Azokban az ágazatokban, amelyeket nagy mértékben érint az MI terjedése (vagyis ahol az MI bizonyos feladatok elvégzésére könnyen igénybe vehető) – pénzügyi, informatikai és szakmai szolgáltatási szektor -, majdnem ötszörösére (4,8-szorosára) emelkedett a munka termelékenysége. A jelentésből kiderül, hogy az MI speciális készségeket (mint pl. gépi tanulást) igénylő álláshirdetések száma most hétszer annyi, mint 2012-ben volt*, és az MI-készségeket igénylő álláshirdetések száma az összes álláshoz képest 3,5-szer gyorsabban nő.

Az MI-készségeket igénylő munkakörök jelentős bérprémiumokat biztosíthatnak

A felmérésben vizsgált öt legnagyobb munkaerőpiacon, amelyről rendelkezésre állnak béradatok (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Szingapúr), az MI speciális készségeket igénylő munkakörökben jelentős (az USA-ban átlagosan 25%-os) bérprémium érhető el, ami jól mutatja, hogy milyen értéket képvisel ez a tudás az érintett vállalkozások számára. Az iparágakat tekintve (az USA-ban például) ez könyvelők esetében 18%-ot, pénzügyi elemzőknél 33%-ot, értékesítési és marketing vezetőknél 43%-ot, ügyvédek esetében pedig 49%-ot jelenthet.

Miközben számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy a technológia a munkahelyek biztonságától a vállalkozások hosszú távú életképességéig milyen hatást gyakorol az üzletmenet valamennyi területére, a felmérés az MI által leginkább érintett ágazatok dolgozói számára nyújtott pozitív fejleményeket hangsúlyozza. A mesterséges intelligencia használatához szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók ugyanis produktívabbak és értékesebbek, ami növekvő jóléthez vezet mind az egyén, mind az adott ország gazdasága számára. A múltbeli technológiai forradalmakhoz (pl. elektromosság, számítógépek elterjedése) hasonlóan az MI a munkavállalók sikerességéhez szükséges képességekben hoz változást, és az új helyzethez jól alkalmazkodók számára rengeteg lehetőséget nyithat.

A mesterséges intelligencia térhódítása a tudásalapú munkára épülő ágazatokban

A leggyorsabb növekedés az MI-készségeket igénylő munkakörök arányában a tudásalapú munkára épülő ágazatokban tapasztalható. Ide tartoznak a pénzügyi szolgáltatások (ahol más ágazatokhoz képest 2,8-szor nagyobb a mesterséges intelligenciát igénylő munkakörök aránya), a szakmai szolgáltatások (3-szor magasabb aránnyal), valamint az információs és kommunikációs ágazat (5-ször magasabb aránnyal).**

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője az MI munkaerőpiaci transzformációra gyakorolt hatását emeli ki.

 Az új technológiák terén szakértelemmel rendelkező munkavállalók és szervezetek óriási versenyelőnyre tehetnek szert. A toborzás készségalapú megközelítése, illetve a munkaerő továbbképzésébe történő folyamatos befektetés a hosszú távú siker kulcsa. Az átállás nem csak az IT szakértőkön fog múlni, hanem elsősorban a HR-en: a megfelelő készségek kialakítása, a motiválás az új eszközök használatára, az alkalmazkodó képességet és rezilienciát hangsúlyozó vállalati kultúra mind elengedhetetlen az MI által dominált világban való hatékony működéshez.

– hangsúlyozza a szakember.

Nincs visszaút a korábbi munkaerőpiacokhoz: a készségfejlesztés elengedhetetlen

Az MI által leginkább érintett szakmákban még fokozottabban érvényes, hogy a munkavállalóknak folyamatosan új készségeket kell felmutatniuk ahhoz, hogy szakmájukban relevánsak maradjanak. Ezeknél az álláshirdetéseknél ugyanis 25%-kal gyorsabb ütemben maradnak el a régi és jelennek meg az új elvárt készségek, mint az MI által kevésbé érintett foglalkozásokban. A PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérése szerint a vezérigazgatók 69%-a számít arra, hogy az MI új készségeket fog igényelni a munkavállalóitól, és 87% azon cégvezetők aránya, akik már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.

Az MI sokkal többet kínál a hatékonyság fokozásánál. Az ügyfelekkel folytatott munkánk során azt látjuk, hogy a vállalatok a munkavállalóik által nyújtott értéket növelik az MI segítségével

– hívja fel a figyelmet Kerekes Antal, a PwC üzleti tanácsadásért felelős cégtársa.

„Az egyes szakmákat érintő munkaerőhiány kezelésére is eszközt nyújt a mesterséges intelligencia. Az ügyfélszolgálat vagy az adatelemzés egyes lépcsőinek gépi kiváltásával a humán munkaerőt olyan feladatokra lehet összpontosítani, mint az innováció vagy az ügyfélélmény fejlesztése. Ha javítani tudjuk a teljesítőképességünket, korlátlan lehetőség áll nyitva azon szervezetek és emberek előtt, akik készek befektetni a tanulásba és a technológia alkalmazásába.” – tette hozzá a szakember.

Nyitókép: Unsplash.

*Az elemzésben szereplő tizenöt ország közül az alábbi hatra vonatkozik: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Szingapúr, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland.

** Egyéb ágazatok: mezőgazdaság, bányászat, energiaipar, vízügy, kiskereskedelem, közlekedés, szállás, ingatlan, adminisztráció, művészet és szórakozás, háztartási tevékenységek, építőipar, gyártás, oktatás és társadalmi tevékenységek, valamint iskolarendszeren kívüli képzés.

Az OTP Bank és az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2022 januárjában írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelynek tárgya egy, a digitális képességek fejlesztését segítő magyar nyelvi modell kifejlesztése GPT-3 szintű mesterséges intelligencia alkalmazásával. A 7,3 milliárd forintból megvalósuló projekthez az NKFIA 2 529 806 116 Ft támogatást biztosít.

A projekt célja egy mesterséges intelligencián alapuló magyar nyelvi modell fejlesztése, ezáltal a természetes és a gépi nyelv közötti átjárás megteremtése. A megoldás alapjaiban változtatja meg az ügykezelést és a banki szolgáltatásokat: forradalmasítja az ügyfélszolgálati tevékenységeket és minden olyan információáramlást, elemzést és döntéselőkészítést, amely szöveges alapanyaghoz kapcsolódik, ezzel rövidülnek a munkafolyamatok, a monoton, ismétlődő feladatokat a mesterséges intelligencia végzi el a jövőben. A szolgáltatásnak köszönhetően még nagyobb szerep jut az emberi kreativitásnak az innovációk területén, a bank ügyfelei pedig a korábbiaknál gyorsabb, személyre szabottabb pénzügyi szolgáltatásban részesülnek majd.

A megoldás az illetékes minisztérium támogatásával elérhető válik a köz- és a magánszféra, valamint a felsőoktatás intézményei számára is. A magyar nyelvi modell fejlesztését követik majd azon országok egyedi nyelvei, ahol az OTP Csoport jelen van.

A digitális képességek fejlesztését segítő magyar nyelvi modell kifejlesztése GPT-3 mesterséges intelligencia alkalmazásával című, 2020-2.1.1-ED-2021-00188 azonosítószámú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósul meg. A támogatás kedvezményezettje a Monicomp Zrt., az OTP Csoport tagja.

Még nem tudni, szükséges-e a szabályozás

A FSB (Financial Stability Board), amely a G20 tagállamok pénzügyi szabályozásának összehangolásáért felelős, a mesterséges intelligenciákról (Artifical Intelligence) és a gépi tanulásról (machine learning) készített első jelentésében rámutatott arra, hogy ezen technológiák által okozott lehetséges kockázatokat mindenképp nyomon kell követni. 

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás olyan technológiákra utal, amelyek az ügyfelek hitelképességének felmérését, az adatok elemzését, a biztosítási szerződések árazását, valamint a nyereséges üzletek felismerését a hagyományos módszerek helyett automatizálva, önállóan hajtják végre.

Mivel a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő felhasználására vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, így a szabályozó hatóságok még bizonytalanok a piacok és a bankok között létrejövő új, vagy épp váratlan együttműködések hatásaival kapcsolatban.

• A hitelezési pontozás automatizálásával a mesterséges intelligencia például könnyen okozhatja a hitelállomány „nem fenntartható mértékű” növekedését.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás tekintetében egyelőre nincsenek nemzetközi szabályozási szabványok, de az FSB nyitva hagyta a lehetőséget, hogy ezek valóban szükségesek-e.

Kell-e tartani a függőségtől?

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia – ha a vele kapcsolatos kockázatokat megfelelően kezelik – jelentős ígéretet mutat, mégis  túlságosan nagyfokú függőséget okozhat a bankok/biztosítók és a technológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok között. 

A mesterséges intelligencia közeljövőben várható gyors növekedése azt is kilátásba helyezi, hogy külső technológiai szereplők komolyan kiterjeszthet befolyásukat a pénzügyi szektorra.

Ez vezethet olyan új – rendszerint meghatározó – szereplők megjelenéséhez, amelyek kívül eshetnek a szabályozók jelenlegi hatáskörén.

– hívta fel a figyelmet az FSB.

Működési kockázatok

Egy jelentős mesterséges intelligencia szolgáltató csődje – vagy akár üzemzavara -nagyszámú pénzpiaci szolgáltató működésében okozhat zavarokat; különösen akkor, ha kritikus fontosságú alkalmazásokhoz használják a szolgáltatásokat.

A szabályozói oldalról ekkor már nehezen lehet megállapítani, hogy vajon ki hozott olyan döntéseket, amit rosszul sültek el. 

Ha a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási alapú döntések veszteségeket okoznak a pénzügyi közvetítőknek a pénzügyi rendszerben, akkor lehet, hogy nem világos a felelősség kérdése.

– fogalmazott az FSB.

Fintech / insurtech forradalom(?)

A technológiai előrelépés üteme nehezebbé teszi a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tartós szabályozási környezet kialakítását, amitől egyes egyetemi oktatók a pénzügyi szektor forradalmasítását várják. A jelentés szerint a RegTech beruházok volumene 2020-ig elérheti a 6,45 milliárd dollárt.

• Az Accenture májusi jelentése szerint a megkérdezett bankárok háromnegyede úgy gondolta, hogy az elkövetkező három évben a mesterséges intelligencia lesz az ügyfelekkel való kapcsolattartás elsődleges eszköze.
• Az európai biztosítók 400 millió dollárt fektettek már Insurtech-be, vagy fordítottak a valós idejű technológia segítségével a kárkifizetések csökkentésére.
• A Nordea Bank múlt havi nyilatkozata szerint az automatizálástól legalább 4000 fős leépítését várnak. A gyakori ügyfélkérdések megválaszolására a bank már be is vezetett egy mesterséges intelligenciával működő chatboxot. 
• Az alapkezelők jelenleg külső szakértőkre támaszkodnak, hogy olyan gépi tanulási eszközöket szerezzenek be, amik segítenek átfésülni a híreket – kutatásokat, hogy így hamarabb juthassanak piaci információkhoz.
• A quant befektetési alapok a mesterséges intelligenciát vagyonkezelésre használják. Jelenleg körülbelül 1 milliárd dollárt kezelnek ilyen módon, bár ez csak egy „töredéke” annak a 40 trillió dolláros vagyonnak, amit világszerte a befektetési alapokban kezelnek.
•  A központi bankoknál a mesterséges intelligenciát várhatóan majd olyan valós idejű előrejelzések készítésre fogják használni, ami elősegíti a helyes monetáris politika meghatározását.
• Végezetül pedig a szabályozók maguk is használják az mesterséges intelligenciát, hogy megkönnyítsék a csalás és a pénzmosás felderítését.

Az FSB elismerte, hogy a mesterséges intelligencia segíti a pénzügyi szektort a költségek csökkentésében, a nyereségesség javításában és az ügyfélkör bővítésében, de hozzátették, hogy aggodalomra ad okot a különféle alkalmazásokban tárolt személyes adatok biztonsága.