A magyar magány korszakának lezárása

A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását.

Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el – közölte. Kiemelte:

nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől.

Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot – mondta Orbán Viktor.

Az önálló államiság kivételes és nem természtes állapot

A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy

a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota.

Egy népnek, amely saját hazára vágyik és saját törvényei, szokásai szerint akarja berendezni életét – és a magyar ilyen nép -, a szuverenitásért, szabadságáért

minden percben meg kell küzdenie

– vélekedett.

Emlékeznünk kell, mennyi tetterő, céltudat, tehetség, vér, áldozat és vitézség kellett, hogy mi ma itt állhassunk – fogalmazott. Hozzátette: dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!

Az élet kötelesség

Az esküt tett tiszteknek a miniszterelnök azt mondta: ma még kevesen tudják, milyen fontos szerep vár rájuk

az önbecsülését éppen visszanyerő, a trianoni száz év fogságából éppen kitörő, a régi nagyság ízére és ösvényére éppen rátaláló, a kishitűség és megalázkodás nyomorúságos gúnyáját éppen ledobó Magyarország jövőjének alakításában.

– fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette:

a tisztek annak az életigazságnak a letéteményesei, amely szerint az élet kötelesség, 

és a kordivattal szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője. A kormányfő közölte: ez az egyszerű igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe.

Az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el – fűzte hozzá.

Úgy látta, az újonnan avatott tisztek a kötelességét fegyverrel és ha kell, élete árán is teljesítő magyar katona idolját testesítik meg.

Minél kevesebben vannak, akik teljesítik a kötelességüket, másoknak annál inkább kell, és ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – emelte ki.

Átadták a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét

Orbán Viktor a most átadott emlékhelyről elmondta, hogy a nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt mutat és

méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének panorámáját.

Hangsúlyozta, hogy atrianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették.

A századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk, a megemlékező ünnepségekre sort kerítettünk, „habár a járványveszély a teljes felsereglést lehetetlenné tette„. A század tanulságaival, az országvesztés leckéjével a magyar tudóstársadalom, a kulturális élet képviselői, az elszakított területeken élő magyar közösségek, az egyházak és a magyar politikai élet szembenézett és számot vetett – sorolta.

A gyengeség luxusát nem engedhetjük meg

Úgy vélte, a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll.

Magyarország biztos otthon, amely visszavár mindenkit, aki része akar lenni az országépítésnek.

Száz év után megértettük:

a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát

– fogalmazott Orbán Viktor.

A nemzeti politika hét törvénye

A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy

1. haza csak addig van, amíg van, aki szeresse;
2. minden magyar gyermek újabb őrhely;
3. az igazság erő nélkül keveset ér;
4. csak az a miénk, amit meg tudunk védeni;
5. minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük;
6. határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs;
7. egyetlen magyar sincs egyedül.

Nyugat-Európa irányt váltott

Úgy vélte, miközben a magyarok a nemzeti összetartozásukat ünnepelik,

tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott

Véget ért az európai népek, az európai szellem és technológia megkérdőjelezhetetlen fölénye – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis

lemondott a keresztény Európáról.

Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik. Eközben Közép-Európa népei

visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet,

ezért mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat – mondta Orbán Viktor miniszterlenök.

Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban.

– mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek.

A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt.

Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk.

– mondta a főszervező.

Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.

Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában – innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér – versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült.

A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek.

A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.