A közlemény szerint a jogutód társaság az egyesülést követően MKB Alapkezelő Zrt. néven működik szeptember 1-jétől, az általa kezelt vagyon megközelíti az 1200 milliárd forintot. Ebből csaknem 700 milliárd forint befektetési alapokban kezelt vagyon, 500 milliárd forint pedig az intézményi ügyfelek – nyugdíjpénztárak, biztosítók – számára végzett vagyonkezeléshez kapcsolódik.

Az MKB-Pannónia Alapkezelő korábban főként a diverzifikált vegyes alapokra, illetve az abszolút hozamú alapok kezelésre koncentrált. A Budapest Alapkezelő hagyományosan jelentős piaci részesedéssel rendelkezett a pénz- és kötvénypiaci alapok között, illetve az elmúlt időszakban érdemi vagyonnövekedést sikerült elérnie a részvényalapok esetén – közölték.

Az MKB-Pannónia Alapkezelőnél a vegyes alapokba fektetett és kezelt vagyon nagyságrendileg 120 milliárd forint, a Budapest Alapkezelő kötvényjellegű befektetései meghaladják 200 milliárd, a részvényportfolió pedig a 65 milliárd forintot.

Az egyesülés eredményeképpen a lakossági és vállalati ügyfelek számára széles befektetési alap termékpaletta jön létre, amely a kimondottan alacsony kockázatú kötvényalapoktól kezdve a vegyes alapokon át a részvény- és nyersanyagalapokig a pénz- és tőkepiacok teljes spektrumát lefedi – fejtette ki a közleményben Tóth Nándor, az egyesült alapkezelő vezérigazgatója.

A tájékoztatás szerint az MKB Alapkezelő Zrt. jelentős tapasztalattal rendelkezik az egyéni kiszolgálásra épülő intézményi portfóliókezelés területén is. A cseh piacon az általa kezelt vagyon megközelíti 105 milliárd forintot.

Az alapkezelő kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fúziós folyamat lépései az ügyfelek és a partnerek számára zökkenőmentesek legyenek. A várható változásokról az ügyfeleket is folyamatosan értesíteni és tájékoztatni fogják – közölte a Magyar Bankholding.

Nyitókép: Pexels.

A közlemény szerint a pénzpiaci alapokból csaknem 1,5 milliárd forintnyi tőke távozott decemberben. A hozamok ezen némileg tompítottak, de így is 3,5 százalékkal csökkent a vagyon mértéke, 30,4 milliárd forintra. Százalékban kifejezve a legnagyobb vagyonvesztést – 43,1 százalékosat – ez a kategória szenvedte el.

A kötvényalapokba 31,6 milliárd forintnyi tőke érkezett, a hozamokkal együtt a kötvényalapok vagyona 3,2 százalékkal 1566,1 milliárd forintra növekedett. A rövid futamidejű kötvényalapok esetében 26,7 milliárdos, a hosszú futamidejű kötvényalapoknál 4,4 milliárdos, a szabad futamidejű kötvényalapoknál 0,5 milliárdos volt a tőkebeáramlás mértéke.

A vegyes alapoknál 46 milliárdnyi tőkebeáramlás volt decemberben, amely a legmagasabb érték a kategóriák között. A hozamok is hozzátettek a növekedéshez, a kategória vagyona 3,7 százalékkal 1776,6 milliárd forintra nőtt a hónapban. A vegyes alapokba az elmúlt egy évben összesen 360 milliárd forint érkezett; a kategórián belül a dinamikus vegyes alapok vagyona például év eleje óta 72,8 százalékkal nőtt.

A részvényalapokba az elmúlt hónapban 41,7 milliárd forint értékű tőke áramlott be, a növekedést azonban az árfolyammozgások ezúttal nem segítették. Mindennek eredőjeként a részvényalapok vagyona 4,1 százalékkal 871,7 milliárd forintra nőtt. A kategória a legdinamikusabban fejlődött 2021-ben, a nettó eszközértéke megközelítette a 900 milliárd forintot és ilyen tempó mellett a Bamosz szakértői szerint fél éven belül ez a kategória is elérheti a 1000 milliárdot.

A tőkevédett alapoknál decemberben gyakorlatilag nem volt tőkemozgás; a vagyon 45,8 milliárd forintot tett ki az év végére. Éves szinten azonban a második legkisebb kategória esetében a vagyonváltozás mínusz 30,8 százalékos volt.

Az abszolút hozamú alapokba 14,2 milliárd forintnyi tőke áramlott be decemberben és a hozamok is segítették az emelkedést, így a kategória vagyona 1,9 százalékkal 893,5 milliárd forintra nőtt.

A származtatott alapok esetében az év utolsó hónapjában 12 milliárdnyi tőkekiáramlás volt megfigyelhető, amely azzal magyarázható, hogy több alap is lejárt. Bár a hozamok tompítani tudták a vagyonvesztést, a kategória nettó eszközértéke így is 6,7 százalékkal, 75,6 milliárd forintra csökkent. Ez a kategória az előző év vesztesei közé tartozik, hiszen éves szinten 39,1 százalékos volt a vagyonvesztés.

Az ingatlanalapokból 8,2 milliárdnyi tőke távozott, a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,1 százalékkal lett több, 1700,3 milliárd forintot ért el. Éves szinten a kategória vagyona mindössze 1,8 százalékkal nőtt.
Az árupiaci alapokhoz decemberben 0,6 milliárd forint tőke érkezett, a vagyon 4,2 százalékkal 58,7 milliárd forintra gyarapodott. Éves szinten nem ilyen kedvező a helyzet, 3,3 százalékos volt a vagyon csökkenése.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba az elmúlt hónapban 57 milliárd forint tőke áramlott be. A hozamokkal együtt a vagyon 4,1 százalékkal, 831,8 milliárd forintra nőtt a hónapban. A zártkörű alapok vagyona 26 százalékos gyarapodást mutatott az év folyamán.

A globális gazdaság kiegyensúlyozott teljesítménye az előttünk álló időszakban is folytatódik, miközben a világkereskedelem volumene is növekedést mutat

– állapította meg az Aegon Prémium Ügyfélklub múlt heti rendezvényén Cserháti András, az Aberdeen Standard Investments közép-kelet-európai régióért felelős üzletfejlesztési vezetője.

Az Egyesült Királyságot leszámítva alapvetően bizakodással tekint a piacokra az alapkezelő

Az Aberdeen Standard Investments előrejelzése szerint a világgazdaság 2017 egészében 3,6 százalékkal, 2018-ban pedig 3,8 százalékkal bővülhet majd. Ami az egyes nagy régiókat illeti, az USA gazdasága 2,6 százalékkal bővülhet 2018-ban, miközben az EU növekedése is elérheti a 2 százalékot. Az alapkezelő prognózisa szerint Kínában ugyan tovább lassul a növekedés – a 2017-es 6,8 százalék után jövőre 6,4, 2019-ben pedig 6 százalékot érhet el –, ám a hirtelen fékezésnek kicsi az esélye.

Az egyetlen, igazán nehéz helyzetben lévő, jelentősebb világpiaci szereplőnek most az Egyesült Királyság számít, amelynek szembe kell néznie a Brexit negatív hatásaival: elég csak a pénzügyi szektorban elszenvedett komoly pozícióvesztésekre gondolni, amelyek különösen érzékenyen érintik az országot annak tükrében, hogy az ágazat a hozzá szervesen kapcsolódó egyéb területekkel együtt a brit GDP több mint 10 százalékát adja.

Hat százalék felettiek a hozamelvárások, a globális részvénypiac pedig már nem olcsó

A globális gazdaság viszonylag jó teljesítménye ellenére már gyülekeznek a viharfelhők, ugyanakkor a befektetőknek továbbra is hosszú távú tőkenövekedésre és jövedelemre van szükségük. Ez a mögöttünk álló, hosszabb időszakot vizsgálva adott is volt, hiszen – mutatott rá a szakértő – az 1987 óta eltelt 30 év alatt részvényekkel átlagosan évi 7,3, kötvényekkel pedig 6,2 százalékos átlagos hozamot lehetett elérni, ami igen kedvezőnek tekinthető.

A mostani környezetben ugyanakkor már nem működik a régebben bevált, egyszerű recept, amely szerint a megfelelőnek tűnő pillanatban kell mozgatni, illetve átsúlyozni a befektetéseket a részvények és a kötvények között.

– véli Cserháti András.

Ennek több oka is azonosítható: így például a globális részvénypiac már egyáltalán nem nevezhető olcsónak, nagyon sok és jelentős mértékű a geopolitikai kockázat, több jegybank már megkezdte a monetáris szigorítást, a kötvénypiaci hozamok történelmi mélyponton vannak.

Kedvezőek a hozamok a szociális infrastruktúra, a megújuló energia, a közösségi hitelezés vagy épp a repülőgéplízing területén

Ebben a helyzetben – emelte ki Cserháti András – egyedül a kockázatok megfelelő mértékű porlasztása, a valódi diverzifikáció jelenthet üdvözítő megoldást, amellyel hatékonyan csillapíthatók az egyes eszközosztályok esetleges gyengébb teljesítményének hatásai.

Az új típusú, kedvező hozam lehetőségét kínáló befektetési lehetőségek – az úgynevezett listed alternatives – pedig segítenek a valódi diverzifikáció megvalósításában: e csoportba tartozik a szociális infrastruktúra, a megújuló energia infrastruktúra, a közösségi hitelezés vagy szociális lakásépítés éppúgy, mint például a repülőgéplízing.

Diverzifikált, vegyes eszközalapok

Az Aberdeen Standard Investments két zászlóshajóval van jelen a diverzifikált vegyes eszközalapok piacán.

• Az egyik az Aberdeen Global – Multi Asset Growth Fund, amely növekedési stratégiát folytat, és a készpénzhez képest 4,5 százalékos, átlagos éves többlethozam elérését tűzte ki célul.
• A másik alap az Aberdeen Global – Multi Asset Income Fund, amelynek a jövedelemtermelő stratégiájában évi 4,5 százalékos hozam kifizetése szerepel, a portfólió reálértékének megőrzése, és a részvénypiacokénál jóval alacsonyabb volatilitás mellett.

Ezeknek az alapoknak óriási előnye – mutatott rá Cserháti András –, hogy a portfóliójukban nagyon kicsi, esetenként akár 1-2 százalékos az egyes eszközök részesedése, miközben korlátlan és rugalmas eszközallokációt alkalmazhat az alapkezelő.

Optimizmus, beértek a jegybanki intézkedések

Minden zöld – ezzel a jó hírrel kezdte előadását Juscsák György, a világ legnagyobb bankházának, a J. P. Morgannak az igazgatója. Az előadó a következő időszak gazdasági várakozásait mutató beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulására utalt, amelyek a következő 2-3 hónapra vonatkozóan a világban mindenhol optimisták. Ez pedig egyáltalán nem meglepő: 

• Beértek a 2008-ban kitörő, a modern kor második legnagyobb gazdasági válságának kezelésére foganatosított jegybanki intézkedések, mint a kamatok leszorítása vagy a pénznyomtatás felpörgetése.
• Olyan, a történelemben eddig nem látott „pénzügyi kísérletről” van szó, amely a problémákat ugyan nem oldotta meg, de a gazdasági növekedést az egész világon felpörgette.
• A kísérlet az USA-ban kezdődött, ahol az ottani jegybank, a Fed a túl sok rossz hitel okozta válságot újabb hitelek felvételével kívánta orvosolni, ezért önteni kezdte a pénzt a piacokra.
• A tengernyi frissen nyomtatott dollár persze beindította a gazdasági növekedést, ám egy része részvényekbe és kötvényekbe áramlott, így felpörgette a piacokat is.

A Fed kamatot emelt és nekilátott az általa kiszórt pénz kivonásának, de hogyan tovább?

Az USA kormány a 60-as évek óta nem költött túl sokat az infrastruktúra fejlesztésére, így az elég rossz állapotban van.

Az USA-ban alacsony, 4 százalék körüli a munkanélküliség, ráadásul Donald Trump költségvetési lazítást, azaz nagyívű infrastukturális beruházásokat tervez, ami további munkahelyeket teremt. Csakhogy egy ilyen lépés munkaerőhiányhoz vezethet, ami törvényszerűen a bérek emelkedésével jár. A fizetések megugrása felpörgetheti az inflációt, ami törvényszerűen recesszióhoz vezet az USA-ban.

Most, hogy dübörög a gazdaság, a Fed-nek emelnie kell a kamatokon, mert ha beköszönt a recesszió, akkor kamatcsökkentéssel kell élénkítenie.

A kamatoknak ezért viszonylag rövid időn belül olyan szintre kell érniük, hogy később legyen miből vágni. A kamatemelés pedig egyértelműen recessziót hoz magával. 

Ezen idő alatt pedig még érdemes lehet amerikai részvényekbe fektetni. Sokak szerint viszont ez nem biztos, hogy jó ötlet, mert buborék alakult ki az USA tőzsdéin. Tény, hogy az amerikai részvények nem olcsók, de buborékról szó sincsen – mondja erre Juscsák György. Bár az is igaz, hogy a cégek teljesítménye a csúcson van és az árfolyamok hosszú idő óta tartó, folyamatos emelkedése miatt egy korrekció is benne van a levegőben.

A dollár gyengülése és az olajárak növekedése adhat még lökést az amerikai vállalkozásoknak

Az elmúlt negyedévben az amerikai cégek 70 százaléka rekordnyereséget ért el és részvényeik árfolyama is csúcson van. A fellendülésnek akkor lehet vége, ha a vállalkozások teljesítménye csökken, ám részvényeik értéke mégis növekszik.

• Az amerikai részvényekben még 1-2 évig van fantázia, ám ugyanez már nem igaz az amerikai kötvényekre.
• A kötvény kamatok 35 évig folyamatosan csökkentek, a kötvények így biztos befektetésnek számítottak. Jelenleg a kamatok mélyponton vannak, innen már csak felfelé vezet az út, ami egyértelműen kedvezőtlen lesz a kötvények számára. Kivételt csak a kockázatosabb, úgynevezett high yield kötvények jelenthetnek.
• A részvényekre ugyanez nem igaz, hiszen a kamatok rendkívül alacsony szintről kezdenek nőni, miközben a gazdasági helyzet stabil és a jegybank is jó üzeneteket küld.
• Mindezek hatására eufória van a piacokon, ami egészen addig tarthat, amíg a kétéves kincstárjegy kamata el nem éri a 3,5-4 százalék körüli szintet, ami a növekvő inflációval együtt már ráijeszthet a tőzsdékre.

A következő célpont Európa lehet, de vannak kockázatok: az EU inkább jóléti, mint politikai szövetség

Az Öreg Kontinens 6-7 évvel az USA mögött jár, de beindult a gazdasági növekedés és csökken a munkanélküliség is. Az EKB még csak nem is emlegeti, hogy változtatna a kamatokon, így a hitelek rendkívül olcsók. A piacok hangulata Európában jó, de nem annyira, mint a tengerentúlon, mivel az itteni cégek teljesítménye még nincs olyan magas szinten, mint Amerikában.

A 2008-as válság több országban is aláásta a jólétet, ami törvényszerűen a populista hangulat erősödéséhez vezetett.

Bár a holland, a francia vagy a német választások eredménye megnyugvást hozott a piacok számára a német koalíció megalakulásának és működtetésének nehézségei vagy a katalán függetlenség kérdése ismét bizonytalanságot hozott. Mindazonáltal a J. P. Morgan igazgatója azt várja, hogy az amerikai példához hasonlóan Európa országaiban is fiskális lazítás következik, ami újabb lendületet hozhat a piacokra.

A legjobb hozamokra a fejlődő országokban, Kínában, Indiában, Oroszországban, vagy éppen Magyarországon számíthatunk

A következő 10-15 évben a fejlődő piaci részvényekben lehet a legnagyobb hozamra szert tenni, a legkisebbet pedig a kötvénybe fektetők könyvelhetik el.

Ezekben a nyersanyagtermelésből élő vagy fogyasztásvezérelt országokban virágzik az urbanizáció és a motorizáció, ami további fogyasztásnövekedéshez és ezáltal a gazdaság erősödéséhez vezethet. Kína már rég nem az olcsó munkaerőre építi a gazdaságát, inkább átállt a belső fogyasztás hajtotta növekedésre – vélekedik Juscsák György.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!