A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján az elektronikus kérelemkezelés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívták a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldalon érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a 2018-2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok a kormany.hu/agrarminiszterium oldalon találhatóak.

A közlemény szerint ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2018-2022. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2018-2022. évi átlaghozam-adatok mellett a 2023. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (például a Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai alapján). A felülvizsgálás keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az államkincstár legkésőbb 2024. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket – olvasható az AM közleményében.

A mezőgazdasági portál több száz, többségében (77 százalék) 150 hektár alatt gazdálkodó válaszai alapján készült AgroFeeling 2023 felmérése szerint a válaszadók 30 százaléka értékelte kedvezően az évet a termelés eredményessége szempontjából.

A gazdálkodásukat negatívan értékelők 6 százaléka tervez gyökeres változtatást és 19 százalék jelezte, hogy felhagy a gazdálkodással – közölték.

A megkérdezett gazdálkodók 87 százaléka jelezte, hogy működésük szempontjából a felvásárlási árak jelentik a legnagyobb kihívást. A kiszámíthatatlan időjárást tízből négy gazdálkodó, az új agrártámogatási rendszert 45 százalék jelölte meg kihívásként.

A gazdálkodók több mint egyharmada (35 százalék) számít adminisztrációs terheinek emelkedésére az Agrár-Ökológiai Program (AÖP) bevezetésével. Harminc százalék szerint az új rendszer inkább a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket és a gazdálkodók 21 százaléka még nem érti, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie. Az aggályok ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt fog venni az AÖP-ben – derül ki az elemzésből.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre.
• A „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

Nyitókép: Pexels

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Éves áttekintés

• Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
• Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
• A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
• Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
• Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
• Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak.

Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Nem regionális jelenség

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint

Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt.

Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

A legszárazabb területek

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak.

Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Nyitókép: Unsplash.

A közleményében felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár.

Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték.

Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői és irodai kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, a leginkább érintett területekre csoportosították át szakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 Mabisz-tag biztosítóból 4 műveli országos lefedettséggel, mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan a piacon – tájékoztattak. A mezőgazdaság „nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak” – fűzték hozzá magyarázatképpen.

A biztosítók mezőgazdasági díjbevétele tavaly összesen 22,0 milliárd forint volt, ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki.

A szövetség adatai szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely valamivel több mint 683 ezer hektár termőterületre vonatkozik.

Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan: Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság – idézte fel a Mabisz közleményében.

Nyitókép: Unsplash / Pexels.

Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el – mondta.

Győrffy Balázs emlékeztetett: a rendszer, amelynek kiépítését Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.

Kiemelte: az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül – hangsúlyozta.

Elmondta: ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.

Az Agrárminisztérium a hálózat működéséhez szükséges forrásokat mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára.

Hozzátette, hogy a jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár kárenyhítési rendszer, amelynek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás.

A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer ellátásának – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezért is kell előtérbe helyezni a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését, amelyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.

Nyitókép: MTI.

A különösen nehéz 2020-as évben, amelyben többféle állatbetegséggel, extrém időjárási viszonyokkal, valamint a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel is szembe kellett nézni, a kormány nem hagyta magára a gazdákat:

Emelt összegű kárenyhítő juttatás kifizetésével segíti a mezőgazdaságban az évindítást, ezzel is hozzájárul a biztonságos élelmiszertermeléshez

– hangsúlyozta a miniszter.

Annak érdekében, hogy minden termelő részére teljes mértékű kifizetés valósulhasson meg, a kormány 3,1 milliárd forint többletforrást biztosított a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló összeg kiegészítésére. Így a 2020. évi jogos termelői károk után összesen 8743 mezőgazdasági termelő kap juttatást, összesen közel 18,6 milliárd forint értékben.

A 2020-as kárenyhítési évben az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat. A teljes összegből aszálykárra közel 7,5 milliárd forintot, tavaszi fagykárra több mint 7 milliárd forintot, felhőszakadáskárra közel 1,8 milliárd forintot, belvízkárra majdnem 1,4 milliárd forintot utal a kincstár. Ezen felül jégesőkárra 730,1 millió forintot, viharkárra 166,4 millió forintot, őszi fagykárra 7,9 millió forintot, téli fagykárra 0,7 millió forintot folyósítanak. Tavaly mezőgazdasági árvízkárra nem érkezett kérelem.

A kifizetéssel érintett összes terület nagysága 166 629 hektár – tette hozzá a tárcavezető.

Kiemelték: 2018 óta működik a jégkármérséklő rendszer. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európában csak Magyarországon üzemel – tették hozzá.

A gazdálkodók 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be – részletezték. A védekezés első évében, 2018-ban már csak 22 ezer hektárnyi, 2019-ben pedig 37 ezer hektárnyi területen jeleztek a gazdálkodók jég okozta károkat – idézték fel.

Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék – összegezték.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd forint – mutatott rá a kamara.

Az országos jégkármérséklő rendszert a NAK üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik.

A technológia lényege, hogy talajgenerátorok ezüst-jodid acetonos oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák a felhők felsőbb rétegeibe áramlanak, ahol csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét és részben megakadályozzák továbbiak létrejöttét.

Nyitókép: Pexels / Illusztráció.

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg a 2021. évtől kezdődően már tizenegy milliárd forintra emelkedik. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kilenc éve még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. A megnövelt támogatási keretösszeg pedig lehetővé teszi, hogy hasonlóan dinamikus növekedés mellett is magas tudjon maradni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is  háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, a díjtámogatásra pedig április elejétől pályázhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg
• a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

A gazdálkodók három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Mint az Nagy István agrárminiszternek a biztosítási piac szereplőivel folytatott februári találkozóján is megfogalmazódott, az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. A kilenc éve megújult agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, az idei évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. (Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik.) „Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat” – szögezi le a találkozóról kiadott közlemény. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni, önkéntesen.