A közlemény szerint az ÁSZ 2020-ban készített kutatásának célja, hogy képet adjon a felsőoktatásban tanuló fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában korábban végzett kutatást követő hét év alatt.

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal összefüggő szokásaikat.

Kiderült, hogy a hallgatók rövid, közép- és hosszú távú célokkal is rendelkeznek, jövedelmi forrásuk pedig a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj.

Kiemelték, hogy a 2013-as és a friss kutatás adatainak összevetéséből kiderül, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett.

• A kutatás eredményei ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), nem változott a 2013-as, illetve a tavaly elvégzett felmérés között.
• Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldön éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbséget tapasztaltak: a hallgatók mintegy fele ítélte meg reálisan a saját pénzügyi tudásszintjét, 38,6 százalékuk túlbecsülte, 10,4 százalékuk pedig alábecsülte a tudását.

A 2020-as felmérésben a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hallgatók a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően – mintegy 80 százalékban – kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket.

Az ÁSZ ugyanakkor úgy véli, hogy az indokolatlan kockázatkerülés negatív hatással is járhat, hiszen

visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá.

Mindezek miatt az ÁSZ kiemelte, ahhoz, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelésben nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására.

Közleményük szerint a biztosító feletti tulajdonosi joggyakorlás kereteit a gazdaságpolitikáért, illetve a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki, a tulajdonosi jogokat szabályszerűen gyakorolta.

A társaság 4 milliárd 250 millió forintos értékű jegyzett tőkéje az ellenőrzött években nem változott, vagyona 13 százalékkal 17,7 milliárd forintra nőtt. A 2014-től veszteségessé vált gazdálkodás következtében a biztosító saját tőkéje 2013-ról 2016-ra 2,3 milliárd forinttal 7,7 milliárd forintra csökkent.

A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. beszámolási kötelezettségének szabályszerűen eleget tett, közzétételi kötelezettségének teljesítése révén biztosította tevékenységének átláthatóságát – közölte az ÁSZ.