November végére átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteltartozása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. (A lakosság teljes hiteltartozása ennél magasabb, szeptember végén megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot, ebben a nem pénzügyi vállalatoktól, külföldön vagy az államtól felvett hitelek is benne vannak.) A rekord mértékű banki hiteltartozás oka az, hogy a lakosság tavaly novemberben is több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Zsinórban 21. hónapja nettó hitelfelvevők a háztartások, novemberben csaknem 64 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a meglévők tőketörlesztését. 

Bár a lakáshitelek átlagos kamata kissé mérséklődött, a kereslet valamelyest csökkent a nyári hónapokhoz képest, amelyek hagyományosan a legerősebbek a lakáspiac szezonalitása miatt. Novemberben ennek ellenére is erős maradt a lakáshitelpiac, 113,3 milliárd forint volt a szerződések összege, ez csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2023-asat. Ez azt jelenti, hogy tavaly 11 hónap alatt már 1234,6 milliárd forintnyi lakáshitelt értékesítettek a bankok, így biztosan rekordot döntött 2024-ben a lakáshitelezés. A nagyon erős 2022-es és a rekord 2021-es években sem érte ezt a szintet a szerződések összege.

Folyamatosan nő az átlagos hitelösszeg

A hitelfelvevők számában nem lesz rekord, tavaly havonta átlagosan 6290 lakáshitelszerződést kötöttek, 2021-ben pedig 9 ezernél is jóval többet. Az átlagos lakáshitelek összege azonban megugrott időközben, és három év alatt 11,5 millió forint körüli összegről 19 millió forint fölé emelkedett. A felvett lakáshitelek mintegy negyede volt államilag támogatott kölcsön, döntő részben falusi CSOK vagy CSOK Plusz. A statisztikából az is látszik, hogy egyre gyakrabban használják a hitelt építkezésre, felújításra.

A személyi kölcsön is jól fogyott

Novemberben valamivel kevesebb személyi kölcsönt folyósítottak a bankok az októberi, 80,6 milliárd forintot meghaladó rekordhoz képest, de a 73,2 milliárdos szerződéses összeg is hatalmasnak számít, 58 százalékkal haladta meg a 2023-asat. Az év utolsó előtti hónapjában több mint 25 ezren vettek fel személyi kölcsönt, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A kamatok is csökkentek, átlagosan 16,42 százalékosra, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb szint. 

A személyi kölcsönöknél is rekord esztendőt zárhatott a bankszektor. 11 hónap alatt 755 milliárd forintnyi folyósítás történt, és összesen 301 ezren vettek fel ilyen hitelt. Érdekesség, hogy a szerződések száma alig nő, az első kilenc hónapban például alig 876 ezer szerződést tartottak nyilván, ez 26,8 ezerrel több, mint 2023 végén, holott ez idő alatt csaknem 248 ezer új szerződést írtak alá. A háttérben részben a régi hitelek kifutása, részben pedig a kiváltása állhat. Herman Berndaett, a Bank360.hu szakértője szerint a régi személyi kölcsönt fizetők közül sokan úgy vesznek fel új kölcsönt, hogy annak egy részéből a meglévő hitelt visszafizetik, a maradékot pedig felhasználják. 

Stabil a kereslet a babaváró támogatásra

A babaváró hitelt novemberben 1907 házaspár vette fel, ez megfelel a korábbi hónapokban megszokottnak. Novemberben 20,8 milliárd forintnyi babaváró hitelszerződést írtak alá, ami azt jelenti egyúttal, hogy szinte minden igénylő a maximális 11 millió forintos hitelt kérte. 

Az idén nőhetnek ezek a számok, miután az igénylők maximális életkorát felemelték. Olyan házaspárok vehetik fel januártól a kamattámogatásos hitelt, amelyeknél a feleség 35 évesnél fiatalabb. Tavaly még 30 év volt a korhatár, és csak speciális esetekben lehetett ennél magasabb – emlékeztet a Bank360.hu. 

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA”-ról egy fokozattal a továbbra is elsőrendű „AA mínusz”-ra rontotta a francia államadósság besorolását. Az új szuverén osztályzat kilátása stabil.

Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Franciaország – Németország után a második legnagyobb euróövezeti gazdaság – államháztartási mérőszámai gyengébbek a hasonló besorolású többi ország mutatóinál. A cég várakozása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta mérsékelt ívben felfelé tartó pályán marad, tükrözve a viszonylag magas államháztartási hiányokat és a költségvetési konszolidációban elért szerény haladást.

A hitelminősítő az idei évre 5 százalékos GDP-arányos francia államháztartási deficittel számol a tavalyi 4,7 százalékos hiány után, de jövőre újból 4,7 százalékos deficitet jósol.
A cég hangsúlyozta, hogy az előrejelzéseiben e két évre valószínűsített államháztartási hiányok jelentősen meghaladják az „AA” besorolási sávban nyilvántartott többi szuverén adós várható hiányainak mediánját, amely a Fitch osztályzati listáján jelenleg 2,3, illetve 0,9 százalék.

A Fitch Ratings kiemelte azt is, hogy a francia kormánynál borúlátóbban ítéli meg a francia gazdaság várható teljesítményét: a hitelminősítő 2023-ra 0,8 százalékos, 2024-re 1,3 százalékos GDP-bővülést vár, Párizs hivatalos előrejelzéseiben ugyanakkor erre a két évre 1, illetve 1,6 százalékos növekedési ütemek szerepelnek.

Az osztályzatrontáshoz fűzött elemzésben hangsúlyozták, hogy a hazai össztermékhez mért francia államadósság-ráta 2022 végén 111,6 százalék volt, a legmagasabb a Fitch által az „AA” osztályzati kategóriában jegyzett szuverén adósok mezőnyén belül. A francia államadósság-ráta több mint kétszeresen haladja meg az ugyanebben a besorolási sávban nyilvántartott gazdaságok GDP-arányos szuverén adósságterheinek mediánszintjét, amely jelenleg 48,4 százalék.

A Fitch Ratings ráadásul azzal számol, hogy a jelenlegi adósságdinamika a francia államadósság-rátát folyamatosan felfelé tartó pályán tartja. A hazai össztermék arányában számolt szuverén adósságtömeg a hitelminősítő előrejelzése szerint 2027 végére 114,3 százalékig növekszik.

A Fitch hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Franciaországnak továbbra is mély és likvid hazai és külső tőkepiacokhoz van hozzáférése, és ez jórészt ellentételezi a magas államadósság-szintből eredő kockázatokat.

Nyitókép: Unsplash

Kiemelte: a hitelminősítő továbbra is befektetésre ajánlott „A-” kategóriában tartja Magyarországot stabil kilátással.

A japán szakértők kedvezően értékelték Magyarország gazdaságszerkezetét, a kormány felelős költségvetési politikáját, az államadósság csökkentését, valamint a magyar bankrendszer stabilitását – írta.

Rámutatott: a japán hitelminősítőn túl a három nagy nemzetközi hitelminősítő is befektetésre ajánlja Magyarországot, és két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint 10 évvel ezelőtt.

A kormány idén tovább javítja az egyensúlyi mutatókat, csökkenti a költségvetési hiányt, mérsékeli az államadósságot – erősítette meg az üzenetben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.