A közvetítő portál adatai szerint egy hónapra a kiadó fővárosi lakásokért átlagosan 247 ezer forintot kellett fizetni áprilisban. Az árak februárban és márciusban még 251ezer forinton tetőztek. A keresleti árszint csökkenése ugyanakkor már februárban elkezdődött, az előző hónapban átlagosan már csak 230 ezer forintot fizettek volna az ügyfelek a kiadó ingatlanokért.

A rentingo.com szerint az árak csökkenése azzal magyarázható, hogy a lakást keresők már nem tudták tartani a lépést a folyamatos drágulással.
Az adatokból kiderül az is, hogy a legtöbben a XI. kerületben keresnek kiadó ingatlant, de a belváros közelsége miatt ugyancsak népszerű a XIII. és a IX. kerület, valamint a VI., a VII., a VIII. és a XIV. kerület egyes részei.

A bérlők előnyben a részesítik a világos lakásokat, csaknem 40 százalékuknak fontos az erkély, illetve az, hogy új vagy felújított épületben lakhassanak. A passzívház és az okosotthon-megoldások még nincsenek az általános elvárások között, ám a leendő lakók több mint negyede szeretné, ha a lakáshoz tartozna klíma és korszerű hőszigetelés – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A közleményben az írták: a bérbeadók gyakran nagy összegű kaucióval próbálják bebiztosítani magukat arra az esetre, ha a bérlő kárt okozna, nem fizetné a lakbért vagy a rezsit, pedig probléma esetén elsősorban az számít, milyen szerződést kötöttek.

Sokszor hosszas és költséges pereskedés veszi kezdetét, ezért egyre több bérbeadó kér közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot bérlőjétől, amellyel a jogviszony megszűnése után a kiköltözést, az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek, közüzemi díjak megfizetését is biztosítani lehet – hangsúlyozták.

A közjegyző által készített szerződés mindkét felet védi, de dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ez már a bérlőnek is garanciát jelent például arra, hogy nem emelhetik váratlanul a lakbért és nem tehetik ki jogtalanul az ingatlanból – írták.

Nyitókép: Unspalsh.

Ezért érdemes most váltani

Júliusban 13,7 százalékos volt az infláció, így akiknél a bérleti szerződésben az éves infláció a bérletidíj-emelés alapja, azok lakástól függően jellemzően 10-20 ezer forintos drágulással számolhatnak, ha maradnak az adott albérletben.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos, hogy a bérleti szerződésekben az áremelés lehetőségként van feltüntetve, így a tulajdonosoktól is függ, hogy élnek-e ezzel. Megbízható bérlőknél például nem minden esetben szokták érvényesíteni ezt. Mindenesetre júliusi és az idei évre várható két számjegyű infláció hozzájárulhat a már kiadott albérletek további drágulásához”

Akik az albérletpiaci drágulás és a tulajdonos infláció miatti bérletidíj-emelését soknak tartják, azok kisebb, olcsóbb albérletre válthatnak, erre pedig talán most van a legjobb lehetőség, ugyanis a tanévkezdés miatti albérletpiaci szezon miatt ezekben az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a kínálat.

Ők extra keresletet hozhatnak a piacra, csakúgy mint azok, akiknél ezekben a napokban derül ki, hogy nem jutottak kollégiumi férőhelyhez.

– tette hozzá Balogh László.

Az ingatlan.com adatai szerint augusztus közepén közel 12 ezer kiadó lakóingatlanból várt bérlőre országszerte. Ez 19 százalékos bővülést jelent az egy hónappal korábbi szinthez képest.

Az ingatlan.com szakértője szerint nem csak bérleti szerződés évfordulója miatt kereshetnek sokan olcsóbb lakást, hanem azért is, mert a kedvezőtlen adottságú albérletek rezsiköltségei jelentősen növekedhetnek a jövőben.

Erre is megoldást jelenthet, ha a bérlők a jelenlegi bőségesebb kínálatból energiatakarékosabb, olcsóbb és kisebb rezsiköltségű kiadó lakást választanak. 

Hol tartanak a bérleti díjak?

Az átlagos bérleti díjak a budapesti kínálati piacon augusztus közepén 195 ezer forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 145 ezer forinttal. Már nyolc kerületben (I., II., III., V., VI., XI., XII., XIII.) legalább 200 ezer forint az átlagos bérleti díj.

A megyeszékhelyeken az összesített átlagos bérleti díj 120 ezer forintra emelkedett a tavalyi 105 ezer forintról, de a különbségek tetemesek.

• Székesfehérváron 160 ezer forint az átlagos albérletár, Győrt és Veszprémet 150-150 ezer forint jellemzi.
• Debrecenben a kínálatbővülés 10-15 ezer forintos átlagos bérletidíj-csökkenést hozott, így az átlag 136 ezer forintot tesz ki.
• Tatabányán 130 ezer, Kecskeméten 110 ezer forintért kínálják a bérelhető lakóingatlanokat.
• Az albérletpiaci díjak szempontjából Miskolcon, Szolnokon, Kaposváron, Békéscsabán és Salgótarjánban a legkedvezőbbek a díjak, 90 és 100 ezer forintra rúgnak.

Nyitókép: Pexels

A KSH-ingatlan.com országos lakbérindexe júniusban 165,8, a budapesti 157,3 ponton állt, egy hónap alatt egyaránt 6 százalékponttal emelkedtek. (Az index bázisát a 2015-ös adatok képezik, az azóta bekövetkezett változást követi nyomon.)

A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 24 százalékkal magasabbak voltak a kínálati lakbérek, ezen belül a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű, 27 százalékos az emelkedés. Az előző év azonos időszaki szintet országosan 23 százalékkal haladták meg júniusban a bérleti díjak. A 2020. januári csúcsot a júniusi bérleti díjak országosan 14, Budapesten 10 százalékkal haladták meg, reálértéken számítva azonban továbbra is elmaradtak a járvány előtti szinttől – közölte a KSH.

Az elemzés szerint a járvány kitörésének évében bekövetkezett visszaesés után, tavaly február óta folyamatosan emelkednek a bérleti díjak. A növekedés üteme 2022 elejétől országos átlagban és a fővárosban egyaránt fokozódott.

A közlemény szerint a fogyasztói árindex figyelembevételével, 2022 júniusában országosan 3,9, Budapesten 7,2 százalékkal alacsonyabbak voltak a reállakbérek, mint 2020 januárjában. A reállakbérek tavalyelőtti csökkenése előtt már 2019 végén lelassult az emelkedés, és 2020 utolsó négy hónapjában lényegében stagnáltak a lakbérek – írták.

Balogh László, az ingatlan.com szakértője az adatokról elmondta: a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt Budapesten a téglaépítésű albérletek átlagos havi bérleti díja 125-350 ezer forint, a paneleké 130-290 ezer forint között volt. A kiadó szobákat pedig 35,5-118,5 ezer forintért kínálták. Az egyetemvárosok közül Debrecent 150 ezer forint jellemzi.

Győrben, Pécsen és Szegeden egyaránt 140 ezer forint az átlag, Miskolcon pedig 100 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat. A kiadó szobák 40-65 ezer forintért jelentek meg a kínálatban ezekben az egyetemvárosokban.

Az ingatlan.com szakértője szerint a panellakások az elmúlt hetekben felértékelődtek az albérletpiacon is, mivel a távfűtéses lakásokra nem vonatkoznak a gázfogyasztást is érintő új rezsiszabályok.

Sokat vesztettek az Airbnb lakások tulajdonosai 

A társaság közleménye szerint tavalyhoz képest ősszel 2-3 százalékos áremelkedést tapasztaltak az albérletpiacon Budapest belvárosában. 2019-ről 2020-ra 30-50 százalékos volt a visszaesés.

Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője a közlemény szerint elmondta, a hosszú távra kiadott ingatlanoknál volt kisebb mértékű a csökkenés. A nagy vesztesek az Airbnb lakások tulajdonosai voltak, akik elvesztették bevételi forrásaikat, ezért inkább eladták befektetésüket, vagy tartós kiadásra váltottak.

Külföldi turisták és diákok

A budapesti belvárosi albérletpiac két legfontosabb szereplője a külföldi turisták és diákok voltak. A két csoport a bérlők körülbelül 80 százalékát tette ki az elmúlt években, mára azonban jórészt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. Az albérletpiac újbóli fellendülését az egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várták a bérbeadók. Bár az idén közel 76 ezren jutottak be a felsőoktatási intézményekbe, az albérletekért folytatott roham elmaradt, mivel a diákok jó része inkább ingázik.

Az elemzés szerint, ha lassan is, de kezdenek visszatérni a piacra a külföldiek. A tavalyi adatokhoz viszonyítva 10 százalékkal több a külföldi érdeklődő az albérletekre, de még így is maximum 5-10 százalékos a részük a keresők körében.

Bérleti díjak

Kétszery Zsuzsanna a bérleti díjakkal kapcsolatban kiemelte, hogy a városok és kerületek között is jelentős lehet az árkülönbség. A főváros a legdrágább az átlagos, havi 150-165 ezer forintos bérleti díjakkal. Az egyetemistáknak megfelelő belvárosi stúdiólakások – minőség függvényében – azonban már havi 80-110 ezer forintért is kivehetők. Az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára 110-140 ezer forint között mozog, és mintegy 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén.

Az adatok szerint a legtöbb, hallgatók által kedvelt nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer forint között vannak a költségek havonta.

A közlemény szerint a három legnagyobb egyetemi városban – Debrecen, Szeged és Pécs – a hirdetéseket 2021 februártól júliusig vizsgálták. A hirdetett kiadó lakások száma ezen időszak alatt folyamatosan csökkent mindhárom városban.

A lakások bérleti díja Debrecenben volt a legmagasabb, júliusban már átlagosan közel 154 ezer forintot kellett fizetni egy kiadó lakásért, a lakások átlagos bérleti díja négyzetméterre vetítve 2479 forint volt.

Eközben Budapesten az átlagos díjak nem sokkal magasabbak, de a diákoknak ideális kisebb, jó lokációjú (felsőoktatáshoz közeli, belsőbb elhelyezkedésű) lakások inkább 4 ezer forint körüli áron érhetők el.

Pécsett a lakások átlagos bérleti díja a nyárra 134 ezer forintig, a négyzetméterre vetített ár pedig 2295 forintig nőtt.

Szegeden ennél olcsóbban lehetett lakást bérelni. Júliusban átlagosan 131 ezer forintot kértek egy lakásért, míg a bérleti díj egy négyzetméterre vetítve 2173 forint volt átlagosan.
Az Ingatlantájoló.hu szakértője szerint az áremelkedés mértéke városonként eltérő. Debrecenben februártól júliusig 14 százalékkal, Pécsett 17 százalékkal nőttek az árak. A drágulás Szegeden volt a legkisebb, 10 százalék.

Eltűntek a kínálatból a legolcsóbb szobák, lakások. A legolcsóbb lakások induló ára Debrecenben volt a legmagasabb: itt 70 ezer forint volt a legalacsonyabb bérleti díj júliusban. A klasszikus önálló lakások induló ára inkább 75-80 ezer forint volt. A szobák 40 ezertől indultak, de ez egy kicsi, 10 négyzetméteres félszobát jelent – írták.

Szegeden 60 ezer forint havonta a legolcsóbb önálló lakás. Szobát már 35 ezer forintért ki lehetett bérelni. Pécsett a legolcsóbb szobát 30 ezer forintért lehetett kibérelni a nyár vége felé, holott a legolcsóbb szoba bérleti díja februártól májusig mindössze 16,5 ezer forint volt. A nagyobb helyi kínálat miatt önálló, másfél szobás uránvárosi lakást már 60 ezer forinttól találunk Pécsett, aminek az állapota elfogadható, de nem hibátlan – tették hozzá.

A legdrágább kiadó lakást szintén Debrecenben hirdették, februártól májusig még 650 ezer, júniustól azonban már 750 ezer forintért lehetett ingatlant találni ebben a kategóriában. Pécsett a teljes vizsgált időszakban havi 620 ezer forintért lehetett kibérelni a legdrágább lakást, míg Szegeden a luxus-bérlet is keresett volt, hiszen a legmagasabb bérleti díj fokozatosan csökkent februártól májusig 495 ezer forintról 300 ezer forintra, majd júniustól júliusig 330 ezer forintról 320 ezer forintra – áll a közleményben.

A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a múlt hónapban országosan 2,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban 2,4 százalékos volt a növekedés. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak júliusra.

Budapesten augusztus közepén a kiadásra kínált lakások és házak átlagos bérleti díja 145 ezer forint volt, ami 5 ezer forintos csökkenést jelent tavaly augusztushoz és 20 ezer forintos visszaesést 2019 azonos időszakához képest.

Debrecenben 120 ezer forint volt az átlagos bérleti díj a kínálati piacon, szemben az egy évvel korábbi 110 ezer forinttal. Szegeden szintén 10 ezer forinttal 100 ezerről 110 ezer forintra nőtt a kiadásra hirdetett lakások átlagos bérleti díja. A pécsi albérleteket 100 ezer forintért kínálták a tulajdonosok, ez szintén 10 ezer forintos emelkedésnek felel meg éves szinten. Miskolcon ugyanakkor 90 ezer forintot tett ki az átlagos bérleti díj, ami megegyezik az egy évvel korábbival.

Országszerte augusztus közepén csaknem 19 ezer kiadó lakóingatlanból választhattak a bérlőjelöltek. Budapesten több mint 13 ezer, a megyeszékhelyeken pedig több mint 3600 albérlet szerepelt a kínálatban.

A felsőoktatási intézmények a napokban hozzák nyilvánosságra, hányan kapnak kollégiumi férőhelyet, akik pedig nem jutnak ilyen lehetőséghez, jellemzően lakásbérlőként lépnek ki az albérletpiacra. Az ő helyzetüket könnyíti meg az ingatlan.com, valamint a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) most induló partnersége. 

Lényeges feltételek alapján szűkített kínálat

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az elmúlt években emelkedő bérleti díjak miatt nem volt könnyű az egyetemvárosokban lakhatási megoldást kereső diákok helyzete. Ezt jelzi többek között az is, hogy a KSH-ingatlan.com lakbérindexe 2020 januárban érte el a csúcsot, akkor az országos átlagos bérleti díjak 45 százalékkal haladták meg a 2015-ös lakbérszintet.

Az ingatlan.com és a két egyetem együttműködésének köszönhetően a teljes, közel 19 ezer kiadó lakás és ház alkotta országos kínálatból a BCE és az ELTE által előírt kritériumok szerint ajánlják az egyetemistáknak a legmegfelelőbb és legmegfizethetőbb albérleteket. A feltételek között szerepel többek között az egy főre jutó havi lakbér maximális összege és a minimális lakóterület mérete, az egyetemekhez való közelség és a kedvezményes összegű kaució szerepel is. Szintén lényeges kritérium a jelenlegi helyzetben, hogy egy esetlegesen bekövetkező újabb járványhullám esetén a tulajdonos rugalmas feltételekkel biztosítson kiköltözést a diákoknak, ha ők az albérletből való távozás mellett döntenek. 

Nemcsak a hallgatók, de a bérbeadók is kapnak garanciát a program keretében, mivel ezekre a bérleményekre is kiterjednek az intézmények etikai szabályzatai. A nem rendeltetésszerű lakáshasználat így akár fegyelmi eljárást is vonhat maga után.

A hirdetők és résztvevők számára ingyenes

Az együttműködések célja a hallgatók megfizethetőbb lakhatása, ezért a tulajdonosok vagy ingatlanközvetítők ingatlan.com-on meghirdetett ingatlanai ingyenesen bekerülhetnek az egyetemi programba, amennyiben azok megfelelnek az intézmények által előírt feltételeknek. 

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Az ingatlan.com közölte, a járvány miatti bizonytalanság csökkenésével, az éledező gazdasággal és az élénkülő kereslettel magyarázható, hogy az országos albérletpiacon egy hónap alatt feljebb kúsztak az árak.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy bár idén júniusban a 2015-ös szinthez képest 34 százalékkal voltak magasabban az átlagos bérleti díjak, ez elmarad a 2019-es értékektől, amelyek 40-45 százalékkal haladták meg a 2015-ös bázist.

A szakember arra is rámutatott, hogy új tendencia figyelhető meg a legfrissebb, júliusi kínálati adatokból a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felélénkülő albérletpiacon.

A korábbinál ugyanis nagyobb arányt képviselnek a budapesti piacon a viszonylag olcsónak mondható, 100 ezer forint alatti bérleti díjért kínált lakások.

Balogh László úgy vélte ebben szerepet játszik, hogy sok tulajdonos a járvány miatti kedvezőtlen piaci helyzetben inkább biztosra szeretne menni, és árengedménnyel szeretne mielőbb bérlőt találni.

Az ingatlan.com adatai szerint a budapesti kínálatban a havi 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető lakások aránya július végén a teljes kínálatban 8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. A XI. és XIII. kerületekben egyaránt 7,4 százalékos volt a 100 ezer forint alatti kiadó lakások aránya, de például Zuglóban az arányuk majdnem eléri a 15 százalékot, Újpesten a 18 százalékot, Kőbányán és Kispesten pedig 20 százalék feletti.

A nagyobb egyetemvárosokban az alacsonyabb árkategóriába a 60 ezer forint alatti havi bérleti díjjal kínált lakások tartoznak. Ezeknek az aránya Debrecenben a tavaly júliusi 4,9 százalékról 3,1 százalékra csökkent, ugyanakkor Győrben 5 százalékról 6 százalék fölé nőtt, Szegeden meghaladta a 7 százalékot a tavalyi 5,5 százalék után.