Honnan jött az egészségbiztosítás, miért kezdett el pont ezzel a termékkel foglalkozni?

Láttam benne fantáziát. Mivel az állami egészségügyben már régebben is voltak fennakadások – és ezzel párhuzamosan sokan szertettek volna nyitni a magánegészségügy felé – úgy gondoltam, hogy ez egy jó kopogtató termék. Azok az egészségbiztosítások, amelyek járóbeteg ellátásról, kritikus betegségek finanszírozásáról, illetve különféle műtétekről szólnak, már tíz éve is piacképesek voltak, így elkezdtem velük foglalkozni. Akkor persze még nem sejtettem, hogy egy napon ez a szolgáltatás nekem is „jól fog jönni”.

Ma egyértelműen úgy gondolom, hogy a pénzügyi tudatosság mellett az egészségügyi tudatosságot sem ártana fejleszteni.

– vélekedik Bődy István.

Mire gondol pontosan, van esetleg olyan konkrét javaslata, amivel fejleszteni lehetne az egészségügyi tudatosságot? 

Az egészséges életmód – táplálkozás, testmozgás – ma már egyre jobban megjelenik az embereknél, de ez önmagában még kevés. Egy másik szemszögből is meg kell vizsgálni az egészséggel kapcsolatos dolgokat, hogy minden oldalról meglegyen az az információ, aminek birtokában még a saját kezünkben lehet az egészségünk fenntartása.

Engedjen meg nekem egy példát. Nézzük meg a pl. a labdajátékokban látható rendszereket. Van külön koncepció a védekezésre és a támadásra is. A kettő egymás nélkül nem működne, ezeket is össze kell hangolni. Egy jó védekezés adja meg a fenntartható stabilitást a csapatnak, sőt, sok esetben a jó védekezés az első lépése a támadásnak. A támadójáték adja meg mindig azt, hogy még eredményesebbek legyünk.

Ugyanez a tudatosság és szemlélet fontos az egészségünknél is. Ha csak elmegyünk edzeni vagy próbálunk egészségesen étkezni – támadás –, akkor az még nem elegendő, hiszen foglalkoznunk kell az eddigi életvitelünk és a gének adta adottságaink következményeivel is – védekezés –, amiket a testünk a szerveink egy idő után már kezdenek megérezni.  Ezen a területen kellene a legnagyobb nyitottság arra, hogy a meglévő adottságainkat és a múltunk következményeit jól kezelve lehessen kialakítani azt az életmódot, ami az elkövetkezendő életszakaszaink egészségben történő megélésére adják meg a lehetőséget.

Jól értem, hogy a prevenciónak kellene lenni az első lépésnek a tudatosság felé vezető úton?

Igen, jól érti, egyértelműen a prevenció a legfontosabb. Ugyanakkor, itt hoznám be az egészségbiztosítási szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket is, hiszen így van lehetőség megfelelő szakemberek segítségével időben megvédeni az egészségünket és az életünket. Ezen a területen talán a legelső blokk a fejlődésben az árérzékenység, egyéni szinten nem feltétlen tudják vagy akarják megfizetni a szolgáltatásokat az emberek – ezáltal saját magukat zárják ki minden további információból, lehetőségből – persze, ha baj van, akkor már minden pénzt megér, hogy gyorsan és jó kezekbe kerüljön az ember, de az esetek jelentős részében, ezek már későn következnek be. Sajnos nehezen tudják még ma is elfogadni az emberek azt, hogy ezekért külön kell fizetni, hogy ezeket nem lehet megváltani a befizetett adóink terhéből.

Az egészségbiztosításra, úgy kell rá tekinteni, mint egy általányra – mint egy „egészség casco-ra” – ami, segíteni fog – mind szolgáltatásban, mind pénzügyi finanszírozásban –, ha bajba kerülünk.

– magyarázza Bődy István.

Azt is tapasztalatom, hogy sokszor elvi okok miatt nem megyünk orvoshoz: „velem ez úgysem történhet meg” – gondolják sokan, míg mások úgy vélekednek, hogy „az orvos majd biztosan talál valamit”. A helyezt azonban az, hogy az autónkat is átnézetjük utazás előtt és ha a szerelő azt mondja, hogy a fékcső elrepedt, akkor fel sem merül, hogy ezt megvétózzuk, azonnal megjavíttatjuk.

Ha az orvos talál valamit, akkor azt nem azért mondja, hogy költségekbe verjen minket, hanem hogy idejében megoldja a problémát.

– teszi hozzá Bődy István.

Egy szűrő-, vagy kontrollvizsgálat nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint baj esetén – hónapokkal később – egy műtét, ami akkor már elkerülhetettlenné válhat.  Sőt itt nem csak a további költségeket spóroljuk meg azáltal, hogy komolyan vesszük a testünk jelzéseit, hanem konkrétan időt, életet nyerünk.

Mennyire vevők az egészségbiztosításra a hazai KKV-k illetve a multi cégek vezetői? Mennyire van kultúrája az egészségvédelemnek az üzleti világban Magyarországon?

Az üzleti vállalkozások természetesen rendelkeznek különféle biztosításokkal, de jellemzően a legnagyobb értékteremtőkre – azaz a humán erőforrásokara – nagyon ritkán kötnek biztosítást, miközben munkavállalói oldalon erre a juttatási elemre, egyre nagyobb az igény. Munkáltatói oldalon sokszor a többletkiadást látják a szolgáltatások díjaiban, viszont nekem – mindezek ellenére – sikerült szemléletváltást elérnem és több mint hatezer munkavállaót beléptetni a különféle egészségbiztosítási és egészségpénztári programokba. A döntéshozók megértették, hogy itt nekik kell lépni:

Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a munkából kieső kollégák miatti veszteség megközelítőleg azonos vagy több esetben magasabb, mint az egészségbiztosításra fordított díj.

– mutat rá Bődy István.

Sajnos még mindig kevés az olyan munkáltató, aki ezzel foglalkozik, pedig a munkavállalók számára juttatásként adott egészségbiztosítás esetén olyan veszélyközösségek jönnek létre, amelyek által az egy főre vetített díj lényegesen kedvezőbb, a kárhányad pedig alacsonyabb lesz, mintha magánszemélyként és/vagy családilag rendelkeznének egészségbiztosítással. A preventív szűrésekkel elébe lehet menni a betegségeknek és minden kezelhetőbbé válik a cégek számára.

Az előbb említett biztosítási szemléletváltáshoz a munkáltatók bevonása – illetve rajtuk keresztül a potenciális ügyfelek edukációja – mennyire járható út? Mennyire tudja ilyen módon elérni az ügyfeleket?

Mint említettem több mint hatezer embert léptettem már be különféle egészségbiztosítási programokba. Nekem az a személyes küldetésem, hogy minél több családhoz tudjam eljuttatni a biztosítási védelmet és így megadni nekik azt a szemléletet, hogy foglalkozzanak az egészségükkel. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ott legyek a multiknál és a KKV szektorban, hogy erről személyesen is beszélni tudjak. Előadásokat tartok és egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítok mindenki számára, aki részese az általam összeállított egészségprogramnak.

Az egészségbiztosítás létjogosultsága abban rejlik, hogy ez nem költséget, nem kiadást jelent a munkáltatónak, hanem épp ellenkezőleg: értéket teremt a munkavállaló felé.

– magyarázza Bődy István.

Nincs annál nagyobb érték egy cég életében, ha a munkatársai szellemi, mentális és fizikális értelemben is egészségesek és motiváltak. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók biztosítsák azt a lehetőséget, amin keresztül képesek odafigyelni magukra a munkavállalók. Ugyanis maguktól nem mennek el minden esetben időben orvoshoz, ha szükséges lenne. Nem akarnak szabadságot vagy fizetés nélküli napokat kivenni az emberek. Ezért inkább halogatják a vizsgálatokat, ami viszont egyértelműen struccpolitika és egy láthatatlan kockázat mindenki számára.

Azt gondolom, hogy ma már a cégkultúra részét kell, hogy képezze az: egészséges életmód, a prevenció, a szűrővizsgálatok és a szakorvosi ellátások biztosítása. Ehhez viszont mindenképp be kell vonjam a cégvezetőket a közös gondolkodásba.

Beszéljünk a pénzről! Tudom, hogy rengeteg mindentől függ, de nagyjából mennyibe kerül most egy egészségbiztosítás? Mekkora kiadást jelent ez a cégeknek?

Ha megnézzük a jelenlegi munkabéreket, illetve egy átlagos kkv vagy multi működési költségeit, akkor körülbelül annyiba kerül, mint egy gomb a kabáton, elhanyagolható. Hozzáteszem viszont, hogy gomb nélkül a kabát értéke sem ugyanaz, mivel a gomb egy „láthatatlan érték”. Az egészségbiztosítás is nagyjából eszerint az analógia szerint működik.

Ha cafeteriába – vagy béren kívüli juttatásként – valaki 10 ezer forint értékben kap pl. közlekedési bérletet az pont ennyit ér: 10 ezer forintot. Viszont, ha ugyanezért az összegért egészségbiztosítást kapna, akkor betegség esetén milliós nagyságrendben is igénybe lehetne venni különféle egészségügyi szolgáltatásokat.

Vajon, ha betegek vagyunk mi a nehezebb, 10 ezer forintért közlekedési bérletet venni vagy kifizetni a kezelések, a műtétek árát?

– teszi fel a kérdést Bődy István.

Hadd válaszoljak erre egy költői kérdéssel, önnek van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalata? Úgy gondolom, hogy igen…

2019-ben valami megváltozott, ugyanis kaptam egy agyi infarktust, 2021-ben rákos lettem. Mind a két esetben az mentette meg az életemet, hogy volt egészségbiztosításom.

– emlékszik vissza Bődy István.

Az egészségbiztosítás nem csak azért volt fontos, mert átvállalta a biztosító a pénzügyi kötelezettségeim jelentős részét, hanem mert kaptam időpontokat várólista nélkül is. Pár nap alatt mindenhova eljutottam, a legjobb orvosok a legjobb feleszerelésekkel vizsgáltak meg és ennek köszönhetően maradtam életben. Ha nem lett volna egészségbiztosításom, azt sem tudtam volna, hogy merre induljak el.

Ma már hálás vagyok a sorsnak azért, hogy megtapasztalhattam mindazt, ami velem történt és természetesen azért is, hogy túléltem ezeket a majdnem tragédiákat. Erősebben, magabiztosabban és talán hitelesebben is tudom képviselni az egészségmegőrzésbe fektetett hitemet.

– hangsúlyozza Bődy István.

Én biztosítási tanácsadó vagyok, de az élet úgy hozta, hogy ügyfél lettem. Sok nehéz megélésem volt az életemmel és az egészségemmel kapcsolatban az elmúlt pár évben, de a biztosító fogta a kezem. Amikor ügyfélként megélem, hogy nem vagyok kiszolgáltatott és nem maradok egyedül, akkor az egyfajta garancia az életemre. Ma már nem csak hivatásként tekintek a munkámra, hanem egyfajta küldetésként is. Rengeteg feladatom van, ezért mindent megteszek, hogy mindenki számára biztosítani tudjam azt, hogy: az egészsége legyen a legjobb befektetése – zárja gondolatait Bődy István.

Hamarosan folytatjuk a beszélgetést Bődy Istvánnal a biztosításokról, a következő részben a sportrolói mentorprogramról lesz szó!

Azt írták: ez az újítás a véradás folyamatát tovább egyszerűsítheti és a várakozási időt is jelentősen lerövidítheti, hozzájárulva a véradási elkötelezettség növeléséhez.

Az OVSZ munkanapokon országosan 60-70 helyszínen biztosít véradási lehetőséget, amelyekre a folyamatos és biztonságos vérellátás érdekében napi 1600-1800 véradót vár.
Az online időpontfoglalás bevezetése azt a célt szolgálja, hogy még kényelmesebbé váljon a véradás a segíteni szándékozóknak.

Időpontfoglalásra a honlapon a véradási helyszín kiválasztása után kerülhet sor; azok a véradók, akik előzetesen regisztráltak, az adatfelvételi pultnál jelezhetik időpontjukat – közölték.

Nyitókép: Unspalsh

A kórház tájékoztatása szerint a hiperbárikus-oxigénterápiás kezelés életmentő lehet szén-monoxid-mérgezés, légembólia, súlyos sebfertőzések, valamint keszonbaleset esetén. Az ismétlődő kezeléseknél a nehezen gyógyuló sebeknél és a stroke-rehabilitációban is kiemelkedő hatású.

A kamrában a normálisnál nagyobb nyomáson tiszta oxigént lélegeznek be a páciensek. A betegek vérének oxigénszintje a normál érték 20-szorosára is megnőhet, így nemcsak a vörös vérsejtek szállítanak oxigént, az oxigén a véráramba is beoldódik – mondta el az MTI-nek korábban a kórház volt főorvosa, Kanász Gábor.

A csaknem 450 négyzetméter alapterületű új részleg a véradó és a belgyógyászat közötti területen épült fel. A betegek – egyszerre legfeljebb tízen – a kezelés ideje alatt egy, a repülőgép utasteréhez hasonlító kamrában ülnek, arcukon oxigénmaszkkal.

A Vaszary Kolos Kórház Komárom-Esztergom vármegye második legnagyobb egészségügyi intézménye, évente 19 ezer fekvő- és 400 ezer járóbeteget lát el.

Nyitókép: Unsplash

Harmadik alkalommal rendezi meg az iRUNmore Futóegyesület és az AVON a Fuss MELLettünk! elnevezésű közösségi futását, amelynek célja, hogy minél több nő és férfi figyelmét felhívja a mellrákszűrések, a rendszeres emlőönvizsgálat és az egészséges életmód fontosságára – olvasható a tájékoztatóban.

Az eseményre nem csak profi futókat várnak a szervezők, az egyesület tagjai különböző távokon, különböző tempóban vezetik a futócsoportokat, így biztosítva mindenkinek a kellemes sportolási lehetőséget.

A budapesti esemény helyszíne Hard Rock Cafe lesz, ahol a futást megelőzően a szervezők kerekasztal-beszélgetést tartanak Turóczi Réka, az Irunmom blog szerzőjének, az iRUNmore Futóegyesület alapítójának moderálásával. Az eseményen Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, Máthé Andrea, a SYNLAB klinikai biokémikusa, valamint Tánczos Lilla modell, személyi- és funkcionális edző, táplálkozási tanácsadó beszélget a test és lélek kapcsolatáról.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A szolgálat csütörtökön az MTI-vel azt közölte: az eseményt 15. alkalommal rendezik meg, célja, hogy minél szélesebb körben felhívják a figyelmet a véradás fontosságára.

Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a régi idők hangulatát felidéző eseményünk, amelyen sörrel, virslivel és meglepetésajándékokkal köszönjük meg a véradók önzetlenségét

– írták.

Szombaton Budapesten, Balassagyarmaton, Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen és Szegeden, hétfőn Cegléden, Dombóváron, Gyulán, Orosházán és Szekszárdon, kedden Kaposváron és Mohácson várják a véradókat.

Az OVSZ hangsúlyozta: a folyamatos és biztonságos vérellátáshoz napi 1600-1800 véradóra van szükség.

Nyitókép: Unsplash.

Az ERGO biztosítótáraság egészségbiztosítója (DKV) a kölni testnevelési egyetemmel (DSHS) hetedik alkalommal elvégzett kutatásában kimutatta, hogy a felnőtt német lakosság csupán 17 százaléka folytat a táplálkozástól a stresszkezelésig minden vizsgált dimenzióban teljesen egészségesnek minősülő életmódot.

A nagy többség, 83 százalék életvitele valamilyen mértékben káros az egészségre.

A 2010 óta gyűjtött adatok alapján egy sor szempontból javul a helyzet, így például a legutóbbi, 2021-es vizsgálatban regisztrált 76 százalékról 85 százalékra emelkedett a nemdohányzók aránya, a csekély stresszterhelés alatt élők és a mindennapi stresszt sikeresen kezelők aránya pedig 40 százalékról 48 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor tovább erősödik egy „aggasztó tendencia”:

a németek minden korábbinál több időt, munkanaponként átlagosan 554 percet, vagyis több mint kilenc órát töltenek ülve

– emelték ki a kutatásról kiadott közleményben, hozzátéve, hogy a legfiatalabbak, a 18-29 év közöttiek ülnek a legtöbbet, munkanaponként átlagosan 621 percet, vagyis bő tíz órát.

• A részletes adatok szerint a németek naponta átlagosan nagyjából egy órát töltenek ülve a közlekedésben.
• További csaknem 3,5 órát ülnek a munkahelyükön.
• A legtöbbet az otthonról dolgozók és a legmagasabb iskolai végzettségűek ülnek munka közben.
• A televízió előtt napi 1,75 órát, számítógép vagy táblagép előtt további 1,5 órát töltenek ülve a németek, további 1,75 órát pedig egyéb szabadidős tevékenység közben.

A legutóbbi, 2021-es adatfelvétel idején regisztrált 523 perchez képest több mint fél órával nőtt az ülő helyzetben eltöltött idő munkanaponkénti átlaga.

A naponta legalább nyolc órát ülők aránya 57 százalékról 62 százalékra emelkedett.

Az egészségbiztosító kiemelte, hogy a sok ülés növeli a többi között a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések és még a daganatos betegségek kockázatát is! 

Mint írták, az ülő helyzetben naponta több mint nyolc órát, intenzív mozgással pedig kevesebb mint öt percet töltő embereket 45 százalékkal nagyobb halálozási kockázat fenyegeti, mint a naponta négy óránál kevesebbet ülő és legalább egy órát intenzíven mozgó embereket. Ugyanakkor már az is 20 százalékkal csökkenti az idő előtti elhalálozás kockázatát a sokat ülő embereknél, ha napi egy órát sétával töltenek ülés helyett.

Az applikáció a cukorbetegség szövődményének megelőzését szolgálja, amelyhez kapcsolódik egy személyre szabott betegedukációs program is.

A BKIK által kezdeményezett és a Civil Impact Nonprofit Kft., valamint vezető hazai nagyvállalati, civilszervezeti, önkormányzati, felsőoktatási partnerek együttműködésével megvalósult programban gyakorlati képzéssel segítettek nyílt pályázaton kiválasztott tizenegy mikro-, kis- és középvállalkozást, közülük kilenc döntött úgy, hogy a képzés záróeseményén bemutatja a kéthónapos műhelymunka során kidolgozott projektjét.

A közlemény kitért arra, hogy a záróeseményen a győztesen kívül innovatív mentálhigiénés szolgáltatások, kreatív hulladék újrahasznosítás, feldolgozóipari, valamint építőipari fenntarthatóság, neurológiai diagnosztika támogatás, valamint turizmus témában mutattak be projekteket.

A legjobb projektötletek megvalósításának hátterét a következő 6 hónapban a BKIK, valamint a programban résztvevő egyéb szakértők, mentorok biztosítják inkubáció keretében, a nagyvállalati és civil partnerekkel együttműködve.

Nyitókép: Unsplash,.

A szövetségi Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) tavalyi adatokról szóló gyorsösszefoglalója megállapítja, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 11 százaléka számított dohányosnak 2022-ben. 2021-ben és 2020-ban a hasonló felmérés még a felnőttek 12,5 százalékát sorolta a rendszeresen dohányzók körébe.

A felmérés megjegyzi, hogy 1962-ben még az amerikai felnőttek 42 százaléka dohányzott, arányuk a dohányzást visszaszorító intézkedésekkel párhuzamosan évtizedek óta fokozatosan mérséklődik.

A CDC jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az elektromos cigarettát használók aránya 2022-ben 6 százalékra növekedett az azt megelőző évben regisztrált 4,5-ről.

A tizenévesekről szóló hasonló felmérés szerint az amerikai középiskolások 2 százaléka mondja magát hagyományos értelemben vett dohányosnak, miközben 4 százalékuk rendszeresen használ elektromos cigarettát.

Nyitókép: unsplash

A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja. Úgy fogalmazott,

Azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait.

Az államtitkár szerint „a legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban.

A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett.

A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg.

A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Nyitókép: Pixabay.

A sajtótájékoztatón bemutatták a Nemzetközi Rákkutató Ügynökségnek (IARC) a rák megelőzésével foglalkozó ingyenes online tananyagát, amely már magyar nyelven is olvasható. A tananyag magyar verziójának elkészítésében a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége vett részt.

Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország sajnos még mindig élen jár a daganatos megbetegedések okozta halálozásban. Hangsúlyozta, a szűrővizsgálatoknak és az egészséges életmódnak nagy szerepe van a betegség megelőzésében.

Magyarországon azonban még mindig nagyon alacsony a szűrési hajlandóság – tette hozzá.
Az elhízás kockázati tényező több daganatos megbetegedésnél: a nőknél mindenekelőtt az emlő-, méh-, epehólyag-, vese- és vastagbélráknál, a férfiaknál pedig a vastagbél-, vese-, végbél-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőráknál – ismertette Rozványi Balázs.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás is növeli a daganatos megbetegedések kockázatát.

A megelőzést segítő nemzetközi tananyag magyar verziója regisztrációt követően ingyenesen érhető el a https://learning.iarc.fr/edp/hu/courses/cpe/ oldalon.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a daganatos megbetegedések megelőzéséhez kapcsolódó „Ismerd fel időben!” kampány részeként február 13-16. között négy városban – sorrendben Budapesten, Pécsen, Szegeden, Debrecenben – rendeznek egészségügyi állapotfelmérést és szűrést egészségügyi szakszemélyzet segítségével.

Nyitókép: Unsplash.