Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Befagyott a hitelezés

Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők.

De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki.

Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.

Mit várhatunk a kamatplafontól?

Utóbbi azt jelenti, hogy

az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. 

• Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
• Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.

A kamatok mérséklődtek

Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.

A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt

– jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.

Egyelőre kivárnak az ügyfelek

Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.

Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy

akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni.

Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

Állampapírok helyett inlább ingatlant kellene venni?

Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.

Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző

– jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.

Több dologra is szükség lenne

Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen

a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni.

Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.

Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.

Nyitókép: Pexels

2022 novembere volt a választóvonal az észak-pesti ingatlanpiacon, ekkor esett vissza jelentősen az érdeklődések és a létrejött tranzakciók száma – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ugyanakkor a kínálatot tekintve folyamatos volt a bővülés, ennek köszönhetően már több mint fél éve kínálati piac alakult ki a két kerületben.

Hogy mi okozta a változást? A szakértő szerint több erő együttes hatása kellett a piaci helyzet átalakulásához. Ezek közül elsősorban a magas hitelkamat a legfontosabb, mert jelentős forráscsökkenést eredményezett az ingatlanpiacon, hiszen akik hitelfelvételben gondolkodtak, azok jelentős része a megemelkedett kamatok mellett már nem akart vagy tudott hitelt felvenni, hiszen közel duplájára emelkedtek a törlesztőrészletek a korábbihoz képest.

De nem csak a hitelfelvételek száma, hanem az átlagos hitelösszeg is nagyot csökkent: a korábbi 20 milliós átlag helyett inkább csak 10-15 millió forintos hitelekről beszélhetünk. Újépítésű ingatlanok esetében lehet csak kisebb mértékű csökkenéssel találkozni, itt az átlag 20-25 millió forint között alakul. Fellendülés pedig még az optimista várakozások szerint is csak 2024 második negyedévében várható, addig maradnak a jelenleg elérhető 8-9 százalékos kamatok – vélekedett a szakértő.

A hitelkamatok mellett egy további jelentős tényező is gyengítette az ingatlanpiaci keresletet: a könnyen elérhető, magas kamatozású állampapírok. Ezek ugyanis elszívják a piacról a befektetési szándékkal érkező vásárlókat.

A befektetők tehát nem igazán erősítik most a keresleti oldalt, alapvetően csak azok vásárolnak most kiadásra ingatlant, akik szeretik a kézzel fogható befektetéseket, vagy nem bíznak az állampapírokban. Külföldiek is jelen vannak az észak-pesti régióban, de ők többnyire vietnámi vásárlók, akik saját maguk számára oldanák meg a lakhatást, elsősorban a XV. kerület ingatlanpiacán.

Ezen túl pedig “már csak hab a tortán” a háború okozta energiaár-robbanás, ami a megnövekedett rezsiárakon keresztül tört be az emberek életébe, és tette szinte eladhatatlanná a korszerűtlen, magas fenntartású, szigeteletlen családi házakat és nagy alapterületű lakásokat – fogalmazott Balla Frigyes.

Mindezen tényezők nem csak a kereslet, hanem kismértékben az árak csökkenését is eredményezték Észak-Pesten. Az irodánál sok olyan ingatlantulajdonossal találkoztak az utóbbi időben, akik felismerték a piaci folyamatokat és a gyorsabb eladás érdekében elfogadták az árcsökkenés tényét a továbblépés érdekében.

Ugyanakkor a jelenlegi megnövekedett kínálat mellett is sokan ragaszkodnak a régi árakhoz, és nem engednek eredeti elképzeléseikből – hívta fel a figyelmet a szakértő. Így aki most lép a piacra vételi szándékkal, az “kétarcúságot” fog tapasztalni, tehát egyfelől találkozik jelentős túlárazottsággal, de reális áron kínált ingatlanokkal is. Mindenesetre, mivel bőséges a kínálat, így nagy eséllyel megtalálhatja a maga számára a megfelelő ingatlant.

Az eladóknak ugyanakkor a korábbinál jóval nagyobb alkukra kell számítaniuk, hiszen amíg az elmúlt években az 5 százalék körüli alku volt az elfogadott, ma már 15-20 százalékos különbségek is előfordulnak a hirdetési árak és a vételár között. Ez annak eredménye, hogy sokan tartják irreálisan magasan a meghirdetett ingatlanuk árát. Ők saját szemszögükből “irracionálisan alacsony” vételi ajánlati árakra számíthatnak, míg a jól árazott lakások tulajdonosai csekély alkukkal megússzák az adásvételt.

De a megfelelő árazás az értékesítési időknél is jelentkezik. Az átlagos értékesítési idő a túlárazott ingatlanok miatt jelentős mértékben emelkedett, ugyanakkor a jól árazott ingatlanok most is elkelnek 3-4 hónap alatt, és ez lakásokra, valamint korszerű, szigetelt családi házakra egyaránt érvényes. A túlárazott ingatlanok értékesítési ideje viszont “kérdőjeles”, akár az egy évet is elérheti.

A legkeresettebb kategóriába jelenleg a felújított, korszerű, gazdaságos lakások és házak tartoznak. Továbbra is favorit a 1,5-2 szobás lakás, továbbá keresettek a gazdaságos családi házak melyek fűtésüket tekintve beleférnek a rezsivédett kategóriába.

Az újépítésű ingatlanok piaca viszont jelentős mértékben szűkült az elmúlt fél évben – már csak azért is, mert ezeket nagyobb arányban vásárolják hitelre, a kamatok pedig magasak -, olyannyira, hogy a beruházók sok esetben felfüggesztették az építkezéseket. Aki mégis kitart tervei mellett, az az észak-pesti kerületekben 1,1-1,3 millió forintos négyzetméteráron kínálja az ingatlanjait.

És míg a használt ingatlanok piacán némi árcsökkenést lehetett tapasztalni, a bérlakások esetében ilyesmiről szó sincs, így aki vásárlás helyett inkább bérelne, annak a korábbinál mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ugyanis “a bérleti díjak az egekben vannak”: egy 2 szobás lakás havi bérleti díja 150-200 ezer forint között mozog lokációtól és berendezettségtől függően a két kerületben – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlan szakértője.

Balla Frigyes egyébként az idén már nem is számít fellendülésre az ingatlanpiacon, hiszen mint mondta, az optimista várakozások szerint is legfeljebb csak jövőre várható a vásárlási kedv élénkülése. De ehhez is arra lenne szükség, hogy a most ható fékek – mint a magas hitelkamat vagy az alternatív befektetési lehetőségek – megszűnjenek.

Tavaly június elején kezdődött a kereslet drasztikus csökkenése a dél-budai ingatlanpiacon, ami azt jelenti, hogy hirtelen a felére zuhant az érdeklődők száma, miközben a kínálat lassan gyarapodott – derült ki Nagy Csabának, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetőjének szavaiból.

Nyáron indult tehát egy erős lejtmenet a tranzakciószámokban, mely végül az év végére elért egy olyan szintet, ahol a kereslet az év elején jellemző szintnek mintegy 60-70 százaléka, és azóta sem igen mozdult ki innen. Április vége felé jelentkezett ugyan egy árnyalatnyi élénkülés, ez azonban az ingatlanközvetítő szerint nem volt számottevő, és nem utal arra, hogy egyhamar megkezdődne a kilábalás.

A visszaesés oka leginkább az alapkamat emelkedése volt, mely sokként hatott a vásárlókra. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy nem csak ez okozta az érdeklődés csökkenését, hanem az emberek romló jövőképe, az “óriási infláció”, melynek része az üzemanyagárak emelkedése is, valamint az állampapír is jelentős vásárlóerőt vont el a piacról – magyarázta Nagy Csaba. Hozzátette, hogy a kereslet drasztikus visszaesése az ingatlanpiac minden szegmensét érintette a budai oldalon.

Az árak ugyanakkor nem igazodtak a kereslet szűküléséhez, ugyanis az irodánál csak minimális kínálati árcsökkenést mértek – a családi házak kivételével. A szakértő szerint a keresett kategóriákban, tehát a 1-3 szobás tégla- és panellakásoknál, valamint az újszerű állapotú ingatlanoknál nem lehet kínálati árcsökkenésről beszélni.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az alkuk jelentős mértékben nőttek, így egyáltalán nem számít kirívónak most egy 10-15 százalékos alku a piacon, ami nem csak családi házaknál, de akár paneleknél is előfordul. Erre példát is említett a szakértő, amikor egy felkapott dél-budai helyszínen 56 millió forintért hirdetett, kétszobás, felújított, panelprogramos, korszerűsített, erkélyes panellakás végül 48 millió forintért kelt el. Ennek kapcsán a szakértő hangsúlyozta, hogy az 1 millió forintos hirdetési négyzetméterárat még a legjobb adottságok esetében is ritkán fizetik meg a vevők a panellakásoknál, mely továbbra is a legkeresettebb típus.

Jelenleg tehát 10-15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk, és miközben a hirdetési árak nem nagyon ereszkednek, addig a tranzakciós áraknál már csökkenést mér az iroda.

A túlárazottság persze meghatározza az értékesítési időt is, ami azt jelenti, hogy míg piaci, normális árazásnál egy panellakás átlagosan két-három hónap alatt vevőre talál, addig jelentősebb túlárazottság esetén ez lehet akár 9 hónap is, illetve annyi, amíg a tulajdonos nem hajlandó a piaci árakhoz igazítani az eladási árat.

A vevők pedig most nagyon válogatnak az egyébként felduzzadt kínálatból, melynek kapcsán Nagy Csaba megjegyezte, hogy továbbra sem minőségi ingatlanokból áll, így nincs más mód az eladásra, mint az árak csökkentése. Ez annál is inkább érvényes, mivel az “impulzusvásárlások” teljesen eltűntek, és míg sokan korábban a lehetőségeikhez képest drága ingatlanoknál a hitelfelvétel eszközéhez nyúltak, most ez nem jellemző, hiszen a hitelfelvétel a magas kamatok miatt minimálisra csökkent, mondhatni majdnem nullára.

A vevők leginkább a kisebb, 1-3 szobás tégla- és panellakásokat keresik, valamint az újszerű, korábban épült lakóparkokban található lakásokra is van igény, melyeknek a környezete is némileg magasabb életminőséget ígér. Természetesen ezeknél a vevők meg is fizetik az indokoltan magasabb árat.

Az agglomerációt sem kerülik el az érdeklődők, ahol a családi házak piacán a korábban említettnél is nagyobb alkukkal lehet találkozni. Kivételt itt az energiahatékony ingatlanok képeznek, melyekből nagyon kevés az eladó, és “horroráron” kínálják őket – fogalmazott a szakértő.

Ha az egyes kerületeket, városrészeket tekintjük a régióban, akkor az látszik, hogy keresett lokáció Budafok és Nagytétény Érddel határos része.Utóbbi a legolcsóbb terület errefelé, miközben még Budapesten belül található, ami sok vevőnek megnyugtató érzés. Itt 60 millió forintig mutatkozik jelentősebb kereslet a házak iránt, míg Budafokon 80-90 millió forint a lélektani határ. A XI. kerületben már felkúszik 100 millió forint fölé a vevők által házvásárlásra szánt összeg, ugyanakkor ezért az összegért nem sok mindent lehet kapni.

A lakásokat tekintve 50-60 millióig keresgélnek az érdeklődők, e felett csak a kifejezetten jó ár/érték arányú lakások eladhatók. A XXII. kerületben a lakásoknál 45-55 millió forint a vevők által elfogadott ár, amibe a házrészek is beletartoznak – derült ki a Balla Ingatlan szakértőjének szavaiból.

Az újépítésűek iránt eközben nagyon szerény a kereslet, hiszen itt az átlagárak már 1,5 milliónál járnak négyzetméterenként, és ebben a kategóriában is a kisméretű lakások a keresettek leginkább. Ez abból adódik, hogy az érdeklődők maximum 60 millió forintért keresnek ingatlant, mely így a legjobb esetben is egy 40-45 négyzetméteres újépítésű lakást jelent.

Az eladók helyzetét az is rontja, hogy kevés most a befektető a piacon, ráadásul ők az áron aluli ajánlatokra vadásznak, illetve akkor vesznek meg piaci áron ingatlant, ha annak kiválóak az adottságai. Emellett megfigyelhető a külföldi vásárlók – kínaiak, vietnámiak – jelenléte Dél-Budán, akik saját használatra a kisebb, csomópontokban lévő, felújított lakásokat keresik, de befektetésre is vásárolnak ingatlanokat, többek között üzlethelyiségeket, melyeket aztán kiadnak. Rájuk az jellemző, hogy nagyon keményen alkudnak.

A bérlakásokra kitérve a szakértő elmondta: jelentős irántuk a kereslet, még a korábbinál magasabb árszinteken is. Egy kétszobás, jó helyen lévő panellakás átlagos bérleti díja a XI. kerületben bútorozatlanul 160-180 ezer forint havonta, míg bútorozva 180-190 ezer forint körül alakul. Egy szépen felújított panellakás bérleti díja frekventált helyen, például az Etele Pláza közelében akár a 200 ezer forintot is elérheti – jegyezte meg a szakértő.

Ami a jövőt illeti, az eladó használt ingatlanok piacán egyelőre nem várható fellendülés, nem csak ebben az évben, hanem akár még a következőben sem. Amíg ennyire magas az infláció és emiatt az alapkamat is, addig nem igazán lehet arra számítani, hogy jelentős mértékben nőne a tranzakciók száma – vélekedett Nagy Csaba.

Nyitókép: Unsplash.

“

Nagyon gyenge három hónapot tudunk magunk mögött, 2023 első negyedévének teljesítménye elég gyászos

– jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának vezetője. Mint szavaiból kiderült, mind a tranzakciószám, mind a kereslet meredek lejtőre került: bizonyos ingatlantípusok esetében akár 50 százalékot meghaladó mértékben.

Úgy véli, ez a visszaesés annak hatására következett be, hogy a lakáshitelek kamatai magasan járnak, ami mérsékli a vásárlási kedvet, illetve sokak számára lehetetlenné is teszi, hogy saját tulajdonú ingatlanhoz jussanak. Ráadásul az ingatlanárak is irreális szintekre emelkedtek, többek között az építőanyagok drágulása miatt – tette hozzá.

Az árak kapcsán elmondta, hogy jelenleg a valós értékesítési árak átlagosan 5-10 százalékkal járnak alacsonyabban, mint a hirdetési árak. Sokakban él ugyanis az a “tévképzet”, hogy még mindig a korábbi magas árakon lehet értékesíteni ingatlanokat. Ez azonban nincs így. Ez abból is látszik, hogy jelenleg azok az ingatlanok eladhatók, melyeket reális áron kínálnak, mert a tulajdonosok elfogadják az ingatlanközvetítő szakemberek véleményét és segítségét.

Megfigyelései szerint azok az ingatlanok, melyeket nem szakmabeli áraz be, jellemzően erősen túlárazottak, ami azt jelenti, hogy esetenként akár a piaci árnál 30-40 százalékkal magasabb hirdetési árakkal találkozhatunk. Ezek az ingatlanok azonban biztosan nem kelnek el ezeken az árakon – szögezte le Tóth Viktória.

A vevők ugyan megpróbálnak alkudni, de az eladók erre sok esetben nem nyitottak, és nem akarnak engedni az általuk elképzelt árakból.

Ha együttműködő a tulajdonos, és hajlandó az alkura, akkor is legfeljebb 2-5 százalékos árengedményt szokott tenni, ami nem minden esetben elegendő.

Megfelelő árazás esetén viszonylag gyorsan értékesíteni lehet most is az ingatlanokat, tehát 1-3 hónap alatt vevőre találhat egy jól árazott, rugalmas eladó által kínált lakás. Leginkább az egy-másfél szobás, erkélyes lakásokat keresik a vevők az V. és XIII. kerületben – jegyezte meg a Balla Ingatlan szakértője, aki azt is elárulta, hogy ezek ára jelenleg 30-60 millió forint között mozog elhelyezkedéstől és egyéb adottságoktól függően.

Amit viszont szinte egyáltalán nem keresnek, azok a felújítandó és a nagy alapterületű lakások.

Ide sorolhatók még az újépítésű ingatlanok is, melyek átlagos négyzetméterára 1 millió forint felett jár a két kerületben, sőt elérheti akár a 4 millió forintot is. A rendkívül magasra kúszó árak az építőipari költségek növekedésének köszönhetőek, melyet tovább súlyosbított a háború miatt nehezedő nyersanyagbeszerzés.

Az említett árakat – sem a használt, sem az újépítésű lakásoknál – nem fizetik most meg a befektetők és a külföldi vásárlók,

ugyanis előbbiek csak a mélyen áron alul kínált ingatlanokat keresik, míg a külföldiek szinte csak az eladói oldalon vannak jelen.

A másik tényező, ami visszafogja a forgalmat: a magas hitelkamatok. A fiatalok szinte csak támogatott hiteleket vesznek igénybe, mint a CSOK és a babaváró.

És míg korábban a vevők a vételárnak akár 70-80 százalékát is hitelből finanszírozták, jelenleg inkább csak 20-40 százalékos aránnyal lehet találkozni.

Tóth Viktória úgy véli, hogy amennyiben csökkennének a kamatok, úgy az pozitív hatással lenne az ingatlanpiaci forgalomra is.

A bérlakások piacán viszont emelkedő kereslet tapasztalható, vélhetően az előbb felsorolt tényezők hatására, hiszen aki most nem tud vásárolni a magas árak miatt, az kénytelen bérelni. Az átlagos havi bérleti díjak típustól és lokációtól függően 140-500 ezer forint körül mozognak az V. és XIII. kerületben.

Az eladási árak a Balla Ingatlan irodavezetője szerint feltehetően stagnálni fognak az elkövetkező hónapokban, hacsak valamilyen külső tényező nem befolyásolja váratlanul a piacot: nem kizárt, hogy tovább bővülhet a kínálat a kényszerből értékesített ingatlanok megszaporodása miatt, ez pedig árcsökkenéshez vezethet.

Nyitókép: Unsplash.

Az elmúlt hónapokban jelentős mértékben szűkült a hazai ingatlanpiac

Habár az árak visszaesésről nem igazán beszélhetünk, a tranzakciók száma drasztikusan visszaesett, és az is kiderül az ingatlanközvetítők beszámolóiból, hogy egyre nagyobb alkuk jelennek meg. A szűkülés fő okaként a legtöbben a hitelezés visszaszorulását nevezik meg.

Már „csak” az ingatlanok 50%-át veszik hitelre

Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője például felhívta a figyelmet arra, hogy

míg korábban az ügyletek mintegy 70 százalékánál vettek igénybe banki hitelt a vásárlók, ez 50 százalék alá mérséklődött.

Jellemzően ezek is a támogatott hitelek köréből kerülnek ki.

Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője ennél is erősebben fogalmazott, mint mondta: a hitelre vásárló vevők gyakorlatilag teljesen “felszívódtak” a piacról.

Mi állhat a háttérben?

Drabos Tünde, a Balla Ingatlan hitelezési üzletágának vezetője szerint bár a hitelek visszaszorulása jelentős hatással van az ingatlanpiaci forgalomra, azonban az okok ennél szerteágazóbbak, és szerinte:

Nem is elsősorban a magas hitelkamatokat kell most felelőssé tenni a csökkenő tranzakciószámokért.

Mint mondta, korábban is kínáltak hiteleket a bankok a jelenlegi kamatszinteken, mégis volt irántuk kereslet. Hangsúlyozta, hogy a kamatok mellett
– az ingatlanárak túlságosan magas szintre emelkedése,
– a háborús helyzet okozta bizonytalanság,
– az extrém mértékű infláció és
– az energiaárak emelkedése
mind-mind hatással volt a lakáspiacra az elmúlt egy évben. Ezek miatt, akinek nem sürgős, az inkább halasztotta az ingatlanvásárlását.

Kilőttek a kamatok

Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a kamatok is nagymértékben emelkedtek: 

A korábban jellemző 4-5 százalékos hitelkamatok helyett mostanában 8,5-10 százalékos kamatokkal találkozhatunk a bankok kínálatában.

A kamat mértékét természetesen befolyásolja a kamatperiódus, a hitel összege és az ügyfélminősítés is – tette hozzá a szakértő

Drabos Tünde mindezek mellett arra a kifejezetten érdekes változásra is felhívta a figyelmet, hogy míg régebben a rövid kamatperiódusú hitelek voltak olcsóbbak, ez most megfordult, és a végig fix hitelek váltak kedvezőbbé a lakáshitelt felvenni szándékozók számára.

Még mindig elérhetők a különféle támogatsok

Azt is megjegyezte, hogy a kamattámogatott hitelek továbbra is elérhetők, és persze kelendők:

• A támogatások közül a babaváró 2023-ban is rendelkezésre áll, a fiatal házasoknak segít, önerőként tudják használni.
• A CSOK ugyancsak igényelhető még, a kamattámogatott hitellel együtt: a 3 százalék fix kamatozású hitelt, maximum 10 millió forintot két gyermekkel, 15 millió forintot három gyermekkel lehet igénybe venni – részletezte a jelenleg elérhető támogatásokat.

Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy 

A rendkívül magasan járó ingatlanárak miatt ma már ritkán elegendő a korábban megszokott 10-15 millió forintos hitel ingatlanvásárlásra.

Megfogyatkoztak a vevők

Az is kétségtelen azonban, hogy a támogatások ellenére a hitelből vásárló ügyfelek száma látványos mértékben visszaesett. De a készpénzes vevők száma is mérséklődött, ami arra utal, hogy a többi tényező is erős hatást gyakorol az ingatlanpiacra. Egyértelműen kirajzolódik az, hogy:

A készpénzes befektetők is kivárnak, és elsősorban azok vásárolnak csak most, akiknek sürgősen meg kell oldania a lakhatásukat – és persze megvan hozzá az anyagi fedezetük.

Végül azt is hozzátette, hogy várakozásai szerint a közeljövőben, tehát ebben az évben, jelentősebb változás nem várható sem a hitelezést, sem pedig az ingatlanpiacot tekintve. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az év második fele már némi pozitív irányt mutathat, de számottevő javulásra inkább csak a következő évben számít. És ez is csak akkor következhet be, ha nem jelennek meg addig más negatív tényezők a piacon.

Nyitókép: Unsplash.

Felértékelődött az energiahatékonyság

Amit egyértelműen észlelni lehet, hogy ma már a vásárlók jobban odafigyelnek a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonyságára

– szögezte le Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ennek következtében sokkal könnyebb eladni egy szigetelt, korszerűsített használt családi házat, mint egy nem felújított ingatlant.

Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője is azt tapasztalta, hogy az ingatlanvásárlásoknál az energiahatékonyság vált a legfontosabb tényezővé az elhelyezkedés és a vételár melletti. 

A nagy méretű, nem energiahatékony, azaz leginkább a szigetelés nélküli ingatlanok jelenleg majdnem eladhatatlanok a Velencei-tó környékén.

Ugyanez érezhető a Balaton környéki települések házainál is, ugyanakkor lakásoknál kevésbé – mutatott rá Krausz Gábor. Ennek oka, hogy a lakások, elsősorban a panellakások piaca lassulni kezdett az elmúlt hónapokban.

Akinek nincs pénze újra, továbbra is meg foigja venni a használtat

Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy az emberek azért nem veszik meg a használt lakásokat, mert – ha nem kellően energiahatékonyak és korszerűek – inkább egy újépítésűt vagy újszerűt választanak. Ugyanis azok a vevők,

Akiknek például egy siófoki panellakásra elegendő az anyagi fedezetük, nem engedhetnek meg maguknak egy újépítésű vagy akár csak újszerű, de mindenképpen energiahatékony ingatlant.

Ezek ára ugyanis egészen más kategóriába tartozik – minimum kétszeres négyzetárakról beszélhetünk -, így nem azonos réteg vásárolja őket – mutatott rá a szakértő.

Aki egy újépítésű ingatlant választ, az ezt tette volna korábban is, hiszen neki van pénze arra, hogy megfizesse a modernebb, korszerűbb kivitelezés többletköltségét. Akinek pedig csak 20-30 milliója van egy lakásra, az sehogy sem tud megvenni egy ilyen lakást, különösen, hogy a hitellehetőségek erősen beszűkültek – magyarázta Krausz Gábor.

Az is igaz persze, hogy egy szigetelt és egy felújítandó használt ingatlan között nincs akkora árkülönbség, mint egy újépítésű és egy felújítandó között, bár itt is sokmilliós eltérésről beszélhetünk. Hiszen csak a szigetelés ára 5-6 millió forintnál kezdődik most egy 100 négyzetméter körüli családi ház esetében – jelezte Krausz Gábor. Ez a különbség, illetve ennél egy kicsivel több, meg is jelenik az eladási árakban. Tehát a tulajdonosok is tisztában vannak azzal, hogy mit ér most az ingatlanpiacon egy felújítás.

A Velencei-tónál bizonyos esetekben akár 50 százalékkal is magasabb lehet  a négyzetméterára egy korszerű, felújított használt ingatlannak, mint egy azonos helyen lévő nagy méretű, nem korszerű ingatlané.

A felújítás mindig macerás folyamat

A felújítást költségénél nagyobb árkülönbséget az indokolhatja a korszerűsített, eladó ingatlanoknál, mivel egy felújítás kivitelezése továbbra is meglehetősen macerás folyamat. A problémák már ott elkezdődnek, hogy mennyire könnyen talál kivitelezőt az új tulajdonos a munkálatokra – jegyezte meg Krausz Gábor.

Kovács Csaba szerint ugyanakkor mára már valamelyest mérséklődtek a felújításokkal kapcsolatos nehézségek. Ő úgy látja, hogy jelenleg könnyebb szakembert találni egy felújításhoz, mint egy-két éve.

De nem csak a felújítás költségével kalkulálnak a vevők ingatlanvásárlásnál. A szakértő tapasztalatai szerint rendszerint tisztában van a rezsihez kapcsolódó limitekkel is, és az ingatlanvásárlás előtt sokan elkérik egy év számláit, hogy pontosabban lássák, mire is számíthatnak a rezsiköltségekkel kapcsolatban.

Az üzemanyag ára nem szempont

Az ésszerűség, az energiatudatosság tehát egyre inkább megjelenik a vásárlók gondolkodásában, ami ugyanakkor az üzemanyagok esetében nem igazán tapasztalható, holott ott is jelentős áremelkedés következett be az ársapka megszüntetése miatt.

Legalábbis az ingatlanközvetítők szerint nem érezni azt, hogy a drágább üzemanyag miatt az érdeklődők inkább olyan helyszíneken keresnének eladó ingatlant, ahol kevésbé vannak rákényszerítve az autó használatára. A Balaton például elég messze esik a fővárostól, ennek ellenére Krausz Gábor nem tapasztalta, hogy az itt vásárlók közül bárki is számításba venné a magasabb üzemanyagárat ingatlanvásárláskor.

Ez feltehetően azért van így, mivel azoknak a vásárlóknak, akik sok 10 millió forintot kiadnak újépítésű apartmanokra, nem okoz komolyabb érvágást a néhány száz forinttal magasabb literenkénti üzemanyagár. Kovács Csaba ugyanakkor megjegyezte, hogy a Velencei-tónál valamelyest talán lehet észlelni a nagyobb keresletet a tömegközlekedéssel könnyebben elérhető ingatlanok iránt, ez azonban szerinte sem gyakorol számottevő hatást a piacra, vagy legalábbis sokadrangú tényező az ingatlanvásárlásnál.

Az üzemanyagárak ingatlanpiacra gyakorolt hatása sokkal inkább az újépítésű ingatlanok áraiban jelenik meg, hiszen a szállítások, fuvarozások mind drágulnak emiatt, ez pedig a kivitelezés költségét is megemeli

– mutatott rá Krausz Gábor. Ez az árnövekedés persze meg sem közelíti azt az áremelkedési ütemet, mely az elmúlt évben volt jellemző többek között az alapanyagok drágulása miatt. Sokkal inkább azt érezni, hogy a kivitelezők most már próbálják “benyelni” a költségnövekedést – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: unsplash.

Akadoznak a projektek az építőiparban

Az előző évek szárnyalása után a gazdasági problémák és a szűkülő hitelfelvétel miatt egyre nehezebb a helyzet az építőiparban: leálltak építkezések, megakadtak felújítások és befagyasztották az állami beruházásokat. Ez azonban a szakértő szerint nem jelenti azt, hogy most már gyorsan, olcsón, jó szakemberekhez jutnának azok, akiknek van megtakarításuk és felújítanának.

Azt már most lehet látni, hogy

2023-ra elég sok építőipari munkát visszamondtak a megrendelők, mintegy 70-80 százalékos megrendelés-visszaesésről beszélhetünk

– jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője.

Az állami munkákat is visszafogták

Az állami beruházásokat visszafogták, sokkal kevesebb az építkezés, és minimális mértékben zajlanak csak felújítások. Jelenleg leginkább azok a felújítási munkálatok maradtak meg az építőipari szakemberek számára, melyeket még a tavalyi támogatásokból indítottak el.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyű lenne jó szakembert találni.

A folyamatban lévő fejlesztések ugyanis még mindig felszívják a jó munkaerőt, a jó generálkivitelezőket, így a szabadpiacon továbbra is kevés az igazán jó szakember.

Hozzátette, ennek oka többek között az is, hogy sokan dolgoznak még mindig közülük külföldön, miközben egy jelentős részük lassan kiöregszik a szakmájából, a képzéssel pedig komoly gondok vannak Magyarországon. Nagy Csaba személyes tapasztalatai szerint a legnagyobb problémák a tetőfedő, a bádogos és a burkoló szakmákban fordulnak elő.

Egyre több az olcsó külföldi „mester”

A helyzetet csak tovább rontja, hogy megszaporodott a hazai építőiparban működő külföldi cégek száma is, amelyek természetesen külföldi munkásokkal (románok, törökök stb.) dolgoztatnak. Ők azonban nem csak árban mennek alá a magyar konkurenciának, hanem minőségben is.

Ahhoz, hogy most jó szakembert találjunk, vagy óriási szerencse kell, vagy jól körül kell nézni ismerősi körben.

Utóbbi ugyanakkor még nem jelent garanciát a minőségre. Jelenleg azok közül válogathatunk leginkább, akik nem végeznek minőségi munkát, ugyanakkor azt a pénzt próbálják elkérni, amit a jó mesteremberek. Nagy Csaba szerint azok nagy része, akik minősíthetetlen munkát végeznek, ki fog hullani a közeljövőben az építőiparból. Hozzátette, hogy jelenleg is rengeteg per zajlik kivitelezési hibák miatt.

Csökkenés várható az árakban

Fontos kérdés az is, miként változnak a jövőben az építőipari munkák árai. A jó szakemberek esetében véleménye szerint nem várható csökkenés, már csak azért sem, mert ők jó előre le vannak kötve, illetve az üzemanyagárak drasztikus növekedése és KATA körüli változások tovább emelik a költségeiket.

Ugyanakkor a kevésbé jó szakemberek esetében biztosra vehető az áresés. Ezt már most is lehet látni, Nagy Csaba tud olyan esetről, ahol

az elmúlt évben még 13-15 ezer forintos négyzetméteráron végzett burkolást idén már 8 ezer forintos áron is megcsinálják.

A piac törvényei tehát működnek: aki munkát akar szerezni, az kénytelen lesz árat csökkenteni, vagy kimenni külföldre dolgozni.

Normalizálódni látszanak az alapanyagárak

Egy építkezéshez vagy felújításhoz viszont nem csak munkásokra van szükség, hanem alapanyagra is. Az alapanyagoknál az előző évben az volt a jellemző, hogy lendületesen emelkedtek az árak, most azonban úgy tűnik, hogy a verseny itt is kezd kiéleződni.

Egyes termékeknél már itt-ott árcsökkenést lehet tapasztalni: ilyenek például a vasanyagok vagy a faanyagok, ahol az év végén érezni lehetett a visszaeső keresletet, amire sok kereskedő némi árcsökkentéssel reagált.

Ráadásul hiány sem igazán tapasztalható most már ezen termékeknél, csak a speciális igények felmerülése esetén jelentkezhet várakozási idő.

Néhány építőanyag ára nem csökken

Természetesen akadnak olyan alapanyagok is, például tégla vagy a kerámia, ahol az eddigi óriási mértékű drágulás ellenére nem tapasztalni az árak mérséklődését.

Ennek az is oka, hogy ezen termékek gyártása meglehetősen energiaigényes folyamat, márpedig az energia most nem olcsó

– hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, aki végül azt is megjegyezte: nagyon nehéz lenne most megjósolni, hogy ebben az évben milyen változásokra készülhetnek az építőiparban és az alapanyagoknál a felújítani vagy építkezni szándékozó ingatlantulajdonosok.

Nyitókép: Unsplash.

Kettévált az ingatlanpiac

Az ingatlanpiaci változásokra az eladók háromféle módon reagáltak – derült ki Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodája szakmai vezetőjének szavaiból. Az egyik csoport észlelte a változást és kénytelen volt alkalmazkodni hozzá az árak csökkentésével, a másik csoport nem hajlandó tudomásul venni, míg a harmadik csoportban még nem tudatosodott, hogy egyáltalán történt valami változás az ingatlanpiacon.

A szakértő szerint a helyzet megértéséhez azonban egy kicsit távolabbról kell indulni. Onnan, hogy maga az ingatlanpiac kettévált az elmúlt hónapokban:

• az egyik oldalon találhatóak a kisebb alapterületű, rezsiköltség szempontjából fenntartható ingatlanok,
• míg a másik oldalon mindaz, “ami ennek az ellenkezője”, vagyis általában a nagy alapterületű, kevésbé korszerű és magas rezsiköltségű házak és lakások.

Utóbbi kategóriába tartozó ingatlanok tulajdonosainak nagy része – akik már hetek, esetleg hónapok óta hirdetik az ingatlanjukat – már egészen biztosan észrevette, hogy lelassult a piac, hiszen – a közvetítőkön kívül – érdeklődő hívással nem nagyon találkozhattak – magyarázta Balla Frigyes.

Ugyanakkor a rezsiköltség szempontjából fenntarthatóbb, kisebb alapterületű ingatlanok tulajdonosai sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, hiszen az emelkedő kamatlábak jelentősen csökkentették a hitelből vásárolni szándékozók számát, így pusztán ezek kiesésével ők is 30-40 százalékkal kevesebb érdeklődőre számíthatnak.

A változások tehát eltérően érintik az ingatlantulajdonosokat, akik aztán többféleképpen reagálnak.

Háromféleképp reagálnak most az eladók

Egyrészt, akadnak azok a tulajdonosok, akiknek valamilyen jelentős változás állt be az életében – anyagi, családi, munkahelyi -, és mindenképpen lépniük kell, ezért hajlandóak engedni az ingatlan árából, mert felismerik, hogy a jelentős túlkínálat és a kevés érdeklődő mellett csak így rúghatnak labdába.

Másrészt vannak azok a tulajdonosok, akiknek nem életbevágó az ingatlanjuk eladása, így van idejük kivárni a megfelelő vevőt. A szakértő szerint ők továbbra sem engednek az árból, mert bíznak benne, hogy újra magára talál a piac, és akkor ismét megérkeznek az érdeklődők.

• Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője megerősítette, hogy bár az eladók egy része észlelte a gazdasági és piaci változásokat, csak egy “kis részük reagál okosan”.
• Sokan ugyanis abban bíznak, hogy kedvezőbbé válik a jelenlegi helyzet, és visszatér az ingatlanpiac oda, ahol egy éve tartott. Erre azonban a szakértő szerint elég kicsi az esély a közeljövőben. Mindenesetre ez a csoport kivár és reménykedik – jegyezte meg.

Végezetül ugyanakkor van egy harmadik köre is a megbízóknak, jellemzően a frissen piacra lépők, illetve azok, akik kevésbé figyelik a médiát, kevésbé követik a piaci változásokat, és a régebbi ismeretek alapján árazzák az ingatlanjukat. Ők eddig sehogy sem reagálnak, mivel nem vették még észre, hogy megváltozott a helyzet az ingatlanpiacon is – mondta Balla Frigyes.

Ezek a tulajdonosok – attól is függően persze, hogy ingatlanuk rezsi szempontból a fenntartható vagy nem fenntartható kategóriába kerül – valószínűleg csak hetek, hónapok múlva fognak érdemben reagálni,

amikor már számukra is bebizonyosodik, hogy nem tudják korábbi elképzeléseiknek megfelelően értékesíteni az ingatlanukat – vélekedett Balla Frigyes.

Csak az mozdul, aki rákényszerül

Garaba Gergely szerint mindenesetre nagyon hosszú folyamat lesz – hónapokról van szó -, mire ezek az eladók is belátják, hogy jelentős változás történt. Amit persze eladóként valóban nagyon nehéz megemészteni, pláne akkor, ha megvan a kiszemelt ingatlan, ahol szintén nem változtatnak az áron – tette hozzá.

Úgy véli egyébként, hogy csak az fog közülük a helyes irányba elindulni, aki rákényszerül végül az eladásra, akár anyagi, akár családi okból. Azok viszont, akiknek nem sürgős az értékesítés, a szakértő szerint nem fognak változtatni, bármi is történik, kitartanak az eredeti elképzeléseik mellett.

Egyre többen fordulnak az ingatlanoskhoz

Mindenesetre Balla Frigyes szerint bármelyik kategóriát is vizsgáljuk, az megfigyelhető, hogy a nehezedő helyzet megoldásként egyre többen fordulnak ingatlanközvetítőhöz. Hiszen a jelenlegi kínálati piacon, már egyáltalán nem olyan könnyű eladni, még akár egy kedvező fenntartási költségű ingatlant is, mint korábban. Így most különösen fontossá vált a helyes árazás és a piac ismerete, amiben a felkészült közvetítők nagy segítséget nyújthatnak.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Egy erősebb első negyedév, és egy lassuló, gyengülő második negyedév jellemezte eddig az ingatlanpiacot ebben az évben, melyen így is átlagosnak mondható forgalom alakult ki – jelezte Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. irodájának szakmai vezetője. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy ma már nem “dübörög” annyira az ingatlanpiac, mint az elmúlt években – fűzte hozzá Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodájának szakmai vezetője. Vevőből egyre kevesebb van most a piacon, amiben közrejátszik, hogy a hitelre vásárlók száma csökken.

A keresleti piac lassan átfordul kínálatiba, habár az árak megtorpanását, a kínálativá alakuló piacot nagyon nehezen fogadják el az eladók, hiszen az elmúlt pár hónap még kevés volt ahhoz, hogy beletörődjenek a drasztikus változásokba – hangsúlyozta Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője.

Mint mondta, az erősödő infláció, az emelkedő alapkamatok és hitelkamatok, a kibontakozó recesszió, a rezsidíjak drasztikus növekedése, valamint a háború – melynek egyelőre nem látni a végét – is befolyásolja most a hangulatot. Mindezek a tényezők bizonytalanságot okoznak, miközben szinte teljesen eltűntek a hitelre vásárló vevők – gyakorlatilag megfeleződött az ingatlanpiacon az érdeklődők száma -, a kínálati oldal pedig fokozatosan bővül, torlódnak fel az eladó ingatlanok.

Az utóbbi időszak ingatlanpiacra ható tényezői közül talán az energiaárak várható emelkedése a legerőteljesebb az ingatlanpiacon. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője szerint ingatlanvásárláskor ma már mindenki kíváncsi az rezsiköltségekre, megvizsgálják egy évre visszamenően a számlákat, kalkulálnak a fogyasztással, mielőtt belevágnának a tranzakcióba. Azt lehet látni, hogy a nagy alapterületű, energiatanúsítványt tekintve az alsóbb kategóriákba tartozó ingatlanok alól kicsúszott a talaj, megállt a piacuk, senki nem keresi őket – tette hozzá.

Rácz Gyula László szerint a jövőben jelentősebb kínálatbővülés várható a családi házak körében, amit már most is lehet érezni. Többnyire nagy, több száz négyzetméteres házak jelentek meg a piacon, miután kiderült, hogy emelkedni fognak az energiaárak. Mint mondta, már eddig sem voltak népszerűek a korszerűtlen, elavult gépészettel, fűtésrendszerrel, rossz nyílászárókkal, gyenge szigeteléssel rendelkező nagyméretű ingatlanok, de most gyakorlatilag az eladhatatlan kategóriába fognak kerülni.

Ugyanakkor ezeknek a nagyméretű ingatlanoknak a tulajdonosai még a korábbi árszintekhez igazodnak, így jelentős mértékű a túlárazottság. A probléma itt az, hogy a tulajdonos nem feltétlenül realizálta a bekövetkező változásokat, vagyis nem vette tudomásul, hogy kénytelen lesz nyomott áron értékesíteni ingatlanát, ha valóban el akarja adni – magyarázta ennek kapcsán Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa.

Rácz Gyula László úgy látja, hogy az olyan ingatlanoknál, ahol szükség lenne korszerűsítésre, annyit engednie kellene az eladónak a vételárból, amennyiből egy ilyen – nem éppen olcsó – beruházás kivitelezhető. Ez átlagosan 20-35 százalékos árcsökkentést jelent, tekintve, hogy ezek az ingatlanok eddig is jellemzően túlárazottak voltak. Az árcsökkentést azonban várhatóan nehezen lépik majd meg az eladók, így várakozásai szerint ez egy hosszú és nehéz folyamat lesz.

Ezzel szemben a kisméretű, olcsó fenntartású ingatlanokra mutatkozik keresletet, bár ez Kovács Csaba szerint a Velencei-tó környékén nem terjed ki az újépítésű ingatlanokra, annak ellenére, hogy korszerűbbek és energiatakarékosabbak, mint az átlagos használt lakások.

Nagy Csaba is úgy látja, hogy a felújított vagy jó állapotú ingatlanokra továbbra is van igény, ahogy a XI. kerületben az újépítésűekre is, bár az kétségtelen, hogy egy kis bizonytalanság azért észlelhető volt itt is a “zöld hitel” megszűnésének hatására, viszont a CSOK és az állami támogatások továbbra is jelen vannak.

Az agglomeráció esetében a rezsi emelkedésén túl még megjelenik az üzemanyagellátás és -árak kapcsán jelentkező bizonytalanság is, hiszen nagyobb távolságot kell megtenniük az ingázóknak, amely növeli a költségeiket – hívta fel a figyelmet Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki Budakeszi esetében azt tapasztalta, hogy a kereslet még budapestinél is nagyobb mértékben esett vissza a második negyedévtől kezdve.

Balla Ákos ehhez még hozzátette, hogy az előbb felsorolt okok miatt egyre többen fogják mérlegelni a fővárosba költözés lehetőségét is. Ez persze nem új jelenség, hiszen az ingatlanközvetítők eddig is találkoztak “visszaköltözőkkel”, csak eddig ennek egyszerű demográfiai okai voltak. Most viszont az ingatlanpiaci mozgást a munkába járás és a rezsi növekedése fogja befolyásolni.

Balla Ákos egyébként úgy látja, hogy a jövőben csak akkor lehet kedvező változásokra számítani az agglomerációs ingatlanpiacon, ha olyan kormányzati döntések születnek, melyek az előbb felsorolt hatásokat ellensúlyozzák.