A cikksorozat 1. része ide kattintva olvasható.

Tehát a Szuperintegráció a megoldás? Megmagyaráznád mit értesz ez alatt?

Persze. Ki kell jelölni egy elsődleges, etalon adatbázist, amihez a biztosításközvetítő összes többi nyilvántartása igazodik. Minden informatikai rendszere, ami felhasználja, vagy módosítja az ügyfél adataidat, ehhez az etalon adatbázishoz kell kapcsolódjon és ebben kell az összes adatot karbantartani, vagy szinkronizálni. Így leírva ez nem tűnik bonyolultnak, de valójában ezt borzasztó nehéz jól csinálni és rendkívül költséges is. Ráadásul a bajnak sosincs gazdája, ezért:

Az etalon adatbázist használó technológiai szolgáltatók mindig egymásra fognak mutogatni, amikor valami probléma van, a megoldás kitalálása pedig a biztosításközvetítő dolga lesz.

Ennél sokkal életszerűbb és hatékonyabb az a megoldás, amikor a biztosításközvetítőnek csak egy darab központi adatbázisa van, és egyetlen szolgáltató cég képes az összes informatikai és akár azon túlmutató igényei kielégítésére. Ez a cég látja el az összes, a cég adatbázisát érintő karbantartási feladatot és természetesen ő is viseli a felelősséget az adatok pontosságáért és felhasználhatóságáért. A biztosításközvetítő dolga mindössze a biztosítások megkötése és a csapata irányítása.

Ez szinte hihetetlenül jól hangzik. Profi, 21. századi megoldásnak tűnik a Szuperintegráció! Mesélj még róla!

Ok, tegyük fel, te egy biztosításközvetítő cég vezetője vagy. A Szuperintegráció keretében lesz egy központi adatbázisod, amit az általad választott szolgáltató cég – például az SK Trend – biztosít számodra. Az újdonság az, hogy ezen kívül további informatikai szolgáltatókra, alkalmazásokra és adatbázisokra nincs is szükséged, mert a back end szolgáltatásokat ugyanez a cég biztosítja a számodra, ezért ugyanabban a központi adatbázisban dolgozik. Ez a cég gondoskodik arról is, hogy rendben tudd tartani az állományaidat, ezért az abban lévő pontos adatokat meg tudd mutatni a saját ügyfeleidnek, például egy mobil applikáción keresztül. Ebben a felállásban nem szükséges adatokat szinkronizálni a különböző szolgáltatók által használt adatbázisok között. Így rendkívüli módon csökken a hibalehetőségek száma és az adatfeldolgozás költsége. Ráadásul egyértelműen látszanak az ügyfeleid legfrissebb adatai, amit már nyugodt szívvel meg tudsz osztani velük, akár a mobil applikáción keresztül.

Ez elképesztő! Viszont azt említetted, hogy a közvetítők saját front és back end rendszere között nehéz megteremteni az összhangot. Ha jól tudom, ennek az az elsődleges oka, hogy a back end rendszerbe az adatok nagyrésze a biztosítói állományok felolvasásával kerül be. Az pedig, hogy mi van a biztosítói állományokban nem tartozik a biztosításközvetítő cégeket kiszolgáló IT szolgáltatók hatáskörébe. Ezt a gordiuszi csomót hogyan tervezitek átvágni?

Alapvetően három forrásban keletkeznek az ügyfél adatok: az új szerződés megkötésekor a front end rendszerben; az állományok beolvasásakor a biztosítók által generált rekordokból; és a kézi adatrögzítés során. Ezek közül valóban a másodikról érdemes részletesen beszélni. A megoldás az, hogy a biztosító társaságok állományegyeztető interface-it is integráljuk a rendszerbe, beleértve a jutalék és intervenciós listákat is. Ennek nagy előnye, hogy az állomány felolvasás automatikusan történik meg, így az egyeztetés bármikor elindítható. Akár naponta is le lehet frissítéseket lekérni, ami mellett persze még inkább elengedhetetlen a rendszerben meglévő és az állománylistákból felolvasott adatok szakszerű, pontos egyeztetése. Kizárhatók az emberi hibák, gyorsabb és pontosabb, mint a kézi feltöltés. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a 15-20 biztosítótársaság rendszere szintén közvetlenül ír bele az adatbázisodba, aminek a módszertanát technológiai szempontból a “Szupeintegrátor” felügyeli.

Most már – úgy gondolom –, értem, miért szuper a Szuperintegráció. Tehát a front endet, a back endet és a biztosítótársaságok állományegyeztető jutalék és intervenciós listáit is integráljátok.

Sőt! A biztosítótársaságokon túlmenően érdemes egy kárügyintézéssel, kár asszisztenciával foglalkozó céget is integrálni a rendszerbe, amivel már szinte teljeskörűvé válik a biztosítási terület informatikai lefedettsége, úgy, hogy minden érintett hozzáfér a számára meghatározott jogosultsági szinten elérhető információkhoz és mindenki valós adatokkal dolgozik, aminek eredményeként az ügyfelek elégedettsége nagymértékben növekedni fog. A Szuperintegrációnak rengeteg előnye van.

Mik a Szuperintegráció előnyei? Győzz meg engem és majd az olvasót is!

Elsősorban az, hogy sokkal olcsóbb, és eredményesebb, egyben jóval kellemesebb és főleg 21. századi felhasználói élményt nyújt, mintha az adatokat különböző forrásokból kellene összevadászni és integrálni.

A különbség akkor különösen szembetűnő, ha az adott vállalkozásnak nincs is meg a tudása és szakértelme az ügyféladatok tudatos, célirányos karbantartására és felhasználására.

Alacsonyabbak lesznek a biztosításközvetítők IT költségei; jelentősen csökken a munkaerő ráfordítás; felszabadulnak az adminisztráció felügyeletére fordított vezetői erőforrások; a nagymértékű automatizáció egyszerűsíti az üzleti hétköznapokat; felgyorsulnak az adminisztrációs folyamatok; mindig a legfrissebb állományadatokat láthatja a felhasználó; egységes, tiszta ügyfél- és szerződés állományai lesznek; a meglévő ügyfélkörben lévő potenciált sokkal jobban kihasználhatja; tud keresztértékesíteni a meglévő ügyfeleinek; folyamatos, stabil ügyfélkapcsolatot tud fenntartani az ügyfeleivel; széleskörű szolgáltatási palettát kínálhat; megspórolhatja a győzködést, az üzletkötői szívesen fogják használni az átlátható, egyszerű rendszert; pontos, jól használható vezetői információkkal mindig képben lesz a kollégái és cége aktuális teljesítményével kapcsolatban; és végül elérhetik a biztosításközvetítők, hogy a meglevő ügyfeleik még elégedettebbé, ezért lojálisabbá váljanak hozzájuk.

Ennyi előny mellett kell, hogy legyen hátulütője is a koncepciónak. Van-e apróbetű, kell-e áldozatot hozni a Szuperintegrációt használó biztosításközvetítőnek?

Köszönöm, hogy feltetted ezt a kérdést. Az általam talán legtöbbször hallott kifogás, hogy “eddig is így csináltuk, minek változtassunk.” Aki továbbra is mindent ugyanúgy akar csinálni, mint eddig, annak nincs esélye arra, hogy részesüljön a Szuperintegráció nyújtotta innovatív előnyökből. Ergo, az ügyfél és szabályozói digitalizációs igények szupergyors fejlődési sebességével arányosan le fog maradni.

Azok a piaci szereplők, akik 20 évvel ezelőtt kihasználták az informatikai robbanást, azért lettek sikeresek, mert bátrak voltak és mertek másképpen gondolkodni és cselekedni.

Az általunk javasolt megoldás, közel sem jár olyan kockázattal, mint az ő döntéseik, de mindenképpen szükségszerű egy más típusú gondolkodás és némi jövőbelátás. Az SK Trend oldaláról azt ígérhetem, hogy a technológiai megoldáson túlmenően folyamatos edukációval, szakértelemmel és emberi erőforrások biztosításával is támogatjuk partnereinket a Szuperintegráció előnyeinek mihamarabbi megtapasztalása és kiaknázása érdekében.

Ha az olvasónak felkeltettük az érdeklődését, és kérdezne, beszélgetne egyet akár a B-DOCról, akár a Szuperintegrációról, mi a teendője?

Keressen minket, örömmel válaszolunk minden kérdésre. Kovács Miklós, ügyféltámogatási vezetőnk is elérhető a +36 20 558 6258-os mobilszámon, weboldalunkon ( https://sktrend.hu/kapcsolat ) is megtalálhatók az elérhetőségeink, illetve akár a Facebook, akár a LinkedIn oldalunkon várjuk a kérdéseket, felvetéseket.

A cikksorozat 1. része ide kattintva olvasható.

MEGHÍVÓ
SK TREND KONFERENCIA

Alig három hete hirdettük meg a “Két évtizede a biztosítási szektorért: 20 éves az SK Trend” Konferenciàt máris közel teltházas a rendezvény! Meghallgatnád a szektor híreit, gazdagodnál friss és fontos információkkal, és beszélgetnél egy jót? Még akad néhány helyünk. Ha elég gyors vagy, és regisztrálsz Tiéd lehet az egyik! 

A rendezvény helyszíne:
Néprajzi Múzeum Nagyterem, 1146 Budapest, Dózsa György út 35.
Időpont:
2024. január 25. 10.00–14.30 óra között (9.30-tól érkezés, networking)

További részletek, regisztráció: a részvétel grátisz, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálj ide 

REGISZTRÁCIÓ

Azt a hírt kaptuk, hogy az SK Trend partnerei elfelejthetik ezeket a problémákat, ugyanis az elmúlt évek folyamatos fejlesztései és szervező munkája eredményeként megvalósították a “Szuperintegrációt”, amely az SK MAX rendszer indulásával megoldást kínál minden felsorolt kihívásra, sőt egyebekre is. Ennek jártunk utána – Kerekes Zoltánt, az SK Trend ügyvezetőjét kérdezzük.

Az SK Trend már 20 éve dolgozik a biztosításközvetítői szakma hétköznapjainak megkönnyítéséért. A cég ügyvezetőjeként Te látod és érted a szektort. Mi a véleményed, mi okozta a jelen helyzetet?

Az kétségtelen, hogy a biztosításközvetítői szegmensbe későn tört be az informatika és akkor is inkább a kényszer szülte a használatát, mintsem a benne rejlő nagy lehetőségek felismerése.

Vezetői és üzletkötői szinten is komoly elutasítottsága volt a számítástechnikai megoldások alkalmazásának anno.

Természetesen már a kezdetekkor is volt néhány úttörő, aki megértette és sikeresen használta az új technológiákat. Mára ezekből a cégekből váltak a biztosításközvetítői szektor piacvezető szereplői. Ők egyértelműen IT stratégiában és komplex rendszerekben gondolkoztak, ezért erre alapozva építették fel a vállalataikat. Az évente ismétlődő KGFB kampányok játszották el a kényszerítő erő szerepét, és végül elkerülhetetlenné tették a piacunkon az informatikai megoldások használatát és elterjedését.

A 2000-es évek elején induló online közvetítők könnyedén megszerezhették volna maguknak a teljes gépjármű piacot, amennyiben nincsenek a független IT aggregátorok.

Ezeknek a cégeknek a megjelenése kettős hatással volt a piacra. Egyrészt minden szereplőnek biztosította a lehetőséget, hogy megtartsa a meglévő ügyfél állományát, vagy bővítse azt az integrált tarifáló rendszerek segítségével. Másrészt viszont generált egy új problémát: mégpedig azt, hogy hogyan kell kezelni és feldolgozni az immár elektronikus formában is létező információkat. Erre is született megoldás, ami azonban csak további kérdéseket generált.

Milyen újabb kihívások merültek fel, mire kellett megoldást találni?

Érdemes két nagy csoportra bontani ezt a problémakört. Az első, hogy mi okozza a zűrzavart az adatok körül. Rengeteg kérdést kell megválaszolnunk ezen a téren, például, hogy hol tárolódnak az ügyfeleim adatai; hogyan kerülnek oda; miért pont ezeket az adatokat tarjuk nyilván; miért nem látom az összes adatot, amit már begyűjtöttem az ügyfeleimről; tulajdonképpen kié a tárolt adatmennyiség; aktuális-e még a rendszereinkben tárolt információ; honnan tudjuk, hogy aktuális és pontos adatokat tárolunk-e; hogyan aktualizáljuk az adatainkat; kinek a feladata aktualizálni az adatokat; ki férhet hozzá az adatokhoz; hogyan kerül át a front rendszerben rögzített adat a back rendszerbe; a front, vagy a back oldalon tárolt adat a helyes/releváns/legfrissebb; miért van eltérés a két rendszerben tárolt adatsorok között; miért nem azokat az adatokat látom, amiket szeretnék; ki, mikor, miért módosította az adataimat; hogyan tudjuk felhasználni a meglévő adatainkat és sorolhatnám még.

A második csoportba tartoznak azok a kérdések, hogy miként lehet rendet teremteni és bevételt termelni a meglévő ügyfél állományból. Hadd hozzak erre is néhány példát. Milyen célra használhatjuk a meglévő adatainkat; hogyan juttassuk vissza a back end oldalon feltöltött adatokat a front end rendszerbe; miért nem látják az üzletkötők a számukra fontos információkat; miért kell két rendszerben párhuzamosan dolgozni; miért nem működnek jobban együtt az informatikai szolgáltatók; hogyan tudok megfelelni az adatvédelemmel kapcsolatos törvényi elvárásoknak; mi történik akkor, ha nem tudok megfelelni ezeknek a törvényeknek; miért nincsenek olyan funkciók, amire szükségem lenne; miért én fizessek a rendszerek fejlesztéséért és mennyibe kerül nekem ez az egész; megúszhatom-e olcsóbban; miért nincs egy olyan rendszer, ahol mindent meg lehet csinálni; hogyan kell helyesen használni ezeket a rendszereket; hol találok olyan munkaerőt, aki érti és elvégzi a bonyolult adatfeldolgozási folyamatokat; hogyan tudok bevételt generálni magamnak a rendelkezésre álló adatok felhasználásával; és egyáltalán, miért kell nekem biztosításközvetítőként mindezzel foglalkozni.

És hosszan sorolhatnám még, hiszen minden kérdés újabbakat vet fel. De ha még egyértelmű válaszokat is tudnánk adni az összes kérdésre, akkor is határozottan látszik, hogy ez az egész nagyon sok sebből vérzik és ebben a felállásban nincs egy olyan konkrét szolgáltató, aki képes lenne biztosítani a megoldást.

Azt mondod, nincs ilyen szolgáltató. Akkor mi lehet a megoldás?

Két lehetőség közül választhatnak a biztosításközvetítők: vagy rengeteg munkát és költséget szánnak arra, hogy mindig naprakész, teljeskörű adatokkal dolgozhassanak, ezáltal minőségi szolgáltatást nyújthassanak az ügyfeleiknek, vagy hagyhatják is az egészet a csudába, nem foglalkoznak az állományukkal. Ebben az esetben azt kockáztatják, hogy nem tudják megfelelően kiszolgálni az ügyfeleiket.

Ez pedig inkább előbb, mintsem utóbb a cégük leértékelődéséhez vezet, a hétköznapi céges működés és az üzleti fejlődés gátjává válik.

A legáltalánosabb szemlélet az, hogy az a jó, ha több helyen vannak az adataink, “mert az növeli a biztonság érzetünket”. Ez egyébként tényleg jó dolog, de felesleges ezért több rendszerben végezni az adatfeldolgozást, sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megteremthető ez a biztonságérzet. Könnyen belátható tény, hogy

minél több helyen tárolsz azonos célból, azonos típusú adatokat, annál bonyolultabb, időigényesebb, és költségesebb ezeknek az adatoknak a frissítése, feldolgozása és felhasználása

és még be sem hoztam az adatvesztés és szivárgás elkerülése érdekében szükséges adatvédelmi feladatok és költségek extra problémáját.

Alapesetben hány helyen tárolódnak az ügyféladatok?

Tegyük fel, hogy csak a front end és a back end rendszeredben tárolsz ügyfél és szerződés adatokat. Melyik rendszerben vannak a pontos, aktuális, teljeskörű adatok? A logikusnak tűnő válasz az lehetne, hogy a back end rendszerben, mert ott az összes adat elérhető. A helyzet az, hogy csekély számú cég rendelkezik korrekt, teljeskörű, pontos és aktuális nyilvántartással.

Ráadásul önmagában az adatok megléte nem érték, strukturálni és karbantartani is kell őket annak érdekében, hogy jövedelmet, sőt profitot termeljenek.

Az örök kérdés pedig az, hogy miként lesz jövedelmed abból, hogy a back end oldalon rendelkezel az összes információval! A válasz pedig kijózanító: sehogy!

Az ügyfélkör pontos ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele a biztosítások értékesítésének.

Amennyiben pénzre akarod váltani azt a kincsestárat, amit az ügyfél állományod jelent számodra, akkor ezeknek az információknak a front end oldalon is meg kell jelennie,

hiszen ott tudod felhasználni a meglévő adataidat értékesítési célokra, például egy meglévő CASCO szerződés alapján, lakásbiztosítást tudsz kötni, vagy onnan fogják tudni az üzletkötőid, hogy mikor, melyik ügyfelet, milyen célból kell megkeresni, illetve az adott ügyfélnek milyen a meglévő biztosítási portfóliója. Az ő üzleti céljuk egy, vagy több új szerződés megkötése, amit szintén a front end oldalon kell elvégezni.

Akkor ezek szerint az kevés, hogy megvannak az adatok a backendben. Gondolom, hogy a frontend legalább olyan fontos.

Igen, a cél és az igény nemcsak az, hogy valahol meglegyenek az adatok, hanem az, hogy minden nyilvántartásban ugyanazok az információk szerepeljenek és mindenhol teljeskörűen. Sőt, az is, hogy ezek az adatok valósak, pontosak és frissek legyenek. Önmagában az, hogy egy közvetítő cég rendelkezik front és back end oldalon is informatikai rendszerrel, ezáltal nagyjából látja, követni tudja a saját portfólióját és támogatni tudja a cége operációját még közel sem oldja meg a legnagyobb problémát.

És mi lenne az? Mi a legnagyobb probléma?

Röviden? Sok az eszkimó és kevés a fóka.

Az ügyfeleknek pedig fogalma sincs arról, hogy ők melyik cég ügyfelei.

Erről korábban már veled is beszélgettünk, mert ez a mai biztosításközvetítői piac egyik leggyengébb pontja és a szolgáltatók számára a legnagyobb fenyegetés. Biztosak lehetnek benne, hogy sokan vadásznak az ügyfeleikre, és vannak, akik jobb szolgáltatást képesek adni, mint amit ők jelenleg tudnak biztosítani. Hiába tartják nyilván az ügyfeleiket az informatikai rendszereikben, ha az ügyfeleik nem szerepeltetik őket szolgáltató partnerként a saját telefonjuk névregiszterében. Ezért a kulcskérdés az, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy az ügyfeleik őket tekintsék fő szolgáltató partnerüknek a biztosításaik tekintetében.

Gondolom biztosan megvan már erre is a megoldásod. Elárulod?

Egyrészt fontos, hogy az ügyfelek is lássák azokat az információkat, amiket a biztosításközvetítőjük nyilvántart róluk. Aztán ha az ügyfélnek információra, segítségre, vagy valamilyen szolgáltatásra van szüksége, és a szolgáltatójához fordul, akkor azt biztonságosan meg is kapja. Végül pedig az ügyfelekkel folytatott kommunikáció dokumentált, kényelmes és gyors legyen. És a Jolly Joker:

mindezt a GDPR szabályainak megfelelően kell a biztosításközvetítőnek nyújtania, és úgy, hogy ne kelljen extra munkaerőt foglalkoztatni, ezáltal ne nőjenek a költségei.

Amiket most felsoroltál azok az üzletkötő feladatai, ezért kapja a jutalékát. Nem?

Ebben részben igazad van. Azért csak részben, mert a cégek profitabilitása és jövője nem függhet az üzletkötők hozzáállásától.

Egy üzletkötő bármikor mondhatja azt, hogy “köszi nekem elég ennyi, nem akarok többet dolgozni, az ügyfél meg csináljon, amit akar.” 

Egy biztosításközvetítő cég viszont nem teheti ezt meg, az ő alapvető érdeke, hogy mindig kapcsolatban legyen az ügyfelekkel, meghallgassa őket, megértse és a racionalitás keretein belül maradva, megpróbálja maximálisan kiszolgálni őket. Ha ez nem így történik, akkor nehezen hibáztatható az ügyfél azért, ha mástól veszi igénybe a szolgáltatást.

Ma még égetően hiányzik a piacról az a megoldás, ami összekapcsolja az ügyfeleket a közvetítő partnerükkel és biztosítja a felek közötti hatékony kommunikációt.

A múltkori beszélgetésünkben arról is szó volt, hogy Ti dolgoztok egy ilyen megoldáson. Hol tart ez a fejlesztés most?

Igen, már elkészült ez a rendszer a B-DOC mobil applikáció formájában és rövidesen minden ügyfelünk számára elérhető válik. A B-DOC segítségével biztosítani tudják a biztosításközvetítők, hogy az ő cégük legyen az ügyfeleik elsőszámú biztosítási szolgáltatója, és ezt az ügyfeleik is tudják; aztán azt, hogy az ügyfeleik láthassák, hogy milyen biztosításokat kötöttek már nekik; szükség esetén néhány gombnyomással jelezhessék a szolgáltatójuk felé az igényeiket; és végül az ügyfelekkel folytatott komplett kommunikációs lánc mentésre és tárolásra kerüljön a közvetítői rendszerben és az ügyfél mobil applikációjában is. És mindehhez nem szükséges új munkaerőt bevonni.

Az integrált front end és a back end rendszer mellett az SK Trend partnerek rövidesen ügyféloldali mobil applikációval is rendelkezni fognak. Ez már önmagában három különböző rendszer.

Mindegyik rendszernek fel kell használnia az ügyféladatokat annak érdekében, hogy jövedelmet termeljenek a felhasználóiknak.

Ez azzal jár, hogy a három irányból érkező, illetve három irányba küldött információkat szinkronizálni kell a rendszerek között. Ráadásul a valóságban ennél is több helyről kell összevadászni és szinkronizálni az információkat, hiszen léteznek papíralapú nyilvántartások, többen használnak CRM rendszert, vannak páran, akik még mindig a biztosítói rendszerekre támaszkodnak, sőt hallottunk olyanról is, aki az üzletkötőire bízza az adatok kezelését.

Ki tudja még ezen felül, hány féle módon és hány helyen tárolják a biztosításközvetítő cégek az ügyfeleik adatait.

Igen, ez valóban komplikált folyamat, bonyolult helyzet. Hogyan lesz ebből hatékony, eredményes, magas színvonalú ügyfélkezelés?

Jó kérdés. Visszautalnék azokra a kérdésekre, amiket az adatok hollétéről, pontosságáról, felhasználhatóságáról fogalmaztam meg az előbb. Ha eddig két rendszer között sem sikerült megoldani ezeket a kihívásokat, akkor hogyan működhet ez három, vagy akár 20-30 különböző alkalmazás között?

Erre a válaszom, hogy a Szuperintegrációval.

Hogy mi is pontosan a Szuperintegráció? Azt hamarosan megtudhatjátok!
Nem sokára jövünk az interjú 2. részével 

MEGHÍVÓ
SK TREND KONFERENCIA

Ezúton örömmel invitáljuk az SK Trend 2024. január 25-én tartandó konferenciájára, a cég 20 éves évfordulójának megünneplésére! Inspiráló szakmai előadásokkal, sok-sok tudás- és tapasztalat megosztással és üzleti kapcsolatépítő lehetőségekkel várjuk.

A konferencia keretében kerül sor az SK TREND korszakváltó megoldásának, a Szuperintegrációt megvalósító SK MAX rendszer és a B-DOC mobil applikáció bemutatására és bevezetésének megkezdésére.

A rendezvény helyszíne:
Néprajzi Múzeum Nagyterem, 1146 Budapest, Dózsa György út 35.
Időpont:
2024. január 25. 10.00–14.30 óra között (9.30-tól érkezés, networking)

További részletek, regisztráció: a részvétel grátisz, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálj ide kattintva!

Hallgasd meg a szektor híreit, gazdagodj számos információval, beszélgess egy jót a kávészünetben vagy az ínycsiklandó ebéd folyamán. Ünnepelj Te is a 20 éves SK TRENDDEL! Jelenlétedre feltétlenül számítunk!

REGISZTRÁCIÓ