Az MNB hétfői MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy az értékbecslési folyamatok egyszerűsítését megteremtő jogszabályi háttér felállítására tekintettel döntött az adósságfék szabályok módosításáról.

Ennek értelmében a hitelfedezeti mutató számításához az ingatlanok forgalmi értéke ezentúl statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható.

A módosítás támogatja a banki digitalizáció erősítését, a gyorsabb és költséghatékonyabb hitelezési folyamatok kialakítását.

Kiemelik: a jelzáloghitelezés hatékonyságának növelése érdekében a versenyképesség javítását célzó 330 pontjában a jegybank szorgalmazta a helyszíni szemle nélküli, statisztikai alapú értékbecslés szélesebb körű alkalmazásának lehetővé tételét és hangsúlyozta az ezek alapjául szolgáló központi értékbecslési adatbázis felállításának fontosságát.

Az MNB javaslataival összhangban a Pénzügyminisztérium módosította a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló PM rendeletet, így megnyílt a statisztikai alapú értékbecslések hitelkihelyezéskor történő alkalmazásának lehetősége a hitelintézetek számára.

Az MNB a megújult jogszabályi környezethez igazodva a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet (továbbiakban: adósságfék rendelet) kiegészítése mellett döntött.

A módosítás után az adósságfék rendeletben szabályozott hitelfedezeti mutató számításakor az ingatlanok forgalmi értéke statisztikai alapú értékbecsléssel is megállapítható.

A módosítással a jegybank támogatni kívánja a hitelezési folyamatok egyszerűsítését, a banki digitalizáció és hatékonyság erősítését. A statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása esetén az ügyfelek oldalán is mérséklődnek a hitelfelvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek – írták.

Az adósságfék rendelet módosítása a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba.

A jegybank szeptember 15-én közölte, hogy a módosított jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szabályozásról szóló rendelet alapján az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege október 1-jétől nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

Fülöp Zsuzsanna ennek kapcsán elmondta, hogy az adósságfék rendelkezéseket 2015-ben vezették be. Elsődleges célja az volt, hogy a hitelfelvétel során a fogyasztók ne vállaljanak magukra túlzott hitelterheket, és visszafogja a túlzott eladósodottságot.

Ismertette, hogy az adósságfék rendelkezéseknek két része van: az egyik szabály meghatározza, hogy a fedezeti ingatlan értékéhez mérten mekkora lehet a felvehető hitelösszeg. Míg a másik a törlesztőrészletek, illetve a jövedelem arányában meghatározott törlesztőrészletekre vonatkozik.

Kiemelte: a változtatás célja, hogy a fix, a minél hosszabb időtávra fixált lakáshitelek felé tereljék az új hitelfelvevőket. Az új lakáshitelt felvevőknek közel 90 százaléka már most is a fix kamatozású termékeket választja – tette hozzá.