A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében uniós irányelv alapján módosul az árfeltüntetés részletes szabályairól szóló rendelet.

A 2022. május 28-tól alkalmazandó előírások egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét hirdetéseikben, a kirakatban, polcokon, katalógusokban, honlapjukon

– ismerteti az ITM.

Az árcsökkentés bejelentésekor forintban meg kell jelölni a korábbi, kiinduló árat. E bázisérték kötelezően a vállalkozás által az akció indítása előtti, harminc napnál nem rövidebb időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.

Az új szabályok megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy a kereskedő egy-egy akció előtt átmenetileg megemeli a termék árát, majd ebből a feltupírozott összegből biztosít feltűnően sok százalékos engedményt.

A közleményben megjegyzik, hogy az előírás a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, tehát például élelmiszerekre nem vonatkozik.

Az ITM kiemeli: jövőre több szabályváltozással erősödnek a vásárlók jogai a jótállás-szavatosságban. Bírságolási lehetőséggel bővülnek a hatóságok jogosítványai a kettős minőség elleni küzdelemben. E sor egészül ki az alibi akciózás kiszűrésére alkalmas új rendelkezéssel.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta, hogy a fogyasztóvédelem év végi vizsgálatának első három hetében közel 500 vizsgált üzlet hat százalékánál talált kifogásolnivalót az akciós egységárak feltüntetésében. Hozzátette:

Az állandó hatósági jelenlét mellett a tudatos vásárlók maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne dőljenek be az átlátszó megtévesztéseknek.

A mézesmadzagnak szánt álkedvezményeket nemcsak online böngészés közben, hanem a boltba becsábulás előtt is pillanatokon belül leleplezhetjük, ehhez elég egyetlen árösszehasonlító oldalt megnyitnunk okostelefonon – jelezte.

Közölte azt is, hogy a fogyasztóvédelem az új évben új területekre terjeszti ki vizsgálati programját:

2022-ben alapos ellenőrzésekre számíthatnak egyebek mellett a gyorséttermek, az esküvői ruhaszalonok és a zálogházak is.

A vizsgálat során közel 500 – főként ruházati cikkeket, cipőket, bútorokat, háztartási cikkeket és elektromos készülékeket értékesítő – webshopot vizsgált 27 uniós tagország fogyasztóvédelmi hatósága.

A bizottság emlékeztetett arra, hogy a fogyasztók jogairól szóló uniós irányelv értelmében online vásárlás esetén minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy egyértelmű, helytálló és közérthető tájékoztatást kapjon a kiszállítás módjáról, az elállási jogról és a termékhiba esetén igénybe vehető jogi garanciákról.

A vizsgált honlapok esetében – amelyek kapcsán a hatóságok további ellenőrzést látnak szükségesnek – azt állapították meg, hogy közel 50 százalékuk nem adott egyértelmű tájékoztatást a termékek visszaküldésére vonatkozó határidőről.

Több mint 20 százalékuk nem tüntette fel kezdettől fogva a teljes árat, és 33 százaléknál több nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy legalább kétéves szavatossági idő illeti meg őket, amely alatt a kereskedőnek meg kell javíttatnia, vagy ki kell cserélnie a terméket, ha az már az átvétel időpontjában hibás volt, illetve vissza kell térítenie a fogyasztónak a vételárat.

A szocialista képviselő, aki egyben a javaslat kezdeményezője volt, a dokumentumot a napokban juttatta el Adina Valean közlekedéspolitikáért felelős uniós biztosnak.

Fontos hogy a fogyasztóvédelmi minimumelvárások idővel ne csak a fapados légitársaságokra vonatkozzanak, hanem a hagyományosan működő járatokra is. A fapados üzleti modell egyértelműen üdvözlendő, azonban az elmúlt időszak botrányai miatt egy fogyasztóvédelmi „etikai kódex” létrejötte nélkülözhetetlen volt.

– emelte ki a politikus.

Az uniós biztosnak benyújtott csomag többek között arra tesz javaslatot, hogy miként biztosítsa a légitársaság az átfoglalások zökkenőmentességét, hogyan értesítse hatékonyan az utasokat a járatmódosításokról, illetve mennyi idő elteltével kell minden utasnak ivóvizet biztosítani a fedélzeten, ha bármilyen okból késik a felszállás. Mindemellett a csomag azt is indítványozza, hogy a légitársaságok ügyfélszolgálatainak telefonos elérését ne lehessen emelt díjas szolgáltatásként üzemeltetni, illetve hogy jogos követelés esetén az ügyfélnek joga legyen legkésőbb harminc nap alatt megkapni az esetleges kompenzáció összegét.

Ujhelyi egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy idővel tovább lehet lépni akár a jogalkotás irányába is, és akár ki is lehet terjeszteni az etikai elvárásokat a most formálódó, új és fenntartható „légiközlekedési ökoszisztéma” egészére.

A Black Friday kezdeményezés 1966-ban indult az Egyesült Államokból és pár éve nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A karácsonyi szezon kezdetét jelző időszakban számos bolt és online webáruház kínálja termékeit hatalmas kedvezményekkel.

A GKI Digital kutatása szerint az idén november 12-től 25-ig tartó időszakban az egész éves online kereskedelmi forgalom csaknem 9 százaléka fog realizálódni, valamint az egy főre vetített, átlagosan 45-50 ezer forintos várható költés mellett idén az online rendelések közel 40 milliárd forintos forgalmat eredményezhetnek.

Egyre több az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panasz

A Black Friday népszerűségének növekedésével természetesen egyre nő az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma is, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok évről évre próbavásárlásokat hajtanak végre ebben az időszakban, eljárást indítanak a megtévesztően akciózó kereskedőkkel szemben és a fogyasztók figyelmét külön is felhívják a leggyakoribb megtévesztésekre.

Nagyon gyakori például, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet, a kereskedők nem létező, fiktív árakból adnak kedvezményeket, vagy hatalmasnak tűnő akciót hirdetnek, de az akcióba bevont termékek köre valójában nagyon szűk.

20 milliós büntetést is kiszabtak már

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly például azért büntetett 20 millió forintra egy vállalkozást, mert a Black Friday kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70 százalék kedvezménnyel!”  szlogennel -, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. Ezzel szemben

a kereskedő hirdetéseiben megjelölt kedvezmény kizárólag olyan árucikkeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem voltak tipikus termékeknek tekinthetők és a teljes kínálat kevesebb, mint 1 százaléka volt elérhető a reklámokban megjelölt, „akár 70 százalékos” kedvezménnyel.

Jelenleg is folyamatban van egy eljárás, amiben a GVH azt vizsgálja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megtévesztette-e a fogyasztókat azzal, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos Black Friday kedvezményeket hirdetett, miközben az akcióban valószínűleg a termékeknek csak egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.

Komoly bírsággal sújthatják a félrevezető hirdetéseket

A fogyasztóvédelmi szabályok betartása nemcsak a vállalkozások reputációjának fenntartása miatt fontos, hanem azért is, mert a szabályok megszegése súlyos – akár a vállalkozások előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedő – bírságot is maga után vonhat. A GVH jogsértés megállapítása esetén a jogsértő cégek reklámköltségéből vagy a reklám kapcsán realizált árbevételből kiindulva szab ki jellemzően több millió forintos bírságokat.

Fontos, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek ne csak a mindennapi gyakorlatukban, hanem a kiemelt profittal kecsegtető adventi-karácsonyi időszakban is a fogyasztóvédelmi szabályok betartásával hirdessék termékeiket, akcióikat. Ebben segítséget nyújthat az, ha a vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjukat még annak közzététele előtt tőlük független szakmai testülettel vagy ügyvédi irodával véleményeztetik. Ez a preventív intézkedés egyrészt segíthet a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelésben, másrészt egy esetleges későbbi versenyhivatali eljárás során jelentős bírságcsökkentési tényező lehet a GVH fogyasztóvédelmi bírságközleménye szerint.

– mutatott rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezető ügyvédje.

Photo by Justin Lim on Unsplash

Egyes jövőbeni körülmények indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását

Tipikusan előfordul, hogy a házasulók – a már együtt élő felek –, illetve a friss házasok nem érzik helyénvalónak házassági vagyonjogi szerződés megkötését, mivel az akár a párral szembeni bizalmatlanságot vagy a kapcsolat tartósságába vetett hit hiányát is jelképezheti. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek a későbbiekben mégis indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását, mint például a családi vállalkozások szétaprózódásának megakadályozása, az üzleti kockázatok elválasztása a családi vagyontól, illetve a házastársak eltérő vagyoni viszonyaiból eredő konfliktusok elkerülése.

A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. Az üzleti folyamatok dinamikája folytán előálló helyzetek komoly problémák elé állíthatják a párokat. A gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értékének ugrásszerű növekedése, illetve a társaság esetleges értékesítése során befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Sokan nem tudják továbbá, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég (amit például a szülőktől ajándékba kapott az egyik fél), az annak kapcsán szerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.

„Ha a felek nem csupán a jövőre nézve kötik ki az általuk választott vagyonjogi rendszert, hanem rendezni kívánják az évek során előállt helyzetet, úgy erre is lehetőség van. E körben különösen fontos megjegyezni, hogy a vagyonközösség nem a házasságkötéssel, hanem az azt megelőző életközösséggel jön létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – vagyonjogi szerződés hiányában – a házastársak a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatban is alapvetően közös vagyonszerzők”

– mutatott rá dr. Takács Diána, a Deloitte Private szenior tanácsadója.

A jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható

A felek megállapodásuk szerint mozgathatják a vagyonukat a házastársi közös és különvagyon között. Azonban a bírói gyakorlat kiemelt vizsgálat alá helyezi az ehhez hasonló vagyonátrendezést: az olyan rendelkezés, amely az egyik házastárs vagyonát a másik javára jelentősen elvonja, érvénytelen lehet.

A vagyonjogi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba szükséges foglalni. A megfelelő szakértelem azonban nem csak a törvény által megkövetelt formalitások miatt szükséges. A gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember közreműködése azért is elengedhetetlen, mivel – bizonyos esetekben – a jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható lehet.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére más lehetőségek is vannak. Ilyen például az utóbbi időkben egyre népszerűbb bizalmi vagyonkezelés. Ennek előnye, hogy a fenti célok mellett számos egyéb cél elérésére is alkalmas, mint például a családi vagyon generációkon átívelő védelme”

– fűzte hozzá dr. Takács Diána.

A házasság bármely szakaszában meg lehet tenni

„A munkánk során sok olyan esettel találkoztunk, ahol kiderült, hogy a felek túl későn kezdtek el gondolkodni a családi vagyon megfelelő jogi rendezéséről. Jobb ezért előrelátónak lenni és azelőtt foglalkozni a vagyoni kérdésekkel, mielőtt túl késő lenne. Természetesen a cél az, hogy a felek kívánságainak megfelelő, jogi szempontból kikezdhetetlen megállapodás készüljön el a házastársak vagyoni viszonyairól, amelyre a jogszabályok által biztosított eszköztár – a házasság gyakorlatilag bármely szakaszában – kiválóan alkalmas”

– mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

Lássuk, melyek a legfontosabb változások

• A véletlenül felhajtók örömére, a matricák érvényességi ideje, mondhatni a megvásárlást megelőző 60. percben kezdődik, ugyanis a megvásárlást megelőző 60 percben nem lehet pótdíjat kiszabni. Ez azt jelenti, hogy a díjköteles útszakaszra lépéstől számított 60 perc áll a rendelkezésünkre, hogy jogosultságot vásároljunk, természetesen csak akkor, ha erről előzetesen nem gondoskodtunk.
• Némiképp változás állt be a pótdíjmaximalizálásra vonatkozó szabályokban is, hiszen a kérelem benyújtására a korábbi 15 nap helyett 75 nap áll a rendelkezésünkre.

A kedvezmény lényege pedig abban áll, hogy ha 1 adott időszakban kettőnél több pótdíjfizetési kötelezettségünk keletkezik, azokat maximalizáltathatjuk 1 darab, kettő alappótdíjnak megfelelő összegben.

• Újdonság továbbá, hogy az alappótdíjat 30 helyett 60 napos határidőn belül fizethetjük meg.
• A nagycsaládos kedvezményt pedig immár nem csak a 4, hanem a 3 gyermek után járó családi pótlékban részesülők is kihasználhatják.
• Végül pedig, ha az adott naptári napon átnyúló, érvényes matrica nélküli úthasználat első és utolsó észlelése között maximum 60 perc telik el, 2 helyett 1 pótdíj szabható ki. Tehát, ha például kedd este 23:45 perckor jogosultság nélkül hajtunk egy díjköteles útszakaszra, majd félóra elteltével, már a szerdai nap éjjelén 0:15 perckor hajtunk le, vagyis 2 naptári napot is érintettünk ez idő alatt, az új szabályok szerint csupán egy pótdíjat kell megfizetnünk.

Hozzátette: légitársaság-függő a kártérítések, kárenyhítések kifizetése, önként nagyon kevés cég fizet.

A légiutasjogokat európai uniós rendelet szabályozza

Felidézte, hogy a légiutasjogokat európai uniós rendelet szabályozza, légitársaság hibájából történt járattörlés, három órán túli késés, járattúlfoglalás miatt visszautasított beszállás esetén 250 eurótól 600 euróig jár kártérítés. Ugyanakkor vis maiornak számít a kedvezőtlen időjárási viszony, a politikai ok, a sztrájk, ilyen esetekben nem jár kártérítés.

Hozzáfűzte, egy európai bírósági döntés különbséget tett a légiközlekedés sztrájkjai között, és kimondta, előre be nem jelentett munkabeszüntetés esetén jár a kártérítés.