Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Így alakulnak a régiós átlagok

• A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
• A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
• A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
• A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
• A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
• Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Építőipari szakemberhiány alakulása | Forrás: MAPEI

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában | Forrás: MAPEI

Munkadíjak

• A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
• A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
• A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban.

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nyitókép: MAPEI

Hangsúlyozta: a monetáris tanács helyzetértékelése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Varga Mihály elmondta, a jegybank nem látta indokoltnak, hogy változtasson előretekintő iránymutatásán.

A nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntő ülés óta javult, azonban a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a geopolitikai kockázatokra – mondta a jegybankelnök.

Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály elmondta, hogy az alapmutató júliusban 4,3 százalékra, a maginfláció pedig 4 százalékra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, ezen belül az élelmiszerek árrés-korlátozása 1 százalékponttal, a háztartási cikkeké 0,3 százalékponttal, míg az önkéntes árkorlátozások 0,2 százalékponttal mérsékelték a múlt havi inflációs rátát.

Megjegyezte:

az inflációs alapfolyamatok azonban továbbra is a jegybank 3 százalék célszintje felett alakulnak, emellett több területen erős átárazások figyelhetők meg.

Hangsúlyozta: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távon fejtik ki hatásaikat.

A középtávú inflációs folyamatokat alapvetően meghatározó lakosság inflációs várakozások magas szinten alakulnak, ezek horgonyzása kulcsfontosságú az inflációs cél eléréshez és a gazdasági növekedéshez.

Varga Mihály arról is be3szélt, hogy a második negyedévben folytatódott a lakáshitelezés bővülése: éves szinten a hiteldinamika 13 százalékra gyorsult, az árak növekedése országosan 25,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt éves összevetésben.

Megjegyezte, hogy a lakáspiacon ez az árnövekedési dinamika indokolhatta a kormányzati beavatkozást.

Az új hitelprogram a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a lakásárak emelkedését tompíthatják azok az új fejlesztések, amelyek beleesnek az árkorlátba

– fűzte hozzá.

Az idei lakástranzakciók alapján az eladott lakások döntő része megfelelt volna az Otthon Start árfeltételeinek – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez alapján szélesebb kör számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.

A jegybank a lakossági hitelezés további növekedésére számít és folyamatosan nyomon követi ennek pénzügyi stabilitási hatásait – mutatott rá.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta:

tárgyalások folynak a kormánnyal, hogy a 40 évnél idősebb hitelkérelmezők esetén a jelenleg érvényes 20 százalékos önerő előírást az általános 10 százalékra csökkentsék és erről még ezen a héten döntés születhet.

A jegybanki alapítványokra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nyolc feljelentést tett a jegybank többek között számviteli rend megsértése, magánokirathamisítás ügyében.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: a konjunktúra a második negyedévben visszafogott volt, az éves 0,1 százalékos növekedés összhangban alakult a jegybank júniusi Inflációs jelentésének előrejelzéseivel. A gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, ugyanakkor az ipar és az export fékezte a növekedést, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett tovább csökkent a beruházások volumene. A visszafogott magyar növekedési adatban meghatározó szerepet játszott a német gazdaság uniós összevetésben is mérsékelt teljesítménye – tette hozzá.

A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékű hiányt mutatott, az év eleji szinttől elmaradó júniusi egyenleg összhangban van a várakozásokkal. A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával a folyó fizetési mérleg fokozatosan bővülhet, míg a költségvetés elsődleges egyenlege idén és a következő években is egyensúlyban lehet – fejtette ki.

Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert

A bankkártya a magyarok mindennapjainak egyre fontosabb kelléke, erről tanúskodik az MNB jelentése. Rekordot döntött a bankkártyás fizetések száma 2024 második negyedévében. Az előző negyedévhez és 2023 hasonló időszakához képest is 10 százalékkal nőtt a kártyás tranzakciók száma, az értékük pedig majdnem ugyanennyivel (éves és negyedéves összehasonlításban is 8-8 százalékkal) emelkedett. Kiugróan növekedett idén április és június között a külföldi bankkártya használat is. A Magyarország határain kívül lebonyolított tranzakciók aránya 17 százalékkal, értéke 20 százalékkal bővült. A leglátványosabban a mobiltárcába regisztrált kártyák használata nőtt: éves összehasonlításban mobilos kártyával 32 százalékkal több tranzakciót végeztek és 36 százalékkal többet költöttek. Az OTP Bank saját adatai is azt támasztják alá, hogy a digitalizáció rohamosan terjed a bankkártyahasználat esetében is. A hitelintézet által kibocsátott bankkártyáknak megközelítőleg a 40 százalékát már regisztrálták mobiltárcába.

A növekedés főleg a fiatal korosztálynak köszönhető, az OTP Bank saját adati korosztályos különbségekről árulkodnak. Amíg a Junior korú (14-24 év) ügyfelek a mobilfizetést részesítik előnyben, addig a felnőtt korosztály esetében az érintéses bankkártyás fizetés a jellemzőbb.

A kártyás fizetés elterjedését támasztják alá az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás[2] eredményei is. Eszerint a megkérdezett vállalkozásoknak mindössze a 11 százaléka mondta azt, hogy a vevők elsősorban készpénzzel szeretnének fizetni. Ezzel szemben az elektronikus fizetést előnyben részesítők aránya ennek a négyszerese (44 százalék). Ez pedig meghaladja azok arányát is, akik mindkettőt használják (43 százalék).

Az MNB adatai pedig azt mutatják: éves szinten – ha csak 2 százalékkal is – de jobban emelkedett az internetes bankkártyás vásárlások száma, mint a fizikai kereskedőknél történt kártyás tranzakcióké.

Mindegy, hogy mobillal, vagy érintéssel; itthon, vagy külföldön; a bankkártyás fizetés minden körülmények között gyors, kényelmes, követhető és biztonságos. Sőt még spórolni is lehet vele. Ha valaki OTP Bank Mastercard bankkártyával vásárol legalább 15 alkalommal összesen 20 000 forint értékben 2024. szeptember 9. és október 31. között, akár 20 000 forintot is visszakaphat a MOL töltőállomáson történt vásárlása árából.

– mondta Szénási Tamás György, az OTP Bank kiemelt bankkapcsolati termékszakértője.​

A tájékoztatás nem teljes körű, ezért – amennyiben felkeltettük érdeklődésedet – a promóció, illetve az OTP Kedvezményprogram részletes feltételeiről, valamint további, részletes információkért, kérjük tájékozódj az OTP Bank fiókjaiban, honlapunkon (www.otpbank.hu), a Részvételi szabályzatból, valamint az OTP Kedvezményprogram szabályzatból.

Nyitókép: pexels

A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja, hogy a különféle emberi tevékenységek valós költségeit hogyan lehet kimutatni. Egyre világosabb ugyanis, hogy a költségek közé be kell számítani a környezetkárosító tevékenységek terhét is. Ez a kérdés foglalkoztatta Andrew Simms-t, a sussex-i egyetem közgazdász professzorát is, aki megalkotta a matematikai képletet, amellyel kiszámítható, hogy a Föld és az egyes országok lakossága hány nap alatt használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit maga a természet regenerálni képes.

Egy olimpia, ahol nem osztanak aranyérmet

A túlfogyasztás napjának kiszámításakor a Föld által termelt természeti erőforrások adott évi mennyiségét ‒ a Föld úgynevezett biokapacitását ‒ elosztják az emberiség adott évi természeti erőforrás-felhasználásával ‒ ezt nevezzük a világ ökológiai lábnyomának ‒, majd megszorozzák az adott év napjainak számával.

Magyarországon ez idén az év 146. napjára, azaz május 25-ére esik. Innentől kedve fogyasztanak a magyarok több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld regenerálni tud. Magyarország ezzel a helyezéssel a fejlett országok középmezőnyében helyezkedik el.

– jelentette ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Luxemburg ugyanis már február 20-án eléri a fordulópontot, Csehország április 18-án, míg Svájc 2 nappal lemaradva Magyarország mögött, csak május 27-én. Az országok ökolábnyom-olimpiájának sorát Ecuador és Indonézia zárja november 24-én. „Ez azonban egy olyan verseny, amelyen senkinek nem jár aranyérem” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.

szimbolikus dátum, de fontos

Számításaikat a kutatók egyre inkább konkrét mérési adatokra alapozzák, de például a termőföldek kimerüléséről csak becslésekre hagyatkozhatnak.

A túlfogyasztás konkrét dátuma inkább szimbolikus jelentőséggel bír

– mondja Suba Levente, aki szerint a dátumok nagyságrendileg jól leírják a problémát.

A konkrét dátumnál azonban sokkal fontosabbak a tendenciák, így például aggasztó, hogy idén már július 25-ére esik a globális túlfogyasztás határnapja, amely évről évre előbbre kerül.

– emeli ki a fenntarthatósági szakember.

Suba Levente szerint mindenkinek – magánszemélyeknek és vállalatoknak, persze eltérő mértékben, de egyaránt – megvan a felelőssége abban, hogy saját környezeti lábnyomukat csökkentsék. A K&H a maga részéről nem csak saját működése terén érte el a nettó zéró-kibocsátást (jelentős üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési programjával és a fennmaradó kibocsátások semlegesítésével), hanem igyekszik ügyfeleit is ebbe az irányba terelni. Egyre növeli azoknak a pénzügyi termékeinek az arányát, amelyek az ügyfelek zöld átállását segítik. A környezetszennyező tevékenységek finanszírozását kivezetik, és nagy hangsúlyt helyeznek a fenntartható tevékenységekre.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A társaság elfogadott, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített 2023-as éves beszámolója szerint a tárgyévi eredmény 107,7 milliárd forint. Az osztalék kifizetése után fennmaradó 12,7 milliárd forinttal a társaság eredménytartalékát növelik.
Az elfogadott konszolidált (összevont) beszámoló szerint a tárgyévi eredmény 114,9 milliárd forint, a saját tőke 562,3 milliárd forint – áll a részvényesi határozatról közzétett tájékoztatásban.

Az Erste márciusi közleménye szerint a bank rekord eredményt ért el 2023-ban Magyarországon. A működési bevételek 2023-ban a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) 39 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 12 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll.

Az Erste működési eredménye 204 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 125 milliárd forintról. A költség és bevétel aránya december végére 33 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 43 százalékról. Az adózás utáni nyereség 2023-ban 115 milliárd forint lett, 2022-ben 53 milliárd forint profittal zárt a bank.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közvetítő portál adatai szerint egy hónapra a kiadó fővárosi lakásokért átlagosan 247 ezer forintot kellett fizetni áprilisban. Az árak februárban és márciusban még 251ezer forinton tetőztek. A keresleti árszint csökkenése ugyanakkor már februárban elkezdődött, az előző hónapban átlagosan már csak 230 ezer forintot fizettek volna az ügyfelek a kiadó ingatlanokért.

A rentingo.com szerint az árak csökkenése azzal magyarázható, hogy a lakást keresők már nem tudták tartani a lépést a folyamatos drágulással.
Az adatokból kiderül az is, hogy a legtöbben a XI. kerületben keresnek kiadó ingatlant, de a belváros közelsége miatt ugyancsak népszerű a XIII. és a IX. kerület, valamint a VI., a VII., a VIII. és a XIV. kerület egyes részei.

A bérlők előnyben a részesítik a világos lakásokat, csaknem 40 százalékuknak fontos az erkély, illetve az, hogy új vagy felújított épületben lakhassanak. A passzívház és az okosotthon-megoldások még nincsenek az általános elvárások között, ám a leendő lakók több mint negyede szeretné, ha a lakáshoz tartozna klíma és korszerű hőszigetelés – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban, az elmúlt években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül.

A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek európai hídfőállásként tekintenek hazánkra – hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter. Mint mondta: Magyarország is eredményesen lépett a kínai pénzügyi piacra, az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtott végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosította, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre Magyarország a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.

A tárcavezető közölte: az idei év második felében is számolunk egy Panda-kötvény kibocsátással, amely tovább erősítheti a magyar adósságkezelés biztonságát.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Varga Mihály a posztban kiemelte, hogy pozitívan értékelik a magyar gazdaság ellenállóképességét a külső sokkhatásokkal szemben, a kedvezőbb adósságszerkezetet, a növekvő exportteljesítményt és a bankrendszer stabilitását.

Hozzátette: a japán elemzők is azzal számolnak, hogy a kormány idén tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.

A japán hitelminősítőn túl legutóbb a Scope Ratings erősítette meg az ország besorolását, de a három nagy nemzetközi hitelminősítő is befektetésre ajánlja Magyarországot.

Jelenleg két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint egy évtizeddel ezelőtt

– fogalmazott Varga Mihály a közösségi oldalán.

A részvénypiac forgalma 31,1 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a Budapesti Értéktőzsdén kedvezően alakult nap, a forgalom átlag feletti volt, a magyar tőzsde felülteljesített a nemzetközi társaihoz képest.

Kifejtette, a BUX emelkedése elsősorban az OTP-nek és a Richternek köszönhető. A legnagyobb forgalom az OTP részvényeiben volt, meghaladta a 16 milliárd forintot.

Emögött az húzódhat meg, hogy sorra jelennek meg OTP-vel kapcsolatos nemzetközi elemzések, az új célárak, ezek jellemzően pozitívak. Például Societe Generale csütörtökön adta ki az OTP részvényeire a 18 250 forint új célárat. A Richter árfolyamára és forgalmára kedvezően hatott az a hír, hogy amerikai partnervállalata, az AbbVie felvásárolja az ImmunoGen vállalatot 10 milliárd dollárért.

A Mol árfolyama nem változott, 2780 forint marad, 7,0 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 165 forinttal, 1,15 százalékkal 14 515 forintra nőtt, forgalmuk 16,5 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 13,0 forinttal, 2,16 százalékkal 590 forintra csökkent, forgalma 665,4 millió forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 210 forinttal, 2,44 százalékkal 8800 forintra emelkedett, a részvények forgalma 3,8 milliárd forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 5129,94 ponton zárt csütörtökön, ez 36,21 pontos, 0,71 százalékos emelkedés a szerdai záráshoz viszonyítva.