Az erről a szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben idézték az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértőjét, Balogh Lászlót, aki szerint folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is.

Jelezte: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Érd lakosságszáma nőtt a legnagyobb mértékben – 821-gyel – egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma. Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett.

A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson: a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254-gyel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek – írták.

Az elemzés szerint a fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra, Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 lakossal lettek kevesebben. Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett, 435-729 ezer forintra.

A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy „megtámasztja” az árakat.

Nyitókép: Unsplash.

Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy idén a megyén belül melyek voltak a legkeresettebb agglomerációs sztártelepülések, és hol találhatók a legdrágább és legolcsóbb lakóingatlanok.

• A budapesti agglomerációban a törökbálinti Óvoda utca volt tavaly a legdrágább, négyzetméterenként 833 ezer forintba kerültek az ottani lakóingatlanok.
• A Pest megyei második és harmadik helyen szerepel az egy évvel korábbi rangsorban szintén az élbolyban lévő budaörsi Domb és Árok utca, 802 ezer és 778 ezer forintos összeggel.
• A top 10-ben a budaörsi lakóingatlanok vannak fölényben, de Dunakeszi, Szentendre és Biatorbágy egy-egy utcája is felkerült a listára.
• A legolcsóbb települések közé tartozik például Pest megyében Jászkarajenő és Makád is. Az agglomeráció legolcsóbb és legdrágább utcái között 2020-ban több mint 16-szoros árkülönbség volt.
• A megyében idén eladásra kínált lakóingatlanok ára között hét-nyolcszoros különbség volt: a legdrágább település ugyanis Remeteszőlős lett 927 ezer forinttal, ehhez képest Jászkarajenőn, Mikebudán és Nagybörzsönyben 122-130 ezer forintnál jártak a kínálati árak. A keresletet tekintve Érd, Dunakeszi, Budaörs és Szentendre szerepel a legnépszerűbb célpontok között.