A cikksorozat 1. része ide kattintva olvasható.

Tehát a Szuperintegráció a megoldás? Megmagyaráznád mit értesz ez alatt?

Persze. Ki kell jelölni egy elsődleges, etalon adatbázist, amihez a biztosításközvetítő összes többi nyilvántartása igazodik. Minden informatikai rendszere, ami felhasználja, vagy módosítja az ügyfél adataidat, ehhez az etalon adatbázishoz kell kapcsolódjon és ebben kell az összes adatot karbantartani, vagy szinkronizálni. Így leírva ez nem tűnik bonyolultnak, de valójában ezt borzasztó nehéz jól csinálni és rendkívül költséges is. Ráadásul a bajnak sosincs gazdája, ezért:

Az etalon adatbázist használó technológiai szolgáltatók mindig egymásra fognak mutogatni, amikor valami probléma van, a megoldás kitalálása pedig a biztosításközvetítő dolga lesz.

Ennél sokkal életszerűbb és hatékonyabb az a megoldás, amikor a biztosításközvetítőnek csak egy darab központi adatbázisa van, és egyetlen szolgáltató cég képes az összes informatikai és akár azon túlmutató igényei kielégítésére. Ez a cég látja el az összes, a cég adatbázisát érintő karbantartási feladatot és természetesen ő is viseli a felelősséget az adatok pontosságáért és felhasználhatóságáért. A biztosításközvetítő dolga mindössze a biztosítások megkötése és a csapata irányítása.

Ez szinte hihetetlenül jól hangzik. Profi, 21. századi megoldásnak tűnik a Szuperintegráció! Mesélj még róla!

Ok, tegyük fel, te egy biztosításközvetítő cég vezetője vagy. A Szuperintegráció keretében lesz egy központi adatbázisod, amit az általad választott szolgáltató cég – például az SK Trend – biztosít számodra. Az újdonság az, hogy ezen kívül további informatikai szolgáltatókra, alkalmazásokra és adatbázisokra nincs is szükséged, mert a back end szolgáltatásokat ugyanez a cég biztosítja a számodra, ezért ugyanabban a központi adatbázisban dolgozik. Ez a cég gondoskodik arról is, hogy rendben tudd tartani az állományaidat, ezért az abban lévő pontos adatokat meg tudd mutatni a saját ügyfeleidnek, például egy mobil applikáción keresztül. Ebben a felállásban nem szükséges adatokat szinkronizálni a különböző szolgáltatók által használt adatbázisok között. Így rendkívüli módon csökken a hibalehetőségek száma és az adatfeldolgozás költsége. Ráadásul egyértelműen látszanak az ügyfeleid legfrissebb adatai, amit már nyugodt szívvel meg tudsz osztani velük, akár a mobil applikáción keresztül.

Ez elképesztő! Viszont azt említetted, hogy a közvetítők saját front és back end rendszere között nehéz megteremteni az összhangot. Ha jól tudom, ennek az az elsődleges oka, hogy a back end rendszerbe az adatok nagyrésze a biztosítói állományok felolvasásával kerül be. Az pedig, hogy mi van a biztosítói állományokban nem tartozik a biztosításközvetítő cégeket kiszolgáló IT szolgáltatók hatáskörébe. Ezt a gordiuszi csomót hogyan tervezitek átvágni?

Alapvetően három forrásban keletkeznek az ügyfél adatok: az új szerződés megkötésekor a front end rendszerben; az állományok beolvasásakor a biztosítók által generált rekordokból; és a kézi adatrögzítés során. Ezek közül valóban a másodikról érdemes részletesen beszélni. A megoldás az, hogy a biztosító társaságok állományegyeztető interface-it is integráljuk a rendszerbe, beleértve a jutalék és intervenciós listákat is. Ennek nagy előnye, hogy az állomány felolvasás automatikusan történik meg, így az egyeztetés bármikor elindítható. Akár naponta is le lehet frissítéseket lekérni, ami mellett persze még inkább elengedhetetlen a rendszerben meglévő és az állománylistákból felolvasott adatok szakszerű, pontos egyeztetése. Kizárhatók az emberi hibák, gyorsabb és pontosabb, mint a kézi feltöltés. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a 15-20 biztosítótársaság rendszere szintén közvetlenül ír bele az adatbázisodba, aminek a módszertanát technológiai szempontból a “Szupeintegrátor” felügyeli.

Most már – úgy gondolom –, értem, miért szuper a Szuperintegráció. Tehát a front endet, a back endet és a biztosítótársaságok állományegyeztető jutalék és intervenciós listáit is integráljátok.

Sőt! A biztosítótársaságokon túlmenően érdemes egy kárügyintézéssel, kár asszisztenciával foglalkozó céget is integrálni a rendszerbe, amivel már szinte teljeskörűvé válik a biztosítási terület informatikai lefedettsége, úgy, hogy minden érintett hozzáfér a számára meghatározott jogosultsági szinten elérhető információkhoz és mindenki valós adatokkal dolgozik, aminek eredményeként az ügyfelek elégedettsége nagymértékben növekedni fog. A Szuperintegrációnak rengeteg előnye van.

Mik a Szuperintegráció előnyei? Győzz meg engem és majd az olvasót is!

Elsősorban az, hogy sokkal olcsóbb, és eredményesebb, egyben jóval kellemesebb és főleg 21. századi felhasználói élményt nyújt, mintha az adatokat különböző forrásokból kellene összevadászni és integrálni.

A különbség akkor különösen szembetűnő, ha az adott vállalkozásnak nincs is meg a tudása és szakértelme az ügyféladatok tudatos, célirányos karbantartására és felhasználására.

Alacsonyabbak lesznek a biztosításközvetítők IT költségei; jelentősen csökken a munkaerő ráfordítás; felszabadulnak az adminisztráció felügyeletére fordított vezetői erőforrások; a nagymértékű automatizáció egyszerűsíti az üzleti hétköznapokat; felgyorsulnak az adminisztrációs folyamatok; mindig a legfrissebb állományadatokat láthatja a felhasználó; egységes, tiszta ügyfél- és szerződés állományai lesznek; a meglévő ügyfélkörben lévő potenciált sokkal jobban kihasználhatja; tud keresztértékesíteni a meglévő ügyfeleinek; folyamatos, stabil ügyfélkapcsolatot tud fenntartani az ügyfeleivel; széleskörű szolgáltatási palettát kínálhat; megspórolhatja a győzködést, az üzletkötői szívesen fogják használni az átlátható, egyszerű rendszert; pontos, jól használható vezetői információkkal mindig képben lesz a kollégái és cége aktuális teljesítményével kapcsolatban; és végül elérhetik a biztosításközvetítők, hogy a meglevő ügyfeleik még elégedettebbé, ezért lojálisabbá váljanak hozzájuk.

Ennyi előny mellett kell, hogy legyen hátulütője is a koncepciónak. Van-e apróbetű, kell-e áldozatot hozni a Szuperintegrációt használó biztosításközvetítőnek?

Köszönöm, hogy feltetted ezt a kérdést. Az általam talán legtöbbször hallott kifogás, hogy “eddig is így csináltuk, minek változtassunk.” Aki továbbra is mindent ugyanúgy akar csinálni, mint eddig, annak nincs esélye arra, hogy részesüljön a Szuperintegráció nyújtotta innovatív előnyökből. Ergo, az ügyfél és szabályozói digitalizációs igények szupergyors fejlődési sebességével arányosan le fog maradni.

Azok a piaci szereplők, akik 20 évvel ezelőtt kihasználták az informatikai robbanást, azért lettek sikeresek, mert bátrak voltak és mertek másképpen gondolkodni és cselekedni.

Az általunk javasolt megoldás, közel sem jár olyan kockázattal, mint az ő döntéseik, de mindenképpen szükségszerű egy más típusú gondolkodás és némi jövőbelátás. Az SK Trend oldaláról azt ígérhetem, hogy a technológiai megoldáson túlmenően folyamatos edukációval, szakértelemmel és emberi erőforrások biztosításával is támogatjuk partnereinket a Szuperintegráció előnyeinek mihamarabbi megtapasztalása és kiaknázása érdekében.

Ha az olvasónak felkeltettük az érdeklődését, és kérdezne, beszélgetne egyet akár a B-DOCról, akár a Szuperintegrációról, mi a teendője?

Keressen minket, örömmel válaszolunk minden kérdésre. Kovács Miklós, ügyféltámogatási vezetőnk is elérhető a +36 20 558 6258-os mobilszámon, weboldalunkon ( https://sktrend.hu/kapcsolat ) is megtalálhatók az elérhetőségeink, illetve akár a Facebook, akár a LinkedIn oldalunkon várjuk a kérdéseket, felvetéseket.

A cikksorozat 1. része ide kattintva olvasható.

MEGHÍVÓ
SK TREND KONFERENCIA

Alig három hete hirdettük meg a “Két évtizede a biztosítási szektorért: 20 éves az SK Trend” Konferenciàt máris közel teltházas a rendezvény! Meghallgatnád a szektor híreit, gazdagodnál friss és fontos információkkal, és beszélgetnél egy jót? Még akad néhány helyünk. Ha elég gyors vagy, és regisztrálsz Tiéd lehet az egyik! 

A rendezvény helyszíne:
Néprajzi Múzeum Nagyterem, 1146 Budapest, Dózsa György út 35.
Időpont:
2024. január 25. 10.00–14.30 óra között (9.30-tól érkezés, networking)

További részletek, regisztráció: a részvétel grátisz, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálj ide 

REGISZTRÁCIÓ

Erdős Mihály kifejtette:

Az infláció hirtelen nőtt, így az a szerződés, amely fél évvel ezelőtt még megfelelő volt, most már súlyos alulbiztosítottságot jelenthet az ügyfeleknél.

Közös érdek, hogy amikor az ügyfelet kár éri, a biztosító olyan összeget tudjon kifizetni, amely fedezi a helyreállítás költségeit – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a gépjármű- és a vagyonbiztosításoknál kétszámjegyű a kárinfláció; a biztosítók ezt próbálják utolérni megfelelő árazással, amit az ügyfelek nehezen fogadnak el.

A Mabisz elnöke felhívta a figyelmet: fontos szerepük van a biztosítási szakembereknek, közvetítőknek, alkuszoknak abban, hogy az ügyfelek megértsék, miért szükséges a szerződések felülvizsgálata.

Erdős Mihály előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy 1992 óta 23-szorosára nőtt a biztosítási piac bevétele, tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, ugyanakkor van még kiaknázandó potenciál a szektor előtt. Ezek közé sorolta például a lakossági megtakarítások bevonását a biztosítási piacra.

A Mabisz elnöke elmondta, hogy a biztosítási szektor idén a várt 50 milliárd helyett 60 milliárd forinthoz közelítő extraprofitadót fog befizetni a költségvetésbe. Felidézte, hogy tavaly 80 milliárd forint volt a szektor adózás utáni nyeresége, kérdésesnek látja ugyanakkor, hogy idén meglesz-e ez a nyereség.

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a szakmai konferencián elmondta: a jegybank folytatja szigorú felügyeleti gyakorlatát, ugyanakkor biztosítja a folyamatos konzultációk lehetőségét a piac szereplőinek.

Jelezte azt is, hogy az MNB rövid időn belül együttműködési megállapodást köt az idén 30 éves Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével.

Nyitókép: Kocsis Ferenc Árpád / Biztosító Magazin

Mi történt az előző cikk óta? Mi változott a piacon, milyen a hangulat?

Már itt, a Biztosító Magazinban is több cikkben kifejtettem, és lassan 10 éve szinte minden megszólalásomban azt hangoztatom, hogy sürgős változásokra van szükség a biztosításközvetítői piacon.

Sokáig úgy láttam, hogy csak nekem tűnik sürgősnek a változás, mert a gyakorlatban szinte semmi sem történt. Persze a cikkek után jöttek a támogató üzenetek, hogy igazam van és ideje lenne csinálni valamit, de eltekintve néhány nagy piaci szereplő előremutató lépéseitől, a tág értelemben vett piacon megállt az idő, sokan a sült galambot várták tátott szájjal, meg, hogy mit lehet “ingyen” kapni.

Az a csodálatos az egészben, hogy ennek ellenére dúlt a “sose halunk meg” hangulat, a legtöbb cégvezető kifejezetten elégedett volt a saját és cége teljesítményével és bizakodva tekintett a jövőbe.

Arra gondoltál már, Zoli, hogy talán tényleg te látod rosszul? Szerinted mi a fundamentális probléma és mások miért nem akarják ezt elfogadni?

Nyilvánvalóan sokan úgy gondolják, hogy én látom rosszul. Semmi gond nincs ezzel, túl tudom tenni rajta magamat. De akkor mégis mi lehet az oka annak, hogy a szakma presztízse a „béka alfele alatt van” és hogy a kis és közepes cégek növekedési számai messze elmaradnak a piacban rejlő potenciáltól.

Egy biztosításközvetítőnek hatalmas tudással kellene rendelkeznie és fontos, hogy ezt az ügyfelei is érzékeljék. Ez alapján az ügyfeleknek nélkülözhetetlen, megbecsült szakértőként kellene tekinteni a biztosítási üzletkötőkre. Ha ma a biztosításközvetítés egy elismert, magas presztízsű szakma, akkor én hátralépek és elfogadom, hogy én tévedek.

De ha így lenne, akkor az ügyfelek nyilván nem házaló ügynökként tekintenének a kollégákra, akiket minél gyorsabban le akarnak rázni.

Nézzünk szembe az igazsággal:

A biztosítási üzletkötők túlnyomó többsége szimplán adatrögzítői szerepet tölt be. Semmilyen hozzáadott érték, semmilyen szakmaiság, semmilyen minőségi szolgáltatás nincs a palettájukon. 

De hogyan is lehetne, ha ez nem elvárás a cégvezetéstől. Ja, hogy nincs is cégvezetés, mert a cégvezető maga is üzletkötő?! Ez nonszensz!

A cégek vezetőinek egyértelmű, hosszútávú stratégiával kellene rendelkezni, az üzletkötőknek pedig ezt kellene végrehajtani, megvalósítani. Egy kezemen meg tudom számolni, hány cégnél létezik ilyen.

A stratégiaalkotás helyett sodródás van, túlélésre játszás, bevonódás a napi operatív feladatokba és a minimális profit azonnali felélése.

Mindeközben hihetetlen mértékű igény van az ügyfelek részéről a valódi, minőségi, szakértő tanácsadásra. Tőlem hetente kérnek az ismerőseim ajánlást. Olyan biztosítási szakembert keresnek, aki képes komplexen kezelni a biztosítással kapcsolatos igényeiket.

Az a probléma alapja, hogy bár létezik egy hatalmas üzleti potenciál, de az a fel nem keltett, ki nem derített, ki nem szolgált ügyféligényekben rejlik.

Az ügyfelek nem tudják, hogy van megoldás a problémáikra, az üzletkötőket viszont nem érdekli, hogy mit akarnak az ügyfelek. Egyszerűen nem találkozik a kereslet és a kínálat.

Ezért egyértelműen a biztosításközvetítői oldal a felelős, hiszen nem képes felmérni és kezelni az egyébként létező ügyféligényeket. Ez az oka, annak is, hogy ügyféloldalon hiányzik a biztosítási tudatosság. Hogyan is jöhetne létre? Kitől hallhatna a laikus fogyasztó arról, hogy milyen lehetőségei vannak? Ki keltette fel az igényeiket? Senki! Pedig szükség lenne rá.

Az értékteremtő képesség ott van az alkusz társadalomban, de valahogy eddig sehogyan sem sikerült kikényszeríteni belőle.

Látsz-e esetleg valamilyen változást ezen a téren?

Határozottan! Miután olyan sokat beszéltem a változás szükségességéről, de nem történt semmi, úgy döntöttem, hogy magam állok az élére. Piacvezető integrátorként erre jó lehetőségem volt, és minek is tagadnám, többektől megkaptam, hogy

ha ilyen “okosakat” tudok mondani, akkor esetleg a megoldási javaslataimmal is előállhatnék végre.

Persze ahhoz, hogy valamire megoldást akarjunk találni, nem árt érteni a problémát. A közvélekedés ekkor az volt, hogy nincs itt semmiféle probléma. Tisztában voltam vele, hogy először láttatni és tudatosítani kell, hogy bőven van gond. Meg kell pontosan fogalmazni, címkézni, listázni ezeket a piac előtt álló kihívásokat. Voltak kétségeim afelől, hogy lesz-e elegendő progresszív, ambíciózus cégvezető, aki akar és hajlandó szembenézni ezekkel, de belevágtunk…

Fél éven keresztül havi rendszerességgel találkoztunk az Online Vezetői Kerekasztal (OVK) programsorozat keretében ezekkel a kollégákkal. Az első két hónapban csak 20-30 vezető vett részt a konzultációkon, de a januári találkozóra már 50 fölé nőtt a számuk. Nagyon őszinte beszélgetések folytattunk, rengeteg „AHA-élménnyel”. Egyre többször hallottam vissza a saját gondolataimat tőlük, még annál is szókimondóbb, élesebb megfogalmazásban, mint ahogy én szoktam kifejezni magamat. Éreztem, hogy megtörtént az áttörés.

Az addig bezárkózó, határozottnak tűnő cégvezetők sorra mondták ki, hogy ők is látják a problémahalmazt, de fogalmuk sincs, mit kellene vele kezdeni. Akkora a jéghegy, hogy még a csúcsát is félnek megkapargatni, rettegnek szembenézni a kihívásokkal.

Az OVK kikristályosította az érdekérvényesítés-célú, szoros együttműködés igényét, valamint a tudás- és költségmegosztás szükségességét. Hónapról-hónapra egyre nagyobb lett az izgalom és a türelmetlenség azok körében, akik megértették, hogy mennyi minden múlik a következő években azon, hogy most miként cselekszenek. Miután ismertettem a koncepciómat 56 cégvezető döntött úgy, hogy érdeklik a részletek és szeretnének részt venni a további munkában.