Az MTI-nek kedden elküldött összefoglaló szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg korábban ez az arány 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket, a gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly.

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. A válaszadók ugyanakkor arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly. A vállalatok 45 százaléka közölte, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket.

A vállalatok tartanak attól, hogy a megnőtt előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget tekintve 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken.

Pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban is. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék a helyzet romlásától tart, az optimista cégek aránya 30 százalék – áll a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A tanulmányból kiderül, hogy a régióban a vállalatközi vásárlások (B2B) fele hitelre történt, ugyanúgy, mint 2020-ban; ez Magyarországon 48 százalék volt.

A késve kiegyenlített számlák aránya a térségben 45-ről 43 százalékra javult. A magyar cégek pedig arról számoltak be, hogy tavaly a régiós átlaghoz képest nagyobb mértékben javult, 46 százalékról 34 százalékra csökkent a késve fizetett hazai számlák aránya.

Az elemzés rámutatott arra, hogy tavaly a lejárt számlák 56 százalékát Szlovákiában lassabban sikerült behajtani, mint előzőleg, a romániai cégek 56 százaléka nem tapasztalt eltérést a lejárt követelések kifizetésében, a magyar cégek 26 százaléka viszont hamarabb tudta behajtani a követeléseit, mint 2019-ben.

A felmérésben résztvevő kelet-európai cégek 73 százaléka növekedést vár az idei évre, a cégek 51 százaléka bízik abban, hogy ennek nyomán javulnak majd a fizetési szokások is.

A térség vállalatainak 53 százaléka a koronavírus-járvány elhúzódását tekinti az első számú kockázatnak.

Az Atradius a világ 54 országában több mint 160 irodát üzemeltet, 260 millió cég adatait tartalmazó hitelinformációs adatbázissal rendelkezik, munkatársai 20 ezer hitellimit megállapítást végeznek naponta.

A vállalatcsoport árbevétele 2 milliárd euró volt 2019-ben, globális piaci részesedése pedig 26 százalék. Az Atradius tulajdonosa a spanyol Grupo Catalana Occidente biztosító. Magyarországon az Atradius az egyik piacvezető hitelbiztosító.

Óvatos optimizmus 

A hitelbiztosító tanulmánya szerint az üzleti és fogyasztói bizalom idén kezd élénkülni, a koronavírus-járvány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz. „A vállalatok az foglalkoztatja, hogy a Covid-19 korlátozások visszavonásával párhuzamosan a vállalkozásokat és a gazdaságot támogató költségvetési politikák is megszűnnek. Ez kockázatos időszak lesz a vállalkozások számára, ezért a fizetésképtelenségek számának emelkedésére számítunk.

– mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.  

Javult a fizetési fegyelem az élelmiszeriparban 

A megkérdezett magyar élelmiszeripari vállalkozások 56%-a nem tapasztalt változást a késedelmes számlák kifizetésének átlagos idejében. 24%-uk javulást jelzett (ez több mint kétszerese az előző évinek), és csak 20%-uk számolt be romlásról (az előző évi 45%-hoz képest).  

• Az ágazat számláinak összértékének 35%-a késedelmes volt az idén, ami javulás a tavalyi 42%-hoz képest.
• A behajthatatlansági arány is javult, a tavalyi 9%-ról az idén mindössze 3%-ra csökkent. 

Ahol a vállalkozások foglalkoztak a likviditáshiány elkerülésével, ott leggyakrabban a beszállítók kifizetését halasztották el. Ezt a válaszadók 30%-a jelezte. 

Az ágazat cégeinek 56%-a az idén előre fizetéssel kérte a számlák kifizetését. A hitelt nyújtó vállalkozások késedelem esetén egyértelműen a visszatartást és a fizetési kockázatok házon belüli kezelését részesítették előnyben. 68%-uk döntött úgy, hogy a hitelkockázatot házon belül tartja, bár ez kevesebb, mint a tavalyi 76%. A hitelbiztosítást választó vállalkozások aránya szintén csökkent az előző évhez képest (54% 41%-ra).  

• A biztosítással nem rendelkező vállalkozások gyakrabban emlékeztették a késedelmes számlákra a vevőiket, mint korábban, illetve kedvezményeket ajánlottak a korai fizetésért.
• A nem biztosított vállalkozások 29%-a azonban arról számolt be, hogy megnövekedtek a hitelezési részlegük irányításával járó adminisztratív költségek.  

Nem történt változás a tartós fogyasztási cikkek iparágban 

A tartós fogyasztási cikkeket gyártó magyarországi vállalatok 37%-a tapasztalt fizetési késedelmet az elmúlt évben. Majdnem ugyanennyien (35%) jelezték, hogy nem történt változás, 28% pedig javulásról számolt be.  

• A B2B számlák összértékének 37%-a volt késedelmes ebben az évben, 61%-ukat pedig időben kifizették. A behajthatatlan kintlévőségek aránya 2% volt. 
• A cégek 38%-a azt nyilatkozta, hogy a számláik kifizetéséig gyakran felfüggesztették az áruszállítást, hogy csökkentsék a vevői hitelkockázat likviditásra gyakorolt hatását.
• A vállalkozások 25%-a több időt és erőforrást fordított a kifizetetlen számlák behajtására, és ugyanilyen arányban kérték a folyószámlahitelük meghosszabbítását. 

Az iparág 90%-a az idén a vevői hitelkockázatot házon belül kezelte. Ezek a cégek kedvezményt ajánlottak a korai fizetésért, és a professzionális behajtó ügynökségeket bíztak meg a kintlévőségek behajtásával. A vállalatok arról is beszámoltak, hogy gyakran módosították a fizetési feltételeket, és ezt az üzleti tárgyalások egyik legfontosabb pontjának tekintik. A felmérésből kiderült, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jelentősen nőttek a hitelkezeléssel kapcsolatos adminisztratív költségek.  

Az ágazat cégeinek közel háromnegyede, 72%-a tervezi, hogy jövőre hitelbiztosítást köt.  

Jelentős javulás az acél- és fémiparban 

Az ágazat vállalatainak 35%-a szerint a tavalyinál tovább kellett várniuk a késedelmes számlák kifizetésére; ez csak fele a 2020-ban ugyanezt jelzők százalékos arányának. A vállalatok 25%-a azt mondta, hogy javult a számlák kifizetésének átfutási ideje az idén (tavaly nem tapasztaltak javulást).  

Mindez jelentkezett a behajthatatlan adósságoknál is, ahol a 2020-as 7%-ról 2%-ra csökkent az arány. Az ágazatban idén a B2B számlák összértékének 31%-a maradt késedelmes (tavaly 45%), és az ágazat likviditásának javulását jelzi. 

Az acél- és fémiparban a vállalatok 72%-a idén házon belül kezelte a nemfizetési kockázatokat. Ez növekedés a tavalyi 55%-hoz képest. A cégek 63%-a kereskedelmi hitelbiztosítással védte a kintlévőségeit (tavaly 74%).  

Nőttek a behajtási költségek 

A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a biztosítással nem rendelkező vállalkozásoknál jelentősen nőttek a behajtási költségek. A bizonytalan gazdasági környezetben és a megnövekedett hitelkockázat által jellemzett időszakban a hitelbiztosítás biztonságot nyújt és közben költséghatékony is, ráadásul a növekedést is támogathatja

– mondta az országigazgató.  

Jövőre növekedést várnak a vállalatok 

Az Atradius által megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége 2022-re növekedést jósolt. A legtöbben úgy vélték, hogy az ügyfelek fizetési szokásai javulni fognak, és 35%-uk azt mondta, hogy továbbra is ugyanolyan gyakorisággal kínálnak majd halasztott fizetést, mint tavaly.

Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévőségeiket. A magyar válaszadók 57 százaléka szerint az árbevétel visszaesett az idén, 50 százalékuknál pedig a pénzforgalmat érte negatív hatás. (Ez a régióban 59 és 51 százalék.) A legtöbb magyarországi cég szerint jövőre javul a belföldi és a globális gazdasági helyzet.

Az Atradius elemzői szerint a világjárvány akkor érte el Magyarországot, amikor az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett.

Ugyanakkor a tavalyi erős lakossági fogyasztás és export lökhárítóként védte a piacot. Részben ez magyarázza, hogy nálunk látszólag kisebb a válság, mint a régió több országában. Ezt jelzi például, hogy a nehézségek ellenére itthon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenő nyereségességről számoltak be. Ez Magyarországon 39, Kelet-Európában 49 százalék. Itt valószínűleg az értékesítés volumene ellensúlyozta a költségeket.

– mondta Vanek Balázs országigazgató.

• A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok 35 százaléka arról számolt be, hogy a járvány miatt késve fizetett a beszállítóinak.
• A megkérdezettek ugyanakkor kevésbé voltak hajlandóak halasztott fizetési lehetőséget adni a vevőiknek.
• A koronavírus következtében a tavalyi 68 százalékról 51 százalékra csökkent a halasztott fizetésű B2B értékesítések aránya Magyarországon. A halasztott fizetést leggyakrabban a KKV-szektorban alkalmazták, mert a szállítók ösztönözni kívánták az értékesítést, és versenyképesek akartak maradni a belföldi piacon.
• A válaszadók 11 százaléka kevesebb halasztott fizetési lehetőséget adott a vevőinek az idén, mint tavaly. Itt jellemzően a számlák késői kifizetésével magyarázták a döntést.

A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidőket alkalmaznak. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége (63 százalék) arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére. 19 százalék 60 napot, 10 százalék 61-90 napot, míg a maradék 8 százalék 90 napnál is hosszabb határidőt szab az ügyfeleinek.

Ez azt jelenti, hogy a járvány alatt alkalmazott átlagos fizetési határidő 40 nap, szemben a tavalyi 31 nappal. Ráadásul a válaszadók 53 százaléka 15 nappal meghosszabbította a fizetési határidőket, hogy rövidtávú finanszírozási segítséget adjon a vevőinek.

– mondta az országigazgató.

A felmérés szerint az idei évre az is jellemző volt, hogy több cég kért hitelminősítéshez szükséges adatokat az ügyfeleitől. A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevőitől. Ezen belül 68 százalék önbiztosítást, 62 százalék kereskedelmi hitelbiztosítást, 40 százalék pedig készpénzes fizetést kért az ügyfelektől.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint 1980 óta nem sújtotta ilyen válság a világgazdaságot

Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a járvány a világ összes országának gazdaságát érinti.

Nem csak a fejlett országok sínylik meg a koronavírust, hanem a fejlődő piacok is. Kína lehet a Föld egyetlen országa, amelyik minimális növekedéssel zárja az idei évet.

– mondta az országigazgató.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Oroszországot épp a Szaúd-Arábiával vívott olajár-háború közepette érte el a járvány. Mivel az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrása az olaj, az alacsony árak következtében akár 6,2 százalék is lehet a GDP visszaesése. Brazília későn reagált a Covid-19 megjelenésére, ezért a betegség ott terjed a legnagyobb ütemben, és ez 7,5 százalékos zuhanást okozhat 2020-ban. Mexikót az amerikai és kanadai importigények csökkenése sújtja, itt mínusz 5,2 százalék lehet a gazdaság idei teljesítménye. Az indiai gazdaság közel 6 százalékkal esik vissza, a török GDP mínusz 4,6 százalék lehet, míg a dél-afrikai 9,1 százalékkal zuhan.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint ugyanakkor jövőre akár nagy növekedés is elképzelhető:

Az optimista forgatókönyvünk alapja, hogy a jövő év elején meglesz a vakcina a vírus ellen. Ebben az esetben jövőre 6,5 százalékos globális GDP-növekedéssel kalkulálunk. Ha nem sikerül kifejleszteni az oltóanyagot, az idei adatokat várhatóan módosítanunk kell majd az év végén.

– mondta az országigazgató.

Az Atradius tanulmánya úgy becsüli, hogy a vakcina kifejlesztése, illetve a szociális távolságtartási szabályok enyhítése esetén Kelet-Európa gazdasága az idén 5 százalékkal csökken, és jövőre 5,3 százalékkal nő. A pesszimista forgatókönyv szerint a régió GDP-je 2020-ban 12,4 százalékkal esik vissza, a 2021-es növekedés pedig 5,9 százalék lehet.

A hitelbiztosító szakértői szerint a magyar gazdaság éves szinte 4-7 százalékkal esik vissza.  A legnagyobb visszaesés az autóipart, a turizmust vagy a tartós fogyasztási cikkek piacát éri. Az Atradius országigazgatója épp a fentiek miatt tartaná indokoltnak, hogy más országokhoz hasonlóan Magyarországon is az állam átmenetileg beálljon a hitelbiztosítók mögé, így garantálva a vállalatok közötti finanszírozás változatlan fennmaradását.

Németországban és kilenc másik európai országban ez már működik, míg Ausztriában, Lengyelországban vagy Romániában nemsokára elindul ez a kiemelt jelentőségű program. A jelenlegi hazai megoldás hasznos, de csak egy szűk körben használható lehetőség, ami makrogazdasági szinten nem jelentős. A magyarországi hitelbiztosítók nyitottak lennének egy szélesebb spektrumú állami szerepvállalásról tárgyalni.

– mondta Vanek Balázs.

Lassabban juthatnak a pénzükhöz a vállalatok

A Fizetési Szokások Barométere szerint a kelet-európai vállalatok 25 százaléka arra számít, hogy a következő 12 hónapban, hitelre történő értékesítés esetén lassabban jutnak majd a pénzükhöz, mint tavaly. Ez különösen a román (30 százalék) és a török cégeket (43 százalék) aggasztja. Az Atradius országigazgatója azt mondta, hogy elsősorban a tőkehiány és likviditási problémák miatt nőtt a számlák átlagos kiegyenlítési ideje (DSO) 2018-ban.

Kelet-Európa országaira jellemző, hogy a belföldi ügyfelek gyakorlatilag egyfajta finanszírozásként tekintenek a halasztott fizetésre. A régiós DSO 59 nap, míg Magyarországon átlagosan 49 nap alatt egyenlítik ki a számlát a vállalatok, tehát itthon jól fizetnek a vevők. Ezért a térségben a hazai cégek a legnyitottabbak a hitelre történő értékesítésre.

– mondta Vanek Balázs.

A protekcionizmus akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet

A felmérésben megkérdezték a vállalatok véleményét arról is, szerintük mi jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaság növekedésére. A kelet-európai cégek az amerikai protekcionista gazdaságpolitikát tartják a legnagyobb kihívásnak (37,7%), ez Magyarországon 40,9 százalék.

Itt a legfőbb félelem az, hogy a protekcionizmus kereskedelmi háborúhoz vezet hat hónapon belül. A második helyen a geopolitikai kockázatok állnak, pl. az Európai Unió szétesése a Brexit nyomán, Oroszország és a NATO konfliktusa, vagy az, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikája miatt Kína elfoglalja a vezető globális hatalom pozícióját. Ezek a kérdések a 24 százalékos régiós átlaghoz képest a magyar vállalatok közel egyharmadát foglalkoztatják.

– mondta Vanek Balázs.

A jelentős kockázatok között szerepel még a kínai gazdaság „kemény földet érése”, illetve az, hogy tévútnak bizonyul az amerikai jegybank, a Fed politikája.

Divatos lett a halasztott fizetés

A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok szívesebben adnak halasztott fizetési lehetőséget a hazai cégeknek, mint a külföldi vevőiknek.

„A válaszadók ezt azzal indokolták, hogy ez a magyarországi üzleti gyakorlat, illetve ezzel is jutalmazzák a régi vevőik lojalitását. A vállalatok 31,3 százaléka azonban megszüntetné a halasztott fizetés lehetőségét, ha jelentősen romlana a vevői fizetési morálja. A külföldi ügyfelek esetében az azonnali fizetést gyakran az adott országra jellemző politikai és devizakockázatok, illetve a rossz fizetési magatartás indokolják”

– mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók 70,9 százaléka tapasztal gyakori késedelmes fizetést a vállalatok közötti kereskedelemben, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedést jelent 2017-hez képest. A magyar ügyfelek gyakrabban lépik át a számlafizetési határidőt, mint a külföldi ügyfelek (belföld: 79,9 százalék, külföld: 61,8 százalék).

Finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat

Az Atradius kutatása szerint a régióban továbbra is a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 70,4 százalék; külföldön: 49,2 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az, hogy a magyar vevők egyre növekvő mértékben egyfajta finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat (belföldön: 23,2 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizet a saját szállítóinak, ami gyakorlatilag körbetartozást okoz.

Az utolsó és az első helyen is áll Magyarország

• A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar válaszadók kevesebb mint fele állít ki elektronikus számlát az ügyfeleinek, és ezzel Magyarország az utolsó helyen áll Kelet-Európában.
• Ugyanakkor a magyar vállalatok 15,1 százaléka készül arra, hogy az idén bevezesse az e-számlázást, ez pedig a legmagasabb arány a régióban.

A cégek egyharmada azt tapasztalta, hogy az ügyfelek hamarabb kifizetik az online számlákat, mint a hagyományos számlákat.

Az építőiparban a legtöbb a késve történő kifizetés és a nem fizetés is; a piaci környezet pozitív változásai immár évek óta nem eredményezik a fizetési szokások javulását.

Az építőipar kilátásai ködbe burkolóznak

A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem egyértelműen pozitívak. Vanek Balázs azt mondta, hogy bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége.

10%-ra becsüljük az építőipar árbevételének növekedését 2018-ban, de a profitráta csökken majd a dráguló munkaerő és a nyersanyagárak emelkedése következtében. A tőkehiányos szektorban ez várhatóan a csődök 5-10%-os növekedéséhez vezet az idén.

– mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A hiteligénylések között az irodaház projekt a befutó, sok cég viszont nem hitelképes

Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. Az Atradius tanulmánya kiemeli, hogy a bankok 2016 óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, de még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben.

A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes.

Likviditási problémák miatt csúsznak a számlafizetések az építőiparban

Vanek Balázs arról is beszélt, az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők a számlájukat késve egyenlítik ki. Az elemzésben résztvevő 300 vállalat többsége (77 százalék) szerint az építőipari B2B ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni, pedig a számukra megszabott számlafizetési határidők (45 nap) két héttel haladták meg az országos átlagot (31 nap). –

„A szállítók eleve több időt adnak az építőipari vevőiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére sem jutnak időben a pénzükhöz”

– mondta az Atradius országigazgatója.

Az infláció és üzemeltetési költségek növekedése is növeli a kockázatot

Az Atradius elemzése szerint az építőipari kockázatokhoz hozzájárul még az infláció és az üzemeltetési költségek növekedése, ezek főleg a lakáspiacot érintik.

• Továbbra is bizonytalan, hogy 2019-ben a jelenlegi 5%-ról ismét 27%-ra emelkedik-e majd a lakások áfája.
• A bizonytalanság visszafoghatja a fejlesztéseket, mert nem biztos, hogy 2019-re befejeződnek a most induló beruházások.

A hitelbiztosító pozitívabbnak látja az állami és önkormányzati infrastrukturális beruházások körét, amelynek nagy lendületet adtak a részben vagy teljesen EU-s finanszírozású fejlesztések.

Jól jött a Moody’s felminősítése az Atradiusnak

Az Atradius hitelbiztosítót a Moody’s A2-ről A3-ra minősítette fel 2018 márciusában. Ez a minősítés csak az erős, stabil és kiszámítható módon működő pénzügyi vállalkozásoknak jár. Az Atradius tavalyi globális árbevétele 1,8 milliárd dollár volt.