A támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók.

Az egyes biztosítók igen eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet a különféle káresemények kapcsán. E feltételek idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, amit sok esetben tovább bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását. Ezért (bár az igénylés benyújtásáig még másfél hónap áll rendelkezésre) az új, idénre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni.

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője

A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatásának sikerét jól mutatják a számok: míg négy éve még 5 milliárd forintot tett ki az erre a célra szánt összeg, az Agrárminisztérium idénre már 14,3 milliárd forintra emelte ezt a keretet. A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét néhány éve 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.

Ugyanakkor továbbra is van tere a fejlődésnek: a statisztikák szerint a hazai gazdálkodóknak csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete. Ez az arány csupán fele az osztrák aránynak.

A támogatott növénybiztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. Az adott típustól függően az utólagos díjtámogatás mértéke akár a 70 százalékot is elérheti. 2022-ben a több mint 23 ezer díjtámogatási kérelem alapján 14 milliárd forint támogatást kaptak a gazdálkodók, az „A” módozat esetében 57%, a „B” és „C módozat esetében 40% volt a támogatási arány.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ami a számokban is jól tükröződik: miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

• az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
• a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.
• a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
• a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre.
• A „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

Nyitókép: Pexels

A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter egyúttal kijelentette, hogy a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22 583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forintot fizetnek ki. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi pedig más káresemények ellentételezésére.

Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget.

A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta más károk enyhítésére.

A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot – ismertette az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény arra is emlékeztet, hogy a kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleire a tavalyi év végétől kamatstopot vezettek be. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket.

Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők – sorolta az AM.

A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez komoly segítséget kapnak a gazdálkodók a kárenyhítési alapon keresztül is – tette hozzá az agrárminiszter.

Nyitókép: Unsplash.

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Éves áttekintés

• Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
• Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
• A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
• Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
• Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
• Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak.

Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Nem regionális jelenség

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint

Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt.

Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

A legszárazabb területek

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak.

Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Nyitókép: Unsplash.

Eeddig közel 550 aszálykárt jelentettek be

Az Agrárminisztérium múlt heti tájékoztatása alapján a 2019. kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24.000 hektár területre. (Az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre.) Az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók, a termelői kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik.

Közel két éve lépett hatályba az aszály kockázatának új definíciója

Az új meghatározás szerint aszálynak minősül, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. Vagy pedig ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káreseményhez e két meghatározás valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani.

Agrárkár-enyhítési rendszer

Az egyes növények vegetációs időszakában felmerülő, aszály miatti károkat – így az őszi vetésű növények kárait – csökkentheti az agrárkár-enyhítési rendszer, az állami támogatási rendszer első pillére. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a kárenyhítési alapból csak abban az esetben kapja meg a termelő a számára megítélt támogatás 100 százalékát, ha rendelkezik piaci növénybiztosítással is, amelyhez díjtámogatást vehet igénybe (második pillér). Ellenkező esetben csak 50 százalékos térítésre számíthat.

65 százalék utólagos támogatásként érkezik

A díjtámogatási rendszer 2012-es bevezetése óta a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

A biztosítási díjtámogatás igénylése a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el. A szankciómentes kérelembeadásra 2019. április 9. és 2019. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre.

A díjtámogatás éves keretösszegének 5 milliárd forintra emelése és a támogatási szerkezet egyszerűsítése mellett idén több csomag is módosult kedvezően. A kilenc kockázatot tartalmazó „A” típusú biztosítási csomagba bekerültek a csonthéjas és héjas gyümölcskultúrák, így olyan gyümölcsökre is kérhető díjtámogatás, mint kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula. A „B” jelű konstrukció esetében a korábbi 5 kockázat helyett immár a 9 kockázat bármelyikére köthető biztosítás.

Mindennek köszönhetően idén tovább emelkedhet a biztosítással védett termőterületek aránya.

Egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell felkészülni idehaza

Erre azért is növekvő szükség van, mivel minden klímamodell szerint Magyarországon egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell felkészülnie a mezőgazdaságnak, így várhatóan a mostanihoz hasonló aszályok is gyakoribbak lesznek.

Jelenleg a súlyos szárazságnak köszönhetően télen a csapadékmennyiség 26 százalékkal elmaradt az elmúlt évtizedek átlagától, de az Alföld jelentős részén gyakorlatilag augusztus óta nem esett érdemleges mennyiségű csapadék, s ezt az elmúlt napokban lehullott eső, illetve a következő napok várható esőzése még alig enyhíti.