A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Az erre kijelölt szavazókörökben először kiválogatják az átjelentkezéssel szavazók zöld színű borítékjait, ezeket elcsomagolják és hétfőn eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.

A szavazatszámláló bizottság tagjai – amennyiben a választópolgár használta azt – felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és a szabadon lévő szavazólapokkal együtt különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás szavazólapokat.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok és a nemzetiségi listás szavazólapok.

A bizottság először külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik, és az ilyen szavazólapok számát rögzítik a szavazóköri jegyzőkönyvben.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel. A bizottság az érvényes szavazólapokat jelöltenként, illetve listánként csoportosítja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodának, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

Nyitókép: MTI

A részvételi arány 13 órakor Pest vármegyében volt a legmagasabb, 58,01 százalék, ami 609 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 47,62 százalék, ebben a vármegyében 198 192-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 56,77 százaléka, 721 838 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, a 2014-es választáson 34,33 százalék, nyolc évvel ezelőtt 42,32, négy évvel ezelőtt pedig 40,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd.

Cikkünk frissül…

A kormányfő elmondta,

– fogalmazott. Hozzátette,

és folyamatos diplomáciai tárgyalásokra van szükség a felek között.

2025. április 21-én a katolikus egyház és a világ egyaránt mély fájdalommal értesült Ferenc pápa haláláról. A 88 éves egyházfő, aki 2013 márciusában lépett a trónra, történelmi jelentőségű pápává vált, mivel ő volt az első, aki Argentínából és a Jezsuita rendből származott. Ferenc pápa mindvégig a szegények és elnyomottak mellett állt ki, és számos reformot kezdeményezett az egyházban.

Betegségéről március óta érkeztek hírek, de a pápai közlemények mindig bizalomkeltőek voltak. Halála váratlanul érte a híveket, sokan azonnal megemlékeztek az őszinte szeretetéről és nyitott szívéről, amely mindig is a középpontban állt.

Ferenc pápa sokakat inspirált, beleértve a fiatalokat is, akik az ő üzenetét a környezettudatosságról, a szolidaritásról és az interkulturális párbeszédről tanulhatták. Az ő pápasága alatt a Vatikán gyakran kiállt a társadalmi igazságosság mellett, hangsúlyozva, hogy a vallásnak és a spiritualitásnak aktív szerepet kell játszania a világ problémáinak kezelésében.

A világ vezetői és vallási vezetők máris megemlékeztek a pápáról, és sokan a világ különböző pontjain gyertyákat gyújtanak az emlékére. Az utód kiléte még nem ismert, de Ferenc pápa öröksége és üzenete tovább él az emberek szívében. A katolikus egyház új kihívások elé néz, és a következő pápai választás egy új irányvonalat is hozhat az egyházi közéletben.

A világ gyászolja Ferenc pápát, akinek neve összefonódik a békével és a szeretettel, és akinek szavai örökre megmaradnak az emberek emlékezetében.

Orbán Viktor azt mondta, olyan dolgokat lehet megcsinálni a következő évben, amelyekre néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem lehetett.

Az, hogy elindul a Demján Sándor-program és a kisvállalkozók soha nem látott méretű segítséget kapnak, közvetlenül függ össze a világpolitikai lehetőségekkel – emelte ki. Hozzátette, az olcsóbb lakhatás irányába is azért lehet fontos lépéseket tenni, mert a nemzetközi politikai változások megteremtették ennek lehetőségét.

Az, hogy a kormányzat a következő évben növelni akarja a bérek vásárlóértékét, vagy hogy a 13. havi nyugdíjat állandóvá tudja tenni, mind azért lesznek lehetségesek, mert úgy alakult a világpolitikában a helyzet ahogy, és mi magyarok jól értettük meg, hogy mi fog történni, és felkészültünk rá

– mondta.

Orbán Viktor kiemelte: a legnagyobb bajunk az ukrajnai háború, mert ha a háború nem lett volna vagy hamarabb lett volna vége, akkor az infláció „sem szaladt volna el” olyan magasra, az energiaárak sem lennének ott, ahol, nem lettek volna szankciók, számos kereskedelmi tevékenység nem szakad meg, és a gazdaságok egész Európában sokkal jobb állapotban lennének.

Közölte, tudták, hogy ha Amerikában a demokraták nyernek, akkor „folytatódik ez a mizéria”, és Magyarországon a következő évben háborús költségvetést kell készíteni, amelyben nem a nemzeti össztermék két, hanem három-négy százalékát kell erőltetett módon, de gyorsan elkölteni katonai kiadásokra.

Hozzátette, azt is tudták, hogy ha Donald Trump nyer, akkor egy békeköltségvetést lehet készíteni.

Jelezte: meg is változtatták a törvényhozás rendjét. Azt kérte az Országgyűléstől, hogy várják meg az amerikai elnökválasztást, hogy megértsék, 2025 békeév vagy háborús év lesz-e, és ennek megfelelően nyújtsanak be költségvetést. Kiemelte, hogy most békeköltségvetést nyújtottak be.

Arról is beszélt, hogy

van a gazdasági semlegesség filozófiája, van egy új gazdaságpolitika, ami ezekhez a változásokhoz igazodik, és már van egy 21 pontos akcióterv, ami konkrétan az emberek mindennapi életét fogja kedvezően befolyásolni. Semmi túlzás nincs abban,

amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek

– szögezte le a miniszterelnök.

A Kínával való esetleges kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „itt van az amerikai-kínai ügy, itt nyilván viták vannak, voltak és lesznek”. Azt mondják, el kell dönteni, hogy ide vagy oda állunk, de valójában mi nem akarunk mást, mint amit az amerikaiak – tette hozzá.

Rámutatott: Donald Trump és az amerikaiak jó üzletet akarnak kötni a kínaiakkal, és mi sem akarunk mást, csak jó megállapodásokat kötni velük. Mindenki ugyanazt akarja, tehát nem szükséges egymással vitatkozó felek egyik vagy másik oldalára állni. Miért nem állunk a saját oldalunkra? – tette fel a kérdést.

Nekünk magyar érdekeink vannak, nekünk a magyar emberek fontosak, nekünk azt kell csinálnunk, ami a magyar érdeknek megfelel

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy így kell politizálnunk nyugatra és keletre is.

Megjegyezte, mindig meglepődik azon, hogy „egészen komoly koponyák” is képtelenek a magyar önérdeket kiindulópontnak tekinteni, állandóan valaki máshoz akarnak igazodni, valaki más mellé akarnak lecövekelni, „oda akarják kötni a lovukat”, de így nem lehet.

Hangsúlyozta, hogy ha komoly dolgokat akarunk csinálni, ha fejlődni akarunk, ha a saját teljesítménytől akarjuk függővé tenni az életünk minőségét, akkor vállalnunk kell, hogy magyarok vagyunk saját érdekekkel, és eszerint fogunk eligazodni majd a politikai univerzumban.

Egyesek szerint ez nem lehetséges, mert „túl kicsik vagyunk ehhez” – mondta, hozzáfűzve: ő ezt sosem hitte, mert „először is nem vagyunk kicsik, ez egy nagy nemzet”, emellett pedig látott sikeres országokat ilyen mérettel, amelyek csak a saját érdekeiket követve ügyesen barátokat gyűjtöttek a világban, és utána ezt beforgatták gazdasági előnnyé.

Az, hogy Magyarországnak ma egy barátja az Egyesült Államok elnöke, egy olyan gazdasági lehetőség az ország számára, ami korábban soha nem állt fönn

– mutatott rá a miniszterelnök, aki olyan hatalmas győzelemként értékelte Donald Trump győzelmét az amerikai választáson, amely „nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik”.

Kijelentette: mindenki tudja, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a lidércnyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború, mert lett volna egy olyan erős vezetője Amerikának, aki kellő időben megkötötte volna a szükséges megállapodásokat.

Ez elmaradt, és most iszonyatos árat fizetünk, illetve fizettünk az elmúlt két évben, és az európaiak – egy-két kivétellel, mint a szlovákok és a Vatikán – ezt a rossz dolgot támogatták.

Most ennek vége van – mondta Orbán Viktor. Úgy értékelt: nyilvánvaló, hogy ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban, és nekünk, európaiaknak erre valahogy válaszolnunk kell.

Nyitókép: MTI.

Magyarországon járt Hszi Csin-ping

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor

– mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Bővült a projektlista

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.

Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni

– közölte.

Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.

E-mobilitási fejlesztések

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket„.

Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.

Határátkelő is épül

Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.

A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek

– mutatott rá.

Kőolajvezeték Magyarország és Szerbia között

Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Nukleáris energia

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni

– emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni.

Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek

– szögezte le.

Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született a mai napon – összegzett.

Nyitókép: MTI/KKM

Orbán Viktor elismeréssel szólt a szervezet és a főtitkár munkájáról, szerinte az OECD egyike a pragmatikus és józan észen alapuló megközelítést alkalmazó nemzetközi platformoknak.

Az elmúlt években az OECD értékes partnere volt Magyarországnak abban is, hogy felkészüljön az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekre az uniós források ügyében. A közbeszerzési rendszer reformja, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése vagy a korrupcióellenes stratégia értékelése tekintetében is nagyra értékeljük az OECD objektív, szakmai véleményét – emelte ki a kormányfő.

A keddi tárgyaláson Orbán Viktor és Mathias Cormann aggodalmát fejezte ki a világgazdaságban a blokkosodás irányába mutató folyamatok valamint a leválást és az elszigetelődést szorgalmazó hangok megerősödése miatt.

Nyitókép: Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A tárca tájékoztatása szerint a felek az egyeztetésen áttekintették a világgazdaságban megfigyelhető stratégiai jelentőségű folyamatokat, továbbá a két ország közötti gazdasági együttműködésekben rejlő előrelépési lehetőségeket.

Bosznia-Hercegovina 2022-ben Magyarország 44. kereskedelmi partnere volt, a magyar kivitel leginkább a gabona és gabonakészítmények, a vegyi termékek és a műanyag-alapanyag területén jelentős.

Orbán Balázs kulcsfontosságúnak nevezte a „szuverenitási konzultációt”, mert mint fogalmazott, ha „meg akarjuk őrizni Magyarország békéjét, biztonságát, gazdasági fejlődését, akkor a szuverenitásunk iránti támadásokat el kell hárítani”.

A politikai igazgató szerint ehhez a kormánynak minden eszköz a rendelkezésére áll, egy dologra van még szüksége, hogy bizonyítani tudja, a népakarat mögötte áll, a magyar emberek ugyanazt gondolják, amit Magyarország kormánya. „Amennyiben demokratikus felhatalmazás áll ellen ezeknek a szuverenitást korlátozó törekvéseknek”, akkor a következő hónapokban sikerül kivédeni a brüsszeli politikai vezetés ezirányú törekvését – fűzte hozzá.

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor az extenzív növekedésből fokozatosan áttérhet az intenzív növekedés korszakába; a feladat a munka hozzáadott értékének növelése.

Az elmúlt évek válságai rávilágítottak a helyi megoldások értékére, a saját álláspont melletti határozott kiállás fontosságára – mondta. Hozzátette, a kormány célja, hogy a magyar egyetemek az ország fejlődési lehetőségeit kiszélesítő szellemi központtá válhassanak, és megjegyezte, az alapítványi modell nagyobb autonómiát biztosít az egyetemeknek.

A magyar gazdaság túljutott az orosz-ukrán háború, illetve a szankciók miatti energiaválságon, az inflációt sikerült 10 százalék alá leszorítani, az egyensúlyi mutatók javulnak, a munkaerőpiac jól bírta a terhelést – sorolta a pénzügyminiszter.

A 2010-es években a munkaalapú gazdasági modell bevált; a „gyártás évtizede” után pedig megjelentek a fejlesztési központok – ismertette. Megjegyezte, hogy az autóiparban a Széchenyi István Egyetem, illetve a ZalaZone is ezt az irányt mutatja. A most átadott oktatási épületben a legfejlettebb technológiák kutatására nyílik lehetőség: többek között a drónos járműkövetésre, az önvezető közlekedésre, valamint az elektromobilitásban alkalmazott hajtásláncokra – emelte ki Varga Mihály.

Az új épület része annak 4 milliárd forintos fejlesztésnek, amelyben a Széchenyi István Egyetem az autóipari képzés, kutatás és fejlesztés számára biztosít korszerű körülményeket. Ezek a fejlesztések a piac és az egyetem együttműködésében, ipari környezetben valósultak meg. A tudományos és innovációs park eredményei elősegítik az ország versenyképességének és tőkevonzerejének növekedését, valamint a high-tech piacon elfoglalt pozíciója is javulhat – mondta.

Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, a most átadott létesítménnyel teljessé vált a zalaegerszegi innovációs park. A fejlesztés egyszerre járul hozzá a magasszínvonalú szakemberképzéshez és – az intézmény fenntarthatóságát szem előtt tartó – kutatásfejlesztési tevékenységéhez.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) beszámolt a zalai vármegyeszékhely elmúlt tíz évben elért gazdasági eredményeiről. A városban 5 ezer új munkahely jött létre, 7,5 százalékról 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség aránya. Hárommilliárd forintról 7 milliárd forintra nőtt a helyi iparűzési adóbevétel – jelezte Balaicz Zoltán.

Fotó: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.