A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról 2024-től majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg. A kormány az intézkedés kapcsán azt várja el a fuvarozóktól, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.

A versenyképességet növelő intézkedések részeként a GFM javaslatára a jövőben a feladó által megbízott fuvarozó a teljesítésbe további maximum egy alvállalkozót vonhat be. Emellett a magyar logisztikai és szállítási ágazatban javasolják bevezetni a minimális szolgáltatási díjakat, amelynek három típusa: a minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa, továbbá a rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10 795 forint, valamint az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8636 forint.

A bevezetett minimális díjak azon magyar vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, amelyek tisztességes feltételek mellett szolgáltatnak, de kénytelenek más, piacszerzési céllal nyomott áron szolgáltató vállalkozásokkal versenyezni.

A kormány célja, hogy átláthatóbb, nyomon követhetőbb helyzetet teremtsen a szektorban, azoknak kedvezve, akik munkájukat megbízhatóan és tisztességesen végzik, továbbá annak elérése, hogy a hazai áruszállításhoz a fuvarozók európai összehasonlításban is versenyképes áron jussanak üzemanyaghoz. Így biztosítható a gazdaság és ipari termelés maradéktalan és magas színvonalú kiszolgálása, valamint a kereskedelem zökkenőmentes fenntartása, amely a nemzetgazdaság sikeres működésének elemi feltétele – hangsúlyozta a GFM.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik az áruszállítás területén, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, emellett pedig a gyorsforgalmi úthálózat szinte az egész ország területén könnyen elérhető. A logisztika szerepét növeli az is, hogy hazánk a nyugati és keleti high-tech ipar és tőke találkozási pontja.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen. Az ágazat megerősítése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, így a családok és munkahelyek megvédéséhez – olvasható a GFM közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Az elektronikus rendszer kifejlesztését szolgáló projekttársaság létrehozásáról szóló megállapodás aláírásakor az államtitkár kiemelte: a minisztérium a következő időszakban kidolgozza az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél (CMR) bevezetését megalapozó jogszabályi hátteret.

A fuvarozási dokumentumok digitalizálása gyorsítja és biztonságosabbá teszi az üzleti partnerek közötti elszámolást.

– jegyezte meg Mosóczi László.

Az államtitkár szerint a papír alapú elszámolásnak már rég „ki kellett volna kopnia” a szállítmányozás területéről. A fejlesztésre ugyanakkor azért is szükség van, mert az Európai Unió 2024 nyarától bevezeti az elektronikus áruszállítási információs rendszert – jegyezte meg.

Az ITM azon dolgozik, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt nyerjen a digitalizáció – mondta Mosóczi László. Hozzátette:

A járvány idején bebizonyosodott, hogy a GDP 6 százalékát előteremtő szállítás és raktározás területén is a személyesen intézett ügyek jó része áthelyezhető a virtuális valóságba.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet ara, hogy az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, a Nemzeti Adó és Vámhivatal által üzemeltetett ekáer-rendszerrel (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer), mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos.

Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a hazai gazdasági szereplők érdekeit.

Az együttműködési megállapodást az e-CMR Hungary Kft. nevű projekttársaság létrehozásáról a fuvarozási szakma részéről a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), a NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kötötte meg az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 33 éves férfi 2014-ben kezdte működtetni a közúti árufuvarozási tevékenységet végző – részben strómanokat alkalmazó – céghálózatot. Ebben voltak olyan cégek, amelyek tulajdonában tehergépkocsik voltak, olyanok, amelyek a teherautók üzemeltetését átvették és a tényleges fuvarozást végezték, valamint olyanok is, amelyek a fuvarozó cégek helyett – szerződő félként – a fuvarozások ellenértékét átvették.

Ezzel azt érték el, hogy a ténylegesen fuvarozást végző cégeknek nem volt bevételük, vagyonuk, a teherautókat csak üzemeltették. A fuvarozó cégekhez alkalmazottakat is bejelentettek, akik után a közterheket nem fizették, továbbá a gépjárművek utáni útdíjat és az útdíj meg nem fizetése miatti bírságokat sem rendezték – ismertette.

Azt írta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói kedden összehangolt akció során 35 helyen tartottak kutatást. Könyvelési anyagokat, elektronikus levelezést, magyarországi bankszámlákon lévő összegeket, 55 teherautót, két luxusjárművet foglaltak le, valamint egy ingatlant és követeléseket vettek zár alá, összesen mintegy 300 millió forint értékben.

Az adóhatóság a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás megalapozott gyanúja, és többrendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hallgatta ki gyanúsítottként, a bíróság pedig egy hónapra letartóztatta. Az ügyben érintett másik tíz gyanúsított szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Rossz válaszok meglévő problémákra

A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása.

A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét.

Az EU-n kívüli vállalkozások járnának jól

A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban – fűzték hozzá.

Ezeket kellene megsemmisíteni

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi.

• Kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól.
• A biztonságos pihenőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartja a kabinban alvás tilalmát.
• Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban megszabott 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.

– részletezte az ITM.

Nem gondolták végig

Az egyik kifogásolt új szabály szerint

a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába.

• Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
• A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
• Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

Varga Judit és Mosóczi László is megszólat a témában

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek.

Ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk a nyugat-európai tagállamoknak indokolatlan versenyelőnyt biztosító uniós szabályozással szemben. Azt kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, nyilvánvalóan diszkriminatív, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg.

– fogalmazott a tárcavezető.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta:

A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.

Más országok is ellenzik

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi.

• Ezek az országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
• A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben – közölte a minisztérium.

Jelenleg nincs információ arról, hogy számottevő várakozás lenne bármelyik határon – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az elmúlt két nap eseményei után viszonylag gyors intézkedésekre került sort. Az osztrák magyar határon két határátkelőt is megnyitottak, torlódás valószínűleg csak a hegyeshalmi határátkelőnél merülhet fel a továbbiakban.

A szlovák-magyar határon Tornyosnémeti és Rajka mellett most már Hontnál is be lehet lépni az országba – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy amennyiben a határvédelmi humánkapacitás megengedi, a MKFE szeretné, ha Vámosszabadinál is lehetőség lenne határátkelésre.

Nyitókép: MTI.

Szijjártó Péter Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében.

A vámszabadkikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente – ismertette a miniszter.

Kiemelte, hogy a kikötőről aláírt megállapodás az elmúlt évek egyik legfontosabb szerződése, amely stratégiai fontosságú a magyar vállalatok és Magyarország számára.

A megállapodással új fejezet kezdődik a magyar-olasz kapcsolatokban, a két ország közötti együttműködés pedig még soha nem volt ilyen bíztató – fogalmazott Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Matteo Salvini azt hangsúlyozta, hogy a „fejlődés irányába nyitnak kikötőket”, és olyan együttműködési megállapodásról van szó, amely kiemelten hozzájárul az olasz gazdaság növekedéséhez. A politikus elmondta, hogy Szijjártó Péterrel folytatott tárgyalásán beszéltek az energetikai területről, mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésről, közös védelmi elgondolásokról. Hozzátette, hogy tárgyaltak nagy infrastruktúrális együttműködésről, amelynek keretében Magyarország együttműködik Olaszországgal.

Energetikai útvonalakról is beszéltek, amelyek szintén független összeköttetést biztosítanak a két ország között. Salvini úgy vélekedett, hogy ezek gazdaságilag Trieszt városa számára is nagyon fontos lépések, Magyarország gazdasága pedig kibontakozóban van és „erős fejlődési útvonalon” halad.

Salvini elmondta, hogy péntek délelőtt felhívta Bostjan Poklukar szlovén és Davor Bozinovic horvát belügyminisztert, mert nyitott kikötőket szeretnének, nyitott határokat, amelyek a gazdagságot erősítik.

Salvini elmondta azt is, hogy Friuli-Venezia Giulia tartomány kormányzója, Massimiliano Fedriga szeptemberben ellátogat Magyarországra, ahova ő is igyekszik elkísérni a kormányzót.

Sokan fuvarozó tlálkozott már CMR problémával

A Deloitte ügyfelek körében végzett felmérése megerősítette, hogy a belföldről EU-ba irányuló értékesítéseket teljesítő vállalkozások túlnyomó többsége már találkozott a CMR beszerzése körüli problémákkal.

A legtöbb esetben a gondot a beszerzés folyamatának időigényes, körülményes volta jelenti, de arra is sok esetben látunk példát, hogy a nem megfelelő igazolás miatt az adóhatóság vitatja az adómentesség alkalmazását.

Az, hogy a gyakorlatban az aláírt CMR vált az elsődleges bizonyítási móddá, alapvetően a megfelelő bizonyítékokra vonatkozó konkrét jogszabályi rendelkezések hiánya okozza. A problémával az Európai Unió Bizottsága is régóta foglalkozik, illetve az adóhatóság részéről is találkozhatunk esetenként flexibilitással.

Jövőre lehet változás

Az Unió részéről az áfa-rendszer átfogó reformjába illeszkedő, várhatóan jövőre életbelépő gyors intézkedések („quick fixes”) előírják:

A tagállamok két független, egymásnak nem ellentmondó bizonyíték alapján – egyes nyilvánvaló esetektől, például az igazoltan megsemmisült, vagy belföldön hatóság által felderített árutól eltekintve – nem tagadhatják meg az adómentesség alkalmazását.

Ennek kapcsán egyelőre bizonytalanságot jelent, hogy nem tudni, az egyes tagállamok mennyire szigorúan, milyen részletességgel határozzák majd meg a megfelelő igazolások körét.

Az adóhatóság az IT rendszereket figyeli

Az adóhatóság részéről leginkább a szokásos üzletmenet részévé váló IT rendszereken keresztüli kapcsolattartás elterjedéséhez kötődve találkozhatunk újfajta megközelítéssel.

• Gyakran azonosíthatók ugyanis a vevőkkel folytatott elektronikus, akár automatizált kommunikáció révén olyan üzenetek, igazolások, amelyek alkalmasak az adómentesség alátámasztására.
• Ezek nagy előnye, hogy kizárt az utólagos módosítás lehetősége, és megfelelően igazolják a kiszállítás megtörténtét.

Egy ilyen adminisztratív könnyítés nemcsak a jelenlegi helyzetben csökkentheti egy vállalkozás terheit, hanem az EU-s gyors intézkedésekre felkészülésként is rendkívül hasznos, ugyanis  az elvárt két bizonyíték közül egy, vagy akár mindkettő előre beazonosítható.

Az igazolásként használható meglévő dokumentumok vizsgálata akkor indokolt, ha a közösségi értékesítések adómentességének igazolása nehézséget okoz egy társaságnál. Ügyfeleinket a lehetőségek kezdeti felmérésén túl az adóhatósági egyeztetés, jóváhagyás folyamatában is segítjük annak érdekében, hogy az adómentesség alkalmazása ne legyen megkérdőjelezhetö.

– monda dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az üzleti modellje miatt csak az áruszállítók Ubere-ként emlegetett Fuvar.hu egy kényelmi és költségcsökkentő online piactér, amivel bárki kereshet fuvarozót belföldi, vagy nemzetközi szállítási igényeihez. A szolgáltatás egyrészt jelentős spórolási lehetőséget jelent a megbízóknak, hiszen a fuvarcégeknek minden megbízásra licitálniuk kell az oldalon, így a felhasználó a lehető legkedvezőbb megoldást választhatja ki. Másrészt a szolgáltatás a szállítmányozóknak is előnyös, hiszen egyszerűen találhatnak fuvarokat szabad kapacitásaikra.

Sokan külföldi költözés miatt használják az oldalt

A 2017 második felében indult startup eddigi tapasztalatai szerint a felhasználók raklapos áru, háztartási gép, csomag- és bútorszállítására keresnek leginkább logisztikai partnert, átlagosan 61 ezer forintos munkadíj fejében, de az oldal forgalmának ötödét már a nemzetközi költöztetések adják. Ezen kategória átlagos kosármérete 110 ezer forint.

Az előzetes adatok szerint tavaly tovább nőtt a szállítási ágazat teljesítménye, melyhez jelentősen hozzájárultak azok az 1-4 főt foglalkoztató cégek, melyek a szállítmányozási ágazatban tevékenykedő közel 37.000 vállalkozás háromnegyedét teszik ki. Mi, elsősorban ezeket a mikorcégeket tekintjük potenciális szolgáltató partnereinknek. A Fuvar.hu-ra regisztrált fuvarozók száma mára meghaladja a 750-et, és összeégében több mint háromszoros felhasználó- és kétszeres megrendelésnövekedést értünk el tavaly. Tulajdonképpen ezek a sikereink teszik lehetővé a most bevezetett szolgáltatás fejlesztéseinket is.

– fogalmazott Szucsányi-Borza Sebestyén, a Fuvar.hu alapítója.

Ha sürgős a csomag, azonnali megoldást is választhatunk

A Fuvar.hu felhasználói ugyanis mostantól opcionálisan a GLS, a TNT és a Magyar Posta „azonnali” szállítási árajánlatait is választhatják a kisebb fuvarcégek licitajánlatai mellett.

Ha sürgős a megbízónak a szállítás, akkor rögtön elfogadhatja a kiemelt logisztikai partnereink árait, de ha kíváncsi még mások ajánlataira is, akkor az eddigieknek megfelelően megvárhatja, hogy más fuvarcégek adnak-e az instant áraknál kedvezőbbet

– teszi hozzá a cégvezető.

A startup további újítása, hogy mostantól 24 órán belül utalja a fuvardíj összegét a szállítást teljesítő fuvarozóknak.

A megrendelés véglegesítésekor a megbízó két bankkártyás fizetési lehetőség közül választhat. Abban az esetben, ha a megbízó kifizeti a teljes összeget megrendeléskor az oldalon keresztül, a fuvarozó egy „bizonyítási kódot” kap a megbízótól, melynek segítségével kezdeményezheti a fuvardíj kifizetését a Fuvar.hu-nál, melyet 24 órán belül teljesítnek  fűzte hozzá Szucsányi-Borza Sebestyén.

Újabb befektető a láthatáron

A cég indulása a Magyar Fejlesztési Bank csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Inkubációs befektetési programján keresztült valósul meg, de 2019 tavaszán újabb kockázati tőkét terveznek bevonni, hogy a növekedésük ütemét, a fejlesztői csapat létszámát és a marketing tevékenységüket jelentősen növelni tudják.

Az októbertől Magyarországon is fuvarozó vállalat a magyarországi üzleti tervben nyereséggel számol a piacra lépést követő egy éven belül. A tervek szerint a kezdeti időszakban napi 500 raklapot szállítanak, amelyhez 15 szállítmányozó partnervállalatot vonnak be, a későbbiekben maximum 17-18 partnerrel dolgoznának, naponta 600-900 raklapot továbbítanának – közölte a Palletways.

A tájékoztatás szerint a magyar piacra lépéshez félmillió euró tőkét fektettek be, infrastruktúrájuk napi 1000 raklap kezelését teszi lehetővé, ami gyorsan fejleszthető az igények alapján.

A magyarországi hálózat a belföldi fuvarozás mellett bekapcsolódott a vállalat 24 országot lefedő nemzetközi hálózatába.

A Palletways céget a dél-afriakai Imperial Logistics International alapította az Egyesült Királyságban 1994-ben, 400 depóval és 20 központi elosztó raktárral rendelkezik, Európa-szerte több mint húsz országban végez áruterítő szolgáltatást.

Az Imperial Logistics 50 országban, több mint 30 ezer alkalmazottal dolgozik főként Európában és Afrikában, a cégcsoport fuvarozási, raktározási és disztribúciós tevékenységet végez, logisztikai-hálózatot üzemeltet, továbbá nemzetközi szállítmányozási téren is egyre növekvő szerepet tölt be a világon.