Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.

A jegybank tovább támogatja a gazdaságot 2021-ben egyebek mellett az állampapírvásárlások folytatásával.

Ami a magyarországi részvénypiacot illeti, a menedzser szerint buborék jelei nem láthatók, a régiós CETOP indexhez képest 10 százalékos „diszkont áron” forognak a hazai papírok.

A befektetők számára izgalmas lehet a teljes régiós részvénypiac, azon belül alulárazottsága miatt különösen a magyar, továbbá Japán és a fejlődő országok piacai általában – mutatott rá Kocsi János. Szerinte érdemes kitettséget vállalni idén a bank- és biztosítási szektorban, az energia- és az autóiparban, a nem létszükségletű fogyasztási cikkeket előállító ágazatokban.

Jelenleg 18 ezer milliárd dollárt tartanak a befektetők olyan kötvényekben, amelyeknek a hozama negatív – idézte fel Kocsi János. Az alacsony kötvényhozamok miatt jelenleg a konzervatívabban gondolkodó befektetők, például nyugdíjpénztárak is nyitottabbak a kockázatos részvénypiaci papírok vásárlására, hogy hozamot érhessenek el – tette hozzá. 

A részvénypiacok a kötvénypiacok kezében vannak, azaz ha a kötvényhozamok növekedni kezdenének, a befektetők elfordulnának a részvénypiacoktól.

Az Amundi részvényportfólió-menedzsere arról is beszélt, hogy az év elején láthatók a nagy piacokon olyan jelek, amelyekből buborékokra lehet következtetni. A befektetők beárazták, hogy minél rosszabb a gazdasági helyzet, annál több fiskális és monetáris ösztönzőre lehet számítani, mondta és hozzátette, hogy így a „pohár mindig csak félig üres”. Ugyanakkor:

A részvénypiac emelkedése mögött nem pusztán a pénznyomtatás húzódik meg, az S&P 500 vállalatok működési eredménye alátámasztja a befektetők optimizmusát

– fűzte hozzá.

A világ nagy jegybankjaitól Kocsi János szerint egyelőre nem várható szigorítás, a tavalyi 8000 milliárd dollár után idén várhatóan további 4000 milliárd dollár tőkét juttatnak a gazdaságba. Az infláció várhatóan emelkedik globális szinten, annak mértéke azonban vélhetően nem lesz drámai – jegyezte meg a szakember. Magyarországon az Amundi szerint idén 3,3, jövőre 3,5 százalékon alakul az infláció.