Az állásportál jelezte: Heves, Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több állást hirdettek meg tavaly a negyedik negyedévben, mint 2021 utolsó negyedévében, az ország többi területén azonban csökkent a toborzás volumene, ezen belül Zalában 39, Nógrádban 34, Budapesten pedig 22 százalékkal.

A különböző szakterületek közül a cégvezetés és menedzsment kategóriában feladott, valamint a mérnököket kereső álláshirdetések gyarapodtak, a többi esetben kevesebb embert kerestek a cégek, mint tavaly ilyenkor. A leglátványosabb csökkenés az IT programozás, fejlesztés és a vendéglátás kategóriáknál történt, ahol 39, illetve 34 százalékos volt a visszaesés.

A Profession.hu felületén elérhető álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma a legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nőtt, itt 87 százalékos emelkedés történt egy év alatt, míg Hevesben 71, Bács-Kiskun és Békés vármegyében pedig 58-58 százalékos. A legkisebb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyében volt, ahol szintén erősödött az álláskeresés intenzitása, de 10 százalék alatt maradt a növekedés az előző év számaihoz képest.

Az egy álláshirdetésre jutó jelentkezések számában a közigazgatás, a fizikai, segéd, betanított munka, a szakmunka, az IT programozás, fejlesztés, az értékesítés, kiskereskedelem és a bank, biztosítás, bróker kategóriákban történt jelentős emelkedés.

Tavaly az első fél évben jelentős munkaerőhiány és intenzív toborzás jellemezte a magyar munkaerőpiacot, ősszel viszont csökkent a betöltésre váró pozíciók száma, miközben megélénkült a munkavállalók álláskeresési üteme. Bár bizonyos szakmáknál továbbra is fennáll a munkaerőhiány, alapvetően erősödik a verseny a nyitott pozíciókért – mutatott rá Varga Balázs, a Profession.hu marketing igazgatója a közlemény szerint.

Nyitókép: Pexels.

Így alakulnak a toborzási és kiválasztási folyamatok

Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint a vizsgálatba 234 véletlenszerűen kiválasztott céget vontak be, akiket 2018 második felében kérdeztek meg a toborzási és kiválasztási folyamataikról, illetve a humánerőforrás stratégiájukról, az így kapott eredményeket kiegészítették az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közel 400 magyar vállalkozás bevonásával készített felmérésének tanulságaival.

A közlemény szerint a munkáltatók 83 százaléka 1 millió forintnál kevesebbet költött idén az új dolgozók felkutatására, a legjellemzőbb hogy 50 és 500 ezer forint közötti költségvetésből gazdálkodnak.

Kevés jelentkező, hiányzó munkatapasztalat

A megkérdezettek 82 százalékánál a fő probléma idén a nem megfelelő minőségű jelentkezésekből adódott, azaz amikor a pályázó nem rendelkezett a cég által elvárt végzettséggel vagy szakmai tapasztalattal, 53 százalékuknál pedig az alacsony jelentkező szám volt a gond.

Adatbázis spontán jelentkezőkből

A magyar cégek több mint fele több dolgozóval kezdte a 2018-as évet, mint a tavalyit, kétharmaduk pedig létszámnövekedéssel számol a következő egy évben. Ezt támasztja alá, hogy a vállalkozások 60 százaléka több csatornán keresztül – állásportál, közösségi média, nyomtatott sajtó, adatbázist építenek a spontán jelentkezésekből – próbál munkaerőt toborozni, és a cégek közel fele többet is költ erre a célra, mint egy évvel korábban.

Átlagosan 10 százalék körüli bérfejlesztéssel számolnak

A felmérésben részt vevők szerint a szakemberek megtartásánál a piaci elszívó erő, a tőkeerős konkurencia és a bérezés jelenti a legnagyobb kihívást, az idősödő kollégáknál pedig a motiválatlanság. A válaszadók 75 százaléka rendelkezik általánosan alkalmazott bérezési politikával, a munkaerő megtartása érdekében a bérfejlesztés mértéke tavaly átlagosan 9,4 százalék, idén 8,4 százalék volt, jövőre 9,1 százalékot terveznek.

A Profession.hu közel 70 százalékos részesedésével Magyarország piacvezető toborzási szolgáltatója. Havonta átlagosan közel 15 ezer új pozíció jelenik meg az oldalon, 2017-ben több mint 15 ezer munkáltató döntött úgy, hogy igénybe veszi a társaság szolgáltatásait.