A Sanghajjal szomszédos, kelet-kínai Csiangszu tartományban található Taj-tóra pénteken a legmagasabb szintű készültségi fokozatot rendelték el. Az ország harmadik legnagyobb édesvízi tavának vízszintje ugyanis pénteken kora reggelre 4,65 méterre emelkedett, elérve a töltések teherbírása szempontjából még biztonságosnak ítélt maximális szintet. Előrejelzések szerint azonban a vízszint további emelkedésére lehet számítani – számol tbe a China Daily című kínai pártlap.

Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce a június óta tartó heves esőzések következtében több helyen megáradt. Az árvizek a folyó vonalán terjedtek az ország sűrűn lakott, keleti része felé. A természeti csapás Kína-szerte összesen több mint 34 millió ember életét keserítette meg. A hatóságok tájékoztatása szerint legalább 140 ember tűnt el, vagy veszítette életét az áradásokban.

Amikor július másodikán tetőzött a Jangce, a Három-szurdok-gát vízerőmű zsilipjein át másodpercenként 53 ezer köbméter vizet eresztettek le. Most ez az érték újból megközelítette a két héttel ezelőtti szintet, és a folyó felügyeletéért felelős hatóságok szerint rövidesen felül is múlhatja – írja a China Daily.

Az árvizek súlyosan érintik egyebek mellett a közép-kínai Vuhant is, ahol a tavalyi év végén bukkant fel a világjárványt okozó újfajta koronavírus. A Jangce partján fekvő városnál a folyó vízszintje vasárnap 28,77 méterre emelkedett, ami a negyedik legmagasabb vízállás a Jangcének ezen szakaszán 1865 óta.

A kínai meteorológiai központ pénteken sárga, vagyis a négyes fokozatú skálán a harmadik legerősebbnek számító riasztást rendelte el péntektől szombat reggelig az ország 11 tartományában, ahol heves esőzések várhatóak. Az előrejelzések szerint egyes helyeken akár napi 180 milliméteres csapadékra is lehet számítani. A központ emiatt árvizek és földcsuszamlások várható előfordulására figyelmeztetett, és a veszélyeztetett területeken a kültéri tevékenység felfüggesztését javasolta.

Nyitókép: Unsplash.

Duna

A Duna árhullámának tetőzése pénteken reggel a szigetközi szakaszon járt, a vízállások lényegében a vártnak megfelelően alakultak. Nagybajcson jelenleg árad a Duna, ott reggel 546 centiméter volt a vízállás, az elsőfokú készültségi szint alá vasárnap csökkenhet a vízszint. Komáromnál a reggeli vízállás 511 centiméter volt. A folyó itt is árad, az elsőfokú készültségi szintet meghaladta az árhullám, és tetőzéskor 520-530 centiméter közé várják.

Budapestnél a tetőzés szombaton, az alsó rakpartok szintjénél alacsonyabb, 590 centiméter körüli értékkel várható.

Az osztrák szakasz vízjárása alapján az apadás aránylag gyorsnak ígérkezik, a 400 centiméteres szint elérése a jövő hét közepére valószínűsíthető.

Tisza

A Tisza árhullámának hosszan elnyúló tetőzése a Tisza-tó térségében jár. A Kisköréig tartó szakaszon az elsőfokú értékek feletti, Kisköre alatt várhatóan azokat csak megközelítő, illetve helyenként elérő tetőzések várhatóak.

Mellékfolyók

A mellékfolyók közül a Túr, a Kraszna, a Sajó-Hernád, a Zagyva-Tarna és a Körösök vízrendszerén is kisebb-nagyobb árhullámok indultak el, melyek hatására csütörtökön a Tarnán Tarnaméránál a harmadfokú készültségi szintek fölé emelkedett a víz.

• Itt már megindult az apadás, de a víz szintje még estig a harmadfokú tartományban marad.
• A vízrendszer lejjebb lévő állomásain többfelé mérnek a másodfokú szinteket meghaladó értékeket, de a harmadfokú szint megközelítésének, esetleg elérésének csak Jászteleknél van realitása.

A többi mellékfolyó közül a Fekete-Körösön Antnál a következő napokban a másodfokú készültségi szint feletti vízszintek várhatóak – írta az OVF.

Rengeteg eső esett az elmúlt napokban

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a hét első felében a Dunán kialakuló árhullámokat erősen meghatározó bajor és osztrák vízgyűjtőkön újra jelentős mennyiségű eső valószínűsíthető, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítő vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat. A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetőzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítő tetőzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.

A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében. Egy lassan tetőző, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy időt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.

• Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.
• A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetőleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.
• Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját pedig el kell zárni.
• Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.
• Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést

Jelenteni kell a biztosítónak az értéknövekedést

Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni. Fontos tudni, hogy a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor jellemzően 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.

A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.

Photo by jonathan Ford on Unsplash

Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat

A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat.

A károk összértéke elérheti a 17 milliárd eurót évente

Másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nő az árvízi kockázat, 3 Celsius-fokos növekedés esetében 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok 86 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely mintegy 15 milliárd kárt okozhat évente. Utóbbi esetben mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót évente.

1,5 Celsius-fok alatt akarják tartani a felmelegedést

A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól.

Ezen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az árvízi kockázat jelentős növekedését el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés az alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő honlapon.