„Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult, sőt, egyenesen a gazdasági növekedés egyik fő motorjává vált Magyarországon”

– avatta be a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásainak részleteibe az Aegon Prémium Ügyfélklub hallgatóságát Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai tanácsadója.

Többet költünk

Míg egy honfitársunk 2016-ban még csupán átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, ezen összeg mértéke a tavalyi évben már elérte 83 ezret. Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.

Étkezési szokások

A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.

Háztartási kiadások és lakhatás

Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18 százalékról 21 százalékra növekedett. A tavalyi év folyamán a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.

Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián (jövedelmi decilisen) alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót is. 

Biztosítások, hitelek

A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban: itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek. Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.

Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.

Ez is érdekelheti:

• Siessünk, százezer forintnál is több adókedvezményt szerezhetünk az év végéig

Munkaerőpiac és kereskedelem

A gazdasági mutatók királyának aposztrofált GDP-adatokon túl a magyar gazdaság exportkitettségéről, a munkaerőpiaci helyzetről és régiós szereplésünkről is érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója. Beszélt a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy az először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.

Kereskedelem, turizmus

A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése. A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.

Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.

A bankbetétek jelenleg veszteséget termelnek

A hazai pénzintézeteknél elérhető betéti kamatok jelenleg 0,01-2,05 százalék között alakulnak, a hozam a nullához közelít. Egy 0,01 százalékon kamatozó 1 milliós bankbetét egy év múlva 3,4 százalékos inflációval és a kamatadóval, illetve az egyéb levonásokkal korrigálva 960 ezret ér majd. Tízezrekkel kevesebbet tehát vásárlóértéken, mint amennyit betettünk – mondta az Aegon Prémium októberi Ügyfélklubján Dr. Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

A lakossági megtakarítási szokások átalakultak

Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a magyar lakosság megtakarításainak összetétele, a részvények, befektetési jegyek vagy éppen a nyugdíjcélú konstrukciók népszerűsége ezzel együtt sem verdesi a felhőket. A dobogó legfelső fokát 2007 és 2013 között kisajátító lekötött betét mostanra az ötödik helyre csúszott vissza, a folyószámlabetét, az állampapír, a készpénz és a befektetési jegy is megelőzi a lakossági megtakarítások piacán – amely a gazdasági válság óta egyre nagyobb volument ölt.

„Bár a helyzet javult, az emberek pénzügyi képzettségében továbbra is aggasztó hiányosságok tapasztalhatók. Pedig ahelyett, hogy a pénzünket lényegében 0 százalékos kamattal lekötve várjuk a csodát, fel kéne tenni magunknak a kérdést, hogy milyen időtávon, mit szeretnénk elérni, és ezért mit vagyunk hajlandók megtenni”

– figyelmeztet Győrfi Zoltán.

Magas hozam, biztonság vagy likviditás – melyik a legfontosabb?

Ahogy általában egy szabónál is kettőt lehet választani a gyorsaság, szépség, alacsony ár hármasából, úgy egy befektetési szolgáltatónál a magas hozam, a biztonság és a likviditás fontossági sorrendjét érdemes végiggondolni.

Az állam is támogatja a nyugdíjbiztosításokat

Aki szeretne bármikor hozzáférni a pénzéhez, ugyanakkor biztonságban tudni azt, annak le kell mondania a magas hozamokról. Aki viszont hajlandó lemondani a likviditásról, és a biztonság mellett a magas hozamot tartja szem előtt, annak érdemes például nyugdíjbiztosításban gondolkodnia. A megtakarításhoz az állam is hozzátesz évente 20 százalékot (nyugdíjbiztosítás esetében legfeljebb 130 ezer forintot), de az összeg ezen felül is termel hozamot. A magasabb költségekért cserébe pedig személyes tanácsadó és kamatadómentes konstrukció jár, a pénzt pedig a biztosítótársaság és a mögöttes állampapírok garantálják.

„Húsz százalékot elérni a tőzsdén is nagy harc, mégis kevesen választják a nyugdíjcélú megtakarításokat – biztosítást, nyeszt, önkéntes pénztári tagságot. Pedig a befizetett pénz valójában nem egy költségtétel a havi büdzsében, hanem egy olyan összeg, amelyet vissza fogunk kapni”

– véli Dr. Győrfi Zoltán, aki szerint megfeledkeztünk arról a gyermekkori élményről, hogy mekkora öröm feltörni a malacperselyt vagy beváltani az iskolai takarékbélyegeket.

Mindenfélére költünk, ahelyett, hogy félre tennénk a nyugdíjas évekre

Pedig pszichológusok is igazolták, hogy attól függően okoz boldogságot egy pénzügyi döntés az embernek, hogy mihez viszonyítja az arra szánt erőforrásokat és eredményeket. Nyugdíjcéllal félretenni teljesen más típusú döntés, mint elkölteni a fizetésünk egy részét élelmiszerre, hiteltörlesztésre, ruhára. A KSH statisztikái szerint egyébként a magyarok havi bevételük

• 27 százalékát élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
• 21 százalékát lakásfenntartásra és rezsire,
• 10 százalékát közlekedésre,
• a fennmaradó hányadot pedig telefonálásra, internet előfizetésre, gyógyszerre, utazásra, alkoholra, cigarettára, ruházkodásra, oktatásra, kultúrára, valamint egyéb termékekre és szolgáltatásokra költik.

Jelenleg alacsony a jegybanki alapkamat, a piacok rendkívül hektikusak, miközben az infláció beindult a 2015-ös mélyponthoz képest. Egyedi befektetési megoldásokra van szükség, hiszen Dr. Győrfi Zoltán szerint:

aki nem csinál semmit a pénzével, és a bankban tartja, az a júliusi és augusztusi inflációs adatok szerint épp 3,4 százalékot veszített.