A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Éves áttekintés

• Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
• Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
• A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
• Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
• Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
• Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak.

Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Nem regionális jelenség

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint

Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt.

Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

A legszárazabb területek

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak.

Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Nyitókép: Unsplash.

A jegybank rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a magyarországi mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykároknak az eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss kormányrendeletnek.

Közölték, a kabinet döntése alapján a kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé. A kárbejelentésnél fontos szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot, egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre.

A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor annak a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

Arra is kitértek, hogy a magyarországi mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forintot, míg a kárkifizetések 2021-ben 10,9 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 65 százalékos növekedés az előző évi hasonló adathoz képest az Agrárminisztériumhoz tartozó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a belföldön működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosításokat tekintve tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott, ami a 2020-as évvel összevetve mintegy 64,4 százalékos bővülés. A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

A növénybiztosításokhoz már bő 10 éve az állam támogatást nyújt. Ennek keretében a gazdálkodók többféle kockázat ellen védő biztosítási csomag között válaszhatnak, és utólagos támogatásként visszakaphatják a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát. Az AKI adatai szerint a támogatott konstrukció népszerűsége egyre nagyobb, amiben közrejátszott, hogy a támogatási keretösszeg tavaly jelentősen emelkedett.

Az állam díjátvállalási szerepe miatt az MNB különösen fontosnak tartja és ellenőrzi a gyorsított biztosítói aszálykár-ügyintézés maradéktalan megvalósítását a biztosítási piac szereplői részéről – olvasható a jegybank közleményében.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, a kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helyt állt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában.

Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét.

– emelte ki a miniszter.

Kifejtette, az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.

Az agrártárca vezetője tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.

Nagy István arról is beszélt, hogy öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt.

A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.

A múlt hét második feléig tartó szárazságot pénteken megszüntető légörvénynek köszönhetően az ország nagyobb részén 5-15 milliméter csapadék esett, de a Duna-Tisza köze jelentős területén, Nógrád megyében, valamint a Tiszántúl nagyobb részén csak 0-5 milliméter. Ez pedig a talajnak csak a felső néhány centiméterét tudta megnedvesíteni , és azóta már el is párolgott vagy épp csak a port verte el – írták. Ahol legalább 10 milliméter eső esett, ott a növények gyors fejlődése várható.

A talaj felső 20 centiméteres rétegének nedvességtartalma a Dunántúlon, valamint Heves és Borsod megyében jelentősen nőtt, de máshol 30 százalék alatt van, Csongrád megyében például a felső 50 centiméter nedvességtartalma is sokfelé a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent.

Az OMSZ szerint ezen a héten többször és sokfelé csapadékos idő várható, szerdáig főleg délen és a Dunántúlon, majd a hét második felében országszerte, a heti csapadékmennyiség 15 és 30 milliméter között valószínű, néhány helyen ennél is több lehet, így a talaj vízkészlete a jelentősen nőhet.

Gyakran lesz élénk, többször erős az északi, északkeleti szél, amelyet a növényvédőszeres-permetezésnél kell számításba venni.

A héten a természetes vegetáció, a fű is gyors fejlődésnek indul, „kizöldül” az ország, ez a csapadékkal párosulva véget vet a szárazfű tüzes időszaknak – írta a meteorológiai szolgálat.

Megjegyezték, hogy a napokban sokféle gyümölcsfa virágzik, aminek kedvez a meleg időjárás, az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet jellemzően 10-12 fok körül van és a mélyebb rétegek sem hidegebbek, ami már megfelelő a kukorica vetéséhez.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán közölt előrejelzése mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá csaknem 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján áll össze.