A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Az erre kijelölt szavazókörökben először kiválogatják az átjelentkezéssel szavazók zöld színű borítékjait, ezeket elcsomagolják és hétfőn eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.

A szavazatszámláló bizottság tagjai – amennyiben a választópolgár használta azt – felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és a szabadon lévő szavazólapokkal együtt különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás szavazólapokat.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok és a nemzetiségi listás szavazólapok.

A bizottság először külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik, és az ilyen szavazólapok számát rögzítik a szavazóköri jegyzőkönyvben.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel. A bizottság az érvényes szavazólapokat jelöltenként, illetve listánként csoportosítja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodának, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

Nyitókép: MTI

A jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülése reggel 8 órakor kezdődik. Két közelmúltban elhunyt korábbi képviselőre: Schvarcz Tiborra (MSZP) és Szolnoki Andreára (SZDSZ) emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

• Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata várhatóan 9 óra 30 perckor kezdődik az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival.
• A Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, míg az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt jelölték a tisztségre.
• Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, a megválasztott köztársasági elnök ünnepélyes esküt tesz.
• A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg.

A képviselők ezt követően lefolytatják az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló kormányzati törvénymódosító javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját. Az előterjesztésről még aznap szavaznak, miután egy órában interpellációk hangzanak el. A plénum határoz a szocialista Tóth Csaba mentelmi ügyéről is.

Nyitókép: MTI / Archív.

Kemény Dénest senkinek sem kell bemutatni ebben az országban. A volt válogatott vízilabdázó, edző és állatorvos akkor szerzett komoly hírnevet magának, amikor a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként 2000 és 2008 között három olimpiai aranyérmet nyert meg. Összesen 15 éven keresztül – 1997 és 2012 között – volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, ez alatt minden megnyertek, amit csak el lehetett érni a vízilabdában.

Edzői pályafutása után a Magyar Vízilabda Szövetség elnökeként dolgozott tovább, 2018-ig, valamint tanít a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán. Az Animatiqua business műsorában, Kondacs Andrással beszélgetett múltról és jelenről, sikerekről és persze a kudarcokról is.

Indián hős és az inspiráló személyek

Kemény Dénes elárulta, hogy 7 évesen még eszébe sem jutott, hogy olimpiai bajnok akar lenni.

Inkább Winnetou, az indián hős lettem volna, ha választhatok. Az olimpiára akkor még nem gondoltam, bár a vízhez már volt közöm, úsztam és vízilabdáztam is, de a végcél még nem fogalmazódott meg bennem.

A vezetőedző szerint a legrosszabb helyzet egy ember életében, ha szembesül a saját hibáival. Neki a türelmetlensége az, éppen ezért sokat gyakorolta, hogy bár a lelkében türelmetlen, a hangján ez ne érződjön. Kemény nem csak a tulajdonságaiban, hanem az értékítéletében is ennyire tudatos, ha a példaképekről van szó.

Sosem volt igazi példaképem, de ennek megvan az oka: mindenkit elismertem, és mindenkitől láttam olyat, ami nekem nagyon tetszett, amit megpróbáltam elsajátítani, hogy az a tulajdonság meglegyen bennem is. De soha nem volt egyetlen példaképem, mert egy az egyben nem szerettem volna senkire sem hasonlítani. Engem a tulajdonságok inspiráltak, nem a személyek.

– mondta a „Három az Ezerből” című online üzleti műsorban.

Az ezüst csalódás, de magunknak köszönhettük

Talán innen jön az is, hogy mindig, minden helyzetben győzni akar.

Szerintem semmihez sem lehet úgy hozzáállni, hogy az nem fog sikerülni. Édesapám mindig azt tanította, bármit csinálsz az életben azt profi módon csináld! Vagy inkább ne is csináld! Mi egyetlen mérkőzésen sem terveztük azt, hogy ezüstöt vagy bronzot nyerünk, nekünk az aranyérem kellett. Igazából nem is tudtunk másnak örülni, de erről mi tehettünk, mert magasra tettük a mércét. Én még egy edzőmeccsen sem viseltem jól a vereséget, de olyan is volt, hogy a győztes meccs sem volt elég. Azt is kudarcként éltem meg, ha nem úgy játszottak a fiúk, ahogy az elvárható lett volna.

– emlékezett vissza a kapitányi évekre Kemény Dénes.

Pandémia alatt is jöhet a boldogság

Az elmúlt egy évben számára is „új világ” bontakozott ki a világjárvány hatására, de egészen máshogy fogta fel, mint a legtöbb ember.

Tudom, hogy áll a bál ezzel a pandémiával, de én sok-sok év utána kaptam egy jutalmat: maradnom kellett a fenekemen. Amikor egy életet leélsz úgy, hogy utazások, versenyek, edzőtáborok, amikor csak az van meg, hogy a bőröndöt már megint egy repülőtéren húzod, akkor kicsit vágyik az ember a nyugalomra. Én ebben az elmúlt egy évben boldog voltam. Tudtam kicsit pihenni, és az összes fontos emberi kapcsolatomat megtartottam.

Kondacs Andrásnak azt is elárulta, hogy a családja minden helyzetben elsőbbséget élvez.

Bármilyen tárgyaláson vagy fontos eseményen ülök, ha valamelyik családtagom hív, akkor felveszem a telefont. Nekem ez nem is kérdés, hiszen bajban lehetnek, akkor pedig fel kell pattani, és rohannom kell, hogy segítsek.

– tette hozzá őszintén Kemény.

A leadott szavazatok százszázalékos feldolgozottsága alapján Dézsi Csaba András a voksok 56,14 százalékát szerezte meg (23 932 szavazatot kapott).

• AZ MSZP-DK-Momentum-Jobbik-LMP jelöltjeként induló Pollreisz Balázs a szavazatok 39,05 százalékát kapta (16 646 voksot).
• Balla Jenő (Összefogás Győrért) a voksok 2,17 százalékát kapta, 923 szavazatot, a Mi Hazánk színeiben induló Géber József 1,28 százalékot, 546 szavazatot szerzett.
• A két független jelöltre, Hajnal Jánosra a szavazók 0,76 százaléka adta le voksát (325 szavazat), míg Kirchfeld Máriára a voksok 0,6 százaléka (257 szavazat) jutott.
• A névjegyzékben 101 629-en szerepeltek, közülük 42 943-an szavaztak, a részvételi arány így 42,25 százalékos volt.

Győrben azért volt szükség időközi polgármester-választás kiírására, mert a tavaly október 13-án megválasztott Borkai Zsolt lemondott tisztségéről.

Nyitókép: MTI.