A koronavírus-járvány közepette is sikerrel zárta az idei év első harmadát a CIB Lízing: az új kihelyezések értéke 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, és 25 százalékkal a 2019 első négy hónapjában regisztrált volument. Ezzel az utóbbi öt év messze legerősebb első négy hónapját zárta a pénzügyi szolgáltató.

A kétszámjegyű bővülésben meghatározó szerepet játszott, hogy a kis- és középvállalkozói ügyfeleknél közel 20, a kisvállalati ügyfeleknél pedig közel 45 százalékkal emelkedett az új szerződések összege 2020 első négy hónapjához képest. Ami pedig az egyes eszközcsoportokat illeti, az átlagnál is jobban teljesített a nagyhaszonjármű-terület, amelynél a szerződéses összeg közel 40 százalékkal nőtt éves összevetésben, és az agrárgép-finanszírozás, ahol csaknem megduplázódtak a kihelyezések a 2020 első négy hónapjában elért volumenhez viszonyítva.

A CIB Lízing üzleti aktivitásának bővülésében jelentős szerepet játszik a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) is. A jegybanki program keretén belül kihelyezett beruházási célú források összege január és április között közel 65 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest, miközben az április hónap az eddigi legsikeresebbnek bizonyult ezen támogatott konstrukciók szempontjából. Emellett a CIB Lízing márciusban közel 13, áprilisban pedig közel 18 százalékos piaci részesedést ért el az NHP-hoz kapcsolódó beruházási célú lízingfinanszírozásban; a kisvállalati területen pedig az új, beruházási célú kihelyezések több mint 20 százalékát mondhatta magáénak.

Az április végéig számolt egy évben a portfólió mérete csaknem 12 százalékkal növekedett a CIB Lízingnél, 2019 első negyedévéhez képest pedig 35 százalékos a bővülés: ez egyben azt is jelenti, hogy az erős új kihelyezési volumen és a törlesztési moratórium nyomán sikerült megfordítani a közel nyolcéves csökkenő trendet az állományban.

A CIB Lízing folyamatosan növeli piaci részesedését, javuló portfólióminőség mellett. Az idei, első négy havi eredményekből is egyértelműen kitűnik, hogy helyes döntésnek bizonyult a társaság stratégiájának 2019. tavaszi újragondolása. Ennek lényege, hogy erősen építünk a CIB Bank tőkeerejére és keresztértékesítési lehetőségeire, miközben gyorsan és rugalmasan komplex, teljes körű finanszírozási megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek.

– mondta az eredmények kapcsán Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója.

Kiemelték: 2018 óta működik a jégkármérséklő rendszer. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európában csak Magyarországon üzemel – tették hozzá.

A gazdálkodók 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be – részletezték. A védekezés első évében, 2018-ban már csak 22 ezer hektárnyi, 2019-ben pedig 37 ezer hektárnyi területen jeleztek a gazdálkodók jég okozta károkat – idézték fel.

Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék – összegezték.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd forint – mutatott rá a kamara.

Az országos jégkármérséklő rendszert a NAK üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik.

A technológia lényege, hogy talajgenerátorok ezüst-jodid acetonos oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák a felhők felsőbb rétegeibe áramlanak, ahol csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét és részben megakadályozzák továbbiak létrejöttét.

Nyitókép: Pexels / Illusztráció.

A pénzintézet agrár üzletágának ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a bank új, agrár és élelmiszeripari kilátásait bemutató, Takarék AgrárTrend Indexe 27,5 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 26,5 pontról a 48 pontos skálán. A bizalmi index a bank agrár és élelmiszeripari ügyfelei közül kiválasztott csoport rendszeresen megkérdezésén, illetve az elemzők vizsgálatain alapul.

A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, azonban a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak – tette hozzá.

Hollósi Dávid kifejtette, hogy az ügyfelek leginkább a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon borúlátók a jövőt illetően, mivel ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda, étterem, catering (HoReCa) területnek, így ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe javulást tapasztaltak.

Közölte: a leginkább derűlátóak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték, a tojásnál a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit.

A sertéspiacon a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis (asp) még mindig beárnyékolja az ágazatot, termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik – fűzte hozzá.

Hollósi Dávid kiemelte, hogy a mezőgazdaság a koronavírus krízisben elvesztette válságálló státuszát. Ennek okait abban látják, hogy a magyar agrárium az elmúlt 10-15 évben erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba, így már közvetlenül is érzi azon káros hatásokat, amelyek a nemzetközi piacokon megjelennek.

Héjja Csaba, a Takarékbank agrár elemzője kitért arra is, hogy a legalacsonyabb indexértéket, 22,5 pontot azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja, ugyanakkor ez nemcsak az első negyedévben történt események miatt van így, az ágazatot ért kedvezőtlen hatások már korábban megjelentek. A magyar baromfiágazat úgy tudna alkalmazkodni a madárinfluenza és a koronavírus okozta helyzethez, hogy kiemelten kezeli a járványvédelmet, szükség esetén csökkenti a vágási súlyt, illetve végső lehetőségként megoldást jelenthet a kapacitás csökkentése is – jegyezte meg.