A bejelentés azt jelenti, hogy a párt új vezetője – és így az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke – nagyon nagy eséllyel a brit sajtó, a politikai elemzők és a fogadóirodák által egyértelműen favoritnak tartott Rishi Sunak, Johnson egykori pénzügyminisztere lesz, bár a posztra pályázik még rajta kívül Penny Mordaunt volt védelmi miniszter is.

Vasárnap késő este ismertetett közleményében Boris Johnson úgy fogalmazott:

Nagyon jó esélye lenne annak, hogy a Konzervatív Párt tagságának szavazásán ő aratna sikert a jelöltek közül, és pénteken visszatérhetne a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciára.

A volt kormányfő szerint annak is jó esélye lenne, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson győzelemre vezetné a Konzervatív Pártot.

Johnson közölte ugyanakkor, hogy jóllehet összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges számú támogatót az alsóházi tory frakció tagjai közül, az elmúlt napokban azonban

arra a „sajnálatos következtetésre” kellett jutnia, hogy mégsem lenne „helyénvaló”, ha indulna a versengésben,

mivel egységes parlamenti frakcióháttér nélkül nem lehet hatékonyan kormányozni.

Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy a tory frakció számos tagja hevesen ellenezte Johnson visszatérését a párt élére és a kormányfői tisztségbe.

Boris Johnsont – akinek vezetésével a Konzervatív Párt kényelmes többséggel megnyerte a 2019-ben tartott, előrehozott parlamenti választást – a sorozatos belpolitikai botrányok miatt alig néhány hónapja kényszerítette távozásra saját pártjának parlamenti frakciója.

A Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata legkésőbb október 28-án, pénteken lezárul. A jelöltséghez szükséges száz frakcióajánlást a szabályok alapján hétfőn brit idő szerint 14 óráig, közép-európai idő szerint 15 óráig kell összegyűjteni.

Ez a határidő akkor érvényes, ha hétfőn legalább két jelölt bejut a választási szakaszba, és közülük a párttagság választhatja ki gyorsított online szavazással az új vezetőt.

Ha azonban a hétfő délutáni határidőig Rishi Sunakon kívül más nem tudja összegyűjteni a jelöltséghez minimálisan előírt száz frakciótámogatót, akkor már hétfőtől Sunak lehet a Konzervatív Párt új vezetője és az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke.

Liz Truss jelenlegi miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről, miután az adócsökkentési programja miatt támadt hatalmas piaci felfordulás nyomán az alsóházi tory frakció jelentős része ellene fordult. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de utódja megválasztásáig Truss ellátja a kormányfői teendőket.

Sir Graham Brady, a Konzervatív Párt vezetőválasztásainak megszervezéséért is felelős, rendkívül befolyásos alsóházi szakpolitikai frakciótestület, az 1922 Bizottság elnöke csütörtök este tartott rövid tájékoztatóján bejelentette, hogy az utódválasztási folyamat máris elindult, és a jelentkezési határidő hétfőn, brit idő szerint 14 órakor – közép-európai idő szerint 15 órakor – jár le.

Brady elmondta azt is, hogy

azok a jelentkezők juthatnak tovább a választási szakaszba, akik az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatását megszerzik.

Az 1922 Bizottság vezetője hozzátette: a lécet azért helyezték ilyen magasra, hogy az utódválasztási folyamat a lehető leggyorsabban lebonyolítható legyen. Úgy fogalmazott: a százfős frakciótámogatottságot

Bármely olyan komolyan vehető jelölt elérheti, akinek reális esélye van a továbbjutásra.

Brady szerint a minimum száz frakciótag támogatásának megszerzését előíró szabály potenciálisan három jelölt bejutását teszi lehetővé választási szakaszba a jelentkezési határidő hétfői lejárta után.

Sir Graham Brady ezzel arra utalt, hogy a Konzervatív Pártnak jelenleg 357 képviselője van a londoni alsóházban.

Jake Berry, a Konzervatív Párt elnöke – akinek jórészt adminisztratív jellegű tisztsége nem azonos a mindenkori miniszterelnök, illetve ellenzéki pártok esetében a miniszterelnök-jelölt által betöltött pártvezetői poszttal – ugyanezen a tájékoztatón kijelentette: ha a frakciószavazási szakasz után két jelölt marad állva, a párt 170 ezres tagsága gyorsított online szavazással választhatja meg kettőjük közül az új pártvezetőt,

Aki egyben az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke lesz.

Berry kijelentette azt is, hogy az utódválasztási folyamat minden szakaszának legkésőbb jövő péntekig, október 28-ig be kell fejeződnie.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha hétfőn csak egy jelölt jut tovább, akkor mi a követendő eljárás, Berry és Brady is azt mondta, hogy ebben az esetben a párttagságnak értelemszerűen nem kell szavaznia.

E forgatókönyv megvalósulása esetén az Egyesült Királyságnak már hétfőn új miniszterelnöke lehet.

A londoni fogadóirodák Rishi Sunak volt pénzügyminisztert tartják a vezetőváltási versengés favoritjának. Őt jelentős lemaradással Penny Mordaunt volt védelmi miniszter, Ben Wallace, a védelmi tárca jelenlegi vezetője és Boris Johnson volt miniszterelnök, Liz Truss közvetlen hivatali elődje követi a fogadási cégek kiírásaiból következtethető esélylistán. Csütörtök estig egyikük sem jelezte hivatalosan, hogy indulna a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért.

Az egyetlen hivatalos bejelentést Jeremy Hunt pénzügyminiszter tette, közölve, hogy ő nem indul az utódválasztási versengésben.

Liz Truss – Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke – alig 45 napot töltött a Konzervatív Párt élén.

Távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan – soron kívüli jegybanki intervenciót is igénylő – piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát.

Nyitókép: Unsplash

Megugrottak a hitelkártyás tartozások

A Bank of England adatai szerint a hitelkártya-tartozások 1,5 milliárd fonttal 59,5 milliárd fontra ugrottak februárban, aminek következtében a fedezetlen hitelek teljes összege az előző hónaphoz képest 90%-kal 1,9 milliárd fontra nőtt.

A jegybank szerint az emelkedés az összes fedezetlen hitel éves növekedési ütemét 3,2%-ról – kétéves csúcsra – 4,4%-ra emelte, így a fogyasztási hitelek teljes fennálló egyenlege 199,5 milliárd fontra nőtt.

Fűtés vagy élelmiszer?

A vásárlók zöme főleg az olcsóbb szupermarketeket – például a Lidl-t vagy az Aldi-t – részesíti előnyben. Egyre több család állítja, hogy választania kell az étkezés és a fűtés között. A jótékonysági szervezetek szerint aggasztó, hogy a lakosság egyre többet költ a hitelkártya-keretek terhére. 

Aggodalomra ad okot, hogy egyre többen kényszerülnek hitelfelvételre, hogy fedezzék a folyamatosan növekvő kiadásaikat; mindez csak további problémákat fog generálni, amikor a törlesztés esedékessé válik.

– nyilatkozta Joanna Elson, a Money Advice Trust vezérigazgatója.

A liberálisok nincsenek meglepve

A Liberálisok szerint a helyezt nem túl rózsás. A pénzügyminisztérium szóvivője, Christine Jardine szerint nem meglepő, hogy az érintettek a hitelkártyákhoz nyúlnak, hiszen a kormány a „lopakodó adóipolitikájával” már amúgy is megkurtította háztartások jövedelmét:

Egyre több embernek nem lesz más választása, mint a hitelkártyákhoz folyamodni, amivel hosszú távon jelentően növelik a megélhetési költségeiket.

– vélekednek a Liberálisok; tegyük hozzá, hogy más válságkezelési opciót – mint például a rezsicsökkentést – nem említették.

A „két válság” között visszatért a bizalom

Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy az Omicron-változatra vonatkozó korlátozások feloldását követően visszatért a fogyasztói bizalom, emiatt a hitelkártyás kiadások növekedésnek indultak, később viszont váratlanul beütött az ukrajnai orosz invázió. 

Paul Dales, a Capital Economics tanácsadó cég brit vezető közgazdásza a következőket mondta:

Valószínűbb, hogy a háztartások bíztak abban, hogy hitelt vegyenek fel, és valamivel többet költsenek, és/vagy hajlandóak voltak megtakarításaikat felhasználni a kiadásaik fedezésére.

Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics tanácsadó cég vezető közgazdásza azonban azt mondta, hogy a fogyasztói bizalom január és március közötti összeomlását és a jelzáloghitelezés meredek lelassulását a legtöbb háztartás esetében az óvatosság jeleként kell értékelni.

A fogyasztási hitelfelvétel februári nagymértékű növekedése – 2018 áprilisa óta a legnagyobb – valószínűleg azt tükrözi, hogy a háztartások igyekeznek fenntartani fogyasztásukat egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló reáljövedelem meredeken csökken, nem pedig költekezésbe kezdenek.

– mondta.

• A banki adatok azt is mutatták, hogy a fogyasztók hitelfelvételi törekvéseit februárban alacsonyabb hitelkamatok is segítették, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat december és február között 0,1%-ról 0,5%-ra emelkedett.
• A hitelkártya-kamatlábak átlagosan 18,26%-ot tettek ki, 0,29 százalékponttal, míg a normál hitelhiteleké 6,23%-ról 6,14%-ra csökkent.

A tárca kimutatása szerint a szűrővizsgálatokkal újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma az elmúlt egy hétben 39 százalékkal csökkent országszerte.

Boris Johnson bejelentette, jövő csütörtöktől nem kell oltási igazolást bemutatni a belépés feltételeként azokban az angliai intézményekben, amelyekben ezt jelenleg kormányzati rendelkezés írja elő.

A középiskolák osztálytermeiben már e hét csütörtöktől megszűnik a kötelező maszkviselet, és az oktatási minisztérium hamarosan visszavonja azt a szabályozást is, amely az iskolák közösségi helyiségeiben írja elő a maszkviselést.

Amint a jelenlegi általános járványügyi szabályozás lejár, minden egyéb helyen – köztük a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban is – megszűnik a maszkviselési kötelezettség.

A mostani járványellenes szabálycsomag lejárati ideje jövő szerda éjfél, vagyis Boris Johnson gyakorlatilag azt jelentette be, hogy jövő csütörtöktől nem kell sehol maszkot viselni Angliában. Egyes intézmények – saját hatáskörükben – továbbra is kérhetik, hogy a látogatók viseljenek maszkot.

A kormány visszavonja emellett azt az ajánlást is, amely az otthoni munkavégzést (home office-t)  szorgalmazza olyan tevékenységek esetében, amelyek lehetővé teszik a távmunkát.

Koronavírus-fertőződés esetében egyelőre kötelező marad a karantén, de a kormány rövid időn belül ezt a kötelezettséget is meg akarja szüntetni. Boris Johnson úgy fogalmazott:

Hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak.

A kormányfő felidézte: a jelenlegi karantén-előírások jogi hatálya március 24-én jár le, de ha a járványadatok ezt lehetővé teszik, ő szavazásra szeretné terjeszteni a parlamentben a lejárati időpont előrehozását.

Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél szigorúbb intézkedések voltak érvényben, de a helyi kormányok az utóbbi napokban szintén sorra jelentik be a korlátozások, előírások visszavonását.

Boris Johnson nehezen tud túllépni azokon az állításokon, miszerint

a Downing Street számos partit rendezett az elmúlt két évben, amikor a koronavírus-korlátozások miatt az ország többi részében betiltották azokat.

David Davis, egy magas rangú konzervatív és egykori Brexit-titkár egy pillanat alatt lemondásra szólította fel Johnsont. Davis elmondta, hogy

heteket töltött azzal, hogy megvédje a miniszterelnököt a dühös választópolgároktól.

Tüzérségi egységek az Egyesült Királyság több városában, valamint Gibraltáron 41 díszlövéssel adóztak a herceg emlékének.

Ugyanebben az időben a brit királyi haditengerészet két hajója, a Diamond romboló és a Montrose fregatt a tengeren adott le 41 lövést, megemlékezve egyben arról is, hogy Fülöp herceg a második világháború idején a haditengerészet aktív állományú tisztjeként a földközi-tengeri hadműveletek több döntő fontosságú ütközetében részt vett.

Jóllehet házasságkötése után Fülöp leszerelt, magas haditengerészeti rendfokozatait élete végéig megtartotta.

A tüzérségi egységek és a hajók összehangoltan, egyszerre adtak le percenként egy-egy lövést.

A ceremoniális esemény központi helyszíne a brit hadsereg londoni helyőrsége, a Woolwich Barracks volt, ahol ugyanazokat az ágyúkat használták, amelyek II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg 1947-ben tartott esküvőjén, majd az uralkodó 1953-ban lezajlott koronázási ünnepségén is díszlövésekkel köszöntötték az újonnan egybekelt házaspárt, illetve a frissen koronázott fiatal királynőt.

London és Gibraltár mellett a skót és a walesi fővárosban, Edinburghban és Cardiffban, valamint a brit királyi család észak-írországi rezidenciája, Hillsborough Castle parkjában is tüzérségi díszlövésekkel emlékeztek meg Fülöp hercegről, aki június 10-én töltötte volna be századik életévét.

A herceg halálának hírére a politikai pártok felfüggesztették a jövő hónapban esedékes helyhatósági választások kampányát.

Május 6-án Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi, Londonban városházi és polgármester-választásokat tartanak.

Az edinburghi herceg temetésének részleteit várhatóan még a hétvégén nyilvánosságra hozzák.

Fülöpnek az uralkodó néhai férjeként állami temetés járna, de az edinburghi herceg többször is egyértelművé tette, hogy nem szeretne nagyszabású szertartást, inkább magánjellegű, kisebb katonai tiszteletadással kísért búcsúztatást részesítene előnyben a windsori kastély Szent György-kápolnájában.

A királyi család állami és ceremoniális eseményeinek tanácsadó és szervezőtestülete, a College of Arms már jelezte, hogy Fülöp hercegtől – kívánságának megfelelően – várhatóan nem teljes körű állami temetésen vesznek majd búcsút.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó nagy-britanniai korlátozások alapján a temetési szertartásokon legfeljebb harmincan vehetnek részt, és udvari források szerint a királyi család sem kíván kivételezést e rendelkezés hatálya alól.

Előzetes hírek szerint Fülöp herceg búcsúztatására hazautazik Harry herceg, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a királynő és Fülöp unokája, aki tavaly felhagyott a királyi család magas rangú tagjaként ráháruló feladatok ellátásával, és amerikai feleségével az Egyesült Államokba költözött.

Cikkünk frissül…

Fülöp herceget életének századik évében érte a halál a királyi család windsori rezidenciáján.

A herceget február közepétől 28 napig kórházban kezelték az udvar által közelebbről nem részletezett fertőzéses betegség és szívproblémák miatt.

Fülöp, aki június 10-én töltötte volna be századik életévét, március 16-án hazatérhetett a kórházból Windsorba, de halálának pénteki bejelentéséig már nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Az edinburghi herceg és a brit uralkodó tavaly novemberben ünnepelte 73. házassági évfordulóját.

Kilépnek az EU-ból

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya „abszolút mértékben garantálja” a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

• Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről.
• Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

A királynő 14. miniszterlenöke

Johnson – az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke – a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette:

Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, „mindenféle további köntörfalazás nélkül”, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje Brexit-stratégiáját

A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette:

• Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.
• A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra „az inge is rámegy” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson – aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelentette:

kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy „új, izgalmas”, szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval. A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei Brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.

A BREXIT alapvető jelentőségű döntés volt

Boris Johnson szerint a Brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya „abszolút garanciát” ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk.

– fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A határellenőrzésről

A Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette:

meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

• Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a Brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná azEgyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.
• A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a „távoli valószínűségű” lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Szerdai beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy

megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget

mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító „kenőanyag” rendezetlen kilépés esetére.