Orbán Viktor elmondta: a lakásépítések áfájának átmeneti, 25-ről 5 százalékra csökkentése az év végén kifutott volna. Azt látták, hogy sok ember „felgyorsította a lakásépítési szándékait”, kapkodni kezdett, hogy beleférjen a mostani szűk határidőbe.

Erre nincs szükség, nem kell kapkodni, mert a kormány létrehozta a gazdasági növekedést megvédeni hivatott kabinetet, amelynek javaslatára biztosítani fogják a következő két évben is az egyébként lassuló lakásépítési piac megtámogatását az ötszázalékos áfával – emelte ki a kormányfő.

Nyitókép: MTI/Archív.

Elsőként az EU-ban

Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújt áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást a vállalkozásoknak, amely az adóadminisztráció csökkentésének legfontosabb mérföldköve lehet egész Európában – jelentette ki a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Ez most a finomhangolás időszaka, lépésről-lépésre kell haladnunk ahhoz, hogy a vállalkozásoknak érdemi könnyebbséget és valódi hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtsunk.

– nyomatékosította Izer Norbert.

Hozzátette, hogy a sikeres debütálás nélkülözhetetlen szereplői lesznek a könyvelők, az adótanácsadók, a fejlesztők és a vállalkozók.

Segítségük, közreműködésük, rendszeres visszajelzésük révén 2022-ben érdemi bürokratikus tehercsökkentéssel számolhat már minden áfabevallás-benyújtására kötelezett vállalkozás.

– fűzte hozzá.

Csökkenő adó-adminisztráció 

Amellett, hogy a tervezetek kiajánlása évente mintegy félmillió vállalkozásnak hoz könnyebbséget, versenyképességi szempontból is nagy előnyt jelent más országokkal szemben, és segítheti a gazdaság újraindítását is, hiszen az adó-adminisztráció csökkentésével, valamint a digitális átállás egyre erőteljesebbé válásával nemcsak időt, hanem pénzt is takaríthatnak meg a vállalkozások.

Míg a 2010-es évek legnagyobb adóügyi újítása az e-szja volt, amellyel a családokat és a lakosságot már 2017-ben megszabadította a kormány a személyi jövedelemadó bevallás kitöltésének a nyűgétől, addig a 2020-as éveké az áfabevallási-tervezetek kiajánlása – hangsúlyozta Izer Norbert.

Nagyobb az adattömeg, mint korábban

Elmondta: lényegesen nagyobb adathalmazt kell feldolgozni most, mint az e-szja-nál, az áfabevallási-tervezeteket ugyanis évi több mint négymilliárdnyi számla- és nyugtaadatból ajánlja ki az adóhivatal. Számos rendszer (mint például az online számla-, a pénztárgéprendszer) adatait kell úgy összeállítani, hogy a vállalkozó azt saját üzleti vagy számviteli döntésének megfelelően tudja jóváhagyni vagy módosítani.

Ehhez pontos adatokra van szükség, ami az alfája és az ómegája is egyben a professzionális áfa-bevallási tervezetnek

– jegyezte meg.

Hamarosan kezdődik a tesztidőszak

A lehető legmagasabb szintű bevallás-kiajánlási szolgáltatása nyújtása érdekében már a nyáron elindul az e-áfa tesztidőszak, amelynek fókuszában az adószakmával, fejlesztőkkel és a vállalkozásokkal történő közös munka áll. Idén ősszel a havi bevallók már élesben tesztelhetik is a rendszert, mintegy 200 ezer vállalkozás november 12-étől elérheti online az októberi időszakra vonatkozó bevallási tervezetét – ismertette Izer Norbert.

HASZON: Tíz évvel ezelőtt, amikor bűnügyi elnökhelyettessé nevezték ki, azt mondta: feltett szándéka, hogy véget vessen az adócsalás aranykorának. Sikerültek az akkori tervek?

DR. SORS LÁSZLÓ: Igen, a NAV már részben képes erre. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az „áfarés” – a makrogazdasági adatok alapján beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség – a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent, ami jól mutatja: jelentősen változott az adómorál és az adócsalási miliő.

Januártól a NAV minden számlázást digitális formában és valós időben lát. Míg tíz éve például egy adócsaló bűnszervezet évekig tudott működni, mostantól akár napok alatt lelepleződik?

Az online megoldások, a szemléletmódbeli változás, és a digitalizáció miatt jelentősen csökkent a reakcióidő, a NAV felgyorsult. Gyakorlatilag a klasszikus módszerekkel büntetlenül nem lehet már áfát csalni. Az áfa-visszaélések visszaszorítása kulcskérdés. A bűnöző is arra törekszik, hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot érjen el. Ha egy áru az áfa megfizetése nélkül kerül piacra, azt óriási árelőnnyel és nagy haszonnal lehet értékesíteni. Hasonló a helyzet a „feketefoglalkoztatással” is, ahol a járulékok elcsalása okoz kárt az államnak, és jelent jogtalan előnyt a visszaélőknek. Márpedig az adópolitika és a NAV célkeresztjében is az van, hogy a versenyelőnyt azoknak a vállalkozásoknak biztosítsa, akik betartják a jogszabályokat. Akik pedig nem, azokat a kockázatok feltárása után hatósági eszközökkel, minél gyorsabban ki kell iktatni a piacról.

Az adat az új olaj – mondják. És ebből a NAV-nak januártól még sokkal több lesz.

Elképesztő méretű adatvagyon áll már most is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére, rengeteg Befellegzett az adótrükköknek KELLENEK-E MÉG KÖNYVELŐK? helyről jön az információ. Idetartozik az onlinepénztárgép-rendszer, az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer), az Online Számla rendszer, a különböző kifizetői adatszolgáltatások, az adóbevallások adatai, nem is beszélve a nemzetközi információkról. Öszszesen mintegy 7,5 petabájtnyi adatról van szó, ami évek óta exponenciálisan nő. Ez annyi, mint egy 225 évig tartó HD minőségű film adatmennyisége.

Éppen emiatt érik kritikák az adóhatóságot, hogy meg tud-e birkózni a kezelésével. Mi a garancia rá, hogy válófélben lévő házastársaknál senki nem néz rá a férj (vagy feleség) pénzügyi helyzetére, és hogy az üzleti titkok azok is maradnak?

Az aggodalom valahol érthető, de ugyanúgy felmerülhet például akkor is, ha valaki elmegy egy bankfiókba. Minden korszerű digitális rendszernek ugyanazok a problémái lehetnek és minden digitális adatkezelő hasonlóképp próbálja ezeket kivédeni. Egyrészt vannak hazai és uniós törvényi garanciák: kitől milyen adatot kérhetek, kinek adhatom tovább, mit mivel kapcsolhatok össze, meddig tárolhatom. (Megjegyzem, egyedileg azonosítható adatokat még az államigazgatáson belül is csak kivételes esetekben – például nyomozati érdekből, ügyészi jóváhagyással – adhatunk át.) Másrészt van egy precíz, adatkezelést nyomon követő mechanizmus. Minden mozzanatot naplózunk, minden visszakereshető, miközben szigorú az adatokhoz hozzáférést engedő jogosultsági rendszer.

Az amerikai filmekben az FBI informatikai rendszereit támadják előszeretettel a számítógépes „kalózok”, Önöket érte már hackertámadás?

Az elmúlt években többször is előfordultak jellemzően túlterheléses támadások, de ezeknek a NAV sikeresen ellenállt. Egyebek mellett többrétegű tűzfallal, behatolásdetektáló és -elhárító rendszerrel védjük az adatvagyont és ezen túl a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is a segít nekünk. Etikus hackereink is vannak, akik folyamatosan keresik a gyenge pontokat.

Fizikailag hol tárolják az adatokat? Magyarországon, valamiféle földalatti bunkerben?

A helyszínt nem árulom el, de annyit mondhatok, a bunker kifejezés nem túlzás. A kiemelt biztonságú, „duplikált” létesítmények az adatvédelem részét képezik. A szerverek Magyarországon vannak, minden adatot egyszerre több helyszínen „mentünk el”, hogy még véletlenül se vesszen el egy se. A NAV több száz különböző informatikai szakrendszerén az adatelemzőkkel együtt több mint 800-an dolgoznak. Most készül az integrált adattárház, hogy amit lehet, azt egy rendszerben, a tárolást és elemzést segítő egységes struktúrában kezeljünk.

Ami nyilván szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy az adózókat még jobban tudják ellenőrizni…

Igen, ez a cél. Az elmúlt tíz év alatt kiépültek az ehhez szükséges, integrált platformon működő, automatikus adatszolgáltatási rendszerek, amelyek öntik be az adatokat. Ebből az adathalmazból – mesterséges intelligenciát is igénybe véve – nyerjük ki azokat a mintákat, amelyek nemcsak az ellenőrzést segítik, hanem bemérik a különböző adózói attitüdöket is. Ki jelent valódi kockázatot, ki az, aki csak tévedésből hibázik és ki az, akit támogatni kell a szabálykövetésben. Először csalási típusú mintákkal kezdtük, most adózói életutakat építünk. Azaz tudjuk, hogy melyik adózót mikor és milyen formában kell megszólítani. Egyébként egy gazdasági eseménnyel összefüggésben, alapvetően három dologra vagyunk kíváncsiak: megvalósult-e az értékesítés, a szolgáltatás, arról kiállította-e az eladó a bizonylatot és milyen utat jár be a pénz.

Innen már nem kérdés, mi az ügylet adójogi következménye. A rendszer január 1-jén kiteljesedik: minden számla adata valós időben látható. Hamarosan a központi bankszámla-nyilvántartó rendszerben azt is látjuk majd, kinek hol, hány számlája van, és a központi széfnyilvántartást is a NAV építi ki. Ne felejtsük el, hogy a nemzetközi információk alapján a külföldi bankszámlákat már most is látjuk. Azt mondhatom, a kör bezárul.

A mesterséges intelligencia nagy előnye, hogy az egyre több adatból egyre pontosabb előrejelzésre képes. Milyen mintákat keresnek majd az algoritmusok januártól? Például kapnak kiemelt „digitális figyelmet” a katások a változó szabályozás miatt?

Természetesen, ha valaki katásként egyetlen megbízónak állítja ki a számláit, majd átlépi a 3 millió forintos határt, ne csodálkozzon, ha jelez a gép, és szeretnénk meggyőződni arról, hogy az ezzel járó plusz adóterhet megfizették-e. Tudjuk, hogy az adó mindig sok az adózók számára. Azonban a NAV-ra is piaci szereplőként kell tekinteni. Ez egy 18 ezer fős mamutcég közigazgatási szabályrendszerrel. Az „üzleti terv” lényegében az állam éves költségvetési tervéből adódik, ráadásul a betervezett bevételt papíron előre „el is költik”, a költségvetésben. Ha nem hoznánk a számokat, annak súlyos következményei lennének: intézmények, állami szolgáltatások állnának le. És nem lenne forrása az adócsökkentésnek sem. Eltekintve ebben az évben a járványhelyzet miatti adóbevétel-kieséstől a NAV hozza a számokat. Hadd legyek büszke arra, hogy tíz év viszonylatában ötezerrel kevesebb munkatárssal évről évre több bevételt érünk el és több feladatot látunk el. Ez a figyelemre méltó hatékonyságnövekedés nem ment volna a munkatársaim elhivatottsága és innovatív gondolkodása nélkül. Mindezt természetesen a gazdasági szereplők teljesítménye alapozza meg.

Az adócsökkentés mellett az adózók adminisztratív terheinek mérséklésével is kampányoltak. A 2021 második félévétől tervezett, NAV által készített áfabevallást ugyanakkor aggályok övezik, azt az önrendelkezés csorbulásának tartják egyesek.

Ha kérés nélkül elkészítjük az emberek helyett az szja-bevallást, a választás szabadsága megmarad: jóváhagyhatom, amit a NAV felkínált, de akár bele is nyúlhatok. Sőt, magam is kitölthetem a bevallást. A lényeg, hogy az önadózás rendszerében a bevallóé a felelősség. Mi az adminisztrációt igyekszünk csökkenteni. Abból dolgozunk, amit kapunk. Adatokból. Rátérve az áfabevallásra: egy kiajánlással segítünk a nálunk lévő adatok nyomán. Annak, aki viszonylag egyszerű felépítésű vállalkozást működtet, tűpontosan meg tudjuk mondani, hogy menynyi áfát kell fizetnie, mert az online adatszolgáltatások alapján látjuk, hogy mennyi bevétele és kiadása volt. Tehát ez egy opció, amit okvetlenül ki kell pipálni vagy korrigálni kell. Ismét utalnom kell az önadózásra: mi megmutatjuk, mit lát a rendszer, ám ha van olyan tétel, tényező, amit be kell vallani, de nem jutott el hozzánk, illetve van olyan kedvezmény, mentesség, amit be kell számítani, azt a vállalkozásnak kell hozzátennie. Az áfabevallási tervezet egy szolgáltatás, ami nem kötelező, de annak biztosan segít, aki jó úton jár, és aki megérti, hogy mi a lényeg.

Ráadásul ingyen. Bár újkeletű bölcsesség, hogy ahol semmiért nem kérnek tőlem pénzt, ott én vagyok az áru. Jelen esetben az adataim. Ahogy a NAV egyre több területre lép be a digitalizáció előrehaladtával, az online számlakiállítók, könyvelők, adószakértők, bérszámfejtők munkája is veszélybe kerülhet.

Könyvelőkre, adószakértőkre továbbra is óriási szükség lesz. Ez nem vitatható. Abban, hogy egy feladat változik, nincs semmi rendkívüli, hiszen idővel minden szakma átalakul. A járványhelyzet pedig csak gyorsítja a már korábban beindult digitalizációt, ami a változást generálja. Kevesebb lesz a könyvelők adatrögzítési feladata. Digitális formában, készen kapnak meg sok, számukra szükséges információt. Az ingyenes szolgáltatásokkal ugyanakkor nem váltjuk ki a vállalkozások adózással kapcsolatos döntéseit. Például azt nekik kell eldönteniük, hogy melyik adózási formát választják. Hogy milyen tevékenységbe fognak, hány alkalmazottat foglalkoztatnak, kivel üzletelnek és a többi. A kínálkozó egyszerűsítéseket, kedvezményeket, lehetőségeket, követendő szabályokat és azok változását felgyorsult és komplex világunkban egy menedzsernek nincs ideje követni, ehhez kell a szakmájában kiváló könyvelő, adótanácsadó.

Többen hiányolják a garanciákat arra, hogy az állampolgárok és vállalkozások nemcsak adnak, de vissza is kapnak ebből az adatvagyonból.

A plusz adatszolgáltatás persze jelenthet plusz terhet, de cserébe bárki lehívhatja a saját vállalkozására vonatkozó információkat. Sőt, annál többet, is, például olyan információkat, amelyeket mások tettek be róla a rendszerbe. Archiválhatnak, rendszerezhetnek, szűrhetnek, analizálhatnak. Például az Online Számla rendszer, a NAV ingyenes Online Számlázója egy sor olyan praktikus és persze digitális szolgáltatást kínál, ami gyorsíthatja, egyszerűsítheti az ügymenetet, adott esetben előkészíti a terepet a korszerű, adminisztrációmentes folyamatoknak. Tehát az adatokat nemcsak ellenőrzésre, hanem szolgáltatásra is hasznosítjuk.

Adok-kapok. Amiben azt rebesgetik, a bérszámfejtés lehet a következő terület.

Dolgozunk az eFIP, az elektronikus Foglalkoztatási Információs Program fejlesztésén. Ezzel nyomon követhető lesz, hogy egy munkavállalót bejelentettek-e, vagy csak úgy tudja, hogy bejelentették. Ez a költségvetés érdekein túl azért is fontos, mert a munkáltatói bejelentések és járulékfizetések kihatnak az állampolgárok egészségügyi ellátására és nyugdíjára is. Ehhez majd mobilalkalmazás is tartozik, és bárki lekérdezheti a rá vonatkozó, bejelentett adatokat. Az ellenőrzéseink során számos munkakörben (biztonsági őrtől az áruházi takarítóig) gyakran találkozunk a munkavállalók érdekeinek sérülésével. A munkavállalók ki-bejelentésének egyszerűsítésére is tovább fejlesztjük az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást. Ez, túl azon, hogy papírmentes, hogy letöltés nélkül funkcionál, a nálunk lévő adatokat automatikusan betölti. Ez már abba az irányba mutat, hogy a közigazgatásban az állampolgároknak és a vállalkozásoknak legyen elég egyszer megadniuk ugyanazt az adatot, amihez csak akkor kell hozzányúlniuk, ha az megváltozik.

Elképzelhető, hogy a belátható jövőben már robotok végzik az adóellenőrzést?

De legalábbis automatizmusok. Már kis- és nagyvállalati tesztfázisban van az úgynevezett SAF-T (Standard Audit File Tax), amit az OECD ajánlásra, Norvégia, Lengyelország és Portugália után Magyarország is bevezethet. Ennek segítségével valós időben láthatunk bele egy-egy cég működésébe. Olyan egységes fájlformátumról van szó, amely a korábbinál szélesebb betekintést enged nekünk – például a számlák mellett a készletnyilvántartásra is –, így az adózó is jobban fel tud készülni az ellenőrzésre. Amire idővel a helyszínen nem is lesz szükség, hiszen mindig pontosan látjuk, mi történik a cég életében. A megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket. Nem megyünk el se önhöz, se a könyvelőjéhez, nem kérünk be iratokat, nem fog ott ülni senki napokig a cégénél. Most is képesek vagyunk az elektronikus ellenőrzésre, amiből tavaly 24 ezret, idén már csaknem 37 ezret végeztünk. Ebből egyre több lesz. Ha nemcsupán utólag, hanem azonnal látjuk, hogy mi történik a gazdaságban, a költségvetés adóbevétele egyre pontosabban tervezhető. Mindezt összegezve úgy fogalmazhatok, a NAV-nak egyre inkább a szolgáltató szerepe kerül előtérbe a korábban meghatározó hatósági szemléletmóddal szemben. Ez persze nem zárja ki azt, hogy aki viszont tudatosan nem tartja be a játékszabályokat, az nagy valószínűséggel úgy jár, hogy bekopogtatunk hozzá egy hajnali órán, nem sokkal azután, hogy kitalálta a bűnös szisztémát.

Dr. Sors László

NÉVJEGY 1994-ben végzett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán vállalkozás szakirányú szakközgazdász, 2001- ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséget szerzett. 1988 és 1991 között a BRFK-nál volt járőr. 1994 és 1996 között a BRFK Vizsgálati Főosztály Gazdaságvédelmi Osztályán, később az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán, 1999 és 2005 között pedig az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál dolgozott. 2005-ben jogi szakvizsgát tett és onnantól 2010-ig dolgozott saját ügyvédi praxisában. 2010-ben a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatója lett, 2011 és 2018 között a NAV bűnügyi elnökhelyettese volt. 2018-ban lett a NAV vezetője.

Forrás: Haszon Magazin / Kolozsi Gábor | Nyitókép: Haszon Magazin.

Tavalyhoz képest elenyésző volt a négyzetméter árak ingadozása Budapesten

A vírus elején a legtöbb ingatlanpiaci előrejelzés a legrosszabbat feltételezte, miszerint az árak bedőlnek. Szerencsére azonban ez nem így lett. Az Ingatlannet.hu statisztikási alapján készítettünk egy összevetést a fővárosi ingatlanárakról tavaly januártól egészen a legfrissebb idei adatokig, hogy láthassuk az árváltozásokat.

A 2019-es évet figyelve látszik mekkora mértékben növekedtek az ingatlanárak, folyamatos növekedés volt jelen egészen decemberig. 456 ezer Ft/nm-es árakon indult az év és decemberre egészen 534 ezer Ft/nm-ig növekedett. Egy esztendő alatt tehát a budapesti családi házak árai 78 ezer forinttal növekedtek négyzetméterenként.

Míg a tavalyi év ugyan növekedéssel indult, mégis lassú csökkenéssé váltott át. Az árak alakulásából látszik, hogy márciusban kezdett csökkenni, valószínűleg a járvány betörésével, illetve júliusban megugrott, majd ismét enyhén csökkenni kezdett, feltehetőleg a második hullám berobbanásával. Azonban ezek az árváltozások egyáltalán nem voltak drasztikusak, hiszen a júniusi 540 ezer forintos legalacsonyabb négyzetméter ár és a júliusi 557 ezer Ft/nm-es legmagasabb ár között mindössze 17 ezer forint volt a négyzetméterenkénti különbség.

Szinte biztos, hogy a maradék két hónapban már nem lesz nagy változás az ingatlan árakban, mégis, ha a tavalyihoz hasonlóan alakul, akkor egy enyhe növekedésre lehet számítani a családi házak négyzetméter árában.

Idén megállt a rohamszerű ingatlanár növekedés Budapesten

Látva a tavalyi ingatlanárak folyamatos növekedését és azt, hogy idén alig nőtt, kíváncsiak voltunk, hogyan alakultak a téglalakások átlagos árai a fővárosban az elmúlt 5 évben. Hihetetlen mértékű volt a drágulás, hiszen évente 100 ezer Ft/nm körül nőttek a lakásárak.

Míg 2016-ban 488 ezer forintba került egy négyzetméter, addig ez 2019-re majdhogynem megduplázódott, ugyanis 815 ezer forintos négyzetméter árak voltak ezévben átlagosan. Így idén az eddigi 19 ezer forintos növekedés a fővárosi téglalakások négyzetméter árának tekintetében igen jónak számít.

Az 5%-os lakásáfa változásokat hozhat az ingatlanpiacon

A jövő évtől két igen kedvező rendelkezés lesz bevezetve, melyek az új építésű ingatlanokat fogják érinteni. Az egyik az 5%-os új lakásáfa rendelet, ami minden januártól 2022 decemberéig megkezdett ingatlan építkezési projektre vonatkozik majd. Emellett a másik, a CSOK-ot igénybevevő családok számára szóló illetékmentesség.

Ez a két rendelkezés okozhat változásokat az ingatlanárakban, mind növekedést, mind csökkenést.

Az Országgyűlés ezen döntése a magyar vállalkozások jelentős százalékát érintheti, hiszen a törvényjavaslatban foglaltak óriási lehetőséget biztosítanak számukra. A változás hatására felmerült annak lehetősége, hogy visszaigényelhetik rég elveszettnek hitt áfájukat.

– mondta Farkas Gábor, a PwC Magyarország adószakértője.

A PwC adószakértői felhívják a figyelmet: azon túlmenően, hogy a vállalkozások rendelkeznek a múltban keletkezett, ki nem fizetett követeléssel, kiemelten fontos, hogy felkészüljenek a jövőben esetlegesen felmerülő behajthatatlan követeleléseik kezelésére, és már a jogszabálynak megfelelően dokumentálják az ilyen eseteket. Ez alapfeltétele annak, hogy az újonnan megnyíló áfa-visszaigénylési lehetőség egyszerűen és gyorsan igénybevehető legyen számukra.

A 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás behajthatatlannak tekinti a követelést, és lehetőséget nyújt a megfizetett áfa visszaigénylésére többek között az alábbi esetekben:

• amennyiben a kötelezett végrehajtás alatt áll, és a végrehajtás során bizonyítást nyert, hogy nincs, vagy csak részben van fedezet a követelés kielégítésére;
• ha például a kötelezett felszámolása során a felszámoló írásbeli nyilatkozatában igazolást adott arról, hogy az adós nem rendelkezik megfelelő fedezettel.

A törvénymódosítás tehát pozitívan érint majd minden vállalkozást, amelyre nem vonatkoznak a korlátozó rendelkezések, illetve fennáll olyan követelésük, amely megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt.

– tette hozzá Farkas Gábor.

Nem lesz olcsóbb az újépítésű

Minél előbb sikerül valakinek kiválasztania újépítésű társasházi lakását, és belevágnia a vásárlási folyamatba, annál olcsóbban fog hozzájutni. Az újépítésű lakások ára ugyanis – annak ellenére, hogy egyre növekszik a kínálat – nem lesz már alacsonyabb – hívta fel a figyelmet Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

Mi az oka a folyamatos áremelkedésnek?

Az áremelkedés egyik oka, hogy emelkednek az építési költségek, többek között az építőpart egyre inkább feszítő munkaerőhiány miatt, de közrejátszik az is, hogy egyre drágábbak az építőanyagok. Mint a szakértő elmondta, az építési költségek eddigi emelkedése annyira nagymértékű volt az elmúlt években, hogy emiatt folyamatosan emelni kellett az új építésű projektekben megépülő lakások eladási árain.

Az áremelkedés másik oka viszont az, hogy minél közelebb van egy projektnél az átadási határidő, annál magasabb áron kínálják a beruházók a benne található ingatlanokat.

Egyre több fejlesztés jut el ugyanis befejezés-közeli stádiumba, és az ilyen készültségi fokú ingatlanok többe kerülnek, mint a tervezőasztalon lévők. Egyszerűen azért, mert a vásárlók jobban bíznak azokban az ingatlanokban, melyek már elkészültek, vagy egy bizonyos készültségi foknál tartanak – tehát már látható az ingatlan -, így ezek iránt nagyobb az igény.

2019 végéig marad az 5 százalékos ÁFA

• Amire még fontos figyelni a vásárlást fontolgatóknak, hogy a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig marad az új lakások 5 százalékos áfája.
• Azokat a projekteket melyek eddig az időpontig elkészülnek, még nem érinti – azaz nem drágítja – az áfa emelkedése.
• Ezután viszont tovább emelkedő, sőt megugró árakra számíthatunk, ugyanis a kivitelezők innentől már beépítik az eladási árakba a nagyobb mértékű áfát.

Balla Ákos szerint tehát minél előbb vásárolt valaki újépítésű lakást, annál jobban jár. És nemcsak azért, mert olcsóbban jut hozzá az ingatlanhoz, hanem azért is, mert nagyobb kínálatból is tud válogatni.

• Tempósabb a növekedés a lakáspiacon: az első három negyedévben 52 százalékkal nőtt az átadott lakások száma, szemben az első félévben elért 46 százalékkal.
• A legfrissebb lakáspiaci adatok ötéves távlatban rekordot jelentenek.
• A lakásépítési kedv látványos növekedése mellett két trend látható: a kisebb településeken a saját célú házépítések, a nagyobb városokban pedig a társasházépítéseké a főszerep.

 “Az elmúlt kilenc hónapban közel 8 ezer lakást adtak át, ez pedig 52 százalékos növekedésnek felel meg, ami gyorsuló ütemű növekedést jelent, mivel az első félévben még 46 százalékos volt a bővülés. Mind a lakásépítési engedélyek, mind az átadott lakások számát tekintve 2013 óta legjobb eredményt produkálta a piac az idei első kilenc hónapban.”

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kettős tendencia látható a lakásépítéseknél

A vidéki kisebb településeken és városokban a saját célú családiház-építések a jellemzőek, a nagyobb városokban pedig az eladási célú társasházépítések vannak a fókuszban és mindkét területen jelentős és látványos a növekedés.

• Korábban írtuk: Rubikon: az első félévben eladott használt lakások felére vettek fel hitelt

A lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK), illetve az 5 millió forintos áfa-visszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes – 5 százalékos – áfakulcs segítette. Igaz, ez utóbbi csak 2019 végéig van érvényben.

Nagy árkülönbségek az ország keleti és nyugati fele között

Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is jelentősen eltérnek az új lakások árai az ország különböző régióiban.

• Budapesten az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára november elején átlagosan 650-700 ezer forint volt.
• A dunántúli megyék nagyvárosaiban 390-400 ezer forint körül mozog az új lakások átlagos négyzetméterára.
• A kelet-magyarországi megyei jogú városokban pedig 370-390 ezer forintnál tartanak az árak.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!