• Tipp: 2040: Allianz Biztosító szerint ez a 7 megatrend gyökeres változást hoz az életünkbe

Az Allianz csoport az idei második negyedévben 33,2 milliárd euró, az egy évvel korábbinál 6,1 százalékkal magasabb díjbevétel mellett 5,4 százalékkal 3,159 milliárd euróra növelte működési eredményét. A csoport adózott eredménye 13,5 százalékkal 2,265 milliárd euróra, a részvényesekre jutó nyereség 13,1 százalékkal 2,140 milliárd euróra emelkedett.

Az év első felében 7,7 százalékkal 73,5 milliárd euróra növelte díjbevételét az Allianz csoport. Működési eredménye 6,4 százalékkal 6,121 milliárd euróra, adózott eredménye pedig 7,2 százalékkal 4,025 milliárd euróra, a részvényesekre jutó nyeresége 7,3 százalékkal 4,109 milliárd euróra nőtt.

A szigorú stratégia-megvalósításunk eredményezi azt a fenntartható teljesítményt, mely meghozza a kívánt megoldásokat ügyfeleink számára. Féléves eredményeink azt mutatják, hogy az Allianz jó úton halad az éves célok teljesítése felé

– kommentálta az eredménybeszámolót Oliver Bäte, az Allianz SE vezérigazgatója.

Az Allianz SE biztosító és vagyonkezelő csoport több mint 92 millió lakossági és vállalati ügyféllel rendelkezik világszerte. A 142 ezer alkalmazottat foglalkoztató csoport a világ több mint nyolcvan országában 132 milliárd euró díjbevételt és 11,5 milliárd euró működési eredményt ért el tavaly. A csoport biztosítási ügyfelei megbízásából 729 milliárd euró befektetést kezel, vagyonkezelői pedig, a PIMCO és az Allianz Global Investors több mint 1500 milliárd euró értékű, harmadik féltől származó vagyont kezelnek.

• Korábban írtuk: Jelentős a növekedés az Allianz Nyugdíjpénztárnál

Ray Hammond jövőkutató az Allianz Partners közreműködésével készült, „A világ 2040-ben” című jelentésében hét átfogó irányt jelöl meg, amely meghatározza az előttünk álló két évtizedet.

• Ez is érdekelheti: Történelmi csúcsot ért el az Allianz Nyugdíjpénztár 2018-ban

Népességrobbanástól a megújuló energiákig

Trend #1: Népességrobbanás

Jelenleg közel 7,6 milliárdan élünk a Földön, 2040-re 9 milliárdnál is többen leszünk,  a századfordulóra pedig a 11,2 milliárdot is meghaladja az emberiség lélekszáma. (Na, persze csak ha nem történik valami váratlan esemény – a szerk.) A Föld erőforrásai azonban nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az általános vélekedés az, hogy nem jut elég élelmiszer majd mindenkinek, azonban Hammond nem ért ezzel egyet:

• A valóság az, hogy jelenleg a mezőgazdaság 90 százalékában nagyon gyenge a termelékenység.
• Az előállított élelmiszerek közel fele pedig kárba vész a fejlődő országok elosztási láncaiban.

Ha javítanánk a mezőgazdasági termelékenységen és visszaszorítanánk a pazarlást, mindenkinek jutna elegendő élelmiszer.

Az ivóvíz biztosítása a másik fontos kihívás. Hammond szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs hiány édesvízből:

• A helyzet tragikuma, hogy e vízkészlet jelentős része a sarkvidékeken található, és nem ott, ahol az emberek már most is szomjaznak.
• Ahhoz, hogy több fejlődő ország lakosságának szomját oltani tudjuk, alacsony költségű, csekély energiaigényű, kisméretű sótalanító telepekre van szükség, ebben pedig döntő szerepet játszik majd a megújuló energia.

Trend #2: Éghajlati dilemma

Globális felmelegedés? Kit érdekel, ha néhány fokkal melegebb van? A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű: sokkal nagyobb a tét annál, hogy többet fogyaszt a légkondicionáló.

• A kaliforniai erdőtüzek, a fülöp-szigeteki tájfunok, a kínai áradások, az indiai hőhullámok, a karib-tengeri térségbeli pusztító erejű hurrikánok, valamint a fokvárosi és ausztráliai aszályok mind figyelmeztető jelek.
• Ha a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius fokkal emelkedik 2040-re, ezek a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és ennek a veszélyére már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is felhívta a figyelmet.

A szélsőséges időjárási jelenségek éves száma 1980 és 2004 között megkétszereződött, 2040-ig pedig újra meg fog duplázódni.

• Ez is érdekelheti: Allianz: Készüljünk fel a nyári viharokra, biztosítsuk lakásunkat gyorsan és egyszerűen!

Trend #3: A megújuló energia forradalma

A szó szoros értelmében a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég energia. Ezért túl kell lépnünk a fosszilis tüzelőanyagok használatán, és a megújuló energiaforrások, vagyis a napfény, a szél, a biomassza, valamint a víz- és a geotermikus források hasznosítása felé kell fordulnunk.

• Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mindössze 8,4 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. 2050-re pedig a szükséglet közel felét tudjuk megújuló energiával lefedni. 
• A napfényt villamos energiává alakító fotovoltaikus panelek ára az elmúlt nyolc évben 86 százalékkal, míg a tengeri szélerőműparkok által előállított energia költsége közel negyedével csökkent.
• A szolárpanelek hatásfoka megkétszereződött, a nagyméretű szélturbinák pedig 40 százalékkal több villamos energiát állítanak elő. 

A hiányzó láncszem, azaz a költségtakarékos tárolás megoldásához is egyre közelebb kerülünk olyan akkumulátorok fejlesztésével, amelyek a felhős vagy szélcsendes napok áthidalása céljából tárolják a villamos energiát.

Olvasson tovább!
Követezik a A globalizációtól a szegénység orvoslásáig

A globalizációtól a szegénység orvoslásáig

Trend #4: A globalizáció terjeszkedése

Korunk egyik legnagyobb eredménye, hogy a globalizációnak köszönhetően

az elmúlt 25 évben nagyobb mértékben csökkent a szegénység a világon, mint a gazdag országok által nyújtott külföldi segélyek révén a második világháború vége óta.

• Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből, a globális szegénységi arány pedig alacsonyabb, mint az írott történelemben bármikor. 2050-re várhatóan Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni a szegénységet.

Hammond elveti azokat az aggályokat, miszerint az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli kereskedelmi vitája a globalizáció végét vetíti előre. A világ többi országa új megállapodásokat köt, és folyamatosan számolja fel a kereskedelem előtt álló akadályokat.

• Ez is érdekelheti: Allianz: Az éghajlatváltozás a hajózást is fenyegeti

Trend#5: Az egészségügy kilátásai

Az egészségmegőrzés terén a jövő több új, a maitól eltérő lehetőséget tartogat. Az orvoslást a következő öt forradalom alakítja át:

• Személyre szabott orvoslás – egyéni DNS-elemzés és a betegekről gyűjtött elektronikus egészségügyi adatok alapján.
• Őssejtgyógyászat – őssejtek használata szövetek és szervek helyreállítására és visszanövesztésére
• Nanogyógyászat – gyógyszerfejlesztés és -adagolás szubmikroszkopikus szinten
• Génszerkesztés – az emberi DNS módosítása az egészségi állapot javítása érdekében
• Digitális egészségügy – mesterséges intelligencia és technológia felhasználása a betegségek diagnosztizálására és a betegek egészségi állapotának nyomon követésére

E fejlemények együttesen forradalmasítják majd az egészségügyet. A jövőben mindenki maga gyűjti egészségügyi adatait,

a genetikusok felszámolják az örökletes betegségeket, a betegségeket mesterséges intelligencia diagnosztizálja, a betegek pedig személyre szabott kezelést kapnak.

Trend#6: Digitális átrendeződés

Ahogy az okostelefonok még okosabbá válnak, a hálózati kapcsolatok felgyorsulnak, a közösségi média, a megosztásalapú gazdaságon belüli szolgáltatások és a mobilfizetés pedig egyre nagyobb teret nyer, a társadalom és a gazdaság is elkerülhetetlen változások elé néz.

• A hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, a digitalizáció pedig átalakítja a munkamódszereket, a kikapcsolódást, sőt, még a társkeresést is.
• Üzleti oldalon az internetalapú vállalkozások szerves részét képező ún. közösségi hatás esélyt kínál a gyors meggazdagodásra és sikerre.

Ugyanakkor a foglalkoztatás jövője sokakban aggodalmat kelt

A mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt ugyan kevesebb a munkaerőre lesz szükség 2040-ben, Hammond szerint az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Ezzel összefüggésben új terek nyílnak a foglalkoztatásra. Napjainkban a legfontosabb hivatások egy része nem minősül hagyományos értelemben vett munkának, és fizetés sem jár érte; ilyen pl. az anyaság, a családtagok ápolása, a háztartás vezetése vagy a gyermekfelügyelet. Hammond szerint ezek a szerepkörök újra megkaphatják a hivatásoknak kijáró megbecsülést, ezáltal pedig szélesedik az emberek által nyújtott szolgáltatások köre.

• Ez is érdekelheti: IT innovációk a magyar Allianznál I. rész: Szoftverrobotok és más Y generációs okosságok

Trend #7: A szegénység problémája

A globalizáció kedvező hatása ellenére a világ 58 országában kétmilliárd ember továbbra sem tud kilábalni a mélyszegénységből.

• Mivel csekély az esélyük arra, hogy villamos energiához jussanak, bejussanak az oktatásba, egészségügyi ellátásban részesüljenek, és más alapszükségleteiket kielégítsék, sokan csak az árnyékban tengődnek.
• Nehéz helyzetük azonban a jövőnkre is jelentős hatással lehet, figyelmeztet Hammond.

A jövőben a fejlett világnak kell viselnie azt a hatalmas pénzügyi költséget, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban. (Vagy hagyják majd továbbra is őket úgy ahogy vannak? – a szerk.)

Ezenkívül a szegénység elől menekülők illegális úton gazdag országokba vándorolnak, ami jelentős politikai és gazdasági bizonytalanságot okoz.

• Ez is érdekelheti: Vezetőváltás: Kisbenedek Péter távozott az Allianz Hungária Biztosító éléről

Nyitókép: ALLIANZ.