A vasúttársaság és a hatóságok közös munkájának köszönhetően sikerült elkapni az elkövetőt, aki idén hatszor rongált jegykiadó automatát.

A MÁV-START jegykiadó automatáiban az elmúlt két évben – évi több mint 50 alkalommal – évi 10-12 millió kárt okoztak. Idén sajnos romlik a tendencia, már 16 bejelentés érkezett, közel 31 millió forintos kárértékben – tudatták a közleményben.

Nyitókép: MTI/Mészáros János

A szervezet felidézte, hogy a 2023. március 11-i tömegszerencsétlenségnek egy halálos áldozata és 39 sérültje volt, a 41 érintett gépjármű közül pedig 19 szenvedett totálkárt.
A Mabisz jelezte: várható volt, hogy a felelősség vizsgálatának kérdése hosszasan elhúzódik.

Az ilyen, az egyetlen helyszínen több mint húsz gépjárművet érintő balesetekre hozták létre több mint tíz évvel ezelőtt a magyarországi biztosítók a törvényi kötelezettségeiket meghaladó, önként vállalt tömeges kárrendezési szabályozásukat. A cél, hogy a balesetben érintettek helyzetét jóval a vizsgálatok lezárulta és a felelősség kérdésének tisztázása előtt jelentős anyagi segítséggel könnyítsék meg – emelte ki a biztosítók szövetsége.

Ennek keretében fogadtak be tavaly a társaságok, illetve a Mabisz csaknem kilencven hazai gépjármű-, illetve személyi sérüléses, a március 11-i tömegbalesethez köthető igénybejelentést. Ezekre a biztosítók több mint 140 millió forintot fizettek már ki, a tartalékba helyezett összegek pedig elérik a 170 milliót – ismertették.

A tartalékba helyezett összegek elsősorban a személyi sérüléseket érintik, ahol bonyolultabb esetekben a gyógyulás időtartamától függően, az egészségügyi károsodás alapján előállt konkrét igények megfogalmazása hónapokig, akár évekig is elhúzódhat.

Előlegeket már ezek az érintettek is kaptak, átlagosan több mint 1,2 millió forintot. Az 52 személyi sérüléssel kapcsolatos igényből ennek értelmében 24-et lehetett eddig lezárni.
A minden esetben vétlen károsultaknak minősülő utasok igényeit a társaságok a gépjármű felelősségbiztosítási törvény keretei között rendezték, illetve rendezik, tovább növelve a tömegbaleset következtében kifizetett biztosítói végösszeget.

A 37 hazai gépjárműkárral kapcsolatos igényből 34-et sikerült már lezárni, átlagosan 4,1 millió forintnyi kifizetéssel.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoztak volna az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csak kötelező biztosítással rendelkezők, ezért az előlegek a casco-önrészekre is vonatkozhattak.

A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő igényeket az eljárások lezárultát követően lehet csak rendezni – írta a Mabisz.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján az elektronikus kérelemkezelés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívták a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldalon érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a 2018-2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok a kormany.hu/agrarminiszterium oldalon találhatóak.

A közlemény szerint ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2018-2022. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2018-2022. évi átlaghozam-adatok mellett a 2023. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (például a Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai alapján). A felülvizsgálás keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az államkincstár legkésőbb 2024. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket – olvasható az AM közleményében.

A tűzoltók a lakossági jelentések alapján Krakkóban, Tarnówban, Újszandecben (Nowy Sacz), Rzeszówban és Przemyslben ellenőrizték az épületek és a gázvezetékek állapotát. A rengések általában a többemeletes épületek felső részén voltak észlelhetők. A lakóházak evakuálását végül sehol sem kellett elrendelni.

A hétfő esti, közepes, 5,1-es erősségű földrengés fészke a lengyel-szlovák határ közelében, Homonna (Humenné) térségében volt, mintegy 10 kilométeres mélységben.

A lengyel tűzoltóság főparancsnoksága még hétfő éjjel stabilnak minősítette a helyzetet, és közölte: alaposan kivizsgálják a rezgésekről szóló összes bejelentést.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő este az X-en azt írta: a földrengés miatt a kis-lengyelországi vajdával egyeztetett, és elrendelte az illetékes szolgálatok készültségi szintjének emelését.

Nyitókép: Unsplash

Az idei május-augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.

Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.
A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, mióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.

A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett. A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.

A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

Az idei egy esetre jutó átlagos, 120 ezer forint feletti viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát. Ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbiaknál nagyobb összegeket kell szánni. A biztosítók szövetsége szerint ebben a helyzetben különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a biztosítási szerződések felülvizsgálata.

Nyitókép: Unsplash.

Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése – hangsúlyozták a közleményben.

Az őszibarack ültetvények komoly fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatása volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A NAK és FruitVeb becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhatnak a termelők.

A betakarítás június végén kezdődött és egészen szeptember közepéig tart. Az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók. A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegyében található, ahol az ültetvények felülete meghaladja az 1070 hektárt. Emellett Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát mintegy 113 hektáron termesztenek az országban.

Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibaracktermesztés az országban. Az ültetvények döntő része elöregedett, a művelési rendszer korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot. Az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16-45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés a közlemény szerint.
Az őszibaracktermésnek jellemzően a 60 százalékát a friss piacon értékesítik, mintegy 40 százaléka pedig a feldolgozóüzemekbe kerül.

A vásárlás során, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, így néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. Azonban a vásárlást követően minden esetben azonnal hűtőben tároljuk, ahol 1 hétig is eltartható – tanácsolták végezetül a szakértők.

Nyitókép: Unsplash.

Kiss Ádám, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta: egy X. kerületi Fertő utcai raktárban csaptak fel a lángok; a 100 négyzetméteres könnyűszerkezetes épületben gumi- és műanyagalkatrészeket, -szerkezeteket és -bútorokat tároltak.

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Az agrár-kárenyhítési rendszer tagjai az utóbbi időszakban tapasztalt heves viharok miatti kárukat a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenthetik be a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően, a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül. Az elszenvedett felhőszakadáskár vagy viharkár esetén azt az időpontot kell a káresemény bekövetkezésének tekinteni, amikor a vihar a károsodással érintett területen bekövetkezett – írták.

A közlemény szerint felhőszakadásnak minősül azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a percenkénti 0,75 milliméteres értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte a 45 millimétert. Vihar a másodpercenként legalább 20 méteres szélsebesség, ide tartozik a szántóföldi növényállományban mechanikai sérülést okozó, szintén legalább ugyanilyen sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverés is. Viharkár a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A támogatási feltételek fennállásakor, például legalább 30 százalékos hozamcsökkenés és 15 százalékos termelésiérték-kiesés esetén kárenyhítő juttatást akkor vehet igénybe a termelő, ha rendelkezik az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kárbejelentéssel, tárgyévben a kárenyhítési hozzájárulást határidőben megfizette, és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet majd novemberben, legkésőbb november 30-ig benyújtja.

A kincstár fentiekben is említett, kárbejelentésre szolgáló elektronikus felülete a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldalon érhető el.

Nyitókép: Unsplash

Elemzésében a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. A NAK és a FruitVeB becslése szerint:

Ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett. 

Magyarországon mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.

A NAK és a FruitVeB kiemelte: a tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt 6 év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel.

A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információk átadását.

A szervezet szerint azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.

Elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Mivel a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a hazai gyümölcsnemesítés megerősítésére is sor kerülhet, amit a két szervezet is szorgalmaz – hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.

Fotó: Unspalsh

A katasztrófavédelem az MTI-vel azt közölte, a nagy területet érintő tüzet a szolnoki hivatásos és a tiszaföldvári önkormányzati tűzoltók oltották el, a munkálatokat erőgép is segítette.

Az egységek már utómunkálatokat végeznek, és átvizsgálják a tűz által érintett területet.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.