Antalffy Dániel | Biztosító Magazin

Az Allianz a lassabb változásban hisz, messze még a repülő autók és légdeszkák kora

TUDÓSÍTÁS — Wed, 09 Sep 2020 08:31:55 +0000

A koronavírus előtti időkben tömegközlekedéssel, mostanság viszont autóval indul útnak a többség, derül ki az Allianz Hungária Zrt. legújabb hazai kutatásából. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy nem várunk radikális változást az elkövetkezendő 20 évben utazási szokásainkat tekintve, de azért szívesen kipróbálnánk az önvezető járgányokat. A vállalat ezúttal honfitársaink közlekedésről alkotott jelenlegi véleményére és jövőbeli elképzeléseire volt kíváncsi.

Már holnap repülő járművel mennénk dolgozni, hogy még véletlenül se tüsszentsen nyakon senki? Esetleg ódzkodunk a modern kütyüktől, és vállalva a közösségi közlekedés minden bosszúságát, a jó öreg Ikarus buszokra esküszünk, de legalábbis továbbra is mi vezetnénk kocsinkat holmi robotpilóta helyett? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Allianz Hungária, hogy megtudjuk, hogyan változtak közlekedési szokásaink, és miképpen képzeljük el a közlekedést 5, 10 vagy akár 20 év múlva. Nézzük az eredményeket!

KORÁBBAN ÍRTUK

Allianz Jégpályák Éjszakája: Tízszer is elkorcsolyáztunk Milánóig

Biztosítók TUDÓSÍTÁS

Allianz lakásbiztosítások: Tartalom vagy ár – Ön szerint melyik a nyerő?

Biztosítók TUDÓSÍTÁS

A pozitív ügyfélélmény ma fontosabb, mint valaha

Biztosítók TUDÓSÍTÁS

Customer experience is now more important than ever

Corporate TUDÓSÍTÁS

Tömegközlekedés vs. autó: helycserés támadás

Míg a pandémiás időszak előtt a felmérésben résztvevők 46,5 százaléka leggyakrabban tömegközlekedési eszközöket vett igénybe annak érdekében, hogy eljusson munkába, iskolába, és 39,5 százalékuk járt autóval, addig mostanság 45,2 százalékuk indul útnak kocsival, s csupán 23,8 százalékuk tömegközlekedéssel. Megnőtt a biciklivel, rollerrel és gyalogszerrel közlekedők száma is: 7-7 százalékról előbbi kategória 19 százalékra tornázta fel magát, míg utóbbi 11,9 százalékra. A kitöltők többsége, 73,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vírusmentes békeidőben csak oda ment autóval, ahová nagyon szükséges volt és nem tudta másképpen megoldani, a karantén ideje alatt viszont sokak véleménye megváltozhatott, hiszen a válaszadók 58,5 százaléka számolt be arról, hogy többször ült volán mögé, mert biztonságosabbnak érezte, ha kocsival intézte ügyeit.

Repülő autó vs. Ikarus: melyiké a jövő?

Az elmúlt hónapok fényében átgondolva a közlekedés rövid távú jövőjét, meglepő módon a környezetvédelem végzett az első helyen: a válaszadók 38,6 százaléka jelölte meg azt a válaszlehetőséget, miszerint kizárólag olyan közlekedési eszközöket lenne szabad használnunk, amelyek nem gyorsítják fel a klímaváltozást, és csupán a második helyre szorult a higiénia: a résztvevők 20,5 százaléka szerint a higiénikus felületekkel, bevonatokkal ellátott járműveké a jövő. Szintén dobogós helyen végzett a biztonság: a válaszadók 18,2 százaléka szerint az a lényeg, hogy ne legyenek többé közúti balesetek. A távolabbi jövőt nézve, azaz a 2040-es közösségi közlekedést tekintve pedig igen pesszimista volt a többség, ugyanis 72,1 százalékuk vélte úgy, hogy ma is bőven forgalomban vannak 20 éves buszok, de még Trabik is róják az utakat, így nem számít radikális változásokra a következő 20 évben sem. Sokkal kevesebben hisznek abban, hogy a sci-fi filmek valósággá válnak és repülő autókkal, légdeszkákkal közlekedünk. Viszont 59,1 százalék vallotta azt, hogy kissé szkeptikus ugyan, de szívesen menne néhány próbakört önvezető járművel. A felmérésben résztvevők döntő többsége, 81,8 százaléka szerint a járványhelyzet vitathatatlanul hatással van arra, hogyan élnek és közlekednek az emberek, azonban annyira mélyek a mostani beidegződések, szokások, hogy csak hosszabb távon tud elképzelni nagyobb változást.

Lassabb ütemű változásokat prognosztizál Várkonyi Gábor, az Allianz Hungária által felkért autópiaci szakértő is.

Sokan hitték azt, hogy akár már napjainkban általánossá válnak az önvezető járművek, azonban úgy tűnik, erre még néhány évet várnunk kell. Egy azonban biztos, érkeznek. Korszakalkotó technológiák állnak fejlesztés alatt, melyek mindennapokat formáló hatásait 10-15 éven belül mindannyian érezni és tapasztalni fogjuk. A tömegtermelés az elérhető villanyautót és ezáltal az élhetőbb városokat fogja elhozni.

– mondja Várkonyi Gábor.

„Ezek a technológiák lényegében kizárják majd a baleseteket a szűken vett belvárosokban, hiszen ezen fejlesztések lényege, hogy az 5G segítségével folyamatos kapcsolatban legyenek egymással a járművek, az egymástól szerzett információkat, egymás helyzetét is figyelembe véve elemezzenek valós időben szituációkat, és döntsenek a pillanat tört része alatt” – teszi hozzá a szakértő.

Technológia vs. balesetbiztosítás: alkalmazkodás a jövő kihívásaihoz

Ami a baleseteket illeti, a válaszadók fele szerint a balesetbiztosítás az a dolog, ami soha nem megy ki a „divatból”, hiszen bárhol, bármilyen helyzetre fel kell készülni. A felmérésben résztvevők 34,1 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan teljesen átalakul, igazodva az új járművezetési gyakorlatokhoz, hiszen ütközések, koccanások robotpilótával is előfordulhatnak, akár külső tényezők hatására. Ezzel ért egyet Antalffy Dániel, az Allianz Hungária termékmenedzsere is.

Az egyes károk bekövetkezése során várhatóan továbbra is megmarad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, miután a károsult kármentesítésének alapelve nem fog változni. Ugyanakkor gyakoribbakká válnak a gyártó-biztosító közti interakciók, egyeztetések, és ehhez a biztosítóknak szükségük lesz egy új programozói-szakértői kompetencia kiépítésére, hogy fel tudják ismerni, elemezni tudják a robotpilóta programok hibáit akkor is, ha hatóságilag nem kerül kirendelésre ilyen szakértő

– mondja Antalffy Dániel.

„Az Allianz a fejlődés követése és a tudás megosztása terén a világ élvonalában jár, dedikált szervezeti egysége vizsgálja és méri az egyes műszaki megoldások hatásait. Már a járvány előtt is folyamatosak voltak ezen a téren a fejlesztések, figyelemmel követtük az önvezető autózás fejlődését, realitásait, az ehhez szorosan kapcsolódó connected car fejlesztések, okos város projektek, 5G hálózati beruházások alakulását” – részletezi a termékmenedzser.

A kutatásról:

Az Allianz Hungária a magyarok utazási szokásaira vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2020. augusztus 14. és augusztus 23. között készült, a Typeform felületén.

The post Az Allianz a lassabb változásban hisz, messze még a repülő autók és légdeszkák kora first appeared on Biztosító Magazin | Fókuszban a biztosítási tudatosság növelése.

Allianz kutatás: Az elektromobilitás négy legfontosabb kihívása

TUDÓSÍTÁS — Wed, 19 Aug 2020 16:21:45 +0000

A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az utakon futó elektromos autók száma a következő évtizedre akár a százmilliót is elérheti. Jelenleg mintegy hétmillió elektromos meghajtású jármű közlekedik világszerte, ez a szám 2018-ban ötmillió volt, míg az azt megelőző évben mindössze ennek a fele.^[1]Az elektromos járművek gyors terjedéséhez többek között az árak folyamatos csökkenése, a kínálat megkétszereződése, és persze a környezet védelmét célzó állami és EU-s emissziós szabályozásoknak való megfelelés kényszere is hozzájárul. Szép új világ, a fenntarthatóság és a környezetvédelem jegyében, tiszta levegő, szebb, és zöldebb környezet – így képzeljük a jövő urbánus közegét. De vajon melyek azok a kockázatok, amelyekkel számolnunk kell? Az Allianz legfrissebb kutatásai segítenek, hogy tisztábban lássunk!

Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű 17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re. ^[2]

A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése

A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk.

A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken. Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is.

– véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. | Fotó: Allianz.

Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton! ^[3]

Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását.
Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten.
Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét.
Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk.

Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton

Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának.^[4] Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra.

A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot. Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása – főként az elérhető megoldások számának csökkentése – is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek.

Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé.

– állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét.

Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.

– fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.

1 https://www.agcs.allianz.com/news-and-insights/news/electric-vehicles.html

2 https://www.allianz.com/en/press/news/studies/200615_Allianz-AGCS-electric-vehicles-report-evolution-of-mobility.html

3 https://www.agcs.allianz.com/news-and-insights/news/electric-vehicles.html

4 https://www.allianz.com/en/press/news/studies/200615_Allianz-AGCS-electric-vehicles-report-evolution-of-mobility.html

The post Allianz kutatás: Az elektromobilitás négy legfontosabb kihívása first appeared on Biztosító Magazin | Fókuszban a biztosítási tudatosság növelése.