Az OVB által jelenleg 15 európai országban kezelt ügyfelek száma 5,5 százalékkal 4,13 millióra emelkedett.

A tájékoztatás szerint az üzleti eredmények és jövedelmezőség alapján az igazgatóság és a felügyelőbizottság a 2021-es üzleti évre részvényenként 0,90 eurós osztalék kifizetésére tesz javaslatot a közgyűlésnek.

A legerősebbnek számító közép- és kelet-európai szegmensben az értékesítési jutalékokból származó bevétel 21,1 százalékkal 157,9 millió euróra nőtt. Németországban a közvetítésekből származó árbevétel 61,3 millió euróról 64,5 millió euróra emelkedett. A dél- és nyugat-európai szegmensben a közvetítésekből származó árbevétel szintén kiemelkedően, 24,7 százalékkal 98,4 millió euróra emelkedett.

Az OVB tájékoztatása szerint a magyarországi értékesítés nettó árbevétele meghaladta a 10,34 milliárd forintot tavaly az előző évi 9,03 milliárd forint után. Mint írták, a 10 milliárdos határ átlépése fontos cél volt a cég életében. Az adózott eredmény 1,17 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 822 millió forint után.

Az OVB arra törekszik, hogy tovább bővítse pénzügyi közvetítői és ügyfelei számát. A vállalat alapvetően arra számít, hogy a 2022-es üzleti évben is minden szegmensben növekedést érhet el. Jelenleg azonban egyre több a bizonytalanság a gazdasági helyzet általános alakulását illetően – jelezték.

A megnövekedett kockázatok ellenére az OVB a közvetítésekből származó árbevétel alakulását 2022-ben a konszern szintjén a 315-330 millió eurós sávba várja, az üzemi eredmény a mostani becslések alapján 22-25 millió euróra emelkedhet.

A közleményben jelezték, hogy összesen 17 biztosítási többes ügynöknél és alkusznál folytattak le vizsgálatot a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot áttekintve.

Öt piaci szereplőnél az eljárásokat jogszabálysértés hiányában ugyan megszüntették, azonban esetükben is megfogalmazták felügyeleti elvárásaikat.

Az MNB ismertette: egyes piaci szereplők az általuk alkalmazott ösztönzők értékelését szolgáló átfogó elemzést egyáltalán nem, vagy hiányosan végezték el. Több biztosításközvetítő nem azonosította a tevékenységével összefüggésben felmerülő potenciális – az ügyfelek érdekeinek sérelmét okozó – érdekkonfliktus-helyzeteket, emiatt nem intézkedett azok kezeléséről sem.

Más piaci szereplőknél ugyan megtörtént a potenciális érdekkonfliktusok megállapítása, mégsem hoztak érdemi intézkedéseket azok megelőzésére – jegyezték meg.

A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosításközvetítők általánosan nem az ügyfelektől, hanem az azokkal szerződő biztosítóktól kapják javadalmazásukat, és ebből juttatnak tovább a saját közvetítői közreműködőiknek.

Emiatt szerintük előfordulhat, hogy a közvetítő nem az ügyfél igényeinek legmegfelelőbb biztosítási terméket adja el, hanem azt, amelyiknek legmagasabb a jutaléka, díjazása.

Az MNB a megbírságolt intézményeket kötelezte, hogy írásban számoljanak be a jogszabálysértések megszüntetéséről – olvasható a közleményben.

Mit hozott számotokra a HUNPartner Program? Mely területeken tapasztaltatok növekedést az együttműködés során?

Október elsején lesz egy éve, hogy elindult az együttműködés a Hungarikum Alkusz Cégcsoporttal. A HUNPartner Program számunkra elsősorban bevételnövekedést hozott, ami azon alapszik, hogy jelentősen tudtuk növelni a cég hatékonyságát.

Az együttműködés eredményeképpen a társaság működésével összefüggő adminisztrációs folyamatok okozta terhelés drasztikusan csökkent.

– mondja Hajgató Szilveszter, az NBA Biztosítási Tanácsadó Kft igazgatója.

A leadott felelősségi körök azt eredményezték, hogy egyrészt a működési költségeink is csökkentek, másrészt több idő jut az érdemi szakmai munkára, ez pedig megmutatkozik az üzleti számokban is. Jobb megállapodásokat tudtunk kötni, ami magával hozta a magasabb jutalékszintet és felfelé húzta a profitot. A bővülésben egyébként szerepe van még annak, hogy új bevételi csatornáink is nyíltak a partnerségnek köszönhetően: a cégcsoport ugyanis számos regionális projekttel rendelkezik Vas megyében, amibe így mi is be tudtunk kapcsolódni, ez pedig ugyancsak többletbevételt generált számunkra. 

Milyen céljaitok voltak egy évvel ezelőtt? Sikerült ezeket teljesíteni? Miben láttok még  további potenciált, és ehhez milyen támogatást tud nyújtani a HUNPartner Program?

Számunkra a legfontosabb cél az volt, hogy lehetőleg többet tudjunk a szakmai ügyekkel foglalkozni, a napi munka során pedig az alaptevékenységre, azaz a biztostásközvetítésre tudjunk fókuszálni – ez a törekvésünk maximálisan teljesült. Ebben ma is oroszlán része van a HUNPartner Programnak.

Korábbi munkám során egy ideig call centert üzemeltettem. Annak ellenére, hogy a belső folyamatokat a legjobb tudásom szerint igyekeztem megszervezni és a praktikus megoldásokra törekedtem, mégis egy ponton túl bizonyos dolgokat már tehernek éreztem.  Az üzletmenettel kapcsolatos jogi és szabályozói megfelelések folyamatos nyomon követése igen komoly adminisztrációs feladatot jelentett. Ezek a folyamatok sok erőforrást kötöttek le, ami miatt már akkor is kevesebb idő jutott az alaptevékenységre.

– emlékszik vissza Hajgató Szilveszter.

A biztosításközvetítő cégem vezetése során ugyancsak hasonló problémákkal szembesültem, viszont a HUNPartner Programnak köszönhetően sikerült az adminisztrációval járó terhektől megszabadulni.

Bővültek a szakmai ismereteitek? Ha igen, akkor milyen edukációs támogatást kaptatok a HUNPartner Program keretében?  – Gondolok itt, akár a napi szintű ügyintézésre, illetve termékszakmai ismeretekre.

Mindenki nem érthet mindenhez – én magam sem vagyok az összes biztostás szakértője egy személyben – , vannak olyan speciális igények, amelyek kapcsán az adott terület szakértőjének bevonásával alakítjuk ki a megfelelő biztosítási konstrukciót. A cégcsoport kötelékében dolgozó szakemberek által az elmúlt években óriási mennyiségű tapasztalat halmozódott fel, és az ehhez való közvetlen hozzáférés számunkra is igen nagy támogatást jelent. Egyedi biztosítási kérések, illetve a napi üzletmenet során ritkán jelentkező problémák bármikor felmerülhetnek, amiben konzultálhatunk az egyes szakértőkkel.

Példaként tudnám említeni, amikor egy repülőgép biztosításához kellett külföldről ajánlatokat bekérnünk, vagy amikor egy közbeszerzési eljárás során szakértői véleményre volt szükségünk, illetve amikor darabonként több száz milliós autókra kellett CASCO fedezetet találnunk és első körben egy biztosítótársaságtól sem kaptunk ajánlatot. A HUNPartner Program szakmai támogatása nélkül ezeket az ügyféligényeket csak nagyon nehezen tudtuk volna kiszolgálni.

– magyarázza Hajgató Szilveszter.

Nem maradtunk tehát egyedül a problémáinkkal, a kérdéseinkre pedig – az útbaigazításon túl – valós segítséget is kapunk, és mára kialakult az a szervezeti kultúra is, amiben otthonosan mozgunk és tudjuk mely kérdésben kihez fordulhatunk segítségért.

Miben látjátok a további potenciált, ehhez milyen támogatást tud nyújtani a HUNPartner Program?

A digitalizáció egyre inkább jelen van az üzleti életben, így a biztosítási tanácsadók munkájuk során nap mint nap találkoznak ilyen jellegű kihívásokkal. A biztosítási szakmán belül a különféle informatikai fejlesztések meglehetősen költségigényesek, és 1-1 új rendszer fejlesztése idő- és erőforrásigényes. A kisebb alkuszcégek pedig nem engedhetik meg maguknak mindezt.  

Komoly segítséget jelent számunkra, hogy a partnerség keretében a mára elkerülhetetlen digitális platformok fejlesztése nem a mi vállunkat nyomja, hanem már közvetlen felhasználói lehetünk az egyes rendszereknek, mely által képesek vagyunk versenyképességünket is megőrizni az alkuszi piacon.

– mutat rá Hajgató Szilveszter.

A digitalizáción kívül van-e még olyan terület HUNPartner Programban, ami számotokra komoly előrelépést vagy hatékonyságjavulást eredményezett ezalatt az egy év alatt?  

Akinek saját, független alkuszcége van, az jól tudja, hogy szabályozási oldalról mennyi mindennek kell megfelelni. Mivel ez egy komoly szakma, így az ebben dolgozó cégekre – és persze munkatársakra is – komoly előírások vonatkoznak – említhetem a biztosítási törvényt, a GDPR-t vagy épp az IDD-t is. Utóbbinak a rendelkezései például kifejezetten nagy terhet rónak az alkuszcégekre – így a miénkre is. A HUNPartner Programot megelőzően öt különböző szakjogásszal kellett kapcsolatot fenntartanom, kimondottan csak amiatt, hogy a ránk vonatkozó különféle előírásokat teljes mértékben betartva tudjunk működni.

Ezek persze óriási költséget és időráfordítást igényeltek, emiatt is előnyös számunkra, hogy  a különféle jogi előírások figyelemmel kísérése, bevezetése – illetve az ezzel párosuló költségek – már nem a mi vállunkat nyomja. Az elmúlt egy év során számos területen megerősítést kaptunk abban, hogy jól döntöttünk, hiszen nagyon komoly háttértámogatást kapunk a cégcsoport kötelékében. Együttműködésünk igen prosperáló és beváltotta a hozzáfűzött reményeket! – összegezi gondolatait Hajgató Szilveszter.

Nyitókép: Hajgató Szilveszter | Fotó: Kocsis Ferenc Árpád

Honnan és hogyan indult a PANNON-SAFE?

A társaságot tizenketten alapítottuk még a kilencvenes évek végén, vidéken. Az egykori alapítók közül ma is szinte kivétel nélkül mindenki kapcsolatban van a céggel valamilyen formában. A tulajdonostársaimmal egyébként korábban egy nemzetközi biztosító magyarországi leányvállalatánál dolgoztunk, ahol igen komoly szakértelemre és szervezési képességekre tettünk szert. Úgy gondolom a szakmai munkánk sikerét az ott szerzett tapasztalatok alapozták meg. Ne felejtsük el, hogy ekkor még bőven a kilencvenes évek közepén jártunk, multinacionális környezetben még viszonylag kevesen dolgoznak Magyarországon.  A munkamódszerek és az ügyfélközpontúság területén, amit lehetett megtanultunk, elsajátítottunk. – kezdi bevezetőjét Békés István, a PANNON-SAFE Kft. igazgatója. 

Vidékről indultak, ma pedig már országos lefedettséggel rendelkeznek, hogyan sikerült felépíteni egy ilyen komoly hálózatot?

Az induláskor Baranya, Tolna és Somogy megyékben kezdtünk el hálózatot építeni. Az áttörés az alapítást után pár évvel következett be, amikor megvásároltunk egy – akkoriban népszerű – gépjármű átíratással foglakozó iroda hálózatot, aminek országos lefedettsége volt. A gépjármű átíratás – mint üzleti tevékenység – persze idővel megszűnt, viszont a PANNON-SAFE bevételeinek túlnyomó része ekkorra már a biztosításközvetítésből származott. A kétezres évek elejének országjárása idővel meghozta gyümölcsét, ugyanis elmondhatjuk, hogy egy regionális KKV-ból országos hálózattal rendelkező alkuszcéggé nőttük ki magunkat.

Hová pozícionálják magukat a hazai piacon? Mennyire tartják magukat meghatározó szereplőnek?

A PANNON-SAFE tevékenységét többféle szempont szerint lehet mérni, gondolok itt az MNB statisztikáira vagy a Biztosítási Almanachra. Ha ezeket nézzük, akkor az árbevétel tekintetében például a TOP 10-ben vagyunk. Ha az üzletkötői hálózat nagysága alapján akarjuk meghatározni magunkat, akkor a saját hálózattal rendelkező alkusztársaságok között igen előkelő helyen állunk, mivel háromszáz fős saját biztosítási tanácsadó csapattal dolgozunk. Ügyfélpontjaink számát tekintve országos viszonylatban jól állunk, jelenleg harminc irodánk van.

A PANNON SAFE stratégiáját tekintve milyen piaci szegmensekre koncentrál?

A cégnél három nagy múltú üzletág van, ezek a pénzügyi közvetítés, a klasszikus biztosításközvetítés, illetve a nagyvállalati ügyfeleink számára még egy külön igazgatóságot is fenntartunk. A pénzügyi közvetítés keretében főleg lakástakarékpénztári szerződéseket és más hiteltermékeket forgalmazunk. A klasszikus biztosításközvetítés a PANNON-SAFE fő profilja, országszerte több mint 300 kollégával dolgozunk, tömegtermékeket értékesítünk. Az előbb már említett Kiemelt Üzletek Igazgatósága pedig olyan hazai és EU-s léptékekkel mérve is komoly méretű közbeszerzési eljárásokban vesz részt, ahol óriási kockázatokhoz kell biztosítási fedezetet hozni, illetve tömeges biztosítási ajánlatokat kell tenni.

A Kiemelt Üzletek Igazgatósága intézte például a Magyar Közút Kht-vá alakulása során a húsz megyei szervezet ötszáz telephelyének, háromezer gépjárművének, valamint az ötezer munkavállaló biztosításának koordinálását. Hasonló léptékű volt a KLIKK biztosításainak menedzselése is, ahol az illetékes minisztérium által működtetett ötezer oktatási intézményének, valamint az ott dolgozó pedagógusoknak a biztosítását kellett egy kézben összefogni.

– emlékszik vissza Békés István.

A biztosítási szakmában rengeteg a változás, egy akkora cégnél mint a PANNON-SAFE hogyan tudják menedzselni a kollégák folyamatos oktatását, továbbképzését?

Két-három biztosítási szerződés megkötése még nem ad elég rutint senkinek. Ha egy alkusznak nincs meg a megfelelő gyakorlata, akkor újra és újra el fogja követni ugyanazokat a szakmai hibákat, amelyek mindenkinek – a cégnek, az ügyfélnek és a szakma megítélésének is – károsak lehetnek. Az MNB ezért is várja el hogy az alkuszok rendszeresen vegyenek részt különféle oktatásokon. A kötelező oktatások rendszerességét törvény írja elő – ezt mindenki tudja -, a PANNON-SAFE erre való tekintettel tart fent e-learning rendszert, ami a képzéseket a jogszabályoknak megfelelően dokumentálja.  Az e-learning rendszer közkedvelt a munkatársak körében, nagyfokú rugalmasságot ad, az éjjeli baglyok akár este 11 órakor otthonról is elvégezhetnek egy-egy kurzust. Az e-learning mellett természetesen hiszünk a klasszikus oktatási módszerekben is, a biztosítók például időről-időre tartanak nálunk különféle oktatásokat, termékbemutatókat.

A látható szaktudás alapvetően fontos az ügyfél és a tanácsadó közötti bizalom felépítésében. Van-e még valami – a jól képzett kollégák mellett – amivel még profibbá tudják tenni a PANNON-SAFE imázsát az ügyfelek körében?

Amikor egy biztosítási üzletkötő még kezdő, bevett dolog, hogy valamilyen nyilvános helyen, például egy kávézóban köti az első üzleteit. Manapság sok az igényes kávézó és a felkapott hely, de a hosszútávú bizalom kiépítéséhez azonban ez mégsem elegendő. A PANNON-SAFE egyik filozófiája, hogy mi „bástyákat építünk” – itt a saját irodahálózatunkra gondolok, aminek a fenntartása egyrészt költséges dolog, viszont az ügyfeleink – üzletkötőtől függetlenül – nálunk mindig nyitott ajtókat fognak találni. A PANNON-SAFE már 2005-ben rendelkezett ISO minősítéssel, az ügyviteli folyamataink évek óta dokumentálva vannak, jó értelemben véve bürokratikusak vagyunk, azaz bármelyik ügyintézőnk tud foglalkozni bármelyik ügyfelünk ügyével.  A szabályozottság nagyfokú biztonságot ad az üzletmenetben és az ügyfelek számára is.

Az ügyfélnek tehát nem kell attól tartania, hogy ha nem tudja felvenni a kapcsolatot azzal a biztosításközvetítővel, akivel egyébként a szerződését kötötte, akkor ne lenne azonnal valaki más az irodában, aki foglalkozna az ügyével.

– magyarázza Békés István.

A nagyfokú szabályozottsághoz viszont elengedhetetlenek a stabil és jól működő IT rendszerek, Ön szerint milyen hatást gyakorol az alkuszszakmára az IT fejlődés jelenlegi iránya?

Büszkék vagyunk a IT fejlesztéseinkre, személy szerint abban hiszek, hogy ez a mostani világ az IT technológiáké, a fejlődés fő irányát egyre inkább az IT rendszerek és megoldások fejlődése határozza meg. Ennek hatásai a biztosítási szakmában is természetesen érezhetők, láthatjuk a változásokat a backoffice folyamatokban, az elektronikus ügyfélkapcsolatok fejlődésében, a tarifáló és ajánlatkészítő rendszerek funkcióinak bővülésében. Látjuk azt is, hogy az ügyfeleink ma egyre kevésbé akarnak, vagy tudnak várni egy-egy dologra, a gyors ügyviteli folyamatok és a hibamentes működés jelnetősége minden eddiginél jobban felértékelődött. Az online megoldások és a technikai oldal mellett pedig a humán oldal sem elhanyagolható egy szolgáltatás nyújtása közben.

A PANNON-SAFE nem csak technikát, de mosolyt, kiszolgálást, kárkifizetést, helytállást és – az előbb említett irodahálózatunk segítségével – személyes kapcsolatfelvételi lehetőséget is ad az ügyfélnek.

– magyarázza Békés István.

Az insurtech térnyerése vajon lehetőséget vagy inkább kihívást tartogat az alkuszoknak?

Az insurtech fejlesztések kimondottan jót tesznek a biztosítási szakma egyes területeinek, hiszen köztudott, hogy a biztosítási szektor némileg a bankok mögött kullog, már ami az IT megoldások fejlettségi szintjét illeti. Mindazonáltal azt hiszem, hogy biztosítási tanácsadókra még nagyon sokáig szükség lesz a szakmában, hiszen a biztosítás egy „people based business”, (emberi kapcsolatokon alapuló üzlet – a szerk.) ami elsősorban azt jelneti, hogy a professzionális tanácsadók végig kísérik az ügyfeleiket az életútjuk során. Terelik – ha kell figyelmeztetik – őket pénzügyek világában, a változó élethelyzeteikből fakadó kockázatokra pedig folyamatosan megoldásokat kínálnak. – zárja gondolatait Békés István.

A beszélgetés hamarosan folytatódik Békés Istvánnal, PANNON-SAFE Biztosítási Alkusz Kft. igazgatójával itt a Biztosító Magazinban; a következő részben ügyfelekről és ügyfélélményekről fogunk majd beszélgetni.

A biztosítási szakmának kevés ideje maradt a felkészülésre, a társaságok viszont az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni az elvárásoknak

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna.

Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre.

Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni.

Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9.066 független és 19.054 függő közvetítőt érint

Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.

Már ma is szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy ki foglalkozhat biztosítási termékek értékesítésével, az IDD erre még rátesz egy lapáttal

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is.

A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek.

Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét

Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik.

Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt.

Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

A tapasztalat és etikus üzletkötő, szaktudásával és termékismeretével segít az ügyfélnek eligazodni biztosítási termékek piacán

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait.

• A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt.
• A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

Fotó: Freepik

Nem könnyű mostanában a fiatal korosztályt arra motiválni, hogy a biztosítási szektorban fogjon bele a karrierépítésbe. A biztosítóknál és az alkuszcégeknél is problémás a fiatal szakképzett munkaerő kiválasztása, de a megtartásuk sem egyszerű feladat. Mire készüljünk a közeljövőben?

A 2017-es MABISZ konferencián hallhattuk, hogy a biztosítási ágazatban – a pénzügyek világának e konzervatív területén – egyelőre kevesebb az újítás és az innováció, mint például a bankszektorban. Az insurtech fejlesztések még le vannak maradva a fintech startupok által diktált tempótól – de ami késik, nem múlik. A szektorban jelenleg mégsem az a legégetőbb „probléma”, hogy az alkuszi tevékenységet robotok fogják-e végezni vagy sem, hanem sokkal inkább az, hogy nem találnak megfelelő minőségű és mennyiégű szakembert. A munkaerőhiány általános jelenség manapság Magyarországon, ami természetesen a biztosítóknál és az alkuszcégeknél is érezhető.

A szakma persze tisztában van ezzel a helyzettel és törekszik is arra, hogy a potenciálisan alkalmas pályakezdőket az ágazat irányába terelje.

A szakember-utánpótlási igények tekintetében viszont a hazai oktatás az elkövetkezendő öt évben még nem fogja tudni felvenni a versenyt.

Azokból a jelentkezőkből ugyanis, akik rendelkeznek a ma oly népszerű STEM (Science, Technology, Engineering, Matematics) képességekkel, Magyarországon gyakorlatilag mindenhol hiány van. Ezek a képességek azért fontosak, mert a jövő egyre bizonytalanabbá válik, miközben rengeteg kihívást is tartogat számunka.

Várható például az olyan „hibrid munkakörök” megjelenésére, ahol ezekből a STEM képességekből már inkább STEAM lesz: az plusz A betű pedig itt az Art szóra, azaz a „művésztre” utal. A művészetre persze csak annyiban kell gondolni, hogy felértékelődőben vannak az olyan képességek, amelyek az emberek kezelésével függenek össze: ilynek az empátia, intuíció vagy épp a tolerancia. A hibrid munkakörük fontossága abban áll, hogy azon túl, hogy valaki erős technológiai háttérrel bír, kívánatos, hogy jól tudja kezelni az ügyfeleket és egyben jó csapatjátékos is legyen.

A korábbi években a nagyvállalati, strukturált környezethez könnyen alkalmazkodó, szabálykövető kollégákat kerestek a biztosítók. Most viszont mintha fordulat állt volna be, abban a tekintetben, hogy milyen képességeket néznek a jelentkezőkben. Milyen az ideális jelölt 2018-ban?

Valóban érződik „némi” változás a korábbi évekhez képest a biztosítók részéről, az ideális jelölt kvalitásait illetően. 

A cégek eddig olyan munkavállalókra fókuszáltak, akik a „saját kis dobozukban” jól el tudták végezni a munkájukat, majd nem is olyan rég ez egycsapásra megváltozott. (Az Y generációnak máshol vannak a prioritásai, a munkáltatóknak pedig – nincs mese – ebből kell dolgozniuk.)

A Biztosítási szakma tehát egyre inkább az önálló és új ötletekkel bíró agilis embereket keresi. Kedvelik azokat a jelentkezőket, akik STEM / STEAM készségekkel, képeségekkel is rendelkeznek.

Mindez persze azt eredményezi, hogy adott szervezeten belül jelentős feszültségek keletkezhetnek az újonnan érkező, valamint a már évek óta ott dolgozó – a merev struktúrához szokott – kollégák között. Ezeket a konfliktushelyzeteket kell igazán kezelni, különben várható, hogy újfent Peter Druckernek lesz igaza, aki már évekkel ezelőtt megjegyezte, hogy „a kultúra megeszi a stratégiát reggelire”.

• Ezt ellensúlyozandó a biztosító társaságok – mivel az üzleti modellek is változnak – természetesen próbálnak újat dolgokat behozni a szervezetekbe, azonban ők nincsenek könnyű helyzetben, mivel a szabályozások megkötik a kezüket.
• Az új és leendő kollégák persze ezzel egy időben azt várnák el, amit máshol is látnak vagy már láttak: a megfelelő kereteket.

Ha egy szervezet túl merev, az innovatív törekvések nem fogják elérni a kritikus tömeget. Az újító szándék ilyenkor elfáradhat, végül pedig a szervezeti rendszer kiöli a kezdeményezést.

A lényeg, hogy bármilyen stratégiát is szeretnénk megvalósítani, a vállalati kultúra nagy valószínűséggel felül fogja írni azt, így inkább a vállalti kultúra menedzselésére érdemes figyelmet fordítani. Ezt logikus, de nem könnyű: a kultúra váltás rendkívül nehéz dolog, mivel az értékek megváltoztatásáról – és így más vezetői normák magunkévá tételéről szól.

Az X és az Y generáció munkahelyi együtt-, vagy épp együtt nem működéséről sokat lehet hallani. Hogyan lehet a biztosítási szektor iránt érdeklődő fiatal, dinamikus Y generációs munkavállalókat sikeresen integrálni egy konzervatívabb biztosításszakmai környezetbe?

A mai pályakezdők közül nagyon sokan komoly karriert elvárásokat támasztanak magukkal szemben és persze vezetők akarnak lenni – ez tény. A helyzet viszont az, hogy a felelősség kérdését – például, hogy mit jelent egy több száz millió forintos döntés meghozatala, vagy az olyan ügyek, amik a kollégák megélhetését érintik – még nem tudják megfelelően kezelni. Nem érzik át a súlyát az ilyen dolgoknak.

Az X és az Y generáció közötti harmonikus munkavégzés sok munkahelyen okoz kihívásokat. Nincs könnyű helyzetben, aki meg akarja mondani a tutit, hogy ez mitől lesz tökéletes – talán csak idő kérdése, hiszen mi is voltunk egykor az ő helyzetükben.

A harmonikus munkahelyi viszonyok megteremtésében az egyik legfontosabb tényező az érzelmi intelligencia. Ez egyre inkább felértékelőik manapság. Aki ilyen képességekkel rendelkezik, főleg sokszínű csapatokban tud jobban együttműködni. Befogadóbb mások visszajelzéseire és agilisabb lesz. Ennek eredményeképpen sokkal jobban fejlődik, innovatívabb és így könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz.

Folyamatosan születnek új skillek, csak az lesz sikeres, aki szenvedéllyel végzi a munkáját és egészséges kíváncsisággal bír. Ez pedig fontosabb, mint valakinek az IQ-ja.

Sokszor hangsúlyozzuk – mert látjuk -, hogy a munkák és teamek manapság milyen gyorsan alakulnak át, váltanak formát. A (gyermeki) nyitottság, a kritikus gondolkodás, valamint az adaptáció képessége kulcskérdés lett, mivel az igazán nagy és izgalmas dolgokat amúgy is csak csapatban lehet megvalósítani.

A Big Data térhódítása a biztosítási ágazatban is megfigyelhető. Mit gondolsz, a hatékony munkaszervezéshez az adatok vagy inkább az emberi értékek lesznek-e a fontosabbak a jövő vezetőjének?

Amikor a jövőről gondolkodunk – természetesen a biztosítási szektorban is – rögtön szembe tűnik, hogy a biztosítók által kezelt különféle adatok jelentősége hihetetlen módon növekszik. E tekintetben rendkívül érdekes trendeket is láthatunk kibontakozni:

• Az egyik nagy amerikai internetes keresőcégnek például van egy olyan szervezeti egysége, ami képes arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lemodellezzen egy teljes szervezeti változást. A variációk elemzése pedig olyan részletekre is kiterjedhet, hogy milyen legyen az ételek választéka a kantinban.
• Az adatok elemzésével párhuzamosan ugyanakkor azt is látjuk, hogy a száraz adattömegek mögött mindig ott kukucskál az intuíció, ami úgy tűnik sokkal fontosabb, mint azt eddig sokan gondolták. – Ez utóbbi számunkra, nők számára, talán nem is olyan nagy meglepetés.
• Muszáj egyre nagyobb mértékben támaszkodni az emberi érzésekre is, mivel a jövő – annak ellenére, hogy bár befolyásolható – mégsem kiszámítható. A jövő sokfelé halad, nincs konkrét iránya, viszont a gyorsasága annál elképesztőbb. Hogy mit fogadunk majd el normának, az pedig egyelőre nem látszik. 

Egyszóval, az érzések – és velük együtt az EQ (érzelmi intelligencia) – felértékelődése vezetői szempontból szintén az emberi oldal fontosságát erősíti. Az összes kutatás, ami az utóbbi időben a kezembe került mind ugyanerre a következtetésre jutott.

A klasszikus vezetési elméletek az 1800-as évek vége felé kezdtek kialakulni, az emberi érzések ilyen szintű menedzselése – finoman szólva – ekkor még nem igazán volt jellemtő. Jól értem, hogy valamiféle fordulat előtt állnánk?

Pontosan. A munka fogalmát a múlt században alkottuk meg: nyolc órában, fix helyen – erről szól a méret ökonómiája. Mára ez megváltozóban van, ennek jelei pedig már jól láthatók. Van aki még hagyományos munkahelyen, van aki már otthonról, megint más egy kávézóból dolgozik vagy épp akkor, amikor a vonaton ül. Egy notebook és az internet sok esetben elég is hozzá.

Ha belegondolunk az emberi természetbe, akkor könnyen megérthetjük, hogy nem szeretünk dobozokba zárva korlátok között dolgozni.

Emberekkel és technológiákkal dolgozom egyszerre. Az informatika rengeteg előnye mellett viszont néha már úgy tűnik, mintha egy sci-fiben kezdenénk élni. Ösztönösen azt érzem, hogy ha nem figyelünk oda könnyen válhatunk függővé az IT eszközöktől és az ezer féle applikációtól, amivel egy olyan spirálba megyünk bele, aminek egyelőre senki nem látja a végét. Számomra – mint vezető számára – pedig fontos az emberi vonal hangsúlyozása. Ha ezt elmulasztjuk megtenni, akkor a világunk egy nagymértékben technológia vezérelt történetté válhat.

E téma olyannyira fókuszban van, hogy még tavalyi World Economic Forumon is említésre került. A Szilícium-völgyben tett utazásomról hazatérve pedig egyértelműen úgy vélem, hogy a jövő ideális vezetője mindenképpen elkötelezett lesz az emberi értékek iránt. Ahogy Degas mondta, „A művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia.” – zárja gondolatait Veres Rita.

Veres Rita

NÉVJEGY 1977-ben született, veszprémben nőtt fel. 2001-ben diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor BKÁE) vezetés-szervezés szakán. Gyakornokként jelentkezett a Magyarországon akkor terjeszkedő Hewitthoz, amelynek azóta az ügyvezetője lett. Az Aon Hewitt Legjobb munkahely felmérésében 15 év alatt 1700 vállalat vett részt. Szakmai munkáját a közelmúltban „Női Menedzser Díjjal” ismerte el a Professional Woman’s Assosiation Budapest szakmai zsűrije. Budapesten él, hobbija a belsőépítészet, szenvedélyes festő, a sportok közül pedig leginkább a jógát és a crosscoret kedveli.

Növekszik a biztosítási piac

Az elmúlt öt évben tartósan, átlagosan 4,5 százalékkal nőtt a biztosítási piac, a tavalyi és idei első fél évben a bővülés 6 százalék feletti volt – mondta a jegybanki vezető. A növekedés „motorját” adó vagyonbiztosítási ágnak köszönhetően az év végére a teljes piac díjbevétele megközelítheti az ezermilliárd forintot, ami új történelmi csúcs lenne. Kandrács Csaba kifejtette:

• Miközben az élet-ágban pár éve újból nő a nagy szereplők aránya, a piack koncentrálódik.
• A nemélet-ági díjbevételeken egyre több biztosító osztozik.
• A fentiek közül kivételt képeznek a lakossági vagyonbiztosítások, kiemelten a lakásbiztosítások jelentenek, ahol a piacvezető öt biztosítóhoz folyik be a díjak közel 90 százaléka.

Érdemes lenne megnézni az „ajándékokat” a kötelező biztosítás váltásnál

A kgfb-piac az elmúlt évek díjkorrekciói révén stabilizálódott, az üzletág már „el tudja tartani magát”. A naptári díjévfordulós rendszer megszűnése nyomán már csak az ügyfelek 39 százaléka újítja meg szerződését az év végén. A „gyengülő kampányhatás” azzal is járhat, hogy sok ügyfél a korábbihoz képest kevésbé tekinti át a piacon elérhető ajánlatokat, s nem tudatosan dönt arról – mutatott rá Kandrács Csaba.

A fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót 

A lakásbiztosításoknál a mintegy 4,4 millió otthon közül hozzávetőleg 3,2 millió rendelkezik lakásbiztosítással. Ezek és az új lakások esetében ma a biztosításközvetítők révén évi mintegy 109 ezer darab lakásbiztosítást kötnek az ügyfelek.

Kandrács Csaba hangsúlyozta: ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót, még akkor is, ha más piaci szereplőnél jobb minőségű szolgáltatást és kedvezőbb tarifát kaphatna. Az MNB szerint a verseny élénkítését, illetve a lakásbiztosítási termékeknek a jobb összehasonlíthatóságát a biztosításközvetítők akár a mainál is erősebben támogathatnák.

Hatékonyabbá vált a közvetítői piac 

A biztosításközvetítők száma a válság előtti 42 ezer alkuszhoz képest 30 ezernél stabilizálódott, míg az alkuszok, többes ügynökök által közvetített új szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a pénzügyi válság előtti szintet, azaz közvetítői piac hatékonyabbá vált. A közvetítők több mint 63 milliárd forintos tavalyi jutalékbevétele is történelmi csúcsot jelent – húzta alá az ügyvezető igazgató.

[wpdatachart id=7]

A biztosítói termékpaletta kínálatából az alkuszok, többes ügynökök egyelőre 2-3 biztosítót részesítenek előnyben. Mind az életági, mind a vagyonbiztosítási értékesítésük felét ugyanis tavaly mindössze ennyi társaság biztosításaiból válogatták, noha a tágabb választék élénkíthetné a versenyt.

Felelős döntésekkel segítik az ügyfeleket

Hamarosan olyan új, Európa-szerte egységes szabályok lépnek életbe itthon is a biztosítások értékesítésénél, amelyek segítik az ügyfelek felelős döntését a megfelelő konstrukció kiválasztásában.

A legfeljebb 3 oldalas uniós életbiztosítási termékismertető (Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum – KID) nem jelent nagy változást itthon, mivel számos, az átláthatóságot erősítő lépés történt az MNB kezdeményezésére bevezetett etikus koncepcióval.

Változni fog a biztosítási törvény

Kandrács Csaba hozzátette: jövő év februárjától kell alkalmazni itthon a biztosítási értékesítésről szóló irányelvet (IDD) is. A hazai biztosítási törvény erre vonatkozó módosításának parlamenti vitája rövidesen megkezdődik.

• Az IDD egyebek közt a nem-életbiztosításoknál is egységesített írásos ügyfél-tájékoztató dokumentumot követel meg.
• A befektetési jellegű biztosításoknál pedig 2018 januárjától külön ügyfélanalízist is készíteni kell.

Azt szeretnék elérni, hogy a biztosítás összhangban legyen az ügyfél igényeivel, kockázattűrő képességével és pénzügyi tájékozottságával

– mutatott rá Kandrács Csaba.

Az IDD következtében a jövőben a biztosításközvetítőknek a biztosítás megkötése előtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák őket a szerződésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítői összeférhetetlenségre, megfelelő képzettséget és folyamatos képzést ír elő a közvetítőknek – összegezte az MNB ügyvezető igazgatója.

A szövetség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében két fő problémára hívta fel a figyelmet: egyrészt évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk miatt megítélt kártérítések összege, ugyanakkor a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. A szakmai felelősségbiztosításokat ugyanis az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt – olvasható a közleményben.

Az FBAMSZ példaként említette az egészségügyi szolgáltatások körét, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek.

Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyet sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak.

A szakmai konszenzus alapján viszont jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10 millió, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege – jegyezte meg a szövetség.

Az FBAMSZ szerint az ügyvédi tevékenységeknél hasonló a helyzet. A minimális biztosítás összege káronként 8 millió forint, a megfelelő védelem viszont legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.

A szövetség problémásnak nevezte azt is, hogy számos szakmánál a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére. Jelenleg csaknem két tucat szakmakörnél írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését. Sok esetben azonban nem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét, és miért döntött a limitek meghatározásáról vagy elhagyásáról – jelezték.

Piaci becslések szerint a szakmai felelősségbiztosítások díjbevétele éves szinten mintegy 5 milliárd forint, ez a szegmens a teljes nem élet ágban megkötött biztosítások (2015-ben 430 milliárd forint) mindössze 1,4 százalékát teszi ki. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedés az egészségügyi és az ügyvédi szerződéseké.