A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Az erre kijelölt szavazókörökben először kiválogatják az átjelentkezéssel szavazók zöld színű borítékjait, ezeket elcsomagolják és hétfőn eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.

A szavazatszámláló bizottság tagjai – amennyiben a választópolgár használta azt – felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és a szabadon lévő szavazólapokkal együtt különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás szavazólapokat.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok és a nemzetiségi listás szavazólapok.

A bizottság először külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik, és az ilyen szavazólapok számát rögzítik a szavazóköri jegyzőkönyvben.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel. A bizottság az érvényes szavazólapokat jelöltenként, illetve listánként csoportosítja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodának, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

Nyitókép: MTI

A részvételi arány 13 órakor Pest vármegyében volt a legmagasabb, 58,01 százalék, ami 609 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 47,62 százalék, ebben a vármegyében 198 192-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 56,77 százaléka, 721 838 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, a 2014-es választáson 34,33 százalék, nyolc évvel ezelőtt 42,32, négy évvel ezelőtt pedig 40,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd.

Cikkünk frissül…

A kormányfő elmondta,

– fogalmazott. Hozzátette,

és folyamatos diplomáciai tárgyalásokra van szükség a felek között.

2025. április 21-én a katolikus egyház és a világ egyaránt mély fájdalommal értesült Ferenc pápa haláláról. A 88 éves egyházfő, aki 2013 márciusában lépett a trónra, történelmi jelentőségű pápává vált, mivel ő volt az első, aki Argentínából és a Jezsuita rendből származott. Ferenc pápa mindvégig a szegények és elnyomottak mellett állt ki, és számos reformot kezdeményezett az egyházban.

Betegségéről március óta érkeztek hírek, de a pápai közlemények mindig bizalomkeltőek voltak. Halála váratlanul érte a híveket, sokan azonnal megemlékeztek az őszinte szeretetéről és nyitott szívéről, amely mindig is a középpontban állt.

Ferenc pápa sokakat inspirált, beleértve a fiatalokat is, akik az ő üzenetét a környezettudatosságról, a szolidaritásról és az interkulturális párbeszédről tanulhatták. Az ő pápasága alatt a Vatikán gyakran kiállt a társadalmi igazságosság mellett, hangsúlyozva, hogy a vallásnak és a spiritualitásnak aktív szerepet kell játszania a világ problémáinak kezelésében.

A világ vezetői és vallási vezetők máris megemlékeztek a pápáról, és sokan a világ különböző pontjain gyertyákat gyújtanak az emlékére. Az utód kiléte még nem ismert, de Ferenc pápa öröksége és üzenete tovább él az emberek szívében. A katolikus egyház új kihívások elé néz, és a következő pápai választás egy új irányvonalat is hozhat az egyházi közéletben.

A világ gyászolja Ferenc pápát, akinek neve összefonódik a békével és a szeretettel, és akinek szavai örökre megmaradnak az emberek emlékezetében.

Orbán Viktor azt mondta, olyan dolgokat lehet megcsinálni a következő évben, amelyekre néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem lehetett.

Az, hogy elindul a Demján Sándor-program és a kisvállalkozók soha nem látott méretű segítséget kapnak, közvetlenül függ össze a világpolitikai lehetőségekkel – emelte ki. Hozzátette, az olcsóbb lakhatás irányába is azért lehet fontos lépéseket tenni, mert a nemzetközi politikai változások megteremtették ennek lehetőségét.

Az, hogy a kormányzat a következő évben növelni akarja a bérek vásárlóértékét, vagy hogy a 13. havi nyugdíjat állandóvá tudja tenni, mind azért lesznek lehetségesek, mert úgy alakult a világpolitikában a helyzet ahogy, és mi magyarok jól értettük meg, hogy mi fog történni, és felkészültünk rá

– mondta.

Orbán Viktor kiemelte: a legnagyobb bajunk az ukrajnai háború, mert ha a háború nem lett volna vagy hamarabb lett volna vége, akkor az infláció „sem szaladt volna el” olyan magasra, az energiaárak sem lennének ott, ahol, nem lettek volna szankciók, számos kereskedelmi tevékenység nem szakad meg, és a gazdaságok egész Európában sokkal jobb állapotban lennének.

Közölte, tudták, hogy ha Amerikában a demokraták nyernek, akkor „folytatódik ez a mizéria”, és Magyarországon a következő évben háborús költségvetést kell készíteni, amelyben nem a nemzeti össztermék két, hanem három-négy százalékát kell erőltetett módon, de gyorsan elkölteni katonai kiadásokra.

Hozzátette, azt is tudták, hogy ha Donald Trump nyer, akkor egy békeköltségvetést lehet készíteni.

Jelezte: meg is változtatták a törvényhozás rendjét. Azt kérte az Országgyűléstől, hogy várják meg az amerikai elnökválasztást, hogy megértsék, 2025 békeév vagy háborús év lesz-e, és ennek megfelelően nyújtsanak be költségvetést. Kiemelte, hogy most békeköltségvetést nyújtottak be.

Arról is beszélt, hogy

van a gazdasági semlegesség filozófiája, van egy új gazdaságpolitika, ami ezekhez a változásokhoz igazodik, és már van egy 21 pontos akcióterv, ami konkrétan az emberek mindennapi életét fogja kedvezően befolyásolni. Semmi túlzás nincs abban,

amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek

– szögezte le a miniszterelnök.

A Kínával való esetleges kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „itt van az amerikai-kínai ügy, itt nyilván viták vannak, voltak és lesznek”. Azt mondják, el kell dönteni, hogy ide vagy oda állunk, de valójában mi nem akarunk mást, mint amit az amerikaiak – tette hozzá.

Rámutatott: Donald Trump és az amerikaiak jó üzletet akarnak kötni a kínaiakkal, és mi sem akarunk mást, csak jó megállapodásokat kötni velük. Mindenki ugyanazt akarja, tehát nem szükséges egymással vitatkozó felek egyik vagy másik oldalára állni. Miért nem állunk a saját oldalunkra? – tette fel a kérdést.

Nekünk magyar érdekeink vannak, nekünk a magyar emberek fontosak, nekünk azt kell csinálnunk, ami a magyar érdeknek megfelel

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy így kell politizálnunk nyugatra és keletre is.

Megjegyezte, mindig meglepődik azon, hogy „egészen komoly koponyák” is képtelenek a magyar önérdeket kiindulópontnak tekinteni, állandóan valaki máshoz akarnak igazodni, valaki más mellé akarnak lecövekelni, „oda akarják kötni a lovukat”, de így nem lehet.

Hangsúlyozta, hogy ha komoly dolgokat akarunk csinálni, ha fejlődni akarunk, ha a saját teljesítménytől akarjuk függővé tenni az életünk minőségét, akkor vállalnunk kell, hogy magyarok vagyunk saját érdekekkel, és eszerint fogunk eligazodni majd a politikai univerzumban.

Egyesek szerint ez nem lehetséges, mert „túl kicsik vagyunk ehhez” – mondta, hozzáfűzve: ő ezt sosem hitte, mert „először is nem vagyunk kicsik, ez egy nagy nemzet”, emellett pedig látott sikeres országokat ilyen mérettel, amelyek csak a saját érdekeiket követve ügyesen barátokat gyűjtöttek a világban, és utána ezt beforgatták gazdasági előnnyé.

Az, hogy Magyarországnak ma egy barátja az Egyesült Államok elnöke, egy olyan gazdasági lehetőség az ország számára, ami korábban soha nem állt fönn

– mutatott rá a miniszterelnök, aki olyan hatalmas győzelemként értékelte Donald Trump győzelmét az amerikai választáson, amely „nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik”.

Kijelentette: mindenki tudja, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a lidércnyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború, mert lett volna egy olyan erős vezetője Amerikának, aki kellő időben megkötötte volna a szükséges megállapodásokat.

Ez elmaradt, és most iszonyatos árat fizetünk, illetve fizettünk az elmúlt két évben, és az európaiak – egy-két kivétellel, mint a szlovákok és a Vatikán – ezt a rossz dolgot támogatták.

Most ennek vége van – mondta Orbán Viktor. Úgy értékelt: nyilvánvaló, hogy ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban, és nekünk, európaiaknak erre valahogy válaszolnunk kell.

Nyitókép: MTI.

Az élő közvetítés alapján lövéseket lehetett hallani, és a korábbi amerikai elnök megsérült, de saját lábán hagyta el a pódiumot.

A Pennsylvania állambeli Butler megyében, Butler település közelében tartott nagygyűlésen Donald Trump beszédének megkezdése után mintegy 6 perccel történt az incidens. Az elnökjelölt a tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott, ezután a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbevették.

Donald Trumpot ezt követően lekísérték a színpadról, és konvoja elhagyta a helyszínt.

A nagygyűlésen tízezrek vettek részt. A rendezvény Donald Trump utolsó nyilvános választási gyűlése volt a republikánus párti országos jelölőgyűlés előtt.

Cikkünk frissül…

Némethy Zita elmondta, a Molnár utcában történt robbanás következtében az épület összeomlott, a tetőszerkezet és a födém leszakadt.

A romok alatt egy holttestet találtak.

Nyitókép MTI.