Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke ismertette, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hóborítás, és az enyhe idő miatt a kórokozók, kártevők is alig pusztultak.

A tavasz is a szokásosnál korábban érkezett meg, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet az őszi vetésű kultúrák meg is sínylettek. A napokban 30-80 mm közötti eső érkezett, ez azonban lokálisan, több helyen óránként 20-30 milliméter körüli intenzitással, amely néhol már károkat okozott.

Az eső a hosszabb érési idejű gabonák szemtelítődésében még segíthet, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kiesés is várható.

Búzából közepes termésre van kilátás. Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit nehezítette az esőzés – tette hozzá.

Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.

A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás. Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből. A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.

A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait – jegyezte meg.

Már csak néhány napig lehet bejelenteni a téli fagykárokat

A téli fagykár bekövetkezésének napja (amelytől számítódik a 15 napos kárbejelentési határidő) nem a téli fagy bekövetkezésének napja, hanem a téli fagy által okozott kár (= téli fagykár) termelő általi észlelésének napja. A téli fagykár esetében a szabályozás a véghatárnapra konkrét dátumot fogalmaz meg, azaz  a fentiekben leírtakra is figyelemmel:

A kárbejelentés csak április 15-ig tehető meg a kincstár által biztosított elektronikus bejelentő felületen.

A fagykár bejelentéséről bővebb információk itt és itt olvashatók.

Nincs országos probléma a fagyok miatt

A tájékoztatás szerint a gyümölcsösökről elmondható, hogy az almát, a cseresznyét és a szilvát a hideg nem károsította, mivel a fák a legtöbb termőkörzetben még kényszernyugalmi állapotban vannak. A nyugat-dunántúli kajszibarack ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban viszont már előrehaladottabb volt a vegetáció, itt ezért számolni kell a fagy káros hatásaival.

A hideg idő ugyanakkor növényvédelmi szempontból hasznosnak ítélhető

A téli meleg miatt ugyanis az idén a megszokottnál több volt az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek számát a fagyos időjárás jelentős mértékben csökkenthette. Ettől függetlenül a gazdálkodóknak még így is fokozott figyelmet kell fordítaniuk majd a növényvédelemre.

Egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az idei szezonról

A hideg időjárás okozta esetleges károkról szakmailag megalapozott információkra legelőbb a vegetációs időszak elején – március végén – lehet számítani. Ekkorra a NAK egy gyors állapotfelmérést készít az érintett kultúrákról – közölte a köztestület.

Az Államkincstárhoz kell benyújtani a kérelmeket

A kamara közleménye szerint az érintett termelők a kárt szenvedett fóliasátor egy négyzetméterére számítva legfeljebb kétezer forint támogatásban részesülhetnek, amelyet a fóliasátraik újjáépítésére, fóliapalást beszerzésére fordíthatnak.

A viharkárról szóló igazolást a fóliasátor fekvése szerint illetékes kamarai falugazdásznál kell kérelmezni.

A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet február 15. és március 15. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a honlapján közzétett nyomtatványon.

A közlemény szerint a biztosító hivatalosan képviseleti segítséget nyújt azoknál a gépjárműkároknál, ahol a károsult NAK-tag, a kárt pedig olyan belföldi vagy külföldi származású járművel okozták, amelyre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni.

Hozzátették: a NAK tagjai a régi, „beragadt”, és újonnan bekövetkezett károk esetében is segítséget kaphatnak. Az IOS Kft. megvizsgálja a kárigény érvényesítésének lehetőségeit, amennyiben pedig reális esélyt lát a kárügy rendezésére, a biztosító sikerdíj ellenében vállalja azt.

Az agrárkamara az új szolgáltatás elindításával párhuzamosan akciót hirdet a tagjainak.

A köztestület telefonos ügyfélszolgálatában regisztrált első 50 tag a harmadik fél által gépjárművel okozott kár felelősségbiztosítási kárügyintézését 1 millió 250 ezer forint kárösszegig díjmentesen, az azt meghaladó károk esetében pedig 16 százalékos sikerdíjjal veheti igénybe.

Kiemelték, hogy a szolgáltatás 50 ezer forintot meghaladó károkra vonatkozik, és mivel tagonként csak egy-egy ügy kap támogatást, ezért célszerű a legmagasabb összegű káresettel kapcsolatban igényelni a szolgáltatást.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!