Több mint 1 millióan örülhettek az adójóváírásnak

 A tavalyi 54 milliárd forintnál idén 6 milliárd forinttal több, azaz 60,8 milliárd forintos adójóváírást érvényesíthetett az a több mint 1 millió fő, aki nyugdíj megtakarításban, illetve egészség- és önsegélyező pénztárban takarékoskodott tavaly – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Grantis megkeresésére.

Az egy átlagos megtakarítóra jutó adójóváírás összege közel 59 ezer forint volt idén.

A 2023-as évről szóló idei szja-bevallásokból kiderül, hogy a legtöbb adójóváírást az önkéntes nyugdíjpénztárakban és az egészség- és önsegélyező pénztárakban takarékoskodók kívánták érvényesíteni, 746 ezer fő 36,65 milliárd forintot. Tavalyhoz képest ez 4 milliárd forinttal nagyobb érték.

Ebből 546 ezren önkéntes nyugdíjpénztári tagok voltak, akik 23,8 milliárd forint értékben jelezték igényüket az adójóváírásra az adóbevallásukban. Itt fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az egészségpénztári befizetésekből együttesen évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe.

A második legnépszerűbbek a nyugdíjbiztosítások voltak, 392 ezer személy jelezte az adóbevallásában, hogy érvényesíteni szeretné a több mint 21,8 milliárd forintos adóvisszatérítést, ami 2,5 milliárdos emelkedést jelent tavalyhoz képest. A nyugdíjbiztosítások után évi maximum 130 forintos adójóváírás érvényesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők közül 33 ezren jelezték igényüket a 2,3 milliárd forintos adókedvezményre, itt a többihez képest csekélyebb, de 129 millió forintos növekedést látni. Ennél a megtakarításnál legfeljebb 100 ezer forintos lehet az adóvisszatérítés.

Két vagy három megtakarítási forma kombinálása esetén akár 280 ezer forint is lehet az adójóváírás mértéke.

Érdemes idén is félretenni

Az év végéig még van lehetőség elindítani a három nyugdíjcélú megtakarítás valamelyikét vagy akár több szerződést is. December végéig eseti befizetéssel a megtakarítók akár a maximális adójóváírás megszerzéséhez szükséges összeget is félretehetik.

A pénzügyi szakértő szerint azoknak, akik szeretnének adójóváírásos megtakarítás indítani, érdemes mihamarabb elindítani a folyamatot, hogy az év végéig biztosan megérkezzen az adójóváírásra jogosító befizetés a megtakarítási számlákra.

A tárca tájékoztatása szerint a 2024-es adóeljárási szabályok fókuszában a családi adórendszer védelme, a munkát és a gazdaságot terhelő adók alacsonyan tartása, az egyszerűsítés, a dereguláció és a gazdaság fehérítése áll. Egyebek között kiterjesztik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kedvezményeit, csökkentik az adminisztrációt és egyszerűsítik a gépjárműadó szabályait.

A közlemény szerint Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét.

Brüsszel azonban úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját Magyarországnak jövőre meg kell emelnie. Így 2024-től teljesíteni kell az uniós előírást, ezért Brüsszel nyomására a jövedéki adó szintjét jövőre az uniós minimumszinthez igazítják – írta a PM.

A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedéki adókötelezettség alá, így a légiközlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony. Ezért – hasonlóan a többi uniós országhoz – a légitársaságok hozzájárulása zöld adóként Magyarországon is fennmarad, kedvezményt biztosítva ugyanakkor a kevésbé szennyező repülőgépeknek.

A kormány jövőre is folytatja a gazdaság fehérítését: míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfacsalás mértéke, mára ez 5,1 százalékra csökkent, ezzel Magyarország érte el az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt az áfacsalás elleni küzdelemben. Ezzel nyernek a tisztességesen működő vállalkozások, nyer a gazdaság és a költségvetés is.

A most elfogadott adótörvények megfelelő alapot adnak a jövő évi költségvetéshez, amellyel a kormány megvédi a családbarát adórendszert, megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát. A családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege így jövőre meghaladja a 3300 milliárd forintot – közölte a PM.

A jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal elfogadta – jelezte a közleményben a tárca.

Nyitókép: Biztosító Magazin

2023. január elsejétől bevezetésre kerül a fiatal anyák adókedvezménye, amely a 30 év alatti nők gyermekvállalását hivatott ösztönözni a személyi jövedelemadó-terheik csökkentésével.

A kedvezmény alapja megegyezik a 25 év alatti fiatalok és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével érintett jövedelmekkel: például a bér, nem önálló tevékenységből származó jövedelem (kivéve a végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó részét), az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói kivét, az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, a megbízási díj, valamint a mezőgazdasági őstermelő ilyen tevékenységéből származó jövedelme. A vállalkozói kivét, a vállalkozó átalányban megállapított jövedelme és a mezőgazdasági őstermelői jövedelem esetében a fent említett nyilatkozat – kifizető hiányában – nem szükséges, a kedvezményt a fiatal anya maga érvényesíti.

Kik és hogyan vehetik igénybe a kedvezményt?

A kedvezményre jogosultak azok a 25 év feletti, de 30 év alatti anyák, akiknek magzatukra, vagy vér szerinti, illetve örökbefogadott gyermekükre tekintettel a családi adókedvezményre való jogosultsága ez év január elsején vagy azt követően nyílik meg. A kedvezmény annak az adóévnek a végéig érvényesíthető a családi kedvezményre való jogosultság fennállása esetén, amelyben az anya a 30. életévét betölti.

A kedvezmény mértéke havonta az előző év júliusi átlagkereset (évente legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata) – 2023-ban ez közel 6 millió forint, feltételezve, hogy a jogosultság egész évben fennáll.

A fiatal anya a 25. életéve betöltését követően hasonló adókedvezményt érvényesíthet, mint ezt megelőzően, amennyiben gyermeket vállal vagy gyermeket fogad örökbe

 – magyarázza az új jogszabályt Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Amennyiben a fiatal anyák kedvezményének érvényesítése miatt a fennmaradó személyi jövedelemadó alap nem teszi lehetővé a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére történő érvényesítését, akkor az általános szabályokkal összhangban a családi kedvezmény fennmaradó része családi járulékkedvezmény formájában vehető igénybe.

Kifizetőtől szerzett jövedelem (például bér) esetén a fiatal anya nyilatkozik a kedvezményről a kifizetőnek, amely azt a jövedelem juttatásakor érvényesíti, vagyis kifizetés előtt a csökkentett adóterheket vonja le a bruttó jövedelemből, így magasabb nettó jövedelmet kap kézhez a fiatal anya.

– tette hozzá Kövesdy Zoltán.

Izer Norbert úgy fogalmazott: a kormány ebben a veszélyes időszakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kkv-szektor terheit csökkentse, fenntartsa az alacsony vállalkozási adók politikáját és ezzel megvédje a munkahelyeket. A vállalkozásokat az adóterhek csökkentése mellett rezsitámogatás, államilag támogatott hitelek, és kamatstop is segíti – emelte ki.

Tizenegyről tíz százalékra csökkent – a kkv-szektor jelentős része számára elérhető, kedvező szabályokat, csökkentett adminisztrációs terhet kínáló – kisvállalati adó (kiva) kulcsa tavaly. Ezzel folytatódott a kkv-k évek óta tartó tehercsökkentése: 2022. októberéig már több mint 83 ezer vállalkozás döntött a kiva mellett – ismertette.

Mint monda, érdemes próbaszámítást végezni a Pénzügyminisztérium kalkulátorával, mert az adóhivatal közlése szerint még legalább további 97 ezer cég jól járna a kivával. A kedvezőbb adózási forma egyúttal segíti a munkahelyek megőrzését is a szankciók okozta gazdasági nehézségek közepette – emelte ki Izer Norbert.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb (9 százalék) a társasági adó az OECD-országok közül, és ezt a kormánynak sikerült megvédeni a globális minimumadóról való viták során.

Újdonság, hogy a társasági adóban a kis- és középvállalkozások kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt. Ugyanis tavaly január 1-jétől kisvállalkozás már ötven, középvállalkozás már százmillió forint jelenértékű beruházása után jogosult lehet fejlesztési adókedvezményre, amellyel a fizetendő adóját csökkentheti – emlékeztetett.

Továbbá – fejtette ki Izer Norbert – a kkv-nak minősülő vállalkozások esetében a 2021-es, majd a 2022-es adóévben, a helyi iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehetett a járványhelyzetre való tekintettel. A kedvezményes szabály alkalmazásának feltétele volt, hogy az érintett vállalkozások nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint legyen.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kkv-szektor terheinek csökkentését szolgálják az őszi adóváltozások is, amelyek közül az átalányadózók szocho- és járulékfizetésének negyedévesítését, valamint az egyszerűsített helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget emelte ki Izer Norbert.

Izer Norbert / MTI.

Az Országgyűlés 2022. július 12-én módosította a KATA törvényt. Az új KATA, a kisadózó főállású egyéni vállalkozók tételes adója az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb bevételű egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, az új KATA szabályai szerint pedig az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. A KATA szabályai 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba, de a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

A BUPA a kisadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó változások miatt új funkcióval bővül: A KATA-váltó asszisztensnek köszönhetően immár egy könnyen kezelhető kalkulátorban ellenőrizhetik a felhasználók, hogy bevételük mellett valószínűleg mely adózási forma lenne a legmegfelelőbb a vállalkozásuk számára, a kalkuláció alapján tudnak könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal egyeztetni^*.

Folyamatosan arra törekszünk, hogy a BUPA a vállalkozók naprakész és intelligens társa legyen a mindennapokban, ezért is készült egy olyan kalkulátor, amely segít megfelelő alternatívát találni a KATA helyett, amennyiben szükségük van az adózási forma megváltoztatására.

 – mondta Tóth Balázs, a BUPA termékfejlesztési vezetője.

A BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens), amely egyesíti az online számlázóprogramok és az internetbankok előnyeit, 2020 májusában indult el. A program révén az MKB Bank a magyar bankszektorban az elsők között nyújt online számlázási szolgáltatást a kisvállalatok számára. A szolgáltatás a nyílt bankolásra épülő első olyan pénzügyi asszisztens a piacon, amellyel – támogatott banknál vezetett bankszámlával összekötve^** – lehetővé válik, hogy egy beérkező számla kiegyenlítéséhez ne legyen szükség az adatok másolására, hanem a tranzakciók ugyanezen a felületen azonnal elindíthatók legyenek. A számlákat a program automatikusan elküldi az adóhatóságnak, és a könyvelő számára is hozzáférést lehet biztosítani általa, így a BUPA-val időt és költségeket takarítanak meg a vállalkozók.

* A kalkulátor szolgáltatást az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. nyújtja, a kalkulátor megjelenített értékei tájékoztató jellegűek. Azokért felelősséget nem vállalunk. Egyéni helyzetének felméréséhez szaktanácsért forduljon könyvelőjéhez, vagy keresse adótanácsadóját.

** Támogatott bankkal fennálló aktív internetbank kapcsolat esetén érhető el (jelenleg az MKB Banknál vezetett (101-es azonosítójú) pénzforgalmi számlákhoz kapcsolt MKB (korábban BB) Internetbankkal rendelkező, ügyfelek esetében). Az összekapcsolható, támogatott bankok listája a https://bupa.hu/bupa/bankok oldalon található

Megjegyezte: az új szabály egyszerűsítést hozhat azoknak a cégeknek, amelyeknek bevétele részben vagy teljes egészében devizában érkezik be.

A befizetés lehetősége minden cég számára rendelkezésre áll. Az adminisztráció csökken, az adóbevételek változatlanul befolynak, a költségvetési egyensúly stabil marad – jelezte a miniszter a Facebookon.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Archív.

Orbán Viktor elmondta: a lakásépítések áfájának átmeneti, 25-ről 5 százalékra csökkentése az év végén kifutott volna. Azt látták, hogy sok ember „felgyorsította a lakásépítési szándékait”, kapkodni kezdett, hogy beleférjen a mostani szűk határidőbe.

Erre nincs szükség, nem kell kapkodni, mert a kormány létrehozta a gazdasági növekedést megvédeni hivatott kabinetet, amelynek javaslatára biztosítani fogják a következő két évben is az egyébként lassuló lakásépítési piac megtámogatását az ötszázalékos áfával – emelte ki a kormányfő.

Nyitókép: MTI/Archív.

A túlnyomórészt robogóval és biciklivel, ételkiszállító cégek pólóiban és dobozaival megjelent néhány száz demonstráló először a külső sávot foglalta el a híd északi oldalán, majd a másik oldalon is, végül mindkét irányban lezárta a hidat a pesti hídfőnél, a Jászai Mari tér közelében – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A tüntetők végül 8 óra előtt a Margit hidat teljes szélességében elfoglalták a Jászai Mari tér közelében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt írta, hogy a rendőrök a forgalmat a budai és a pesti oldal felől is elterelik. A „beragadt” járművek a síneken tudtak megfordulni, illetve a híd felhajtójáról fordultak vissza a körút pesti része felé. A járdák és a biciklisávok továbbra is járhatók.

Nyitókép: MTI / illusztráció.

Az ülés 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd kivételes eljárásban tárgyalja a Ház a gazdasági bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot a globális minimumadóval kapcsolatban.

Az előterjesztés az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva kezdeményezi elutasítani a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezetet.

A parlament határozhat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2021-es szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóról.

Döntés lesz a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, amely rendezi az intézet jogi státuszát, illetve meghatározza a tisztségviselőknek biztosított mentességek és kiváltságok körét.

Uniós jogharmonizáció a célja annak a Nagy-Britanniával kötött beruházásvédelmi egyezmény megszüntetésének, amelyről szintén zárószavazás lehet. Ugyanakkor az Ománnal kötött a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást most tervezi kihirdetni az Országgyűlés.

A képviselők határoznak az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról. Az IPU szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma.

Várhatóan megválasztják az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait.
Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves mandátuma július 5-én jár le.

A határozathozatalokat követően két nemzetközi légügyi egyezményt vitat meg a parlament: az egyik az Európai Unió és Örményország között a közös légtér létrehozásáról szól, a másik az Európai Unió a Katar közötti légiközlekedésről.

A biztosítási pótadó a Waberer’s Csoport számviteli politikájának megfelelően a cégcsoport EBIT-jét csökkenti – hívta fel a figyelmet a társaság.

A Waberer’s részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, szerdán a részvény záróára 1990 forint volt. A papír 1520 forint éves minimumot és 2870 forint éves maximumot ért el.