerint – közel 30 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbival összevetve. A februári szinttől már csak 3 százalékkal marad el az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma.

A friss adatok nem jelentenek meglepetést. Folytatódott a februári trend, ami alapján a tavaly év eleji lendülethez képest mérséklődött a lakáspiac keresleti-kínálati oldala, az előző hónapokhoz képest pedig stagnálást mutatnak. Az Ukrajnában zajló háború, a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások és a dráguló lakáshitelek befolyásolják leginkább most a lakásvásárlókat és eladókat.

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Éves szinten csökkenés, havi szinten bővülés

A kínálati oldal vegyes eredményeket produkált az márciusban. 1733 településen hirdettek meg eladó használt lakásokat és házakat a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami több mint 10 százalékkal több helységet jelent éves szinten. A feladott 38,8 ezer hirdetés viszont 4 százalékkal kevesebb mint 2021 márciusában. A nagyvárosokban és Budapesten 6-8 százalékkal csökkent a friss kínálat, a községekben viszont 5 százalékkal nőtt.

Februárhoz képest viszont 12 százalékos bővülést mutat a lakáspiac kínálati oldala, ami a naptárhatást kiküszöbölve is 1 százalékos növekedést jelent. Budapesten 13 százalékkal több használt lakóingatlant hirdettek meg eladásra, mint egy hónappal ezelőtt. A megyeszékhelyek és városok friss kínálata 11-12 százalékkal, a községeké pedig 8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva.

Az országon belül jelentősek a különbségek. Miközben Baranyában, Békésben és Borsod-Abaúj-Zemplénben 13-29 százalékkal bővült a friss választék, Vas megyében, Zalában és Veszprémben 16-27 százalékkal zsugorodott.

Az ingatlanhirdetési portál több 700 ezer hirdetés alapján azt vizsgálta, hogy 2016 óta az év első hat hetében hogyan változtatták az eladási árakat a tulajdonosok és ingatlanközvetítők.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: csak 2019-ben indult hasonlóan az év, de akkor csupán 0,1 százalékkal kerültek feljebb az eredeti hirdetési árak. Akkor a lakásdrágulás olyan szintet ért el, hogy bevezették szuperállampapírt. A MÁP+ megjelenése 2019-ben és 2020-ban sok vevőt eltántorított attól, hogy befektetési céllal lakóingatlant vásároljon.

Az elemzés szerint Budapesten átlagosan 3,2 százalékkal növelték az eladó lakóingatlanok árát az év első hat hetében az eredeti árhoz képest, míg az előző hat év azonos időszakában átlagosan 2,5 százalékos csökkentés volt a jellemző.

A megyei jogú városokban 3,73 százalékkal emelték az árakat 2022-ben, miközben az előző időszakban 1,8 százalékos mérsékléssel indultak az évek. A kisebb városokban 3,1 százalékos, a községekben pedig 3 százalékos volt az áremelés 2022 első heteiben, ezzel ellentétben 2016 és 2021 között 1 és 3,2 százalékkal csökkentették az árakat a hirdetési időszak első 30 napjában.

Arra is rámutattak, hogy az idén nőtt az árat emelő eladók aránya: Budapesten az eladók 34,5 százaléka tartozik ebbe a körbe. A 30 százalék feletti arány jelentős emelkedésnek felel meg, hiszen 2016 és 2021 között 20 százalék alatti volt ez a mutató az évkezdet után.
A megyei jogú és a kisebb városokban, valamint a községekben az áremelők aránya idén meghaladta a 40 százalékot, miközben az utóbbi években 22-30 százalékuk adta drágábban az adott ingatlant.

Balogh László a közleményben hozzátette, Budapesten minden harmadik árat változtató eladó emelt az áron, a fővároson kívül pedig 10-ből 4-en. Ez arra utal, hogy idén élénkebb érdeklődéssel találkoznak a hirdetők, ráadásul sok eladó arra számít, hogy további lakásdrágulásra kerülhet sor, amiből nem szeretnének kimaradni.

Ugyanakkor jelezte, a kínálati piacon látható drágulásnak a vásárlóerő szabhat gátat a következő időszakban.

A pályázaton a diákok egyénileg 150 ezer forintot, a pedagógusok 500 ezer forintot, az intézmények 2 millió forintot nyerhetnek. A díjra a javaslattevők – az iskola igazgatója, az iskola fenntartója vagy a szülői munkaközösség – május 31-ig nevezhetik meg jelöltjeiket – ismertette.

A részletekről bővebb tájékoztatást a PM holnapján és az okosanapenzzel.hu oldalon lehet szerezni.

Balogh László emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiája a pénzügyi tudatosság fejlesztéséért 5 évvel ezelőtt lépett életbe. Azóta a pénzügyi ismeretek átadása számos tantárgy keretében a Nemzeti alaptanterv részévé vált, továbbá a kerettantervek is részletes előírásokat tartalmaznak a témakörben; illetve a szűken vett iskolai oktatáson kívül a szakkörökön keresztül is eljutnak az ismeretek a diákokhoz.

A pénzügyi ismereteket a diákok és a pedagógusok nagy része jól fogadta – mondta a helyettes államtitkár a műsorvezető kérdésére. Úgy vélte, a pénzügyekkel foglalkozó tantárgyakon keresztül „olyan űrt sikerült betölteni”, amely otthonról nem volt pótolható.

Kimagasló eredménynek tartja, hogy a pénzügyi ismeretek a szülőkhöz is eljutnak és az otthoni közegben is hatnak, így optimálisabb pénzbeosztásra sarkallva a családokat.

A diákok az órákon azt sajátítják el, hogy a megszerzett jövedelmet – legyen az a nagymamától kapott zsebpénz vagy fizetés – hogy lehet a lehető legokosabban felhasználni, hogyan lehet takarékoskodni, diákmunkával plusz bevételhez jutni, esetleg családi költségvetést készíteni – emelte ki a tananyagot ismertetve. Tanulnak továbbá a kamatról, a kamatos kamatról, a bankkártya használatról és a készpénzmentességről is – tette hozzá Balogh László.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzés szerint a Zöld Otthon Program már az indulás utáni napokban fokozta az érdeklődést az új lakóingatlanok iránt. Az ingatlan.com-on az eladásra kínált új lakóingatlanok iránti érdeklődések száma a program indulása utáni napokban 165 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, éves összevetésben pedig 68 százalékos volt a növekedés.

Az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu tapasztalatai szerint is fokozott érdeklődés mutatkozik a programban elérhető lakáshitel-konstrukció iránt. A hitelfelvételt tervezők számára kedvező, hogy máris verseny alakult ki a bankok között. A hitelkonstrukciók közötti eltérés akár milliós különbséget eredményezhet a teljes visszafizetendő összegben a zöld hiteleknél is – jelezték a közleményben.

Az érdeklődést mutatja, hogy az első három napban a money.hu oldalán már több százan kalkulálták ki, hogy melyik zöld hitelajánlat lenne számukra a legmegfelelőbb.
A program keretében elérhető kedvezményes lakáshitel nagyon sok embert érinthet, mert a gyermekek száma már nem előírás a hiteligénylők számára, a csok igénylők pedig a hitel egy részét kamatmentesen fizethetik. Azok az új lakást vásárló vagy építő családok, amelyek a jövőre esedékes szja-visszatérítést önrészként forgatnák be a zöld hitelbe, akár 8 millió forinttal nagyobb értékű ingatlanhoz juthatnak, ez plusz egy szobát jelenthet a következő otthonukban – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mivel 2022 júniusa után szinte csak olyan ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelyik megfelel a zöld hitel feltételeinek, ezért a jelenlegi kínálatban szereplő új lakásokra és házakra már lehet igényelni a konstrukciót, ezek átadása ugyanis túlnyomórészt jövő nyár után várható.

Az ingatlan.com szakértője szerint a programot övező kereslet miatt új lakásépítési hullám indulhat rövid és középtávon, mert 5 százalékos áfakulcs mellett kifejezetten jó üzlet a lakásépítés.

Idén egyébként is nőtt a lakásépítési kedv, az év első nyolc hónapjában több mint 11 ezer lakóépületre adtak ki építési engedélyt, ami 2019 és 2018 azonos időszakához, azaz a járvány előtti szinthez képest 14, illetve 22 százalékos növekedés. Az élénk kereslet miatt az új lakóingatlanok áraiban idén várhatóan 10 százaléknál is nagyobb emelkedés következhet be – tette hozzá Balogh László.

Az elmúlt hónapokban drasztikus alapanyag-drágulás jellemezte a világgazdaságot, ezen belül Magyarországon is jelentősen emelkedtek az építőanyag-árak. Az utóbbi hetekben azonban megállt a drágulás, ezzel párhuzamosan pedig az eladásra kínált új lakások ára szeptember elején, augusztushoz képest lelassult a drágulás, inkább stagnálásba váltott. Ez persze nem csak az építőanyag-drágulás megtorpanásával magyarázható, hanem azzal is, hogy összességében már sokkal dinamikusabb árnövekedést már nem nagyon bír el a magyar piac – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kereslet ugyanis továbbra is erős, így nem az érdeklődések elmaradásával magyarázható a drágulás lelassulása.

– tette hozzá.

Nagyon erős a kereslet az új lakások iránt

Az új lakások iránti kereslet az ingatlan.com adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában tavalyhoz képest 80 százalékkal, 2019 azonos időszakához képest pedig 45 százalékkal többen érdeklődtek az kínálatban szereplő új lakások iránt.

Az idei hónapokban pedig rendre nagyobb volt a kereslet az új lakások piacán, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban. Balogh László szerint a keresletet élénkítette az idei év elejétől újra bevezetett kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa, de szerepet játszik benne a csok segítségével vásárolt lakások áfa- és illetékmentessége is. Az erős kereslet miatt ugyanakkor nem lehet arra számítani, hogy az építőanyagárak további csökkenése az új lakások árát is mérsékelni tudná.

Árak, négyzetméterek, városok

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára szeptember első napjaiban 927 ezer forintot tett ki, míg augusztusban 926 ezer forintnál járt, ezek az árak a tavaly szeptemberi 868 ezer forintos kínálati átlagárat képest közel 7 százalékkal haladják meg.

A fővároson kívüli piacot nézve a legjelentősebb újlakás-kínálatot felvonultató megyeszékhelyek közül Debrecenben az új lakások átlagos négyzetméterára 709 ezer forint volt szeptember elején, csakúgy, mint augusztusban, igaz, ez a tavaly szeptemberi 597 ezer forinthoz képest 19 százalékos növekedésnek felel meg. Kecskeméten a szeptemberi 661 ezer forintos kínálati átlagár lényegében megegyezik az augusztusi és a tavaly szeptemberi szinttel. Miskolcon is stagnálás volt havi összevetésben, ám a 603 ezer forintos átlagos négyzetméterár a tizenkét hónappal korábbihoz képest több mint 30 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor a győri piacon 571 ezres árral indult a szeptember, ami augusztushoz képest 3 százalékos, éves szinten pedig 18 százalékos drágulást takar.